Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

1982. június 27. Kelet-MagyaroTszág 3 Duplán fizető föld □ mondás úgy tartja, hogy nem lehet egy lóról két bőrt lehúzni. Lehet viszont egy éven belül kétszer termést betakarítani a szántóföldeken, ha idejében felkészülnek a másod- és tarlóvetésekre. A lehetőség min­den évben adott, azonban a korábbi évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az üzemek nem mindig élnek ezzel a javarészt takarmánypótló megoldással. Az idén, a kedvezőtlen tavaszi időjárás hatására több helyen kipusztult a vetés. Azokon a helyeken, ahol az ere­deti növénykultúra fenntartása nem volt gazdaságos, java­solják a vetőmagtermeltető vállalat szakemberei a rövi- debb tenyészidejű növények hasznosítását. Ezekkel növel­ni lehet a terméshozamot, csökkenteni a költségeket. A kombájnok hamarosan megindulnak a földekor.. Az őszi árpa, s az időben levágott búza helyére vetett korai kukorica, szudáni fű, takarmányretek, és kelkáposzta, rep­ce, tarlórépa megoldhatja az üzemek nyári, kora őszi zöld- takarmány-gondj ait. A másik módszer, hogy a tápanyag-utánpótlás egy ré­szét zöldtrágyával valósítják meg. Ilyen módon vethető a csillagfürt, a napraforgó, a repce és az olajretek. Ezek be- szántása a következő évi jó termést alapozza meg. A dupla hasznosítás a zöldségféléknél is megvan. Má­sodvetésre lehet termeszteni uborkát, babot, céklát, kara­lábét és vöröskáposztát. □ felkészülés a másod- és tarlóvetésekre az üzemek dolga. Ehhez járul hozzá a Vetőmagtermeltető Vál­lalat nyírségi területi központja, amikor az erre al­kalmas növényfajokból megfelelő tenyészidejű, nagy fajta­választékú és jó minőségű vetőmaggal rendelkezik. A meg­rendelések sorrendjében elégítik ki az igényeket, s ennek megfelelően kedvező ősz esetén a siló mennyisége növel­hető, de még szemes terményt is lehet betakarítani másod­vetésből. Mindez hozzájárul az állattenyésztés tömegta­kar mány-ellátásához. Tej az ajtó előtt Idén 50 milliós értékben készítenek Fémmunkás-típusú me­zőgazdasági színeket a Fémmunkás Vállalat balkányi gyá­rában. Képünkön Békési Mihály, és Belme Sándor a mező­gazdasági színek fél főtartóit festi. (Gaál Béla) Nyári akadémia HÉTFŐN NYITJA KA­PUIT Nyíregyházán a IX. szervezéstudományi nyári akadémia. Hagyományosan a tanárképző főiskola ad otthont a vállalati vezető szakemberek és az elméle­tet magas szinten művelők találkozójának. A Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezeté­nek és szervezési szakosztá­lyának rendezésében ezút­tal a közvéleményt is izga­tó téma kerül megvitatásra. Ugyanis a szervezési javas­latok gyakorlati megvalósí­tásának módszereiről szól­nak az előadások, vitatkoz­nak a résztvevők a konzul­tációkon. Mondani sem kell, hogy napjainkban a szervezés vi­rágkorát éli. Nem holmi di­vatból, hanem abból a józan megfontolásból, hogy néha elég néhány gondolkodó el­me, aki jól áttekinti az egyes folyamatokat, s olyan javaslatokkal szolgálhat, ami szerint különösebb anyagi ráfordítás nélkül ja­vulhat a termelés színvona­la, kevesebb készlettel te­hetnek eleget a megrendelé­seknek, okszerűbb lesz a szállítás —, hogy csak né­hány példát említsünk. A nyári akadémián ezút­tal is sort kerítenek arra, hogy az ország minden ré­széből idesereglett szerve­zőnek megmutassák a sző­kébb haza, Szabolcs-Szat- már nevezetességeit, bemu­tassák azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a sza­bolcsi üzemek tudhatnak magukénak. AZ ELŐADÁSOKAT most is egy pályázat leg- jobbjaiból válogatták ösz- sze. Már ez a tény is bizta­tást ad arra, hogy a legjobb hazai módszerekkel ismer­kedhetnek egy héten át a résztvevők. A szakmai viták pedig a vélemények nyílt ütközését teszik lehetővé, s a haszon a szervezők kor­szerűbb gondolkodásában, ezáltal az alkalmazott gya­korlat célszerűségében ölt testet. L. B. Bűvös kocka amerikaiaknak — nyíregyházi csomagolásban Díjnyertes dobozok Egymás mellett sorakoznak a különféle oklevelek a nyír­egyházi papírgyárban. Az egyik a Hungaropack csoma­golási verseny első diját bi­zonyítja, a másik a Buda- transpack kiállítás sikerét mutatja, a legújabb pedig a Brnóban megrendezett nem­zetközi kiállításról hozta el az aranyérmet. Van ezek kö­zött olyan, mint a közismert Tomi mosópor-család szemet gyönyörködtető doboza, de a szomjasoknak máris összefut a nyál a szájában, ha a kü­lönböző palackozott borok dí­szes dobozát látja. Az USA- ban a bűvös kockát az itt készült dobozban hozták for­galomba —, hogy csak né­hány példát említsünk. — A megrendelő is el­mondja az elképzelését, de sokszor mi adunk ötletet, ho­gyan lehet könnyebben, szebb dobozt készíteni — tájékoz­tat Czimmermann Józsefné mintakészítő. A műhely előtt egy kis be­mutatóterem sorkoztatja fel azokat a termékeket, amelye­ket a gyár tíz éves fennállá­sa óta készítettek. A minta­készítők pedig a tervezőkkel együtt szerkesztik meg a tetszetős formájú, könnyen szállítható dobozokat. — Az a baj, hogy sokszor a megrendelők nem tudják a lehetőségeket — vélekedik Erdei Bálint termelési osz­tályvezető. — Pedig különö­sen az exportra kerülő ter­mékeknél már a csomagolás is eldönti, hogy megveszik-e az árut. A gyári gárda, a mintaké­szítők, a szerszámkészítők a megrendelők igényei szerint dolgoznak, de sokszor ők kérnek fel grafikust a szép borító tervezésére. Több szín nyomású dobozokat készít­hetnek Nyíregyházán. Olya­nokat, amelyek a díjak sze­rint bárhol megállják a he­lyüket. — Csoportmunka egy-egy új termék létrejötte — mondják a gyáriak. — Az idén négy új termékkel ne­veztünk. Reméljük, újabb dí­jakkal gyarapítjuk a gyár elismeréseit, (lb) A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál a szezon eleji rekonstrukció és nagyjavítás során a kocsányozógépet házi kivitelezésben kicserélik egy új angol AMF-típusra, mely­nek teljesítménye harminc százalékkal nagyobb. (Felvételün­kön: a régi gépet szerelik ki.) Hétfőtől próbaüzem Pilótakeksz Nyírbátorból Az üzletekben sokszor hiá ba keresett, közkedvelt cikk gyártását kezdik meg hétfőtől Nyírbátorban, a kenyérgyár­ban. A népszerű pilótakekszet a Győri Keksz- és Ostyagyár' ral kötött megállapodás után a nyírségi városban készítik. A Mátészalkai Sütőipari Vál­lalat egyezett meg az édesipa­ri gyárral az új termék nagy­üzemi gyártására. Ehhez a ke­mence adott volt, a hozzá tar­tozó hűtőalagutat a vállalat saját kivitelezésben építette meg, míg a többi gépet és berendezést Győrből telepítet ték át. Ki hinné, hogy egy viszony­lag egyszerű édesipari termék elkészítése mennyi műveletet kíván meg? Pedig a tésztaké­szítés, sütés, töltés, ragasztás és csomagolás művelete a tel­jes gépesítés mellett is na ponta 55 embernek ad mun­kát. A hétfőn kezdődő próba üzemnél még a győri gyár szakemberei segítségével ké­szül Nyírbátorban a pilóta' keksz, de később önállóan dolgoznak. Ha sikeres az együttműködés, akkor a ké sőbbiekben más édesipari ter­mékek gyártását is átveszi a sütőipari vállalat. Éjjel indul a túrajárat Szabálytalanság a boltokban Ételmérgezés figyelmeztet­hetett rá a napokban, hogy nyáron az élelmiszerek keze­lése, tárolása még a szoká­sosnál is nagyobb gondossá­got követel. Alig múlik el nyár, hogy valahol ne lenne fagylaltmérgezés, és se szeri, se száma a kisebb fertőzések­nek. Ezért az élelmiszerter­melő és -kereskedelmi válla­latok a kánikulában gyak­rabban indítják a járatokat a megyei boltokba. A húsipari vállalat hűtői nyolcvan—kilencven százalé­kos kihasználtsággal működ­nek a legnagyobb melegben. A hőszigetelt, zárt térrel ren­delkező, úgynevezett ter­moszkocsikból 24 darabbal végzik a szállítást. Néhány kocsiban hűtőagregát szol­gáltatja folyamatosan a hi­deget. A többieket úgy hűtik, hogy először száraz jeget he­lyeznek el a kocsi belsejé­ben, majd ha megfelelőre le­hűlt benne a levegő, bepakol­ják a túrajáratot. Éjszaka rakodnak A tőkehúst szállító autók­ba már éjszaka rakodnak, s még éjjel kettőkor indul a járat. A húskészítmények­kel telt kocsik hajnali 4 és 6 óra között gördülnek ki a te­lephelyről. A szállítás mellett a technológiai sorrendben a frissen vágott húst gyors elő- hűtéssel tartósítják, majd úgy kerül a hűtőtárolóba. A húskészítményeknél a hőke­zelés után 30—40 Celsius-fok- ra hűtik le a terméket, s így helyezik a hűtött terű kész­áruraktárba. Elromlott hűtők A tejtermékek és a húsok mellett az italok hűtését is megszervezi a szálloda- és vendéglátó vállalat. A sör és az üdítő — főként a strandon — nem a hűtőben, hanem a jegesvödörben nyeri el a legjobban élvezhető hőmér­sékletet. A vendéglátó saját ellenőrei is gyakrabban láto­gatják az egységeket, s az el­romlott hűtők javítása is el­sőbbséget élvez nyáron. Hét­végére ügyeletet szerveznek, ha valahol elromlik a hűtő, azonnal megjavítják, így a vendéglátóhelyeken működő 250 ezer liter hűtőkapacitás zavartalanul használható. Vigyázat, tej! A tej igényelné a legna­gyobb gondosságot, ennek el­lenére a tejtermékek tárolá­sa sok kívánnivalót hagy maga után a boltokban. Ezt állapították meg a Nyíregy­házi Városi Tanács termelés­ellátás-felügyeleti osztályá­nak társadalmi ellenőrei a napokban tartott vizsgálat­nál. A 15 bolt közül ötben sértették meg az elemi higié­niai szabályokat. Külterüle­ten még rosszabb a helyzet, minden második boltban tör­tént szabálytalanság. A Nyír­egyházi ÁFÉSZ Debreceni úti 13-as boltjában a két kis méretű hűtőbe be sem fért a megrendelt tejmennyiség. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat 6-os számú Petőfi utcai boltjában szinte folyt a vaj, a 71-es ÉKV- boltban túlzsúfolt és rossz volt a hűtő. A Hatzel téri 7- es ÉKV-üzlet előtt órákon át ládában állt a tej, a Debre­ceni úti 32-es ÉKV-boltban pedig üresen állt a mélyhű­tő, rendre nem kapnak mire­lit árut. Pedig a nyár min­dig nagy elővigyázatosságot kíván az élelmiszerrel foglal­kozó szervektől, jó lenne, ha nem egy mérgezés figyel­meztetne a szabálytalansá­gokra. T. K. Építők szakszervezete Milliók szociális célokra Megyénk építőiparában mintegy tízezren dolgoznak. A dolgozók munkakörülmé­nyének megkönnyítésére, szo­ciális helyzetének javítására ebben az ötéves tervben is milliókat költenek. A/ építők szakszervezete megyei bizottságának tájé­koztatása szerint a tervidő­szakban a SZÁÉV 246 millió, a KEMÉV 160 millió, az ÉP­SZER 100 millió, a Nyíregy­házi Közúti Építő Vállalat 77 millió, a TAÉV 14,5, a NYIR- TERV 3, a NYÍRBER 2 mil­lió forintot szán a munkakö­rülmények javitására, vala­mint kulturális és sportcé­lokra. A szakmai szakszervezethez tartozó valamennyi vállalat­nál erre az ötéves tervre a szinten tartást, illetve a mi­nimális javítást tűzték ki alapvető és általános feladat­ként. Az említett vállalatok dol­gozói közül a tervidőszakban csaknem kétszázan kapnak vállalati támogatást lakásépí­téshez, illetve lakásszerzéshez. Korszerűsítik a vállalati üdü­lőket. A kivitelező vállalatok autóbuszparkja máris bővebb és korszerűbb. A SZÁÉV a tervidőszakban 82 millió forintot költ mun­kásszállításra. A KEMÉV-nél valamennyi felvonulási épü­letben megtalálható lesz az öltöző, az étkezde, a melege­dő. A vállalat nyíregyházi központi telepén a közelmúlt­ban rendszeres üzemorvosi rendélő kezdte meg működé­sét. Az ÉPSZER-nél a fizikai munka megkönnyítésére ösz- szesen 14 millió forintot for­dítanak. fe W, l ináig elérkezik az ün- f|y| népség legszebb pilla- nata. A lényeg az, hogy lássuk, miből élünk. Kitüntetés, meg egy kis pénzmag. Akit illet, átveszi. Kellőképpen komoly és örömteli a mosoly. Hiába, nagyszerű dolog a nyilvános dicséret. Meleg kéziogások, sorban, mindenkivel. Ülnek az asztalnál hatan. Aztán szabályos hátra arc, a meg­tapsolt férfi a helyére megy. Ekkor következik a kelle­metlen intermezzo. Ez a té­tel nem volt kellőképpen megkomponálva. Az elnök­lő elnök pisszeg. A jegyző­könyvet vezető hölgy fel­kapja a fejét. Mi van? — kérdi a tekintete. Sűrít pisz- szegés, mutogatás, néma já­ték. Végre a hölgy megérti, aztán kiált: — Jöjjön csak vissza ... elvtárs! Bizalom A visszahívott rossz he­lyen ül. Hátul és a sor kö­zepén. Előbb csak feláll, za­varban van. Magára mutat, úgy kérdi, hogy „nekem szóltak?” Megnyugtatják. Neki. Amíg tülekedik ki­felé a sorból, pirul, elsápad, lángol. Mire gondolhat? Ta­lán arra is, hogy visszave­szik azt, amit kapott? Eset­leg adnak még egy boríté­kot? Elteltek a kínos másod­percek. Kiderült, csak a lis­tát kellett aláírni. A pénz­tári bizonylatot. A további­akban már nem volt fenn­akadás. Átnyújtás, kézfogás, aláírás. Hússzor. Kérdeztem az ünnepség végén a jegy­zőkönyvvezetőt. Nem lehe­tett volna az aláírásokat az ünnepség utánra hagyni? — Nem — mondta —, nem megbízhatóak az em­berek. Ezt sem tudtam. Van hely, ahol tisztára csak a megbízhatatlanokat jutal­mazzák?! (seres)

Next

/
Thumbnails
Contents