Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. június 26. Közlemény a Központi Bizottság 1982. június 23-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) külső feltételek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. O A külgazdasági egyensúly elérése és stabilizálása belátható ideig gazdaságpolitikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági' fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import ésszerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddiginél is fokozottabban mozdítsa elő a magyar, termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. © Hazánk aktív tagja., a szocialista országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST-országokkal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazdasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozó ipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszer-termelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelővállalatok, a kutató- és fejlesztőintézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar-^szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek. O A népek közös érdeke a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve a segítségnyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind áz exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. O A Központi Bizottság külgazdasági céljaink elérése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményrendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kel} továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszakfcfejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. O A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette központi bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztott^ a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai soriba. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI) A Központi Ellenőrző Bizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János elvtársat — saját kérésére, eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségéből : testületi . fuaßbEßi .ílölo gáza tagságából. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Hazafias Népfront Országos lanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tisztségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az országos tanácsba és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az országos tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozgalom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. Az Elnöki Tanács ülése. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát, s más foltos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődés- ügyi miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben. A Minisztertanács felmentette tisztségéből Köpeczi Bélát. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettesét és Lakatos Ernőt, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. A kormány új tagjainak eskütétele Pénteken az Országház Munkácsy-termében Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sarlós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Közporíti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Gyenes András Kisbecskereken született 1923- ban, munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948- ig. A pártnak 1945 óta tagja. 1950-től az ÉDOSZ főtitkárhelyettese, majd főtitkára. 1953 és 1958 között a SZOT osztályvezetője, illetve titkára, majd a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnökhelyettese. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs, ezt követően osztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyettes, majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának \ezető- je. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban. 1975-től az MSZMP Központi Bizottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Országgyűlési képviselő 1975-től, s az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Aczél György Budapesten született 19177-ben, mimkáscsaládbóL Eredeti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettes, 1958-tól 1967- ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1967- től 1974-ig, ezt követően a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1956-tól, a Politikai Bizottságnak 1970-től tagja. Várkonyi Péter Budapesten született l93l-ben. A külügyi akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban 1951-től Angliában, majd 1957— 58-ban Egyiptomban tevékenykedett. 1958-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották. Sarlós István Budapesten született 1921-ben, munkásszülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939-től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékenykedett. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának munkatársa, majd a VI. kerületi pártbizottság első titkára. 1963-tól a Fővárosi Tanács elnöke, 1970-től a Népszabadság főszerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968-tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funkcióját látta el. 1974-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1966-tól az MSZMP KB, 1975-től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlési képviselő. Köpeczi Béla Nagyenyeden született 1921-ben. Eötvös-kollégista a Budapesti Tudományegyetemen, majd a felszabadulás után ösztöndíjjal Párizsban tanult. A munkásmozgalomban 1950 óta vesz részt, 1952 óta tagja a pártnak. 1949-től könyvkiadói szerkesztő, illetve irodalmi vezető. 1953- tól a Kiadói Tanács elnökhelyettese; 1955-től 1964-ig a Kiadói Fő- igazgatóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszékének professzora volt. 1967- től az ELTE rektorhelyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976-ban pedig rendes tagjává választották. 1971-től 1975-ig az MTA főtitkára, 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékenykedett. Tudományos munkássága széles területet fog át. Pozsgay Imre Kónyiban született 1933-ban. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben, a filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Klskun megyei pártbizottság marxizmus—leninizmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztály- vezetője, később titkára. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetője, majd a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának helyettes vezetője. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelő- ilVsi miniszterré nevezték ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980-tól tagja. Sikeres összekapcsolás Ürrandevú a Szálját—7 fedélzetén Pénteken este, a tervezettnél hamarabb, közép-európai idő szerint 19.45-kor sikeresen összekapcsolták a szovjet— francia űrexpedíció Szojuz T—6 űrhajóját a Szaljut—7 űrállomással. Közép-európai idő szerint a Jjéső esti órákban az űrhajó és az űrállomás személyzete megkezdte a szükséges ellenőrző manővereket. Az űrhajósok moszkvai idő szerint éjfél után egy órára tervezték az összekötő nyílás felnyitását. Délután négy óra után az űrhajósok megkezdték a szükséges előkészületeket, felöltötték űrruhájukat, elfoglalták helyüket a leszállóegységben, kipróbálták a műszereket, berendezéseket. Moszkvai idő szerint röviddel fél hét után kapcsolódtak be az űrhajó hajtóművei, hogy végrehajtsák a szükséges második pályamódosítást, mivel a Szo- júz T—6 megkezdte a Szaljut megközelítését. Az utolsó percekben már mindkét személyzet ellenőrizte a manővert, beavatkozásra azonban nem volt szükség, az automatikus berendezések kifogástalanul működtek. A földi irányító központ az űrtelevízió segítségével követhette nyomon a manővert, s egyúttal az óriási képernyőre kivetítették a fedélzeti számítógép adatait is. Moszkvai idő szerint szinte pontosan 22 órakor érkezett meg a jelentés az űrállomásról és az űrhajóról egyaránt: befejeződött az az összekapcsolás. Ezt nagyrészt automatikus berendezések vezérelték, a fedélzeti számítógép mellett azonban az űrhajósok is ellenőrizték — az irányító központtal együtt — a bonyolult közelítési manővert. Az utolsó szakaszban kézi vezérléssel hajtották végre a közelítést.
