Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
4 Kelet-Magyarorazág 1982. június 8. Megnyílt az ENSZ leszerelési ülésszaka A fegyverkezési hajsza további folytatásának rendkívüli veszélyességére hívta fel a világközvélemény figyelmét hétfőn New Yorkban Javier Pérez de Cuellar; az ENSZ főtitkára. A főtitkár az ENSZ második rendkívüli leszerelési ülészaká- nak megnyitó ülésén mondott beszédet. A falklandi háborúra és Izrael Libanon elleni újabb agressziójára utalva hangsúlyozta: a szűnni nem akaró konfliktusok tovább nehezítik a fegyverzetcsökkentés amúgy is rendkívül bonyolult feladatát. Az ülésszak, amelyen 14 állam- és kormányfő is beszédet mond, július 9-én fejeződik be. A tanácskozás egy hónapja alatt mintegy száz ENSZ-tagország kormányának képviselői fejtik ki álláspontjukat a nemzetközi biztonság növelésének legsürgetőbb feladatairól, a leszerelés és a fegyverzetcsökkentés időszerű kérdéseiről. A Szovjetunió részéről Andrej Gromiko külügyminiszter mond beszédet, amelyet a hadászati fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalások (SALART) megkezdéséről létrejött megállapodás nyomán rendkívüli érdeklődéssel várnak New Yorkban. Várható, hogy újabb szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót is tartanak New Yorkban. Gromiko harmadszor találkozik majd Haiggel. Ennek fő témája a június 29-én kezdődő SALART-tárgyalások előkészítése és a már folyamatban lévő kelet—nyugati fegyverzetkorlátozási tárgyalások eddigi menetének elemzése lesz. A megbeszélés lehetséges napirendi pontjai közé sorolják New Yorkban a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítését is. Magyarország álláspontját a leszerelés és a nemzetközi biztonság legfontosabb kérdéseiről a rendkívüli ülésszakon a már New Yorkban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter ismerteti. Az első, 1978-ban megtartott rendkívüli leszerelési ülésszakhoz hasonlóan a mostani tanácskozás is egyik feladatának tekinti, hogy nyilatkozatban rögzítse a tagországok álláspontját a fegyverkezési hajsza megállításával és a fegyverzetcsökkentéssel kapcsolatos időszerű kérdésekről. Izraeli invázió Libanon ellen BAJBAN AZ OPEC Lefelé „robbanó“ Hamburgi választások A vasárnap tartott hamburgi tartományi választás után változatlanul nagy a bizonytalanság a kialakult patthelyzet megoldását illetően, másfelől az eredmény rendkívüli mértékben megnehezítette a bonni, szövetségi szociálliberális kormány helyezték Klaus von Dohnanyi, Hamburg főpolgármestere közölte: élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel, a szociáldemokrata szenátus egyelőre a helyén marad. Erre mindaddig lehetőség van, amíg le nem szavazzák a parlamentben. Ugyanakkor az ellenzéki keresztény uniópártok vezetői, így Walther Leisler Kiep, a választások kereszténydemokrata győztese, Helmut Kohl, a CDU elnöke, Heiner Geissler, a CDU főtitkára és Friedrich Zimmermann CSU-vezető, azt követelték, hogy Dohnanyi azonnali lemondással nyisson utat cselekvőképes kormány létrehozásához. Az ellenzéki vezetők a választás kimenetelét úgy értékelték, hogy az a Helmut Schmidt- vezette kormány vereségét is jelenti, s ezért a kancellárnak is azonnal le kellene mondania. A szociáldemokrata pártvezetés úgy döntött, hogy Dohnanyinak egyelőre a helyén kell maradnia. Willy Brandt, az SPD elnöke, pártja és a koalíció „súlyos vereségének” nevezte a hamburgi választás eredményét. Ha a hamburgi választások után az SPD nem karolja fel a béke- és környezetvédő mozgalom legfontosabb követeléseit, akkor az utóbbi nagyon rövid időn belül ellenzéki párttá válhat. Milan Daljevics Magyarországon Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására hétfőn hazánkba érkezett Milan Daljevics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének végrehajtó titkára. A Ferihegyi repülőtéren Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Fjodor 1 Abramov: I PELABEJfl flj Pelageja reggel frissen, könnyedén indult neki a háztól a pékségig vezető másfél versztányi útnak. Mezítláb futott a mezőn, játékosan végighúzva a lábát a hús, harmatos füvön. Az álmatag, bíborszínű folyót olyan finoman szeldeste a nyárfabóttal, akárha ki akarta volna vasalni. A homokos rekettyésben is fürgén haladt, szinte észre sem vette az ingoványos, vendégmarasztaló sarat. De este — nem. Este, az egész napi jövés-menés után az izzó kemence körül, már a hazafelé út Duszta gondolatától is elszörnyedt. Különösen nehezére esett a homokos rekettyés, amely mindjárt a hegy lábánál, a sütöde alatt kezdődött. Hőség — az egész nap felforrósodott homokszemek égetik a talpát. Csak úgy zsonga- nak a piros bögölyök — mintha ebben az esti órában az egész világról ide repülnének, a homokos partra, Folytatódott hétfőre virradóra az izraeli hadsereg vasárnap megkezdett dél-libanoni inváziója, amely valamennyi frontszakaszon heves ellenállásba ütközik a Palesztinái felszabadítási mozgalom és a vele szövetséges libanoni haladó erők részéről. Palesztin források szerint 20 000 izraeli katona és több száz harckocsi vesz részt a három irányban kibontakozott offen- zívában. Hafez Asszad szíriai elnök vasárnap este a szíriai nép teljes támogatásáról biztosította Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét. Palesztin jelentések szerint mind emberben, mind hadianyagban súlyos veszteségeket szenvedett az inváziós izraeli hadsereg. Izrael elismerte egy repülőgép és egy helikopter elvesztését. Izraelben részleges mozgósítást rendeltek el és hétfőn ahol még napszagot éreznek. Ráadásul a terhe — egyik kezében a kenyerestáska, a másik kezét pedig a moslé- kosveder húzza. Valahányszor erre a sárga pokolra gondolt — mert másként nem is lehetne nevezni — Pelageja megfogadta magában: segítség után kell nézni. Kell. Hát meddig kínló jón még? Nem mintha olyan nagyon sok pénze lenne — húsz rubelt kap ezért, mert két-három ember helyett töri magát... De csak addig gondolkozott így, amíg kiszáradt ajakkal, el nem vánszorgoít a folyóvízig. Miután szomját lecsillapította, és arcát meglocsolta hideg vízzel, már higgadtabban gondolt a segítségre. A másik oldalon, a hazain, ahol a hegy mögött alábukik a nap, és ahol még enyhe szellő is lebben, már egészen megfontoltan latolgatta a dolgot. Nem rossz, nem rossz, ha az embernek segítsége van, tűnődött Pelageja, amint a már kissé párás, szilárd ösvényen haladt, az illatozó rozstábla mellett. Hogy rossz-e — mindent meg kell osztani: a munkát is, a keresetet is. A dagasztásba ugyan nem zsibbad el a keze. Viszont, ha segítséget fogad — szemmel fogja tartani. Szemmel tartja, nehogy a moslékba való több legyen. Ha a dagasztót nem tömi meg jól — óvakodni kell. Mert ha egyszer nem tömi meg. nem lesz teli a hétpudos kemence. Akkor aztán balul üt ki a segítség. Akarva, akaratlanul. ezt bizony meg kell gondolni, meg kell fontolni... friss csapategységekkel erősítették meg a vasárnap óta Dél-Libanonban harcoló inváziós erőket. Ez az intézkedés ellentmond annak a hivatalos értékelésnek, amely szerint a tervezett ütemben halad a palesztin gerillabázisok felszámolása. A beiruti rádió jelentése szerint Szidontól északra, az Avali fdlyónál megállították a Beirut felé nyomuló izraeli csapatokat, amelyek elvágták a Szidonba vezető főbb útvonalakat. Az izraeli légierő, a tüzérség és a haditengerészet egyidejűleg ágyúzza, bombázza Dél-Libanon legnagyobb városát. Az izraeli rádióban elhangzott katonai elemzések elismerik, hogy a Dél-Libanon- ban kifejtett ellenállás szervezettebb és erőteljesebb, mint 1978-ban, és a palesztin gerillák korszerűbb, hatékonyabb fegyverzettel szállnak szembe a támadókkal. A víz feletti pallón — piszkos, csorbókától ellepett tavacska felett, amelyben egy tarka kanca prüszkölve térdig gázolt a csikójával — Pelageja megállt pihenni. Itt mindig megpihen — -télen- nyáron, negyvenhét óta. Vagyis, amióta a pékségben dolgozik. Mert a falu mellett, a hegy nem alacsony — egy kis szusszanás nélkül nem birkózik meg vele az ember. Minden eshetőségre a mos- lékosvedret letakarta a fehér vászonkendővel, amit a fejéről vett le, megigazította a haját — a hátul rövid var- kocsba fogott, megizzadt, se- színű kócot (mégse mutatkozhat borzasán az emberek előtt egy lányos anya), aztán szokása szerint a zelni- cebokor felé emelte tekintetét, a hegyre —, ott. az ócska. megüszkösödött fürdő körül vár rá minden este az ő Pavele. Valaha, nem is olyan régen — a férje nem a hegyen. hanem a folyónál várta. ősszel pedig, ha már egészen besötétedett, viharlámpával jött elébe. Menj csak nyugodtan, asszony. Nem eshetsz el. Ami a háza táját illeti — az igazat megvallva —. ott az asszonynak semmi dolga sincs. Az ura reggel befűt a kemencébe, ellátja a tehenet, vizet is hord. és ha netán akad egy szabad perce, elugrik a sütödébe: egy-két hétre odakészíti a fát. De Pavel most . beteg, tavasz óta folyton a szívéhez kapkod, és azóta — a ház is, a pékség is — mind egymagára szakadt. Pelagejának éles szeme volt — talán ez az egyetlen. TELEX FORDULAT CSÁDBAN Döntőnek tűnő fordulat következett be a közép-afrikai Csádban: a Hisséne Habré volt hadügyminiszter vezette kormányellenes lázadók hétfőn elfoglalták a fővárost, N’Djamenát. Egyelőre nem tudni, hogy mi történt Gou- kouni Oueddei-vel, a több érdekcsoportot tömörítő ideiglenes nemzeti egységkormány elnökével, és milyen követelésekkel lépnek fel a helyzet új urai. ÜLÉSEZETT A JKSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁG Befejeződtek a JKSZ . XII. kongresszusának előkészületei. A párt központi bizottsága hétfőn Belgrádban kibővített teljes ülést tartott, s ezen, az elmúlt kéthónapos nyilvános vita eredményeit összegezve, elfogadta a három hét múlva — e hó 26-án — kezdődő kongresszus fő dokumentumait. ÜLÉST TARTOTT A LEMP IFJÚSÁGI PLÉNUMA A LEMP Központi Bizottságának soron következő, az ifjúság kérdéseivel foglalkozó kilencedik plénumára való előkészületek jegyében a KB székházában megbeszélést tartottak a párt központi vezető szerveinek 35 éven aluli tagjai. A több órás vita középpontjában az állott, hogy nem kívülről, hanem az ifjúsággal együttműködve kell kidolgozni a párt hosszú távú tevékenységének alapelveit. ANTONOV KITÜNTETÉSE A szocialista munka hőse címmel, a Lenin-renddel és az Arany Csillag éremmel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Alekszej Antonovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét kimagasló érdemei elismeréseként, hetvenedik születésnapja alkalmából. Antonov 1980 óta tölti be jelenlegi tisztét, korábban másfél évtizeden át repülőgépipari miniszter volt. ami még nem égett ki belőle a kemence mellett —, rögtön látta: a bokor mellett nincs senki, nincs ott Pavel. Feljadult. Mi lehet Pavel- lel? Hol van Alka? Csak nem történt valami baj otthon? És megfeledkezve a pihenőről, a fáradtságról, felkapta a földről a moslékosved- ret, felkapta a kenyerestáskát, és nagy dérrel-dúrral végigcsörtetett a víz felett libegő pallón. Pavel, fehér vászon alsónadrágban, puha nemezpapucsban, vattás mellénnyel a vállán — az asszony ki nem állhatta ezt az öreges öltözéket! — az ágyon ült, és minden jel arra vallott, hogy éppen most ébredt: az arca izzadt, sápadt, nedves haja tincsekbe ragadt össze... — Na hát, uramisten, nem volt elég a heverésből! — porolt az asszony már a küszöbön. — Nem elég az éjszaka, meg az egész nap, már este is henyélsz. — Nem érzem jól magam — sütötte le bűntudatosan a szemét Pavel. — Azért akármilyen rosz- szul vagy is, a hegyaljáig, gondolom, tán el tudtál volna jönni. A széna is — Pelageja a nikkelezett ágyfőtől az ablak felé intett —, te szégyentelen, reggel óta ott rohad. Hát ezért gürcöltem én éjjel-nappal? Ha te nem tudod megcsinálni, itt van a lányod, vagy legalább a drá- galátos nővérkédet elhívhattad volna. Nem esne le az aranygyűrű az ujjárói! — Anyiszjának ma neve napja van. * (Folytatjuk) Az idei év már mindenképpen a nagy fordulat esztendeje a nemzetközi olajkereskedelemben. Alig néhány hónap telt el 1982-ből, máris olyasmik történtek, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek. Például legutóbb a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC elhatározta, hogy a jövő év decemberéig befagyasztja a jelenlegi olajárat. A döntésben két érdekesség is van. Az egyik manapság már köztudomású: ezúttal a világ legnagyobb olaj- szállítóit nem a fogyasztókat és az egész világgazdaságot kímélő önmérséklet vezette, hanem kizárólag az ellen a veszedelem ellen védekeztek, amely őket magukat fenyegeti. Korábban ugyanis, a felfelé rohanó olajárak idején, az OPEC — mindig nagy viták után — azért fagyasztotta be az árakat, hogy — a józanabb olajexportálók rábeszélésére — ne tegye végképp tönkre a világ olaj- fogyasztóit és a nemzetközi gazdasági viszonyokat. Most viszont zuhan az olaj világpiaci ára, s az OPEC-tagok mind kevesebbért tudnak csak vevőt találni a fekete aranyra. Amiért aztán persze rohamosan — már-már riasztóan — csökken a bevételük. A mostani befagyasztással tehát az érvényes alapár (34 dolárba kerül egy hordó nyersolaj) védelmére keltek. A másik érdekesség ezzel szorosan összefügg. A nagy olaj fellendülés idején elfogadott befagyasztások mindig rövid időre, legfeljebb fél évre szóltak. Most viszont másfél évre előre próbálják megszabni napjaink legfontosabb fűtőanyagának árát. Próbálják, — de maga az OPEC sem biztos benne, hogy ez sikerül. A szervezet egyetlen eszköze ugyanis az alapár megvédésének nehéz küzdelmében a termelés csökkentése. Ennek a lehetőségnek azonban mostanában már igencsak a végén járnak az olajexportálók. Könnyen felmérhető, hogy miért. Az OPEC-államok alig két éve még közel napi 30 millió barrelt (hordót) exportáltak, míg ma a kivitelük alig 16 millió naponta. Csökkenő árak mellett ez legalább 50 százalékos bevételcsökkenést jelent, ami a legszilárdabb gazdaságú országokat is megrázná, nemhogy a köztudottan főként, vagy kizárólag az olajtermelésre alapozott, fejletlen iparú olajállamokat. Hiteles információk szerint 1982 dereka felé közeledve a 13 OPEC-állam közül már csak négynek nincs deficitje. Tehát a többi — hajdan irigyelten gazdag olajállam! — elkezdett eladósodni, s manapság, a nemzetközi gazdasági pangás idején nem könnyű hiteleket szerezni. Egyes olajországoknak ezért gyökeresen át kell alakítaniuk az olajboom idején született nagyralátó gazdasági terveiket. A leggazdagabb OPEC-társak — mint Szaúd-Arábia, vagy Kuvait — csak átmeneti időre húzhatják ki a bajból segélyeikkel az olyan, pénzügyi katasztrófához közeledőket, mint Nigéria, amelynek olaját a nemzetközi olajtársaságok a magas ár miatt egyszerűen nem veszik át. A kőolajexportálók szervezete ekként fennállásának legsúlyosabb válságát éli át. Részben saját hibájából. Mostanában ütnek ugyanis vissza az elmúlt esztendők túlhajszolt olajárai. 1973-tól 1981-ig még a viszonylag legolcsóbb maradt szaúdi olaj ára is a tizenhatszorosára emelkedett: kettőről harminckét dollárra. Ez pedig olyan óriási nyomással nehezedett a fogyasztókra, hogy radikálisan takarékoskodniuk kellett. A fogyasztás visz- szafogása mellett gyorsan fellendült a más energiahordozókat kiaknázó ipar. Kifizetődő lett a széntermelés, a vízi- és atomenergia felé fordulás. Emellett a legnagyobb fogyasztók óriási olaj- tartalékokat halmoztak fel. Mindennek következtében az elmúlt esztendőben rohamosan esett vissza a kereslet az olaj iránt. A tendencia tartósnak bizonyult, s ezt a magasra tornászott olajárak sínylették meg. Ma már a 34 dolláros hordónkénti árat is csak egy nemzetközi gazdasági fellendülés erősíthetné meg, erre viszont nincs sok kilátás. Az OPEC pedig kínlódva csökkenti — szinte havonként — az exportot, hogy a nemzetközi olajkínálat szűkítésével védje az árat. Hogy ez a fegyver meddig használható, az nagyon is bizonytalan. Irán például máris bejelentette, hogy nemsokára növelni fogja termelését, hiszen a háború miatt nagy szüksége van az olaj- bevételekre. Könnyen lehet, hogy a katasztrofális helyzetbe jutott Nigériának is bele kell majd mennie a drasztikus árcsökkentésbe és a termelésnövelésbe. Hiába határozott el tehát befagyasztást az OPEC, ha a szervezet egységét hamarosan szétzülleszthetik a gazdasági kényszerűségek. A. F olajar
