Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
2 Kelet-Magyarorezág 1982. június 27 Póló és lánykaruha Nyári (hiány)cikkek Ha körülnézünk az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, azt láthatjuk, hogy a pultok telis-tele vannak áruval. Ennek ellenére mégis megtörténik, hogy a vevő csalódottan, üres kézzel távozik az üzletből. A soksok cikk mellett ugyanis jócskán vannak hiánycikkek is. Ezek közé tartozik a népszerű póló, amelyből a nagy kereslet ellenére évek óta nincs elegendő. Hiába kérünk fiú atlétákat, vagy például importból származó napozókat, tipegőket. Tipikus nyári viselet a világos színű öltöny, pantalló, a könnyű, sportos öltözék fiúknak, férfiaknak, amely ugyancsak a hiánycikkek hosszú listáját gyarapítja. Ide tartozik a lánykaruha 122-estől 152-es méretig, a gyermekszandál vagy például a gumicsizma is. Az Iparcikk Kisker, úgy igyekszik enyhíteni az ellátás gondjain, hogy a nagykereskedelmi vállalatok mellett — ahonnan áruinak mintegy 90 százalékát szerzi be — jóné- hány vállalat, üzem termékeiből közvetlenül is vásárol. A megyei cégek közül például a Szabolcs Cipőgyár, a Nyírség Ruházati Szövetkezet, a háziipari szövetkezet, a vállalat rendszeres szállítói közé tartozik. Igaz, termékeik csak a választékbővítést szolgálják, mivel ezek az üzemek, szövetkezetek elsősorban exportra, s nem belföldi fogyasztásra termelnek. Tavaly óta — tizennégy másik kiskereskedelmi vállalat mellett — a szabolcsi iparcikk is tagja lett a Ruha- ker Társaságnak. Ez arra nyújt lehetőséget, hogy a tagvállalatok az ország egész területén jó pár üzem, gyár termékeiből a nagykereskedelmi vállalatok közvetítése nélkül vásárolhassanak. Ez a lehetőség — bár csepp a tengerben — kétségkívül javítja az ellátást. Az ipar alapanyag-, s kapacitásgondjai, illetve elsősorban exportra termelése miatt sajnos számítanunk kell arra, hogy jó néhány keresett áru továbbra is a hiánycikkek sorát gazdagítja. (házi) Beregi kenyér Kellemetlen reggelre ébredtek pénteken azok Vásá- rosnaményban és környékén, akik friss kenyeret, péksüteményt kerestek. Hideg maradt a kemence a nemrég épült új kenyérgyárban, s néhány órás késés után kapták meg a boltok az általuk rendelt mennyiséget. Mint megtudtuk, kezelési hibából üzemképtelenné vált az egyik kazán, így nem tudták felfű- teni az alagutkemencét. A tartalékban lévő másik kazán üzembe helyezéséhez haladéktalanul hozzáláttak, de megszervezték a környék ellátását a szomszédos üzemekből is. Az új mátészalkai kenyérgyár, a nyírbátori és fehérgyarmati üzemek szállítják a kenyeret és péksüteményt a boltokba. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat úgy szervezte meg a munkát, hogy a hét végén se legyen nagyobb fennakadás sehol. Ha szükséges, még a tarpai kenyérgyárat — ahol jelenleg zsemlemorzsát készítenek — is átállítják, hiszen a Tisza túlsó részén a vásárosnamé- >nyi pontonhíd ideiglenes lezárása is akadályozza a gyors szállítást. O. b.) Hit kínál a ZÖLDÉRT? Háziasszonyoknak— befőzéshez Hiába kínálja a befőttek, kon- zervek sokaságát a kereskedelem, a nagy választék ellenére úgy tűnik. győznek a házias ízek: mind többen hódolnak a befőzés ,,szenvedélyének”. A nagy érdeklődés miatt a Zöldért Vállalat igyekszik olyan választékot adni, ami úgy a háziasszonyok, mint az élelmiszer- ipar igényeinek megfelel. Legkelendőbb a meggy, a cseresznye, az eper, de sokan tesznek el télére uborkát, paprikát, paradicsomot, s barackot is. Az idén jók a terméskilátások. A zöldség-gyümölcs félék — a Zöldért ígérete szerint — elegendő mennyiségben, s ha nem is olcsó, de elfogadható áron kerülnek pultra. Már befejeződött az eper szezonja. Vásároltunk is a vállalat saját boltjaiban 40 tonnát (tíz tonnával többet, mint tavaly), amelyből jócskán került a dunsztosüvegekbe is. A másik kora nyári gyümölcs, a cseresznye befőzési ideje ezekben a napokban kezdődik. Jelenleg 11—24 forintért mérik kilóját. A hét elejétől — mikor nagyobb nvjny- nyiségben kerül a boltokba — néhány forinttal csökken az ára. A következő egy hónap alatt várhatóan 60—80 tonnát értékesít belőle a Zöldért. Még mindig a meggy az egyik legnépszerűbb gyümölcs. Igazi idénye júliusban kezdődik. Terv szerint 150—200 tonnát ad el a meggyből boltjaiban a vállalat. A jó ellátásra a szerződéses rendszer a biztosíték, amely keretében közel 90 termelőszövetkezettől, s 21 áfésztól vásárol fel zöldség-gyümölcs féléket a Zöldért. Ez évben 321 ezer tonna árura kötött szerződést. Az átvett mennyiségből először a bolti rendeléseket teljesítik. A többit továbbküldik, például a Nyíregyházi Konzervgyárba, illetve hűtőházakba. (h.) Aranyszínű Ford a tóparton Igrice vendégei A sóstói Igrice nyaralófalu és kemping május elején nyitotta meg kapuit. A pihenni vágyókat fahäzak, sátorozóhelyek várják a nem mindennapi környezetben. A faluban hideg-meleg víz, a lakókocsikon kapcsolható, elektromos áram áll a vendégek rendelkezésére. Üj szolgáltatás a nemrég elkészült közös főzőhelyiség. Az érdeklődők a NYIRTOU- RIST-nál vagy a helyszínen foglalhatnak szállást. Az idei első vendégek budapesti természetbarátok voltak, majd a jó idő beköszöntővel megérkeztek a külföldi turisták is, Belgiumból, az NSZK-ból, s a környező szocialista országokból. A tóparti kemping esőáztatta gyepén aranyszínű Ford áll, mellette lakókocsi, rajta az ország betűjelzése, a nagy „D”. A Brémából érkezett Lüdeker Albert és felesége, Anna az Igrice üdülőtelepen tölti nyári vakációját. A nyugdíjas nyugatnémet házaspár régi vendége a sóstói kempingnek. — Hogyan fedezték fel a magyarországi pihenőhelyet? — Bulgáriában ismerkedtünk meg egy magyar családdal, meghívtak bennünket, s azóta minden évben felkeressük egymást. ,Ezen a nyáron először Hajdúszoboszlóra mentünk, de az ottani kempingben nem éreztük jól magunkat, nincs csend, nyugalom, s zavaróak a felújítási munkák. Így jöttünk el a már megszokott sóstói környezetbe. Mi vonzza vissza önöket minden évben? — Itt Magyarországon a többi üdülőhelyhez viszonyítva olcsóbb az étkezés, a szállás. Mehettünk volna a közeli Bajorországba, megspórolva a benzinköltséget, de mi mégis ide jöttünk. Ezenkívül nagyon szeretjük ezt a csendet, nincs a közelben gyár, tiszta a levegő, kitűnő a termál Víz, az emberek vendég- szertők. — Bejárták már Európa legjelentősebb üdülőhelyeit. Mit mondana, ha össze kellene hasonlítani őket az Igrice faluval? — Az alapvető szolgáltatások, zuhanyzó, W. C. egy szinten vannaik, a külföldi kempingekben azonban nagyobb a tömeg, s általában a szálláshelytől távol vannak a fürdőhelyek, itt pedig az ember kilép a lakókocsiból, s máris a tóparton áll. Nekünk nem utolsósorban az is szempont, hogy egyes kempingekbe nem lehet kutyát bevinni, s mi pedig nem akarunk megválni a kis fekete gombolyagtól. Itt Magyarországon lehetőség van arra, hogy az üdülők kedvenc szobakutyájukkal töltsék a vakációt. — Mennyi időt töltenek a sóstói üdülőtelepen? — Három hetet terveztünk, de ha az idő kedvez, s az egy hónapra szóló vízumunkat is sikerül meghosszabbítani, akkor tovább maradunk. Ha nem, akkor jövő nyáron találkozunk. Szoboszlai Tibor Citera és hímzés ^ ■ ■ r | r r ■■ r «■ I , r Lzirjakne ujjaszuletese A budapesti közönség lelkesen tapsolt a vajdabokori Tirpák együttesnek. A nyolc nő és négy férfi citerajátéka, éneke sokáig emlékezetes marad a Politikai Főiskolán, a Szabolcs-Szatmár bemutatkozik programon. Czirják Gáborné, az együttes egyet- len női citerása még .nyolcévesen vette először kezébe a szülei házilag készített ci- teráját, s azóta sem tette le. A Táncsics-bokori tanyán és Nagycserkeszen a három szoba összkomfortos lakásban éppen elég a tennivaló. A három gyerek már szépen segít, de a napnak legalább tizenkét órája kemény munkával telik. A föld és a jószág, a gyümölcsös nem hagy szabad percet. — Ezért is öröm annyira a heti kétszeri próba, legalább pihenitek egy kicsit — mosolyog a fiatalasszony. — Hétfőn már fél hétkor készülődök, Vajdabokorban a művelődési házban tartjuk a próbát. Mindig elkísér valamelyik gyerekem, hogy este tízkor ne féljek hazakerékpározni. Néhány évvel ezelőtt Czirják Gábor, á nagycserkeszi téesz szocialista brigádvezetője azzal állított haza, hogy aznap este az asszonyok is, az emberek is mennek Vajdába énekelni. Menjünk mi is! — mondta a felesége, s mindketten megnézték, mi készül a szomszéd tanyán. Czirjákné maradt, a férje inkább otthon tölti a£ estét. — Azóta sem bántam meg, hogy jelentkeztem. Az egész országot bejártuk a műsorunkkal. Békéscsabán a nem zetiségi fesztiválon szép sikert arattunk. Nyírbélteken a népzenei fesztiválon is ott vagyunk, s nemrégiben a fővárosban szerepeltünk. Jó lenne még egyszer eljutni a békéscsabai nemzetiségi fesztiválra. Czirjákék távol a világtól élnek. Ha esik, csak a Zetor megy be a műúttól kilométerre levő tanyára. A postaláda is az útelágazásnál van. Fél mázsa lisztet, cukrot, tíz doboz mosóport vesznek egyszerre, nem lehet minden nap bekerekezni a boltba. A korán sötétedő téli estéket alig várja Czirjákné, Erzsiké. Már varr ja azokat a csodálatos ókalocsai mintájú terí tőket, párnákat a gyerekei nek, amelyek nélkül szerinte nem lehet lányt férjhez adni. A citera és az éneklés mellett a kézimunka nyugtatja meg, az egésznapos munka után ilyenkor újjászületik. T. K. Álma" a fájától... Duplázott a matek-bajnok FF Az ország legjobb kis matematikusának bizonyult a nyolcadik osztályosok között Nyilas István, a Nyíregyházi 2. sz. Gyakorló Általános Iskola tanulója a Csillebércen megrendezett Kalmár László matematikai versenyen, melyre minden évben sor ke- rül. István az idén rádupüázott: már tavaly is sikerült megszerezni az első helyet ezen az erő- próbán. Nem esik messze az alma a fájától — tartja a mondás, s miikor arról érdeklődöm, hogyan szerette meg a tárgyat, ez újból igazolódik: a bajnok édesapja a tanárképző főiskolán atomfizikát tanít, édesanyja az ipari szakközépiskolában matematika—fizika szakos tanárnő. A diákok örülnek a vakációnak, élvezik a nyarat, a magas, szemüveges fiú íróasztalán mégis matematika feladatgyűjteményt találok. — Komolyabb eredményt csak sok gyakorlással lehet elérni, a nyári szünidőben sem lehet a sarokba dobni a feladatgyűjteményt — mondja. — A verseny előtt százával oldottam meg a példákat, melyeket tanárom, Boroska Miklós adott. De rendszeresen jártam az iskola matematika szakkörébe, erőpróbák voltak a városi és megyei versenyek is. Ezzel az évvel számára befejeződött az általános iskola, pálya- választás előtt áll. — A nyíregyházi Krúdy Gimnáziumba adtam be jelentkezési lapomat — folytatja — bár Boroska tanár bácsi a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumot javasolta, mely kiváló matematika képzéséről híres. A család komoly döntés előtt áll. melyi- két válasszam. A továbbtanulással kapcsolatban későbbi terveiről faggatom, mi szeretne lenni. — Azt, hogy milyen foglalkozást választok, még nem tudom szeretnék matematikával vagy kémiával foglalkozni — válaszolja. — De sok minden érdekli ezen kívül is: szobájában akvárium, kalitka látszik, szabad idejének egy részét állatai gond'o- zásávial tölti. — Ezen kívül szeretem a csillagászatot, tagja vagyok a tanárképző főiskola csillagász klubjának, amellyel nemsokára Csehszlovákiába megyünk, megnézünk egy csiLiagvizsgáló állomást. A vakáció egy részét a család együtt tölti Bulgáriában, majd a nagymama meglátogatása következik. Sz. T. I TSZ NYÍiíBÖL Birka az altiban A PARKBAN. (Jávor László felvétele) Takács József 19 éves nyírpilisi lakos, a piricsei Egyesült Erő Tsz juhásza tavaly a Mánder- tanyai legelőn legeltette nyáját, mikor megjelent ott Pinkóczi László 22 éves botpaládi lakos, aki akkoriban a tsz állattenyésztési brigádvezetője volt. (Az előző hónapiban vált vele szemben jogerőssé egy lopás miatt kiszabott tízhónapos szabadságvesztés, és ebben a brigádvezetői állásban július végéig dolgozott.) Pinkóczi azt mondta Takácsnak, hogy a tsz nyájából adjon neki két juhot, s Takács e felszólításnak eleget tett: közösen betették a birkákat a Pinkóczi gépkocsijába, s vitte őket. Két hét múlva Takács észrevette, hogy a nyájba három hízóbárány keveredett. Legeltetés közben megérkezett Pinkóczi is, s azt mondta Takácsnak, tudomása van a három hízóbárányról, azokat ő tette a Takács által gondozott nyájba, és most elviszi őket. így is történt, közösen ismét berakták a gépkocsiba a bárányokat, és Pinkóczi elvitte. Az öt birkával a tsz-nek H 572 forint kárt okoztak, s e kárt nem térítették meg. A tárgyaláson Takács ‘beismerte, amit tett, mentségül arra hivatkozott, hogy Pinkóczi kezdeményezte az egészet, s végeredményben a főnöke volt. Pinkóczi kereken letagadott mindent, azt is, hogy ő azzal nyugtatta Takácsot: a birkák sorsát, mint döglöttekét ő elrendezi, nem lesz semmi baj A bíróság a Takács vallomását fogadta el, amelyet az iratok alátámasztottak. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Pinkóczit sikkasztás miatt hat hónap börtönre büntette. Takács büntetése már a Nyírbátori Járásbíróságon jogerős lett, őt az öt hónap, két év próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztés mellett a bíróság kétezer forint pénzbüntetésre ítélte Végezetül a bíróság kötelezte őket a tsz-t ért kár megtérítésé- re. Az ítélet így minden részében jogerős. <k> Heti bosszúságunk Rend Vasárnap reggel volt. A Márka presszóban csupán egy asztalnál ültek, a pultos nő kávét főzött, a felszolgáló nő szórakoztatta. A pult bejárati végénél tizenöt—húsz tagú sor várta, hogy kenyeret, tejet, bort, sört kapjon, vagy összeválogassák a süteményét, s volt aki csak cigarettát szeretett volna. A sor lassan haladt. Az egyik, csak cigarettáért sorbanálló megpróbált kérni a felszolgálótól, de ő rendre utasította. Hogy képzeli? ö csak ülő vendégeket szolgál ki . . . A tejbár a város közepén van, kívül fagylaltért állnak sorba, belül egyik pultnál főtt virslire, kolbászra, a másiknál süteményre, üdítőre, feketére, a harmadiknál tejre, tejtermékre, kiflire várnak. Az eladó kiszolgál, a sor fogy, legalábbis az egyik pultnál, mert a másiknál csak akkor lesz eladó, ha innen odamegy. Az ember csak akkor lepődik meg, ha a pult mögé, a nyitott ajtajú raktárba néz, mert ott több ember is mozog fehér köpenyben... A piaccsarnok hamar kedvelt bevásárlóhellyé vált. Nyüzsög a tömeg a butikok előtt, hosszú sor vár a hurkát, kolbászt kínáló bódék előtt, az eladó a gyengébb, a vevő a jobb áruk közt turkál a zöldségespultokon. Mindenütt sokan vannak, csak egy stand előtt nem várakozik senki. A gabonaforgalmi vállalat dolgozója várja: hát- ha nála is vásárol valaki. Aztán hamarabb jön el a zárási idő, mint a vevő, aki hiába nyújtogatja a nyakát, hl- ába keresi az egykor beígért diabetikus süteményeket, sőt a kenyeret is, néhány fajta liszten, búzadarán kívül semmit sem talál. Mi lehet közös e három pél- dában? Hogy ügyetlen a vásárló. Mert, ha ügyes volna, akkor leülne a presszó asztalához, s ülő vendégként már a cigarettát is kiviszik neki.. . Miért nem olyan blokkot vált a tejbárban, ahol rövidebb a sor, vagy az eladó éppen ahhoz a pulthoz közeledik? Miért akar épp diabetikus süteményt vásárolni, amikor a többi sütemény jobban hiz- lal? És miért a gabonaiparnál, amikor a süteményt cukrász, a kenyeret meg a pék süti? Különben úgy általában minden rendben van. Mellesleg Pech volt a javából az az eset, mely az egyik megyénkbeli honfitársunkkal történt. Táppénzen volt, s miként egy tegnapi hírben olvashattuk: akkor jelentek meg nála a táppénzellenőrök, amint éppen a háza tetején lábadozott. Az történt ugyanis, hogy halálos betegsége közepette sajátos kúrát írt elő magának, megkezdte bontani a háztetőt. Mellesleg most jut eszembe: nem is annyira pech ez az egész. Nagyon rossz vége is lehetett volna az ellenőrök tapintatlanságának. Képzeljék csak el, ha az ellenőröket megpillantva véletlenül úgy megijed ez a sír szélén álló, vagyis akarom mondani a háza tetején szorgoskodó atyafi, hogy leesik! Nyakát törhette volna, egész életére kiható sérülést szenvedhetett volna. Végtére is áldhatja a sorsot, hogy mindez nem következett be és az ellenőröknek sem kellett alávetniük magukat a kihallgatási tortúráknak. Mondja valaki, mégiscsak sajnálja ezt az embert, aki egyszerre peches és szerencsés is. Szorgalmas ember lévén ö még a gyógyulására előírt időt is sajnálta semmittevéssel tölteni, mert neki már gyermekkorában megmagyarázták, hogy az unalom megöli az embert. Es most tessék! Ezt akarta megelőzni valójában, amikor a rogyadozó tetőt kezdte javítani, ezzel is társadalmilag hasznos tevékenységet kívánt kifejteni. Most azzal védekezik, hogy ebben a nemes cselekedetében gátolták meg a táppénzellenőrök, amikor leparancsolták a tetőről, és büntetést helyeztek kilátásba. Mellesleg másvalaki meg azt mondja, hogy a dologban csak az a furcsa: a munkahelyeken számos olyan dolgozót találni, aki munkaidőben beteges semmittevéssel tölti az órákat, ám ezeket a legritkább esetben büntetik. Bonyolult dolog ez, meg kell hagyni, ám valamit mégsem szabad elfelejteni. Nyilván a táppénzellenőrök úgy gondolkodnak: nálunk legfőbb érték az ember, akire fokozottan kell vigyázni, kiváltképp ha megroggyan az egészsége. Valójában tehát köszönet Illeti ezeket az aranyos ellenőröket, (angyal)
