Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 29. Jóakaratú emberek A z ember önmaga ellen­ségévé válik, ha egészségtelen életmó­dot folytat. Segítünk a ta­nácsnak a szociális segély elosztásában. A mozgalom hozzájárulhat ahhoz, hogy tartalmasabb emberi kap­csolatok alakuljanak ki. A kisvárdai üzemekben jó akaratú emberek alkotják az alapszervezeteket. Ilyen és hasonló mondatok hang­zottak el a Vöröskereszt nem rég megtartott megyei küldöttértekezletén. A sok­féle vélemény, hozzászólás is tükrözte, hogy a vörös­keresztes munka szinte vé­gig kíséri az ember életét a gyermekkortól az idős ko­rig. A megyei küldöttértekez­let egyik legfiatalabb kül­dötte, a vásárosnaményi kö- [ zépiskola diákja felszólalá­sában ezt mondta: „Elér­tük, hogy a vöröskeresztes tagok közül nem dohányzik senki”. Aligha kell magya­rázni e mondat jelentősé­gét. Az iskolai alapszerve­zet elérte, hogy jobb a dj- j ákok önfegyelme és1 arái ennél sokkal fontosabb: ' ezek a diákok az egészsége- j sebb felnőttek közé tartoz­hatnak. Megszívlelendő an­nak a küldöttnek a hozzá­szólása, aki hangsúlyozta, hogy agrárszakember, ért a ■ vegyszerekhez. Felhívta a 1 figyelmet, hogy lelkiisme­retesebb munkával a mező- ■ gazdasági üzemek kevesebb % kárt tehetnek környeze­■ tünkben. • ... • • '.uvünn A nyírbogáti tsz küldötte <\rról szólt, hogy a vörös- k. ;resztes alapszervezet hok- záj irul a tsz-tagok szociális helyzetének javításához. A pusztadobosi községi alap­szervezet képviselője eze­ket mondta: „Segítünk a ta­nácsnak a szociális segély elosztásában. Nem régen Egészséges életmóddal a szívinfarktus ellen címmel előadást tartottunk. Ha a jelenlévők csak a szomszéd­juknak mondják el az ott hallottak lényegét, már nem szerveztük hiába az elő­adást”. Nem hiábavaló, gyon is hasznos az a tár­sadalmi munka, amelyet a Vörösoktóber Férfiruhagyár nyíregyházi gyárában végez az alapszervezet. A nőies üzemben rákszű­rést szervezett az alapszer­vezet, amely patronálja a nyíregyházi kisegítő iskolát. A gyár igazgatója — mint meghívott — hozzászólásá­ban elmondta: „Segítjük a hátrányos helyzetű gyerme­kek képzését, beilleszkedé­sét. Hozzájárulunk boldogu­lásukhoz”. Érzelmekre ha­tó, hasonló tettekre serken­tő szavakkal szólt a kisvár­dai küldött is: „A kisvárdai üzemekben jő akaratú em­berek alkotják az alapszer­vezeteket”. Az Egyesült Izzó helyi gyárának dolgozói például társadalmi munkában át­alakították egy család laká­sát. Ebben a lakásban egy mozgássérült gyerek él. Az átalakítás óta könnyebb a mozgása, az élete. A beszámolóból és a , hozzászólásokból a teljesség Igénye nél­kül képet kaptunk arról, hogy a jó akaratú emberek hol, s hogyan segítik az ar­ra rászorulók életét. Rál- szoruló, sajnos, bőven van. A felsorolt és a fel nem so­rolt példák bővíthetik a jó akaratúak táborát. N. L. ♦ MINDEN HELY FOGLALT Szabolcs várja vendégeit Segítenek a kollégiumok is A nyári szezonban zsúfolá­sig megtelnek az ország üdü­lőhelyei. Hazai és külföldi tu­risták egyaránt megfordul­nak a már jól ismert, vagy éppen a még ismeretlen ki­rándulóhelyeken. A motelek, a turista- és nyaralóházak már tavasztól fogadják a tu­ristákat, de a kempingek csak a nyári szezon idejére nyit­ják meg kapuikat. Szabolcs egyik legkedvel­tebb üdülőhelye Sóstógyógy­fürdő. Itt az Igrice nyaraló­falu és a Fenyves camping vonzza a legtöbb vendéget. Várja a látogatókat Kisvár­dán a Strand fogadó és a vásárosnaményi Tisza-parti kemping is. Az első turisták májusban érkeztek, de a fő szezon csak június, illetve július első napjaiban kezdődik. A KE- MÉV-fogadó és Gyulatanya 40, illetve 42 vendégnek tud éjszakára szállást adni. Jú­liusban és augusztusban — főleg hétvégekre — már minden hely foglalt. A NYlR- TQtöflST baráti kapcsolato­kat ápol Lengyelországgal. Üdülői egész nyáron fogad­ják a lengyel testvérmegyé­ből érkező turistákat. nyi közlekedési szakközépis­kola diákotthona, a nyíregy­házi Münnich Ferenc Kollé­gium és a 110-es számú szak­munkásképző intézet kollé­giuma. Gondot jelent, hogy nem mindig jut idő az épületek felújítására, festésére. Pedig a vendégek ellátása, elszállá­solása megköveteli a tiszta, rendes épületet, a kényelmes szobákat. A szakiskolák kollégiumai­nak helyzetét megnehezíti, hogy június közepéig a nyá­ri gyakorlaton lévő diákok­nak otthont kell nyújtani. Utána nyár végéig a turistá­kat fogadják. így bizony aligha nyílik alkalom a rend­szeres karbantartásra. (orbán) A VAGÉP nyíregyházi köz­ponti óra- és ékszerjavító részlegének dolgozói az 1982- es év első felében 2,5 millió forint értékű munkát végez­tek el lakossági és közületi megrendelésre. Képünkön: Csalami Lászlóné szöveget vés serlegbe. (Császár Csaba felvétele) Felülről lefelé épül qc '.ó. Színészház — kis csúszással A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola az idén egy háromszáz személyes kol­légiumot bocsát a SZOT ren­delkezésére. A nyári idényre üdülővé alakult kollégium négyágyas szobái többnyire csaíá.dpk érkezését várják, akik teljes ellátásban is ré­szesülnek. A tanárképző fő­iskolán július 11-én megnyíló SZOT-üdülő augusztus végé­ig tárt nyitva. A kollégiumok a turizmust, a közművelődést és a sport- programokat szolgálva ön­kéntes alapon vállalkoznak az ide érkezők elszállásolására. A 107-es számú szakmunkás- képző intézet július 26-tól kétszáz sportolónak ad ott­hont a sporttábor idejére. Rendezvények alkalmával be­népesül többek közt a záho­Egyelőre kopár pusztaság van azon a tenyérnyi, körül­kerített területen Nyíregyhá­za szívében, ahol — remél­jük — hamarosan a színész­ház emelkedik majd. Sajnos, ezúttal is bekövetkezett az, ami sok fontos építkezés al­kalmával bosszantott ben­nünket, s ez a határidők el­tolódása. Már kész volt a terv, mi­kor kiderült, hogy a szomszé­dos házak közelsége, s a ta­laj laza szerkezete miatt cö­löpalapozásra van szükség. A Budapesti Mélyépítő Válla­lat — a héten kezdte meg az alapozást, a tervezettnél jó egy hónappal később. Amint a mélyépítők befejezik a munkát, a SZÁÉV veszi bir­tokba a területet. A szabolcsi építő vállalat­nak soha ilyen munkája még nem volt. Maga az épület — amely acél tartóoszlopokon, s egy betonoszlopon áll majd — Lift-form emelőszalús technológiával készül. Vagyis egy speciális zsalúrendszer segítségével felülről lefelé épül fel a színészek új ott­hona. A tetőn napozóterasz, a földszinten étterem, kondi­cionáló terem, szauna, s egy művészpresszó kap helyet, ahol kamaraelőadások meg­tartására is lehetőség nyílik. Mind a hat emeletén egyen­ként 5 egyszobás lakás, s egy (kétszobás, hálófülkés) lak­osztály kap helyet. Közel 38 millió forintba kerül a szí­nészház, melyet — ha több csúszás nem lesz — 1983 har­madik negyedévében adnak át. 11!; | : ól .rr. •JíiíOllSOZ Aj. ROLL ÉS POHARAS Fagylaltserleg A csokoládé, vanília, puncs még mindig fagylaltkirály. A többieket (narancs, citrom, meggy, kávé, karamella) so­kan „Csak ilyen van?” — nem túl lelkesedő megjegy­zés kíséretében eszik. Egy igazi kánikulai napon csupán a Sóstón 300 kilogramm, azaz 3 ezer adag fagylalt is el­fogy — tudtuk meg a Sza- bolcs-Szatmár megyei Szállo­da és Vendéglátóipari Válla­A vállalat igyekszik a vá­ros minél több pontján fagy­laltgépet elhelyezni, de a ven­déglátóhelyek adottságai ezt sok helyütt nem engedik. A harmadik negyedévben a sávházban nyílik egy presszó és minden bizonnyal ott is lesz fagylaltgép. így Nyíregy­házán naponta átlagosan a jelenlegi 10 ezernél is több adag fagylalt fog elkelni. A Bessenyei tér másik ol­dalán javában tart a színház bővítése. Jelenleg a Buda­pesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat uralja a területet, a cölöpalapozást készítik. A tervezett április 30-a helyett július 30-ra ígérik a munka befejezését. Ekkor az ÉP­SZER veszi át a területet. Az irodákat, műhelyeket kiszol­gáló helyiséget UNIVÁZ szerkezetekből, a próbater­met és a kelléktárat pedig előregyártott elemekből épí­tik. A 31 millió forintos mun­kával a jövő év végére ké­szülnek el. latnál. A belvárosban az Omnia és az Ezerjó viszi a fagylalt­árusítási pálmát. Tőlük na­ponta 2 ezer tölcsérrel is el­kapkodnak. Egy-egy krém- fagylaltgép két-három per­cenként 8—10 adagot képes megfelelő minőségűre elké­szíteni. Ha ez idő alatt türel­(cselényi) (házi) Részegen látogat... Elitta a tartásdíjat metlenségünk miatt többet kapunk, akkor általában a nyelvünk nem bírja a ver­senyt az ínyenc masszával, s ilyenkor szokott a kezünk, ruhánk, meg a járda is fagy- laltozni. A krémfagylaltgé- pekkel egyszerre kétféle fagylaltot árusíthatnak. Az ellátásban jelentősen segítenek a jégkrémet (Rollt) és a poharas fagylaltot hor­dozó fagylaltkocsik. Kapható még az úgynevezett fagylalt­serleg, de a vendégeknek ezt, a tejszínnel dúsított különle­gességet csak a presszóban, étteremben kínálják. Nem volt eredményes a koráb­bi elvonókúra, így tovább iszik Piszku György 30 éves vajai al­kalmi munkás, s bár legutóbb a bíróság lopás és tartási kötele­zettség elmulasztása miatt tíz hó­nap szabadságvesztésre ítélte — a tartásdíjat továbbra sem fizeti. Két gyermekének tartása miatt a bíróság öt éve havi 800 forint tartásra kötelezte. Piszku el-ei- helyezkedett különböző munka­helyekre, de amint megérkezett az első letiltás, odébbállt, ne­hogy lé lehessen vonni tőle a gyermekeknek járó pénzt. Az egyébként egészséges, fizikálisán ép Piszku hátraléka 15 475 forint, meg is kereste a rávalót;, de in­kább pálinkát és sört vett rajta. Piszku a tárgyaláson nem érez­te magát bűnösnek, bár nem ta­gadta, hogy önként nem fizetett, de ezt azért teszi, mert a fele­sége nem engedi, hogy a gyer­mekeivel találkozzon. A feleség elmondta a tárgyalá­son — s nemcsak ő —, hogy va­lóban tiltja a látogatásokat, mert a gyerekek félnek, ha az apjuk részegen megjelenik náluk, s pél­dául az iskolából is azért távo­lította el az igazgató Piszkut, mert részegen ment oda. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Piszkut a tartási kötelezettség elmulasztása miatt — mint külö­nös visszaesőt — tíz hónap bör­tönre büntette, elrendelte a ko­rábbi szabadságvesztéséből le nem töltött feltételes szabadság megszüntetését, az újabb feltéte­les szabadság kedvezményéből kizárta, s elrendelte alkoholiz­musa miatt a kényszergyógyítá­sát. Az ítélet jogerős. 3KÉPERNYŐ ELŐTT A tizenkettedik veszpré­mi tévétalálkozó verseny- filmjeinek vetítésén min­denki „ott lehetett”, ha akart, csak a kettes prog­ramra kellett állítania ké­szülékének kapcsolóját. En­nek a lehetőségnek nem le­het eléggé örülni. Gondo­lom, ezt ki is használták azok, akik szeretik a drá­mai és az operai műfajbeli alkotásokat. Igen jó műve­ket láthattunk újra, dél­utántól késő estéig. Az is­métléseket igen ritkán szoktam megnézni. Ezek a művek azonban megérde­melték, sőt kiprovokálták, hogy az ember ott marad­jon a képernyő előtt. A magyar anyanyelvi mozgalom sikereiről szólt az a dokumentumfilm, ame­lyet öt földrészen magya­rul cím alatt láthattunk a múlt héten. Tanulságos volt, és megható is számom­ra az, amit e mozgalomban fáradozók már régóta tud­nak, hogy az annak idején külföldre távozott magya­rok ma is kint élő második és harmadik generációja érdeklődik az óhazának nemcsak a léte, hanem nyelve iránt is. S hogy a szülők, nagyszülők közül sokan tanítják, taníttatják új hazájukban magyar nyelvre gyermeküket. Az identitásnak, az azonosság- tudatnak ez az őrzéséért és áthagyományozásáért nem csupán a kivándoroltakat illetheti elismerés, hanem az illető országok nemzeti­ségi politikáját is. Ez utób­biakat azért, mert nemcsak tudomásul veszik, hanem államilag, anyagiakkal szer­vezetten segítik, hogy a be­vándoroltak, így a magya­rok is, szakszerű anyanyel­vi oktatásban részesíthessék gyermekeiket. A film sze­rint ezekben az országok­ban nem kitörölni akarják a bevándoroltakból és azok gyermekeiből, utódaiból a nemzetiségi eredetet és az azonosságtudatot, hanem éppen továbbéltetni, mege­rősíteni. Okos politika. Akik ezt csinálják, jól tudják, hogy ezzel csak még jobban odakötik a kívülről érkezetteket. Ha valakinek nem kell megtagadnia, jobb esetben: elfelejtenie eredetét, annak jobb a köz­érzete, otthon érzi magát, ebből pedig a befogadónak csak haszna származhat. Az önérzeten, az emberi méltóságon ejtett seb sok­kal de sokkal nehezebben gyógyul, mint bármiféle testi sérülés. Igen hosszú időn át újra és újra az Ilyenen rágódik az ember. Miként ezt Császár István Írásának szenvedő hőse is teszi. E kollégiumi nevelő sérelme bizony elég gyak­ran megesik másokon is. Nem is ritkán történik olyasmi, hogy nem hallgat­ják meg valakinek a reális, jogos indokait, mégis a mu­lasztás vétkében marasztal­ják el. Császár István írá­sából Dömölky János ren­dezte a tévéfilmet, Az em­ber, ezzel a nagy sebével cím alatt. Nem tudom, me­lyiküket dicsérjem azokért a groteszk snittekért, ame­lyek — az éppen pergő kép­sort megakasztva, félbe­szakítva, csúfondáros, de igaz, helytálló utalást tar­talmaznak egy-egy szerep­lő jellemére, magatartására vagy a szituációra. Első pil­lanatra meghökkentőek ezek a reklámnyelven meg­fogalmazott mondatok, ép­pen azért mert reklámnak hisszük őket abban a pilla­natban, s nem tudjuk, mit kezdjünk velük. Csak el­hangzásuk, képi eltűnésük után lép elő tudatunkban a jelentéstartalmuk. Indokolt ez a csúfondárosság, ez a szatirizálás, mert a főnöki kreténség olyan példáját láthatjuk, amely ellen a nézőt is védeni szükséges, hogy oldódjék valamennyi­re a felháborodása. Azon kívül természetesen azért is indokolt a szatirikus hang­vétel, mert a célba vett ma­gatartások, jellemek köz­vetlenül is rászolgáltak. Seregi István f] rá dió MELLETT Zárt, öntörvényű művészi világ a Mándy Iváné. Ki­váló prózaiírónk sajátos at­moszférái ú regényei, novel­lái stílusukban és feldolgo­zásmódjukban, szerkesztett- ségükben összetéveszthetet- lenek. Sőt, nem egyszerű műfajmegújító jelentőségű­ek. (Gondoljunk csak a Ré­gi idők mozijára.) A kultú­ráltan kifinomult — a fo­galom legjobb értelmében vett — polgárnak a közna­pinál áttételesebb művészi látásmódja, életérzése (meg életforma-vállalása) átsüt minden írásán. Mándy, mint termékeny hangjátékszerző sem tagad­hatja meg önmagát, termé­szetesen. Legújabb ilyen .munkája, a Hang a telefon­ban (a Rádiószínház pén­tek esti bemutatójaként hangzott el) is bizonyságul szolgált erre. A hang játék, mely nem csak egy szemé­lyesebb jellegű, szórakozta­tó, ateliertörténet — még ha sok motívumában ráis­merhettünk is az íróra —, hanem egyszersmind általá­nosabb „kitekintést” nyúj­tott. Mert igazat kell adnom a rutinos dramaturg, Ko- pányi György műsorlapi „beharangozójának”, ami szerint „Az ember nem tud szabadulni attól a kény­szerképzettől, hogy itt mi is szereplünk bizonyos érte­lemben, hiszen melyikünk nem kíváncsi arra, miféle­képpen viselkedik majd környezetünk az eltűnésünk után?” Nos, ez volt a hangjáték témája, egy közepes sikerű, ám jelentős író túlvilági te­lefonbeszélgetései (jószeri­vel a feleségével). Az alap­ötlet mándysan abszurd: a steril belső világát telefon­nal óvó, ugyanakkor élet­művész író elhunyta után beleköltöztetni hangját és szellemiségét — egy időre a telefonba, hogy megtudja felesége, barátai, kritikusai igazi véleményét róla. S a kondoleálók telefonjaiból meg elsőrendűen a feleségé­vel folytatott beszélgetések­ből feltárul az elhunyt író egész pályája, minden két­sége saját tehetségében, kri­tikusai némi álnoksága, fő­képpen pedig emberi-mű­vészi egyénisége —, hibá­ival együtt. A finoman önirónikus hangjáték feszültsége és ér­dekessége a vége felé alábbhagyott. Az ifjúkori nosztalgiákat bemutató alaszkai rész a két (egyko­ri képeslapból megidézett) kedves világcsavargó ka­landjaira való emlékezés a hangjáték szerkezetéből egyrészt kilógott, másfelől nem is zárta te kellően a történetet a hómezőkön való pusztulásuk és az írónak a telefonból történt végleges „kiköltözése” párhuzamá­val. János (az író), Edit (a felesége) szerepében Gábor Miklós és Borbás Gabi ma­radt emlékezetes. A rende­zés Varga Géza beleérzését és szakszerűségét dicséri. Merkovszky Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents