Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-20 / 143. szám
1982. június 20, Kelet-Magyarország 3 /---------------------------------------s Építő diákok A z idén 25 évesek az if- ■ júsagi építőtáborok, s a jubileum esztendejében 4500 szabolcs-szatmári fiatal Vállalkozott arra, bogy a nyári szünidőből két betet fizikai munkával töltsön a KISZ építőtáboraiban. Ma, vasárnap reggel 900 középiskolás, illetve szakmunkástanuló ült vonatra, hogy az első turnus tagjaiként a táborokba utazzanak. A há- rom nagy építőtáborban — Bodakajtoron, Törökszent- miklóson, Tabdiban — jól ismerik a szorgalmas szabolcs- szatmári fiatalokat, hiszen évek óta ezek a „szabolcsi” táborok, ahonnan sok dicsérettel, jutalommal, rekord- eredménnyel tértek már haza diákjaink. Meggy-, ribizke-, barackszedés, növényápolás, kukori- cacímerezés varja főként az ügyes kezű lányokat. A fiúk Biatorbágynál vasútépítkezésen mutathatják meg erejüket, ügyességüket. Nagy munka vár a több, mint 200 szakmai építőtáborozóra is, akik Budapesten, Tatabányán, Szolnokon nagy építőipari vállalatoknál szakmájukban dolgozhatnak. Először vehetnek részt szakmai építőtáborokban a szakács-, felszolgáló, eladó-, cukrásztanulók, akik a balatoni idegenforgalmi csúcs kellős közepén bizonyíthatják szaktudásukat. Százhúsz fiatal az NDK- ban, illetve Bulgáriában épi- tőtáborozik az idén. A nagy gépezet tehát beindult: pénteken már elutaztak a táborvezetők, szombaton követték őket a brigádvezetők, akik ma már a berendezett táborokban ízletes ebéddel, jó programmal várják társaikat. Holnap pedig kezdődhet a munka. Az építőtábori zászlók augusztus 14-ig lengenek majd, jelezve: benépesültek a dolgozó diákok nyári otthonai. Jó munkát, építőtáborozók! M. S. _____________J Egy hektár virág 3ó üzlet a gerbera Túl a Szamos hídján, Ko- csord előtt az út és az árvízvédő töltés szögletében nem ért sokat a föld, mígnem virágba borította egy hasznos ötlet. Az Üj Élet Termelőszövetkezet fiatal vezetői úgy okoskodtak — és jól gondolták — virágból kevés van, a virágot mindenki szereti. Egyszóval volt az ötlet és követte a megvalósítás. Olcsó, de célszerű szerfás, csővázas üvegházakat, nagy fóliasátrakat építettek, feljavították a talajt tőzeggel és melegebbé tették homokkal. Elküldték tizenkét asszonyt virágkertészetet tanulni Budapestre, a Rozmaring Termelőszövetkezetbe. Történt mindez két éve és nem kalkuláltak rosszul. A virág évi 8—9 millió forint árbevételt ad. Tavaly másfél millió forint volt a tiszta nyereség. Ha vendég érkezik a termelőszövetkezetbe, Nagy Miklós elnök a következőket mutatja be: 400 négyszögölön virágzik a csodálatosan szép gerbera. 2600 négyszögöl az asparagus plunusus és az asparagus sprengeri, népiesen a fátyolvirág, ami szegfűnek, rózsának a kísérő zöldje. Legnagyobb területe a szegfűnek van, 700 négyzetméter. A fehér, rózsaszín, cir- kás és piros szegfűt tízezer szám termelik. A virágnak jó, az ára. A gerbera 20 forint, a szegfű termelői egységára szálanként kilenc-tíz forint. A virágkertészetben állandó jelleggel huszonötén dolgoznak. Foglalkoznak koszorúk készítésével is. Igazolódott: a virág iránt nagy az igény, kialakult az állandó vevőkör. A tsz értékesít a saját boltjaiban is. Van virágüzletük Kocsordon, Mátészalkán, Vaján és két hét múlva nyit a nyírbátori üzlet. Tervezik virágbolt nyitását Porcsal- mán, Tyúkodon és még egyet Mátészalkán. Bővítik a választékot. Fejlesztési elgondolás, hogy rózsát, krizan- tént, kálát is termesztenek nagy tételben. S. E. A Glialka gyomirtó szer hatóanyagát a Glifozánt a tiszavasvári Alkaloida Gyár kémia VI. üzemében készítik. A korszerű automata centrifugában az anyag kristályosítása történik. Mészáros István és Nagy József, a gép kezelői. (E. E. felv.) Nem lesz jegy a „biziben“? JÖJJÖN PIHENNI A SZENKÉHEZ! FELÉLESZTIK A PATAKOT Befejeződött a tanév, s azzal együtt egy országos kísérlet is, melynek két résztvevője közül — Vas megye mellett — immár a szabolcs-szatmáriak is nyilatkozhatnak; vajon lehet-e teljesítményeket mérni az iskolában az osztályozás fenyegető réme nélkül, azaz, lehet-e ötös, négyes, egyes stb. nélkül is tanulni? A téma szakértőjét, Vass Lajosnét, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársát kérdeztük, aki a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet megyénkben megbízottjaként vezeti az osztályozás nélküli értékelés című kísérletet. — A nyíregyházi 9. számú iskolában tavaly kezdtük el a kísérleteket a második osztályban. A kísérlet lényege az volt, hogy a tavalyi második osztályosok nem kaptak osztályzatot a rajz, az ének-zene és a testnevelés tantárgyakból. Idén folytattuk ezt a kísérletet velük, a mostani harmadikosokkal, sőt, kiegészítettük néhány más forrással. Vajon lehet-e osztályzat nélkül mérni a teljesítményt? Igyekeznek-e akkor a diákok, ha nem kell tartaniuk az osztályzattal mért teljesítmény rémétől? — A kísérlet teljes összegzése még nem készült el. A jövő hétre már biztos választ mondhatunk, de annyi máris látszik; a pedagógiai-módszertani ismérvek pontos részletezése nélkül, hogy a kísérletben részt vevő gyerekek a tantervi anyagot nem sajátították el rosszabban, mint amikor teljesítményüket osztályzatokkal mérik. # A kísérlet egy része befejeződött. Kíváncsian várjuk, miként vélekednek róla a szülők, a tanárok. Lehet, hogy egyszer, valamikor a távoli jövőben nem lesz szükség arra, hogy a tudást, a teljesítményt számokkal kifejezhető osztályzatokban mérjék. B. E. Penyige szép falu. És iszép a Szenke patak környéke is, még ha sokfelé békanyál borítja a vizet. Ám, lehetne ez szebb és hasznosabb táj is: a község vezetői a vízügyi igazgatósággal karöltve erre törekszenek. A rendezési terv már elkészült. Az elsődleges cél egészséges vízfelület kialakítása, mert ma bizony, halott a patak. A feltámasztáshoz pedig, az első lépés egy duzzasztógát építése Fehérgyarmatnál, ami megemeli a víz szintjét. A mintegy félmillióba kerülő gát és a hozzá tartozó műtárgy, október végéig elkészül. Ugyancsak az első szakasz tennivalóihoz tartozik, hogy a közúti és a vasúti híd pilléreit föld feltöltésével, meg kell erősíteni. Ez is megkezdődött. A tervek szerint — a víz tisztítására — elsősorban növényevő halakkal betelepítendő Szenke megmentése érdekében, a rendelkezésre álló, az Országos Vízügyi Hivataltól kapott egymillió forintot jelentős társadalmi munkával egészítik ki. KEDVENCÜK A KÁPOSZTA Hármas ikrek a nagycsoportban A játszótér legcsintalanabb birtokba vevői a hármas ikrek. Marika és Mónika a kétméteres vasrúdról a halállengést gyakorolja, Lacika a szülők látószögéből igyekszik minél messzebbre kerülni. A másfél évvel idősebb testvér, Tibiké már „komolyabb”, a napokban ballagott az óvodában és már táskáért, iskolaköpenyért nyúzza az anyját. Évekkel ezelőtt beszámoltunk róla lapunkban, hogy Márkus Lászlóéknak hármas ikreik születtek. A gyerekek november 29-én töltik be a hat évet. Vajon, hogy fejlődtek az elmúlt években? — Hároméves korukig hordtuk be őket a kórház gyerekosztályára, rendszeresen figyelték gz orvosok a fejlődésüket. Koraszülöttek voltak, de rövid idő múlva ennek semmilyen nyomát nem tapasztaltuk — hallottuk Márkus Lászlóné, Marikától. A jósavárosi fiatalasszony két évet vett igénybe a gyermekgondozási szabadságból, egy évre bölcsődébe adták az ikreket, most ősztől pedig már nagycsoportosok lesznek az óvodában. Marika visszament a papírgyárba, a hat plusz kettes műszakban 4 ezer forint felett keres. A férj a Szavicsav-nál betanítót munkás, a Tó utcai telepen dolgozik. így teljesen egyformán veszik ki a szülők a részüket a gyermeknevelés feladataiból. Szerencsére az ikrek igen szépen fejlődtek. Ritkán írták ki táppénzre az édesanyát a gyerekek megfázása miatt. Ha viszont az egyiknek otthon kellett maradnia, a másik kettő az oviban, a beteg otthon nem evett a többiek nélkül. Minden étkezéshez a konyhában terítenek nekik a szülők, és csak együtt fogyasztják el, amit 'kapnak. Azt viszont igen jó étvággyal, nem válogatnak. A paradicsomlevest és a töltött káposztát minden nap megennék. Csak az esti lefekvésnél hiába erősködnek a szülők, hogy a fiúk is, a lányok is külön szobában aludjanak, Lacika éjszakánként mindig átszökik a lányokhoz, a há- . rom gyerek csak együtt tud elaludni. A nagyobb Tibiké kimarad az ilyen osztozkodásból. A nagycsaládban minden percet gondosan beosztanak. Hat órakor keltik a kicsiket, de Lacikát még ikertestvérei öltöztetik. A tévémaci után pedig mesefilmeket vetítenek a szülők, és nyolc órakor mindannyian ágyba bújnak. A felnőttek évek óta nem járnak moziba, két éve egyszer úgy oldották meg, hogy hattól az anya, nyolctól az apa ült be ugyanarra a filmre. Rájöttek, így nem igazi a kikapcsolódás. Jövőre viszont örömmel elfogadják a nagy- családos szakszervezeti beutalót, hiszen eddig még nem tudtak kimozdulni a négy gyerekkel... T. K. Radar a határban Meteorológiai radarmegfigyelő állomást épít a Mátészalkai Építőipari Szövetkezet Napkor határában. Az új létesítmény a jövő évtől segíti majd az időjárás pontosabb előjelzését. (G. B. (elv.) Parlamenti jegyzetünk Árok, árak, vásáriak T ulajdonképpen a boltban tudjuk meg, hogy pénzünkből mit, mennyit vehetünk, milyen körülmények között vásárolhatunk, s ez döntően befolyásolja közérzetünket. Mert mindannyian és naponta vásárlók vagyunk. Ha nem is szó szerint, de ezt fogalmazta meg az országgyűlés csütörtöki ülésén Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, amikor számot adott a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről, de ezt húzta alá az a tény is, hogy — bár nincs róla statisztikám — talán a legtöbb, szám szerint 21 képviselő kért szót a vitában. Nagy figyelemmel hallgatták Hosszú László szavait, aki most nem csak mint Szabolcs-Szatmár megye képviselője, hanem mint az országgyűlés kereskedelmi bizottságának titkára szól, s így nemcsak saját véleményét mondhatta el, hanem egy létszámában is tekintélyes testület álláspontját is kifejezte, amikor kiemelte: nemzetközileg is jónak minősíthetjük élelmiszer-ellátásunkat, közepes színvonalú az iparcikkellátás, de nem lehetnek elégedettek a zöldség-gyümölcs termelés, a felvásárlás, a kereskedelmi ellátás rendszerével a termelők, a felvásárlók és a kereskedelem sem. Mondhatott volna példát tömegével itthon szerzett tapasztalataiból, de említhette volna szabolcs-szatmári képviselőtársainak véleményét, amelyek közül több a képviselőcsoport ülésén is elhangzott. Tar Imre például azt a gyakorlatot bírálta, amelyet jó termés esetén követ a kereskedelem, hogy kevés almát vásárol Szábolcs-Szatmár megye gazdaságaiból és drágán adja tovább a vásárlóknak, mert így kevesebb a gond és több a nyereség, s azt sürgette, hogy a termelők és a kereskedelem egyformán vállaljanak kockázatot, hiszen értékeink megőrzése közös feladat. Jót és rosszat, hízelgőt és elmarasztalót az ülésszak szüneteiben, a folyosókon is mondtak egymásnak és a parlamenti tudósítónak is a képviselők. Sőrés István arról beszélt szívesen, milyen örömet jelent a nyírbátoriaknak, sőt a környékbelieknek is a város központjában nemrég avatott, s külsejében is városi színvonalú bólt--és szolgáltatósor, a különleges ízesítésű töltelékárut is kínáló zöldségbolt, vagy a néhány méterrel arrébb található, a hús mellett egytálételeket is felvonultató tsz-falatozó. De sorolta nyomban a gondokat: az országos, sőt nemzetközi hírű zenei napokra érkező vendégek csak Nyíregyházán vagy Debrecenben találnak szállodát, hogy elavult, rég lebontásra érett az egykor híres Kakukk étterem, de míg késik az új vendéglátó kombinát építése, addig foltozgatni, működtetni kell, mert e helyen nemcsak az átutazók számára főznek, innen látják el az üzemek dolgozóinak étkeztetését is. Jeszenszki Gábor az idegenforgalom növelésében rejlő lehetőségekről beszélt. Mert igaz, hogy Sóstón egy-egy nyári vasárnapon sok ezer ember fordul meg, de vajon mennyien jönnének az ország más területeiről, vagy külföldről is, ha jobb volna a propaganda, ha elegendő szálloda, fogadóhely lenne? A z országgyűlés vitája hasznos eszmecsere volt a kormány és a lakosság nevében szóló képviselők között, hiszen a kereskedelemben becsületesen dolgozók munkájának egyöntetű elismerése mellett az is egyértelművé vált, hogy csak jobb együttmunkálkodással őrizhetjük meg az áruellátásban elért eredményeinket. Balogh József Rekordharcsáért érkezett Cápavadász a Tiszán A Ladából egyre-másra kerülnek elő a különféle horgász instrumentumok. Hihetetlen, hogy egyáltalán belefér ennyi holmi. Rozs István türelmesen, akkurátusán a parton is helyet talál a felszerelésnek. Ahogy • rendezkedik a Szabolcs alatti Ti- sza-füzesben, azonnal látszik: profi pecás. — A Tiszán először próbálok szerencsét — mondja és keresi szemével, hová lenne érdemes dobni. — Ezt pironkodva mondom, mert más égtájakon gyakoribb vendég volt a horgom. Tehette, hiszen a Villanyszerelőipari Vállalatnál dolgozik, így munkája gyakran szólítja külföldre. Első horgászszivet megdobogtató útja Kubába vezetett. Két évig vett részt egy traktorgyár építésében, volt alkalma ismerkedni a Karib-tengerrel. — Súlyos ólmokat használtunk, és tárcsás csévét, jó 150 méter hosszú, vastag zsinórral. A bonító volt a leggyakoribb a horgon, nagyon szerette a kis szardíniát. Bo- nítóval addig csak a színes útleírásokban találkoztam. Alakra a ponty és a süllő közé tehető, nagyon ízletes, szálkamentes húsa van. De feliratkoztam a cápavadászok közé is, bár a rekordom „mindössze” 10 kiló körüli volt. A következő állomás: Peru. Útépítő gépjavító bázis épült, és Rozs István máris a Csendes-óceán partján találta magát. ’ — Az első kérdésem az volt; lehet-e itt pecázni? Kiderült, hogy az ottani nagykövetünk is hasonló szenvedélynek hódol. Rengeteg tengeri sügért fogtunk piócacsalival, még húsz méterre is le kellett értük engedni a zsinórt. Aztán ismét a Karib-ten- ger, Jamaica, és ismét kalandok a zátonyok között. A Tisza-parton közben lassan lemegy a nap, és az első kapás visszahoz benőnket a hazai vizekre. Jókora jászke- szeg a fogás. — Nem ismerem a Tiszát — akasztja le az ezüstös halat. — Itthon a Körösökre járok tizenhét éve. Minden szezonban megfogom azt a 140 kilót; és ennek egyötöde méretes ponty és süllő. Tudom, hogy ezen a vidéken fogják az összes rekordharcsát, azért jöttem ide. Jó lenne már egyszer itthon is nagy halat fogni ... Már a beszélgetés utolsó sorait ■kopogtam a gépen, amikor megkaptam Rozs István üzenetét. Másnap hajnalban egy 13 kilós harcsával „küzdött meg” eredményesen, de más izgalmakból sem volt hiány, mert estére szinte trópusi méretű vihar tombolt a Tiszán. Esik Sándor
