Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
Kelet-Magyarország 1982. június 26 Csaló-e Rinyu? Selejt - első osztályú áron M ég 1979-ben történt, hogy az első fokú építésügyi hatóság Kovács Sándor, Swarcz József, Tolnai István és Balatoni József fábiánházd lakosoknak építési engedélyt adott ki, mert lakásuk belvízkárt szenvedett. A kivitelezést Rinyu István mátészalkai kisiparos vállalta el. Megkötötték a szerződést, amelyben a Kisbér típusú lakásokat 240 ezer, a Maglód típusú lakást pedig 281 ezer forintért vállalta. Időközben áremelések voltak, Rinyu pótköltségvetést készített, s a Kisbér típusú lakásokhoz 22 ezer, a Maglódhoz 28 ezer forint pót- kölcsön felvételére kapott lehetőséget az OTP-től. Az építkezés befejeződött, Rinyu elkészítette a végszámlákat, az első fokú építési hatóság pedig záradékolta azzal, hogy a számlában foglalt munkák elvégzése megfelelő minőségben megtörtént, az anyagokat a kisiparos beépítette. A három Kisbér típusú lakásért egyenként 262 ezer, a Maglódért 309 ezer forintot vett fel Rinyu István. /. , > Pechére nemsokára népi ellenőrök kezdték vizsgálni: hogyan tartják meg az építésügyi szabályokat és az árakra vonatkozó előírásokat a belvizes lakások építésénél és helyreállításánál. A Rinyu István által épített házaknál azt állapították meg, hogy sem az •alapozásnál, sem a kőművesmunkáknál nem tartotta meg az előírásokat, a lábazati falak bedöngölése elmaradt, szabálytalanul járt el a válaszfalak alapozásánál, bekötésénél;fés -szigetelésénél, nem a tervezett és elszámolt anyagot használta fel a födémgerenda borításánál, nem végezte el a gombamentesítést, az eresz deszkázását olcsóbb anyaggal végezte és ezzel még nincs is vége a szakszerűtlenül végzett munkáknak, vagy azoknak, amelyeket el sem végzett, csak a pénzt vette fel érte. Miért vették át a lakásokat a tulajdonosok? Elsősorban azért, mert a lakások külső megjelenésükben elfogadhatóknak látszottak, bár a belső szakipari munkák már olyan látványosan rosszák voltak, hogy nemcsak a lakás értékét csökkentették jelentős mértékben, hanem a tulajdonosokat is kétségbe ejtették. A népi ellenőrök felmérése szerint a Kisbér típusú lakások ára — az árképzési szabályok alapján — 223 ezer, a Maglódé 281 ezer forint lehetett volna, Rinyu pedig összesen 951 ezer forintot kaphatott volna a négy lakásért és nem 1 millió 095 ezrét, mert magasabb egységárakat érvényesített és olyan anyagárakat számolt el, amelyeket nem épített be. Feltűnt, hogy a kisiparos minden anyagot első osztályúnak számolt el, ugyan- altkor a TÜZÉP-telepeken a legtöbb esetben másod-, harmad- és negyedosztályú anyagot vásárolt. Csupán ezeknek a szúrópróbaszerűen megnézett anyagoknak az értéke több mint 40 ezer forint volt A népi ellen iök vizsgálata azt is megállapította, hogy Rinyu István a tanácsnál is kevesebb munkadíjat . vallott be, mint amennyit valóban felvett, így alapos volt a gyanú, hogy adócsalás történt. Megállapították, hogy nem vezet pénztárkönyvet, az anyagbeszerzéseket hitellevélre az építtetők nevében, a belső szakipari munkákat pedig más kisiparosokkal végeztette. A megállapítások nyomán az OTP mátészalkai fiókja ellenőrzést végzett azokon a helyeken, ahol Rinyu István munkát vállalt. A tizennégy — nem tévedés — helyen sok szabálytalanságot találtak, amelyek közül néhány arra utal, hogy Rinyu István ezeknél az építkezéseknél is jelentős jogtalan haszonra törekedett, több helyen pedig munkája minőségével sem lehettek elégedettek. Amikor a Mátészalkai Városi Tanács V. B. termelésellátásfelügyeleti osztálya tudomást szerzett a dologról, visszavonta Rinyu István iparjogosítványát. Az okok között természetesen a NEB-vizsgálat megállapításai is szerepeltek, de az is, hogy olyan szociális kölcsönnel támogatott lakásokhoz hozzá sem kezdett, amelyekre 100 ezer forint körüli előleget is felvett. Rinyu István megfellebbezte a határozatot, a megyei vb ipari osztálya azonban a fellebbezést elutasította, így a mátészalkai tanács iparjogosítványt visz- szavonó határozata jogerőssé vált. Míg az események zajlottak, a NEB csalás miatt feljelentést tett az ügyészségen Rinyu István ellen, a feljelentést azonban az ügyészség elutasította. Az ok: csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés ' végett mást tévedésbe ejt, vagy tart és ezzel kárt okoz. A csalás csak akkor valósul meg, ha az elkövető a megtévesztést jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányuló szándékkal fejti ki. Ha a megtévesztés szándéka nem nyerészkedésre irányul, csalás nem jön létre. Minthogy a csalás célzatos bűncselekmény, így azt csak szándékosan, mégpedig csak egyenes szándékkal követhető el”. E zek szerint Rinyu István nem csalt? Véletlen volt, hogy harmad-, negyedosztályú anyagot épített be és elsőosztályúnak számolta el, s az is, hogy 143 ezer forinttal többet számlázott a fá- biánházi négy lakásért, mint amennyit számlázhatott volna? Esetleg az is, hogy a tizennégy most épülő lakásból négyre úgy vett fel előleget, hogy a munkához hozzá sem kezdett? Vajon mennyit vett volna fel, ha szándékosan tette volna? Balogh József Mindannyiunk zsebére megy Táppénzes a tetőn Sokan úgy okoskodnak, ha valamilyen sürgős maszek elintéznivalójuk adódik, hogy szabadság helyett egyszerűbb, ha néhány napra kiíratják magukat az orvossal, így cselekedett az a nagyhalászi férfi is, akit a tetőn sürgölődve találtak otthon a táppénzellenőrök. Bontotta a házát... Hasonló példákat hosszan sorolhatnánk. Volt, aki autót javított, más dohányt tört betegszabadsága alatt. Gyakori, hogy a beteg lakásán zárt ajtó fogadja az ellenőröket. Elképzelhető, hogy orvosnál, ÚTTÖRŐTÁBOR SÓSTÓN Június 2I-én megnyitotta kapuit a sóstói napközis és úttörőtábor. Az első héten a népművészet iránt érdeklődő 60 nyíregyházi pajtás vette birtokba a tábort. Az MVMK szakkörvezetői segítségével megismerkedtek a szövés, fafaragás, gyöngyfűzés, hímzés, bábkészítés technikáival. A programban mindennap szerepelt népitánc tanulás és előadást hallgattak megyénk népművészetéről, vetélkedőt, kiállítást rendeztek. Szombaton a falumúzeumban bemutatták a Danes Lajos által gyűjtött „Szabolcsi aratóünnep” hagyományőrző jeles napi játékot. (J. L. felv.) Kevés a lehetőség... Munka nyárra - diákoknak Segítsenek a szülők? A tanév végefelé sok középiskolástól, s az általánost befejező fiataltól hallottuk, hogy szívesen vállalnának munkát a nyáron. Nekik próbálunk segíteni azzal, hogy megkerestük a megyei tanács munkaügyi osztályát, s arról érdeklődtünk, hogy Szabolcsban milyen lehetőségek kínálkoznak a diákok nyári foglalkoztatására. Sajnos, nem sok jót ígérhetünk a dolgozni vágyó tiniknek. Az idén is — akár az előző években — csaknem ugyanazok a vállalatok jeDúlius 1-től Karambol a Kereszteződésben lentették az osztálynak, hogy a vakációban igénylik a 14— 17 évesek munkáját. Ezek közül a Fogtechnikai Vállalat, valamint a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet saját dolgozóinak gyermekeire számít. A Magyar Nemzeti Bank csak közgazdasági szakközép- iskolásokat vár nyíregyházi, illetve járási fiókjaiba adminisztratív munkára. A Pestbudai Vendéglátó Vállalat most is a kisvárdai Bessenyei gimnázium növendékeit hívja — egy több éves megállapodás alapján — budapesti, balatonföldvári és verőcemarosi egységeibe konyhai kisegítő munkakörbe. Ezek mellett a Nyírkémia Vállalat és a Nyíregyházi Konzervgyár az, ahová jelentkezhetnek a gyerekek — itt csak annyi a kikötés, hogy nyíregyháziak legyenek. A Nyírkémiában üdítőital-töltésre 15 fiatalt vesznek fel, a konzervgyárban pedig termék-előkészítés illetve -csomagolás lesz a feladat. Itt veszik fel legnagyobb számban a jelentkezőket: száz fiatalra számítanak. A lehetőségek tehát — a megyei tanácsra küldött igénylések alapján — gyérek. Ettől jóval több tini szeretne dolgozni, s dolgozik is nyaranként. Bizonyíték erre egy múlt évi adat. A vállalatok szeptember közepéig kötelesek eljuttatni a tanácsra, hogy nyáron mennyi fiatalt foglalkoztattak. Ez alapján tavaly 315 gyerek dolgozott. A becslések szerint még ettől is többen, legalább 1500-an vállaltak munkát a vakációban. Főleg termelőszövetkezetek- iben segítették a betakarítást. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek nagyobb része szülei segítségével helyezkedik el. (A szülők baráti alapon kerítenek helyet rendszerint saját vállalatuknál csemetéjüknek.) De vajon kihez forduljon az a diák, akinek apja, anyja nem tud segíteni? Mert aki dolgozni szeretne, annak meg kell adni a lehetőséget. Nem elsősorban a pénz miatt, hanem mert a munkával töltött két hét, egy hónap alatt olyan értékes tapasztalatokhoz jut a fiatal, ami később döntő lehet a pályaválasztásban is. Éppen ezért jó lenne, ha a vállalatok, szövetkezetek — természetesen lehetőségeiken belül — a jelenleginél több segítséget nyújtanának a fiatalok nyári foglalkoztatásához. (h.) vagy gyógyszertárban járt a táppénzes mikor keresték — ezt azonban igazolnia kell. A jegyzőkönyv Tavaly egy munkanapon átlagosan 8 745-en voltak betegszabadságon Szabolcsban pontosan 298-cal többen, mint az előző évben. A táppénzesek számának emelkedését főleg az első negyedévi influenzajárvány okozta, illetve az, hogy tavaly az előző évhez képest nőtt-az üzemi balesetek aránya. Ebben közrejátszik, hogy bővült az üzemi baleset fogalomköre. Annak számít az is, ha például munkába menet vagy onnan jövet szenved sérülést a dolgozó. 1981. január 1-től kisebb sérülések esetén is százszázalékos táppénz illeti meg a beteget. Korábban ha rövidebb idő alatt gyógyuló üzemi balesetet szenvedett valaki, nem vettek fel jegyzőkönyvet, hiszen úgyis a kis összegű táppénzt kapta a sérült. A rendelet megjelenése óta viszont akkor is jegyzőkönyv készül, ha egy dolgozó például megszúrja az ujját, vagy elvágja a kezét. Igénylik a felülvizsgálatot Minisztertanácsi határozat mondja ki, hogy csak azokat szabad táppénzre venni, akik ßtrra jogosultak. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság minden évben rendkívüli felülvizsgálatot tart azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, ahol kiugróan magas a táppénzes napok száma. Tavaly 15 vállalatnál — például a gumigyárban, a SZÁÉV-nél, a Nyírbátori Áfésznél, a Vörös Október Ffcrfiruhagyárban, a Zöldértnél — összesen 20 alkalommal végzett rendkívüli felülvizsgálatot az igazgatóság a megyei rendelőintézettel és az üzem-egészségügyi szolgálattal közösen. Ezek során a táppénzesek átlagosan 20—50 százalékát keresőképesnek nyilvánították. A vállalatok szívesen veszik, sőt igénylik a felülvizsgálatokat. Hiszen nem mindegy a munkahelynek — s persze a népgazdaságnak sem —, hogy sok, vagy kevés embert kell-e nélkülöznie a munkából betegség miatt. Igyekeznek kiszűrni Általános tapasztalat, hogy különösen a tavaszi mező- gazdasági munkák, illetve az őszi betakarítás idején ugrik meg a betegek száma. A „háztáji betegségekben” szenvedőket az úgynevezett laikus betegellenőrzésekkel is igyekeznek kiszűrni. Ezt az igazgatóság dolgozói és a munkáltatók közösen tartják. Tavaly 185 esetben kérdőjelezték meg a táppénzfizetés jogosságát. A munkahelyek a múlt évben 79 napi táppénzt vontak meg az ál- betegektől. Tavaly megyénkben 249 millió forint táppénzt fizettek ki. Hatalmas összegről van szó, melyet a dolgozó egészségeseknek kell előteremteniük. Éppen ezért fontos, hogy e társadalmi juttatásban csak azok részesüljenek, akik valóban jogosultak rá. Hiszen a táppénzcsalás mindannyiunk zsebére megy. (házi) A tárgyaló* teremből ■ ■ Ötnapos munkahét a megye állami gazdaságaiban Ülést tartott a HEDOSZ megyei bizottsága Ülést tartott június 25-én a MEDOSZ megyei bizottsága. A testület megvitatta a mezőgazdasági üzemekben tavaly történt üzemi balesetekről szóló tájékoztatót. Megállapította: 1981-ben, 1980-hoz viszonyítva kedvezőtlenül alakult a baleseti helyzet. A megye állami mezőgazdasági üzemeiben ösz- szesen 370 baleset történt, ebből 7 volt a halálos. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma pedig meghaladta a 10 és fél ezret, vagyis közel 2 ezerrel volt több, mint 1980-ban. Tavaly a megye termelőszövetkezeteiben 296 baleset történt. A testület úgy határozott, megvizsgálják azokat az üzemeket, ahol az üzemi balesetek száma emelkedett, s erről tájékoztatják majd a MEDOSZ megyei bizottságát. Felhívták az üzemi Kasa István 35 éves balkányi lakos, a KEMÉV gépkocsivezetője szeptember 4-én reggel fél hétkor utasok nélkül közlekedve vezette a Volán autóbuszát Nyíregyháza belterületén. A Széchenyi utcán kikerült egy útbontást, utána viszont körültekintés nélkül hajtott bele a Petőfi utcát kereszteződésbe, — ahol neki elsőbbséget kellett volna adnia — és összeütközött a Volán la. vonalon közlekedő csuklós autóbuszával. A csuklós buszon körülbelül ötvenen utaznak, közülük három nő és egy férfi súlyos sérüléseket. tizenöten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. Megsérült maga Kása is. Az autóbuszban 606 ezer forint kár keletkezett. A baleset után Kása azt mondta a 12-es busz vezetőjének, hogy elnézte a kereszteződést. A bírósági tárgyaláson Kása tagadta a bűnösségét. Azzal védekezett, hogy az útbontás kikerülésénél leesett a töltőtolla, azért hajolt le, s utána megszédült, mert öt évvel ezelőtt futballozás közben megrúgták a fejét, s azóta lehajláskor mindig megszédül. Egy pillanatra akkor elveszítette az eszméletét, ezért következett be a baleset, és ezt az is támogatja, hogy tíz éve vezet autóbuszt, és soha semmiféle szabályszegésért nem vonták felelősségre. A bíróság Kása körzeti orvosától kezdve még két orvosszakértőt is meghallgatott az ügyben, utána úgy döntött: nem volt ott semmiféle esszméletvesztés, csupán elnézte a kereszteződést. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Kását tömeges szerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt tíz hónap fogházra büntette és három évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. <k) szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy szükség szerint tárgyalják meg a munkavédelmi helyzetet, legyenek még következetesebbek a balesetek valós okainak a feltárásában. Ezt követően a MEDOSZ megyei bizottság behatóan megvitatta azt a jelentést, amely a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Tangazdaságban mérte fel az ötnapos munkahét bevezetéssel kapcsolatos tapasztalatokat. A testület megállapította: az ötnapos munkahét bevezetését gondos, sok irányú munka előzte meg. S bár még végleges tanulságokat nem lenne helyes levonni, kedvező jelei mutatkoznak a rövidített munkahétre való áttérésnek. A gazdaságban 930 dolgozót érint a csökkentett munkaidő. A keresetek növekedtek, mert ugyanakkor . jobb az üzem- és munkaszervezés, a nagy teljesítményű gépeket kihasználják és a munkák minősége javult. Ugyanakkor jelentősen csökkent a túlórák száma. A testület felhívta a gazdaságok és az üzemi szakszervezeti szervezetek figyelmét: az ötnapos munkahét, nem 52 szabad szombatot jelent, hanem 52 szabad napot, melyet a munkák figyelembevétele alapján kell kiadni a dolgozóknak. A tanácskozáson bejelentették, hogy július 1-től Szabolcs minden állami gazdaságában áttérnek az ötnapos munkahétre, (fk.) 2
