Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

1982. június 29. Kelet-Magyaro rszág 3 Korszerű pártmnnka SZOCIOLÓGIÁI FEL­MÉRÉST végzett a nyír­egyházi ipari szövetkeze­tek pártbizottsága. Azt tu­dakolta, vajon hogyan ér­telmezi a testülethez tar­tozó 14 pártalapszervezet vezetősége és a pártcso­portok a korszerűséget és az időszerűséget a párt­munkában. összegzésként megállapították: korsze­rű pártmunka ott lehetsé­ges, ahol a pártélet leg­kisebb sejtjei, a pártcso­portok rugalmasan és min­dig a legidőszerűbb poli­tikai, termelési és emberi tényezőkre képesek rá­hangolni a párttagságot. Ez még nem jellemző a pártcsoportok munkájá­ra, bár vannak módsze­rek, gyakorlati tapaszta­latok, amelyek hasznos ta­nulságokkal szolgálhat­nak. Erre a következte­tésre jutottak a beszélge­tések, a kérdőíves felmé­rések során. A nyíregyhá­zi ipari szövetkezetekben közel 400 párttag tevé­kenykedik. Jelentős szám­mal a termelés parancs­noki posztjain, fontos ter­melésirányítókként, mér­nökökként, technikusok­ként és szakmunkások- ként állnak helyt. Főleg az ő pártmegbízatásuk a meghatározó a helyi hatá­rozatok következetes meg- valósításában, s egyben a pártcsoportmunka meg­ítélésében is. A tizennégy alapszerve­zetben 38 pártcsoport te­vékenykedik. Munkájuk főleg a bizalmiak felké­szültségétől és képességé­től, továbbá a pártvezető­ségek őket segítő és el­lenőrző munkájától függ. Kordán Mihály, a pártbi­zottság titkára elmondta: a testület arra volt kíván­csi, helyesen értelmezik-e napjainkban a korszerű­séget a pártmunkában, s mit tesznek a helyi hatá­rozatok megvalósításáért a pártcsoportok? Rugal­masan alkalmazkodnak-e az állandóan változó kö­rülményekhez ? Ez a kis tudományos és gyakorlati politikai mun­kát segítő felmérés első tanulsága az, hogy a párt­megbízatásokra főleg a termelésközpontúság a jellemző. A legtöbb párt­munka a termelés vala­melyik területére ösztö­nöz. Ezek között van pat- ronálás, a fiatalok segíté­se, exportfeladatra kon­centráló, fontos import­anyagot megtakarító, újí— S. __________________________ tásokat alkalmazó és igy tovább. A pártmegbízatások idő­szerűségének megértésé­re utaló lényeges tény: a nyíregyházi ipari szövet­kezetek az első negyedév­ben a termelési értéküket a tervezetthez viszonyítva 6—8 százalékkal túltelje­sítették. A jelentős, tő­kés exportra termelő nyír­egyházi szövetkezetek túl­teljesítették e céljukat. VAJON NEM A KOR­SZERŰ PÁRTMUNKA, pártmegbízatás kritériu­ma-e, ha a pártszervezet sajátos eszközeivel az adott üzemben a termék- szerkezet fejlesztését szor­galmazza? Ezt segítették jó politikai munkával az Elekterfém Szövetkezet­ben, ahol több új korsze­rű termelési megoldást valósítottak meg. Gazda­ságtalan termékek terme­lését szüntették meg a Nyíregyházi Vasipari Szö­vetkezetben, s új, energia- takarékos kazánok gyár­tását kezdték meg. Ezek­ről előzőleg különböző fó­rumokon konzultáltak a dolgozókkal. Sok kommunista és pártonkívüli járult hoz­zá hasznos javaslatá­val, kezdeményezésével az új, korszerűbb termékek termeléséhez, a termék- ■ szerkezet tisztításához. Az Elekterfémnél javasolták az alkatrészgyártás koo­perációban történő meg­oldását. Bevezették. így segítik most őket a nagykállóiak és a mándo- kiak. Rugalmasabban tud­nak alkalmazkodni a pi­achoz, a tőkés exportigé­nyekhez. A Műanyag és Fényképész Szövetkezet­ben gépsorokat állítottak be, • s rátértek a három műszakos termelésre a népi iparművészeti és há­ziipari szövetkezetben Nyíregyházán, mert ezt igénylik az exportcélok. Ha viszont a tmk-sok nem vállalják, akkor elmarad a siker. IDŐSZERŰ, a politikai és termelési feladatokat hatékonyan segítő párt­megbízatások a valóban korszerűek. Ezek szemé­lyekre szóló megjelölése segítheti a helyi pártha­tározatok sikeres meg­valósítását. Erre szükséges alkalmassá tenni és fel­készíteni a pártszerveze­tek tagságát, s azt a kö­zeget, amelyben dolgoz­nak. Farkas Kálmán ____________________________ A Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet üzemében, háztartási kisgépek, rádiók, tévék javításán kívül a hűtő­gépeket is javítják, sőt újra töltik hűtőfolyadékkal. (Jávor L. felv.) A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben Hegyi Pál és Belme László a 4-es kazánokat szereli. (E. E. felv.) MODUL NAGYHALÁSZ SZÍVÉBEN... Életveszélyes szolgálati lakás — Semmi pénzért nem laknék itt, egy percig se! — mondja az útbaigazító szomszédasszony, meg­lehetős indulattal. — Elképesztő, hogy ez így megy már hónapok óta — vélekedik az egyik tisztviselőnő — mondtam is az elnök elvtársnak, már régen el kellett volna fe­lejteni ezt az ügyet. Senki sem aludna abban a ház­ban egy éjszakát se! A ház és a porta — ahol a szerkesztőségünkhöz érkezett panaszos bejelentés nyomán érdeklődni kezdtünk — bi­zony. siralmas állapotban van. Valamikor a század ele­jén készülhetett, benne isko­la és pedagógus szolgálati lakás. Az épület fele, a tan­terem március 21-én „lesza­kadt”, összeomlott. A meg­maradt rész vályogfalát is kikezdte már az idő, a tető beázik, a kiálló léccsonkok­kal, a szélhordta fedéllel olyan most a ház Nagyhalász szívében, mint egy háborús film díszlete. Az ember nem tudja, sír­jon-e. vagy nevessen, de leg­inkább a méreg fogja el. lát­va az otthagyott törmeléke­ket, az udvaron éktelenkedő szemétdombot — a tanterem­ből kikerült régi könyvek lapjait mossa ronggyá az eső. Aki ránéz, látja... Elsőként Kántor Hedvig tanítónőt keressük, akit elég keserű hangulatban találunk, látszik, túl sok bosszúsággal járt ez a lakásügy. — Lassan három hónapja tart már. Azóta nem tudunk a tanáccsal megegyezni, mert a felajánlott lakást nem fo­gadtam el. De lassan halad az egész ügyintézés, például az életveszélyessé nyilvání­tást is hetekig húzták, pedig aki ránéz a házra, látja, erre már nem érdemes költeni. Ügy lakom itt azóta, hogy bármelyik pillanatban le­omolhat a másik fal is ... Nagyhalász tanácselnöké­től. Vass Sándortól azt kér­deztük, miért húzódik ilyen hosszú ideje ez az ügy. s mi­ként kívánnak most már igen gyorsan megoldást találni? — Mi mindjárt az elején felajánlottunk egy másik szolgálati lakást, de azt az elvtársnő nem fogadta el. Ha ő másképpen áll a dolgok­hoz, már régen befejeztük volna. Szükséghelyzetben — szük­ségmegoldást javasolt a ta­nács. A külvégesi iskola szol­gálati lakását — ezt nem fo­gadta el Kántor Hedvig. De miért? Azért, mert már hosz- szú ideje orvos kezeli a be­teg lábait, onnan nehezen tudna naponta bejárni u falu központjába. Vagy. ha ezt nem vállalja, ottmarad, s megkapná ősztől a külvégesi első-második összevont ci­gányosztályt: harminc eszten­dei szolgálat után, megfá­radt idegekkel olyan munkát, ami fiataloktól is különleges elhivatottságot igényel. Szükség­megoldás — Az is az igazsághoz tar­tozik — folytatja Vass Sán­dor tanácselnök —, hogy nem vagyunk bővében a szolgá­lati lakásoknak. Most úgy látszik, jövőre talán lesz két felszabaduló épületünk. Ad­dig átmeneti megoldásként, az iskolaigazgató javaslatára az egyik napközis részt ad­nánk át a tanító néninek. Horváth Pál iskolaigazgató ötlete valóban elfogadható, de csak átmeneti megoldás­nak. A volt iroda és a raktári helyiségek egészségesek, vi­lágosak, tiszták, jól fűthetök. Igaz, a gyerekek a tanítónő előszobáján járnak majd ke­resztül a vécéhez, de mint mondta, ez őt nem zavarja, hiszen 30 éve mindig iskola­udvaron lakott, gyermekzsi­vajban. A tantestületben vi­szont nem mindenki nézi jó szemmel ezt a megoldást. — Van egy-két kartárs­nőnk — magyarázza Horváth Pál — aki a gyerekek érde­kében szóvá tette, hogy nem kellene odaengedni az egyik termet, amit eddig csak uzsonnázásra és tízóraizásra használtuk. Remélem, ez a gondunk is megoldódik. s nem vezet személyes ellen­tétekhez ez a lakásügy^;'. f Tehetetlenség, huzavona A nagyközségi pártbizott­ság titkára Gulyás Ferenc vajon mennyit foglalkozott már ezzel az üggyel? — Sajnos, sokkal többet, mint kellett volna. Ezt az egész cserét már régen lebo­nyolíthatták volna, a tanító néninek nem kellett volna, a falun kívülről segítséget kér­ni. Sem a helyi, sem a járási, sem a megyei tanács illeté­kesei nem úgy foglalkoztak ezzel, ahogy kellett volna, to­tojáztak, húzták az időt. még az életveszélyességet is késve jöttek felbecsülni. Én szégyel­lem ezt a tehetetlenséget, huzavonát. De most már vé­ge, a tanító nénit beköltöztet­jük a napközibe, s én garan­tálom, hogy lesz lakása is. Itt akár pontot is tehet­nénk. De maradtak kérdések úgy véljük — megválaszolat­lanul. Miért kellett a tanító­nőnek, egyedül, betegen, fűt höz-fához panaszra járni? Miért nem akadtak segítőtár­sai a faluban, ahol éve mindenki ismeri, úgy tudjuk haragosai nincsenek — míg „kívülről” nein vizs­gálták az ügyét? Ha van megoldás, miért nem volt ed­dig? Vagy ahhoz, hogy ne legyünk közömbösek, a má­sik falnak is le kellett volna omlani? Baraksó Erzsébet Porszóró, óriás fülke, konvejorok HAFE-sikerek Moszkvában Sikert aratott Moszkvában a HAFE-nél kifejlesztett, gyártott korszerű porszóró berendezés. Az elektroszta­tika törvényszerűségeit ka­matoztató eszközzel különbö­ző tárgyak festhetők be. Módszere, hogy a festéket por alakban hordják föl a bevonandó felületre. A fes­tékpor tetszetős, a mechani­kai és vegyi hatásoknak, ult­raibolya sugaraknak is el­lenálló, műanyag bevonathoz hasonló réteget képez. E festési eljárás eddig a vörösréz kivételével minden fémfelületen kitűnően vizs­gázott. Külön előnye, hogy szinte teljes anyagfelhaszná­lást tesz lehetővé, rém rob­banásveszélyes, az üzem le­vegőjét sem szennyezi. Gálik Lajos műszaki osztályvezető és Sípos Miklós gyártmány­fejlesztési előadó tájékoztatá­sa szerint a berendezés iránt a szovjet szakemberek máris élénken érdeklődnek. Sok gyárban, üzemben gond a nagyméretű tárgyak I festése. Az egészségre ártal­mas, munkaerőigényes tevé­kenységet jelentősen meg­könnyíti a HAFE-nél gyár­tott, úgynevezett óriás fülke. E berendezés „lelke” szintén az elektrosztatikus hatás, de ez folyékony festékkel műkö­dik. Óránként 300 kilogramm festék szórására alkalmas. Megnyerte a szovjet szak­emberek tetszését a szintén Moszkvában bemutatott könnyű egypályás függőkön- 'vejor. A mezőgazdasági nagyüzemekben, könnyű-, va­lamint nehéziparban széles­körűen alkalmazható, üzem- biztos, az anyagmozgatást korszerűsítő szerkezeten a HAFE gyártmányfejlesztői­nek (a jelenleg használtak­hoz képest) jóval egyenlete­sebben gördülő láncszerke­zetet sikerült kifejleszteniük. Üjabb konvejorcsaládot is létrehoznak. Megkezdték a hazánkban még nem gyártott, padló alatti elrendezésű kon- vejorpálya prototípusának gyártását, illetve annak funk­ciópróbáit. Ez. külső megje­lenését tekintve anyagmozga­tó kocsi, melynek pályaszer­kezetét a padló alá építik. A szakemberek szerint elsősor­ban a gépjárműipari üzemek, szerszámgépgyárak, élelmi; szeripari üzemek fogják használni. A Hajtóművek és Festőberendezések Gyára e termékét az 1982 őszén Buda­pesten megrendezendő anyagmozgató berendezések szakvásárán is bemutatja. (cs. ,gy.) □ z oltalmat adó kapualj kicsi. Mögöttünk zárt a kapu, bentebb nem mehetünk, pedig még min­dig futnak felénk néhányan. Kiadós zápor veri a követ, víz porzik a járdán. Afféle nyaranta előforduló városi bosszúság az egész, korosz­tályok szerint kaland, móka vagy bosszúság. Két tizenéves, csuromvi­zesek mind a ketten, egy­máson hahotáznak, és még az se rontja a kedvüket, hogy a cigarettájuk is el­ázott. Egy asszony, még li­heg a futástól, de már a frizurája miatt szörnyülkö- dilk. Egy férfi a zakóját húzza le, óvatosan nyom­kodja az ázott szövetet, ami formátlan rongvdarab lett néhány perc alatt. A zápor makacs. Most szembe kapjuk az égi ál­dást és tapadunk a falhoz, szorul egyre összébb ez a véletlen összevert közösség. Ki-ki vérmérséklete szerint szidja az esőt, a lehetetlen időjárást, az elromlott nya­rat. Egy idősebb beszélni kezdi, hogy valamikor más­félék voltak a nyarak. Egy­re rosszabb a kedvünk, mert a zápor nem tágít, a szelek harmadszor himbál­ják meg felettünk a felle­geket. Borzongunk, a zakós magára húzza a vizes kabá­tot, a tinédzserek megun­ják és futva elindulnak, le­Saccolók vetett ingüket a kezükben lóbálva a sűrű esőben. És akkor megszólal egy ember, aki addig hallgatott: — Tudják is maguk, hogy mennyit ér? A frizurás asszony letor­kolná : — Maga csak ne dicsérje, ma reggel voltam a fodrász­nál, hetven forint ... Má­sodszor járok így idén. — A piacon sajnálja a forintját, ne a fodrásznál. Ha megszorult volna a ga­bona ... — Meg u szőlő. Nekem van egy kicsi, az utolsó pil­lanatban jött az első eső... — A zakós fázhat a vizes ka­bátban. de vidáman kezdi mondani, hogy mennyit változott a kertje néhány nap alatt... És már kontráznak töb­ben : — Milliókat ér egy jó eső . .. — Milliárdokat ért. elhi­heti uram. milliárdokat... — A tengeri, utazom és látom, tíz centit nőtt né­hány nap alatt... — A dohány a fontos, a dohány meg az alma. An­nak is kellett. .. Mezőgazdasági szakembe­rek leszünk a kényszerű várakozásban, saccolgatjuk az őszi jövendőt, és mire észrevesszük magunkat, már nem is esik. Ügy tűnik mindjárt sütni fog a nap. Tanultam valamikor, hogy a falu közelebb kerül majd a városhoz, hogy ... Kerülgetem a tócsákal, jó kedvvel, mert a város is ke­rülhet közel a faluhoz. Oly­kor egy okos mondat is elég ehhez. Bartha Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents