Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. május 13. Kis matematikusok KITEKIHTÉS Programot futtat a diák Sikeresen szerepéinek a kis matematikusok baráti köré­nek szabolcsi tagjai,. A TIT által szervezett országos ver­senyen tavaly a nyíregyházi Nyilas István első helyet szerzett, társai pedig haza- hozták Szabolcsba a 3. és 5. díjat is. Most újra remek formában Vannak a szabolcsi kis mate­matikusok: tizenhatan jutot­tak be megyénkből az orszá­gos döntőre, amelyet június 18—21 között rendeznek Csil­lebércen. A legtöbben, hatan az idén is a tanárképző fő­iskola 2. sz. gyakorló általá­nos iskolájából indulnak a nagy vetélkedőre: az ötödi­kes Mándi Tibor, Medve Zsolt, Tornyi Lajos, a hato­dikos Kőrössy Attila, a nyol­cadikos Hajdú Sándor és Nyi­las István. Jól szerepeltek azonban a záhonyi úttörők is: őket Wááner Richárd, Zsjla lldi- jkóffiattmnyi Anikó'és fó­nagy Andrea képviseli. Raj­tuk kívül Csillebércre utazik még Cserhalmi Sándor (Má- riapócs), Karikás Judit (Csen- ger), Sallay Balázs (Máté­szalka), Sovány Ágnes (Vásá- rosnamény), Szappanos Esz­ter (Nagykálló) és Nagy And­rea (Tyúkod). 1977-től számítják a javuló eredményeket Nyíregyházán; a főiskola gyakorló általános iskolájában a kis matemati­kusok baráti körének mun­kájában már 4. osztályosok is részt vesznek. A két alsós kört Ferenez Béláné és Vas- váry Zoltánná vezeti, a négy felsőtagozatos csoportot pedig Boroska Miklós, Szalontai Ti­bor és Tarcsi András tanárok. Rengeteg feladat megoldá­sa az eddigi sikerek titka. A tanulók nagy kedvvel fog­lalkoznak a feladatmegoldá­sokkal, a TIT jó feladatlapo­kat bocsátott rendelkezésük­re. Szalontai Tibor — aki ma­ga is a nyíregyházi főiskolán végzett, s gyakorlatvezető ta­nára mostani kollegája, Bo­roska Miklós volt — tanár­társaival és a TIT segítségé­vel az idén tovább fejlesztet­te az eddigi munkát, s 7—8. osztályos tanulókból megala­kította a kis programozók baráti körét. Elsőként a BASIC progra­mozási nyelv elemeit sajátí­tották el, s ennek révén már jól eligazodnak a 13—14 éves gyerekek is a számítástech­nika alapjaiban. A gépen most még csak azt számolják ki villámgyorsan, hogy ki, milyen napon született, de később különböző számítás- technikai feladatokat is meg­oldanak. A pajtások valódi számítógépekkel a tanárképző és a mezőgazdasági főiskolán ismerkedtek. Tervük, hogy „tanulógépet” szereznek be, amelyen- gya­korlati feladatokat is meg­oldhatnak, de reménykednek abban is, hogy az „egy üzem — egy iskola” mozgalomban tudnak kialakítani jó kapcso­latot. Mivel a számítástech­nika rohamosan tért hódít a gazdaságban is, a kis mate­matikusok és a kisprogramp- zók baráti klubja, a munká­ban is jól hasznosítható út- ravalót ad a fiataloknak. Nyíregyházát kerüli a 4-es Ili szakasz szeptemberre Már az idén teljes hosszá­ban forgalomba helyezik a 4-es számú főútvonal új, a nyíregyházi belvárost elkerü­lő szakaszát. A négy és fél kilométer hosszú új nyomvo­nal kiépítése 200 millió fo­rintba kerül. A kétszer kétsá­vos, 14 méter széles úttestet középen négy méter szélessé­gű zöldsáv választja ketté. A kivitelező Nyíregyházi Közú­ti Építő Vállalat dolgozói szeptember 30-ig végeznek a még hátralévő csaknem más­fél kilométer hosszú szakasz aszfaltozásával, s ugyancsak befejezik a főút a bujtosi tó­rendszer fölött átívelő hídjá­nak építését. E munkálatok méreteire... jelLemző, hogy a 35 méter széles és 16 méter nyílású híd alapozásakor 40 ezer tonna kohósalakkal töl­tötték fel a tómeder szegé­lyét; FÉKLÁMPA Autós tanácsok Ha a féklámpa-izzón nem találnak hibára utaló nyomot, akkor mozgassák meg a fog­lalatában, hogy az esetleges oxidációs érintkezési hibá­kat észrevegyék — tanácsol­ják az Autóközlekedési Tan­intézet munkatársai. Ezután kerüljön sor a biztosíték el­lenőrzésére. Előfordul, hogy a féklámpa-izzónak vagy fog­lalatának az úgynevezett test­érintkezése nem megfelelő. Ennek a pontnak a környékét tisztítsák meg fémesre egy csavarhúzó élével, mert való­színű, hogy a fémes érintke­zés hiánya okozza a hibát. Okozhatja még a hibát a kapcsoló vagy a vezeték le­szakadása is. A féklámpa kapcsolója (stop-kapcsoló) ál­talában közvetlenül a főfék­hengeren található. sül­A nyírbólteki szociális otthonban a gondozottak egy része a Fővárosi Kézműipari Vállalat megrendelésére dolgozik. Többek között kulcstartókat fűznek, úttörősípot festenek, zseb­kendőt csomagolnak exportra. Képünk: egy munkacsoport naponta félezer nyakba akaszt­ható erszényt készít. (Elek Emil felv.) Vadászoknak való Olaszok kedvelt je: a balkáni gerle Szabolcs-Szatmárban 40 va­dásztársaság működik. Csak­nem félmillió hektáron gaz­dálkodnak, melyből 9 száza­lék az erdő. Vadállományban aránylag gazdag ez a vidék. Található nálunk a fogoly, a fácán, a mezei nyúl, a vadkacsa mel­lett őz, vaddisznó, sőt gím- és dámszarvas is. Szenzáció, hogy tavaly Tarpa erdőségé­ben megfigyeltek néhány ide tévedt jávorszarvast is, amely egyáltalán nem ennek a vi­déknek a vadja. Szakemberek úgy tartják, valószínű, a len­gyel hegyekből vonultak idá­ig. Olyan vad a jávorszarvas, amely egy éjszaka képes 100 kilométer megtételére . is. Újabban — az olasz vadászok örömére — vaddá lépett elő a balkáni gerle is. A vadállomány számlálása becsléssel történik. E szerint a 40 vadásztársasághoz tarto­zó félmillió hektáron most ta­vasszal 25—28 ezer mezei nyúl, 100 ezer fácán, közel 8 ezer fogoly és többszázezer gerle él. Gazdag a vaddisznó­állomány is, mintegy 220—240 található belőlük, s elsősor­ban a tarpai, a bockereki, a Tiszadob melletti Borzik-er- dőben, valamint Baktalóránt- háza környékén, a csépányi rekettyésben élnek. A gím­szarvas-állományt 100-ra be­csülik a szakemberek, és el­sősorban a ricsikai, a bocke­reki és az alaphegyi erdők­ben, továbbá Mándok kör­nyékén találhatók. Dámszar­vasból 135—140 van a va­dásztársaságok területén. Negyvenet a tiszadobiak, hú­szat a mándokiak vásároltak Dunántúlon, a Gyulaji Álla­mi Erdő- és Vadgazdaságtól. Található azonban 70 olyan dámszarvas . Tiszadobon az egykori Andrássy-féle birtok környékén, amely még a szá­zadforduló előtti telepítés maradványa. Őzből 8—9 ezerre becsülik az állományt. Május elsején megkezdődött az őzbak vadá­szati idénye. Lőhetnek ezen kívül a külföldiek 2 ezer vad­kacsát, 14—15 ezer fácánt is. A vadállomány utánpótlá­sára az elmúlt három évben évente 100 ezer darab napos fácáncsibét vásároltak és he­lyeztek el területükön a va­dásztársaságok. Az idén eb­ből 100 ezer kerül a földekre, mezőkre, erdőkbe. Az első naposfácánok május 18-án érkeznek meg a vadásztársa Ságokhoz, s hat-nyolc heti ne­velés után engedik őket sza badon, hogy legyen mit lőni, ha elérkezik a vadászati idé nyük! (farkas) Film készül a Tiszáról Magyar és jugoszláv kop­rodukcióban negyvenperces színes film készül a Tiszáról. A felvételeket a Magyar Te­levízió szegedi körzeti stúdió­ja és az Újvidéki Televízió munkatársai közösen forgat­ják. A műsorban magyar és vajdasági költők — jeles elő­adóművészek tolmácsolásá­ban — vallanak majd verse­ikkel kedves folyójukról, amely a történelem folyamán sok öröm és bánat közös for­rása volt a partjain élő né­pek számára, és ma is egyik összekötő kapocs országaink között. A versműsort zentai, török­becsei, óbecsei, adai, szegedi és Gsongrád városkörnyéki' tájakról, jellegzetes régi épü­letekről készült képsorok szí­nesítik. Archív felvételek se­gítségével elevenítik meg a tiszai árvizek pusztítását és egy ma már egyre ritkábban előforduló természeti jelen­séget, a tiszavirágzást, a ké­részek rajzását. A film a ter­vek szerint ősszel kerül be­mutatásra a magyar és az új­vidéki televízió műsorában. A tárgyalóteremből Közös alma maszek úton Gépkocsivezetőként dolgo­zott a nyírbogáti Rákóczi Tsz- ben Anga Gyula 37 éves nyír- gelsei lakos. Az egyébként jó anyagi körülmények között élő Angát — háromszobás, emeletes háza van, — tavaly november 13-án azzal bízták meg, hogy a tsz-ből szállítson ipari minőségű almát a deb­receni Kossuth Tsz-t)e. Fel is rakodtak a gépkocsijára a tsz telepén 36 tartályláda al­mát, amelyet a tsz — a tar­tályládák átlagos súlya alap­ján — 6890 kg-ként tar­A Túr partján, Túristvándinál. (Császár Csaba felvétele) tott nyilván 19 008 forint ér­tékben. Mivel Angának voltak» adósságai, Debrecen felé ha­ladva elhatározta, hogy az egyébként jónak ható almát a sajátjaként fogja értékesí­teni. Elhatározásának megfe­lelően, Debrecenben nem a Kossuth Tsz-be vitte a gép­kocsit, hanem a Zöldért tele­pére, és ott mint sajátját, 35 915 forintért értékesítette. A pénzt elköltötte, majd ami­kor kipattant az ügy, visz- szament a tartályládákért a telepre, és elvitte azokat Nyírbogéira. Az ügy bíróság elé került, és a bíróság úgy találta, hogy Anga nem annyi kárt oko­zott a tsz-nek, mint ameny- nyivel a Rákóczi Tsz a léal­mát nyilvántartotta, hanem annyit, amennyit ő kapott érte a Zöldérttől. Anga azon­ban csak a 19 008 forintot té­rítette meg a tsz-nek. — A fennmaradó 16 907 fo­rintot nem vagyok hajlandó a tsz-nek megfizetni — mond­ta a tárgyaláson. — Az a pénz szerintem nem a tsz-t illeti meg, nekik csak any- nyit ért az az alma, ameny- nyit kimutattak, és én arról nem tehetek, hogy én drá­gábban tudtam eladni. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Angát a sikkasztás miatt nyolc hónap' börtönre büntette, és kötelezte, hogy a még meg nem fizetett kárt, a 16 907 forintot is térítse meg a tsz-nek. Az ítélet jogerős. (k) Országos lapokból Az elmúlt hetek korántsem bőséges választékából há­rom szabolcsi téma kínálko­zik tallózásra. Az első a MAGYAR NEMZET április 23. számában jelent meg A tiszti pálya előisko- lája címmel. A cikk a Nyír­egyházi 2. számú Középis­kolai Katonai Kollégiumba kalauzol el bennünket, ahol sok fiatal várja a felvételit. Minden évben két és fél-, há­romszoros a túljelentkezés. A következő tanévre 64-en nyernek felvételt. Jelenleg a négy évfolyamon 240-en ta­nulnak,. 78 százalékban mun­kás-paraszt származású gye­rekek. Ök nem valamiféle kiskatonák, hanem diákok, mint az ország minden kö­zépiskolása. 'Aki ide kerül, annak az ismeretek szaporí­tásán kívül másra nincs gondja. Az első tanítási nap előtt mintegy 15 ezer forint érték­ben „felöltöztetik” a gyere­keket. Civilruhákba persze, farmerba, divatos pulóverek­be, ingekbe. Olyanokba, me­lyeket ők is szeretnek és szí­vesen viselnek. Az ellátás a reggelitől a tankönyvekig in­gyenes, tanévenként hatszor kifizetik a hazautazás költsé­geit is. Iskolaidőben 250 fo­rint zsebpénz, szünidőben pe­dig étkezési térítés jár. A kollégium és a Vasvári Pál Gimnázium tanárainak kivá­ló munkáját dicséri, hogy az elmúlt négy év alatt kevesen kívánkoztak el a kollégium­ból. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG A hetilap április 21. szá­mában Tartósan eredmé­nyes gazdálkodást! cím alatt Botos Károly annak járt utá­na, hogy a korábban veszte­ségesen, gyengéit gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú máté­szalkai Kraszna menti Tsz- ben miként boldogulnak az emberek. 1980-ban a PM és a MÉM együttes vizsgálata alapján intézkedési tervet ké­szítettek a szövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdítására. Lényege: a veszteséges ága­zatok felszámolása, a gazdál­kodás súlypontjának a jöve­delmet hozó tevékenységekre való áthelyezése. Ennek megfelelően egysze­rűsítették a növénytermesz­tés szerkezetét, amely már 1980-ban csaknem másfél millió veszteségcsökkenést eredményezett. Az utóbbi két évben a szarvasmarhatartás­ban szelekcióval és vásárlás­sal eredményes lépést tettek a tejtermelés javításár^.Ez é\SnV«gérs i, 20(lí)j6a»yajuh„4íe- állítását szeretnék elérni. A- termelési mutatók javítását az állattenyésztésben a kor­szerű takarmányháttér meg­teremtésével, költségtakaré­kos takarmányozási eljárá­sokkal és jól képzett. állatte­nyésztő szakemberek felvé­telével szándékoznak megol­dani. FELSŐOKTATÁSI SZEMLE A Művelődési Minisz­térium folyóirata a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola Repülőgépvezető Intézet ok­tatóinak felkészültségéről kö­zöl ismertetőt-1982/3. számá­ban. A 18 oktató mind­egyike egyetemi — közülük négy fő repülőmérnöki — diplomával rendelkezik. A női oktatók száma (matema­tikát oktatnak) három. Az oktatók szakmai képesítésé­hez az elvárható pedagógiai felkészültség elmarad. A ta­nári állomány 66,7%-a ren­delkezik tanári, illetve mű­szaki tanári diplomával. A repülőgép-vezető intézet ok­tatói közül hét fő rendelke­zik egyetemi doktori címmel. Egy oktató közülük jelenleg kandidátusi dolgozatát készí­ti. Tantárgyfejlesztő tevé­kenységet minden oktató vé­gez. A leírtakból kitűnik, hogy az oktatók képzettségük alapján képesek lépéstartásra a repüléstudomány rohamos fejlődésével.

Next

/
Thumbnails
Contents