Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
XXXIX. évfolyam, 104. szám ARA: 1,40 FORINT 1902. május 6., csütörtök Két hét múlva, május 19- én nyit az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Május 27-ig harminc ország és Nyugat-BerUn kiállítói, elsősorban beruházási javakat mutatnak be. Amióta a vásár Kőbányára költözött, s a BNV-ket szakosítottan rendezik meg, a tavaszi vásáron soha ennyi ország vállalatai nem jelezték részvételüket, mint most. Az idei seregszemlén közel 900 magyar ipari és külkereskedelmi vállalat állít ki, a szocialista országok közül a legtöbben, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Lengyelországból, míg a tőkés államok közül az NSZK- ből, Ausztriából és Svájcból érkeznek. A BNV új kiállítói sorában ausztrál, brazil, indiai, ír, libanoni, San Mari- no-i és spanyol vállalatok találhatók. A külföldi kiállítók száma több mint 1100. A tavaszi vásár egyes árucsoportjai között a korábbi évekhez képest bizonyos mértékű arányeltolódás tapasztalható. A vásárszervezők, elsősorban a HUNGEX- PO arra törekedtek, hogy az egész kiállítást a népgazdaság igényeivel összhangban alakítsák, ezért a kiemelt feladatok, fejlesztési programok — mint például az elektronika vagy a háttéripar — köré sorolják az árucsoportokat és a kiállítókat. A bemutatók eddigi szerkezetét az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálták és az időszerű feladatok szerint módosították. A tavaszi vásárt ezúttal is nyolc árucsoportban rendezik meg, így külön pavilonokban láthatók majd a műszeripari, a híradástechnikai, az erősáramú-ipari, a szerszámgép-, az építő- és a járműipari termékek, a könnyűipari gépek, valamint a vegyipari gyártmányok. A BNV-n a hagyományokhoz híven öt hétköznapon szakmai napokat tartanak. A vásárra látogatók közlekedését sűrített autóbusz- és vil- lámosjáratok segítik. A vásárvárosban gyorsbüféket, éttermeket nyitnak, jó néhány más szolgáltatás pedig az üzletemberek munkáját köny- nyíti. A vásárra megnyílik a főbejáratnál a Hotel Expo, amelyre az előzetes szoba- foglalások miatt máris kitehetnék a „megtelt” táblát. Napirenden a cigánylakosság helyzete Tanácskozott a népfront megyei elnöksége Szerdán ülést tartott Nyíregyházán a népfront megyei elnöksége. Két napirend megvitatása után — amely a soron következő népfront megyei bizottság ülése elé kerül — a népfrontbizottságok feladataival foglalkoztak a cigánylakosság helyzetének javításában. A csengeti Lenin Tsz kitüntetése Elmúlt évi eredményei alapján a MÉM Elismerő Oklevéllel jutalmazta a csenge- ri Lenin Termelőszövetkezetet. A megtisztelő kitüntetést kedden délután Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára adta át Lengyel Györgynek, a szövetkezet elnökének. A csengeri Lenin Termelő- szövetkezet 5500 hektáron gazdálkodik, s 1981-ben a termelési értékük meghaladta a 190 millió forintot, míg a nyereségük közel 22 millió forint volt. Ebből 19 milliót a téli alma hozott, s a 11 ezer tonnás termés kétharmadát exportálták, nagy részét a Szovjetunióba. A növénytermesztés és az állattenyésztés terén is szép eredményeket értek el, emellett jó évet tudhatnak maguk mögött a melléküzemágak is. A keddi ünnepségen jó munkájuk jutalmaként Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítették Drávecz Ferencné állattenyésztőt, Gál Ignác szerelőt, Márián Sándor és Pályi István traktorosokat, valamint Szilágyi Béla számviteli osztályvezetőt. 1977-ben a HNF megyei bizottsága intézkedési tervet fogadott el, melyet 1979-ben kiegészítettek. Az országos titkárság állásfoglalása alapján cigányankéton foglalkoztak a népfront sajátos tennivalóival. Az elnökség döntése, illetve a bizottság jóváhagyása alapján önálló cigánypolitikai munkabizottságot alakítottak. A megyében a répfrontbizottságok — és a tanácsi és más társadalmi szervek — főként a foglalkoztatottság, a lakáskörülmények és a műveltség alakulását kísérték figyelemmel. Az 1977-es felmérések szerint a megyében a munkaképes korú cigánylakosság életmódváltásában a rendszeres munka- vállalás döntő szerepet játszik. A megyében a cigány férfiak 52,8 százaléka, a nők 25,7 százaléka folytat kereső tevékenységet. Többségük az iparban, illetve az építőiparban, város- és községgazdálkodási munkahelyeken, szállító vállalatoknál dolgozik. A mezőgazdasági üzemekben arányuk csak mérsékelten emelkedik. Továbbra is gond, hogy sok a szakképzetlen dolgozó, nagy a munkahelyekről való elvándorlás. Az utóbbi négy-öt évben azonban kedvezően változtak a munkahelyi beilleszkedés körülményei, melyben szerepet játszik a munkahelyi kollektívák változó szemlélete, a szocialista brigádok segítő támogatása. A népfrontbizottságok segítik a cigányok elhelyezkedését, lakáskörülményeik javítását. Megtanítják a lakosokat a kertművelésre, a ház és az udvar rendben tartására, tisztasági versenyekkel, főzési bemutatókkal segítik az egészséges életmódra nevelést. Különösen a cigány társadalmi aktivisták értek el környezetükben szép eredményeket a változó életmód meghonosításában. A népfrontbizottságok, aktivisták tevékenyen segítik az iskoláztatás gondjainak megoldását is. A megyeszékhelyen eredményes patronáló mozgalom bontakozott ki az első osztályos cigány- gyermekek támogatására. A további eredményes munka érdekében — melynek célja társadalmi erővel, szemlélet- formálással is javítani a cigányság helyzetét — mind több társadalmi bizottságban választanak meg cigányokat, ahol a lakosság arányát tekintve számuk jelentős. Mint tanácstagok, népfrontbizottsági aktivisták ők is részt vesznek a tanácsi döntések előkészítésében, illetve azok megvalósításában, szociális segélyek, lakásépítési támogatás, nevelési segélyek odaítélésében és más tennivalókban. A tennivalók között megfogalmazták, hogy a cigánylakosság felemelkedése nemcsak a cigányság ügye, hanem össztársadalmi érdek. A javító-szolgáltató tevékenységről tárgyaltak Kisvárdán Űj hűtőházat építenek könnyűszerkezetes technológiával a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet részére. A 3200 tonna alma befogadására és hűtésére szolgáló épületet 25 millió forintos költségből a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat építi. (Elek Emii felvétele) A ruházati szövetkezet szolgáltatási tevékenységét értékelte szerdai ülésén többek között a Kis- várdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Amikor legutóbb 1979-ben volt napirenden ez a téma, azt állapították meg, hogy nem kielégítő a javító-szolgáltatói tevékenység fejlődése, különösen kedvezőtlenek voltak a munkakörülmények, s nem tartották kielégítőnek a dolgozók üzemi, egészségügyi és szociális ellátását sem. Az eltelt három év alatt jelentős változás történt minden területen. Űj öltöző, zuhanyozó épült, megoldották a dolgozók étkeztetését, s a közelmúltban a November 7. téren felépült 270 négyzetméter alapterületű új méretes szalonban a mai követel- nyeknek megfelelő körülmények között elégítik ki a lakosság igényeit. Bár a szövetkezet tevékenységének 90 százalékát a nyugati és a szocialista országok megrendeléseinek kielégítése köti le, ennek ellenére nagy gondot fordítanak a szolgáltatói tevékenység színvonalának emelésére. A gondot most a rendelések számának emelkedése okozza, mert ennek sajnálatos következménye, hogy megnövekedett a vállalási határidő. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy ha a szolgáltatás iránti megnövekedett igény tartósnak mutatkozik, a dolgozók létszámának növelésével próbálnak csökkenteni a vállalási határidőn. Külön szolgáltatást jelent, hogy a méretes részleg számára rendszeresen ad a szövetkezet azokból az alapanyagokból, amelyekből a központi telepen nagy sorozatú konfekció termelése folyik. Ez azt jelenti, hogy jó minőségű, gazdag színösszeállítású kollekcióhoz juthat a megrendelő, s mivel a szövetkezet lemondott a kereskedelmi haszonról, így a náluk vásárolt anyagok olcsóbbak is. Harminc ország kiállítóinak részvételével A mezőgazdasági szakközépiskola gyakorlókertjének fóliasátra alatt ültetik a paradicsompalántákat: itt hamarabb érik a termés. Időben r Ú gy tartják az öregek, akkor jó a búzavetés, ha április utolsó hetében a varjú már elbújik benne. Nos, májust írunk, de még mindig kilátszik a varjú a vetésből, vagy legalábbis éppen hogy takarja. Nem csoda. Amilyen szépen indult tavaly ősszel a kalászosok növekedése, olyan rosszul folytatódott tavasszal. Régen látott hosszú, kemény tél járt az idén errefelé. Jóllehet hótakaró alatt volt a vetés, mégis megviselte a hideg a növénykéket. Fagy és belvíz következtében a vetés nyolc százaléka kipusztult, s csak egy jó május hozhatja rendbe az eddig el- rontottakat. Na és a gazdaságok szorgalma, hiszen ebben az állapotban fokozott ápolásra van szükség. Például gyomirtásra, lombtrágyázásra, s akkor még minden lehetséges. A szárba szökkenés időszaka egy-két héten belül várható. A gondos gazda már most készül az aratásra, nem vár az utolsó pillanatig, habár még két hónap hátravan a kezdésig. A gépműhelyekben jelenleg a kombájnokon a sor. Terítékre kerülnek a hatalmas masinák, hogy azután újult erővel kezdjék a nagy munkát. A javítás mellett azonban komoly gondot jelent, hogy az idén nem lesz zavartalan a kombájnellátás. A forgalmazó vállalat nem tudja teljes egészében kielégíteni a nagyüzemek jogos igényeit az egyes típusokból. Pedig ez az igény kevesebb, mint ami műszaki szempontból indokolt lenne. Ugyanis az igényelt hetven darabnál több régi arató-cséplőgépet selejteztek ki a gazdaságokban. S ugyanakkor az eladók a gépek nagy részét csak az év második felére ígérik a vevőknek. Azok pedig jó esetben is csak a kukorica betakarításakor állhatnak munkába. L átva a szűkös kapacitást, a megyei vezetők kérték a MÉM illetékeseinek segítségét, akik ígéretet is tettek a gondok enyhítésére. így nem egészen ezer kombájn kezdheti majd a kalászosok betakarítását Sza- bolcs-Szatmárban. Átlagosan 100—110 hektár jut egy gépre, ami viszont átlagszám. Ezért nem árt már most feleleveníteni a nagyüzemeknek a tavalyi, s a korábbi kapcsolatokat a szomszédos és a megyén kívüli gazdaságokkal. Szükség lehet rá. S. B. s __________> Két hét múlva nyit a BNV
