Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. május 6. ILLŐ ALÁZATTAL Tr r ír r. ír Tize vés a díszítőművészeti stúdió Az MVMK-ban működő díszítőművészeti stúdió megalakulásának története 1972 elé nyúlik vissza. A hatvanas évek második felében még iparművészeti jellegű tárgyakat formáltak a későbbi alapítók. A néphagyomány tisztelete, a népi díszítőművészet iránt érzett felelősség vezetett a stúdió létrehozásához. Pus- kásné Oláh Júlia, Filetóth- né Bankó Enikő és Szabó Gézáné ipárművészeti behatásoktól mentes, a népi hímzések formakincséből táplálkozó -textilgarnitúrával első díjat nyert 1973- ban, a házasságkötő -termek díszítésére kiírt országos pályázaton. A sikerre felfigyeltek a nyíregyházi Városj,.Művelődési Központ akkori vezetői, megalakulhatott a stúdió. A következő lépés városi szakkörök szervezése volt a nyíregyházi üzemekben, vállalatoknál. A konzervgyárban, a KEMÉV-nél, a SZAVICSAV-nál és a mezőgazdasági főiskolán alakultak a díszítőművészeti hagyományt ápoló körök. Az utóbbi kivételével a mai napig mindegyik működik, sőt azóta a szakkörhálózatba bekapcsolódtak iskolák, óvodák is. A stúdió vezetői az elmúlt évtizedben végig nagy súlyt fektettek a manuális tudás mellett az elméleti felkészültségre. Előadásokat szerveztek, tizenkét tag elvégezte a díV. szítőművészeti szakkörvezetőképzőt. Gyűjtőutakat szerveztek, melyek nemcsak azért voltak hasznosak, mert közösséggé formálták a résztvevőket, hanem alaposan megismerkedhettek egy-egy hazai tájegység néprajzával. Az eredmények nem maradtak el: 1974-ben, 1975- ben megyei és országos pályázatokon első díjat nyertek. Az 1977-es III. Országos Népművészeti Kiállítás nívódíjat hozott. Az utóbbi két népművészeti kiállításon bemutatott munkáikkal is első díjakat szereztek. A stúdióban készült tárgyakat kiállították többek között Budapesten, Szentendrén, j Miskolcon, Baján, Moszkvában és Szófiában. Eddig mintegy százötven bemutatót rendeztek a szakkörök és az egyéni alkotók munkáiból. 1980-tól fazekas és fafaragó szakkör is működik. Jelenleg rajtuk kívül még hímzők, szövők, bútorasztalosok, bőrművesek és rézművesek ké- szítenek tárgyakat a megye és más etnikai területek népi hagyományait követve. Nem pusztán másolva, hanem korszerű, a ma használatos eszközökön újraalkotva. A díszítőművészeti stúdió tevékenységét^ tavaly a Művelődési Minisztérium Kiváló Együttes címmel ismerte el. R. G. Hegy az utcán a karikatúra A talpnyaló. (Kertész Sándor rajza) — Akkor rajzolok, amikor nyugodt i, vagyok. .,pe többnyire olyasmit, ami azelőtt nagyon felbosszantott. Például? Van egy csomó fonák dolog körülöttünk. Mindennapi tevékenységeink kísérői ezek, apróságok, de kellemetlenek. Ilyen az utazás. A buszon a tömeg. Rengeteg vicces helyzet forrása a közlekedés. Nekem a karikatúra ott megy az utcán, látom, elgondolkodom, s akkor rendszerint jön egy ötlet. . . Valahogy így készül a karikatúra Kertész Sándor vallomása szerint, akinek nem csak rajzaira, de egész egyéniségére jellemző a szellemesség, a könnyed, olykor fanyar humor. Mindig „kéznél van” nála egy csipet bors, azaz egy kis fűszeres csattanó. Ezeket szívesen használja beszélgetés közben, mint egy rajzon a poént. De olykor azért is, hogy mondanivalóját rövidre fogja. Egyébként készséges, közlékeny, kivált ha karikatúráról van szó . . . — Mindig szerettem rajzolni, egészen kicsi korom-- tói kezdve. Aztán egy furcsaság: számviteli szakközépiskolába kerültem Kis- várdára, holott inkább a képzőművészeti szakközépbe vágytam. így rajzot hivatalosan nem is tanultam. Bejártam tehát Nyíregyházára egy szakkörbe. Aztán következett az érettségi, majd a főiskolai felvételi. Ez utóbbi elég komoly volt: fejrajz modell után, színvázlatkészítés sb. Sikerült. — Vonzódásom a karikatúrához szinte véletlenül alakult ki. A katonaságnak köszönhetem. Tehetségkutató versenyt rendeztek, s nekem jutott az a szerep, hogy a vidám kommentárokhoz, viccekhez kifejező rajzokat készíthettem. Ezzel a műsorral nyertünk és bejárhattuk az egész országot, így kezdődött... És folytatódott azzal, hogy a nyíregyházi tanárképző főiskolán — ahol földrajz— rajz szakos tanárnak készül — a Tanítani című háziújságban rendszeresen jelentkezik rajzaival, újabban pedig lapunk olvasói is találkozhattak Kertész Sándor nevével. Kedvencei: Dargay Attila, az ismert rajzfilmrendező, akit úgynevezett szituációrajzai miatt értékel nagyra, illetve Mordillo, a neves karikaturista, akit intellektuális humoráért tisztel. Célja: nevelni és nevettetni. Olyan helyzeteket ábrázolni, amelyek a jóízű nevetés után gondolkodásra is serkentenek. Tervei: szeretne tanítani, főleg rajzot. Aztán többet foglalkozni a grafikával. És természetesen mindenekelőtt sok jó karikatúrát rajzolni. A tömeg és az ember kapcsolata izgatja leginkább. Erről szeretnék minél több vicces üzenetet küldeni. BE. OLCSÓBBAN JAVÍTANAK Autóklub: műszaki állomás Szerda óta Szabolcs-Szat- márban is van az autóklubnak műszaki állomása. A terv az volt, s ma is az, hogy a Tünde utca és a Debreceni utca kereszteződésében építik fel a műszaki állomást, ám hogy addig is többet tehessen a klub tagjaiért, az Autóközlekedési Tanintézettől bérbe vették a Hatzel téri korszerű, minden műszerrel ellátott műhelyt. Mit tud és mit végez a műhely szakembergárdája? Először is havonta 576 órát dolgoznak, ez 24 munkanapon 24 órás szolgálatot jelenít. Végeznek közlekedésbiztonsági felülvizsgálatot, ami gyakorlatilag, mindazokat a méréseket és ellenőrzéseket magában foglalja, ami alapján a gépkocsi felkészíthető az időszakos hatósági vizsgára. Természetesen nemcsak ilyenkor vehető igénybe a műszaki állomás, végeznek fékhatásel- lenőrzést, megnézik a kerékcsapágyak állapotát, beállítják a kormányművet, a futóművet, a rugókat, a lengés- csillapítókat, ellenőrzik a világító és jelzőberendezések működését, elvégzik a fényszórók beállítását, a kerekek állapotát és a guminyomást 121 forintért. Vállalnak motordiagnosztikai vizsgálatot, futóműellenőrzést, elektromos ellenőrzést, sőt fogyasztásmérést is, felderítik a hibát és javítási tanáccsal is szolgálnak. Azt tervezik, hogy júliustól zárt technológiai hatósági műszaki vizsgáztatást is vállalnak. Mostantól a hét végi országúti segélyszolgálat is a Hatzel téren teljesít szolgálatot, így a város lakói az ATI telefonszámán kérhetnek segítséget reggel 7 óra és este 10 között. A műszaki állomás szolgáltatásait azok is igénybe vehetik, akik nem tagjai az autóklubnak. Ilyen esetben a helyszínen kell belépni a klubba. A Sárga Angyal szolgáltatását bárki igényelheti, de csak a klub tagjainak ingyenes. Augusztus 20-tól nemcsak Nyíregyházán, hanem Mátészalkán is lesz műszaki állomás, így a környék lakóinak nem kell a szolgáltatásokért a megyeszékhelyre utazni. Érdekesség, hogy az autóklub szolgáltatási árai 15—20 százalékkal olcsóbbak a többi javítást végző vállalat szolgáltatási díjainál. Oka, hogy nem terveznek nyereséget, inkább a tagság számát szeretnék növelni és a tagdíjakból kívánják megoldani a szolgáltatás javítását. A műszaki szolgáltatás mellett természetesen a klub tagjai külföldi utazás esetén kérhetnek ATI hitellevelet, hogy ha megrongálódik kocsijuk, javíttatni tudják, egy esetleges baleset után haza- szállíttathatják kocsijaikat, de alkatrész-utánküldést is vállal a klub. Mint ahogy lehetővé teszik a repülővel, vagy vonattal történő hazautazást is, ha a járműben helyrehozhatatlan hiba keletkezik. Közakaratból Nemrég a faültető buzgalom kapcsán írtam a társadalmi munka értelméről, s lám, alig telt el néhány nap, az örömbe üröm vegyült. Barátom,. aki oly lelkesen beszélt a közös parkosítás szépségeiről, elmondta: néhány fiatal csemete pár napot élt csupán. Vandál kezek derékba törték őket. Tűnődöm: hol van már az idő, amikor minden fát dédelgettek, mert fogta a homokot, vagy gyümölcsöt hozott, enni adott. Hot van az idő, amikor fát körültekintően, s a célszerűséget szem előtt tartva vágtak csak ki. S pusztítottak madarat is: de csak ha káros volt, vagy éhséget csillapított. Csak úgy ölni, úri passzió volt. Habár tudott dolog: csak rendelkezésekkel, sokszor végre sem hajtott — mert végrehajthatatlan — szankciók kilátásba helyezésével a folyamatot megakasztani nem lehet, mégis örömmel kell fogadnunk, hogy a Nyíregyházi Városi Tanács a közelmúltban rendeletet alkotott „a város fásított, parkosított és cserjésített területei” megvédésére. Hadd ne ismertessük részleteiben a rendeletet, maradjunk annyiban: minden korábbi intézkedésnél sokrétűbb, szerteágazóbb, s a kilátásba helyezett bírságok is nagyobbak, mint régebben voltak. Inkább azon gondolkozzunk, miként lehetne érvényt is szerezni a pontoknak, miként lehetne jobban védeni a mindnyájunk számára oly fontos természetet. Mert hiába említi a rendelet a zöld területek felügyeletével megbízott személyeket, hiába szól a parkőrökről, ha azokból nincs — érthetően nincs — elég, ha a parkőrök kevésbé fürgék, mint a fatör- delők, és tilosba tévedók. Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: ez a rendelet csakis közakaratból juthat érvényre, csakis akkor hajtható végre, ha mi, egyébként parkőrzésre és felügyeletre ki nem jelölt állampolgárok sem leszünk restek védeni fűt, fát bokrot. És akkor vezethet eredményre a tisztes szándék, ha a végrehajtással megbízottak nem lesznek elnézők, s úgy tudnak büntetni, hogy az meggondolásra késztető legyen. S. Z. Részegen, lopott autóval... A napkori fiatalkorú N. Istvánt tavaly augusztusban jármű önkényes elvétele miatt próbára bocsátotta a bíróság és magatartási szabályokat írt neki elő. Társát, az ugyancsak napkori G. Istvánt lopás miatt bocsátotta próbára a bíróság decemberben. A magatartási szabályokat egyikük sem tartotta meg, így aztán egyenes út vezetett egy újabb, immár közös vétség elkövetéséhez. Az idén február 13-án N. István megivott a nagykállói étteremben egy fél liter pálinkát és egy-két üveg sört, s társa sem volt valami túlzottan önmegtartóztató. Éjfél után együtt távoztak az étteremből, mert N István kihívta a másikat, hogy ott áll egy Zsiguli és azt el kellene vinni. G. István a jobboldali, nyitott ajtón beült a gépkocsiba, kinyitotta a baloldali ajtót társának. Közösen többször megkísérelték a vezetékek összeérintésével beindítani a gépkocsit, mire sikerült. N. István vezette nem is akármilyen ittas állapotban. NagykáLlóból ki sem értek, mikor ráhajtott egy szilárd tárgyra, s attól a gépkocsi egyik első kerekén kidurrant a gumi. Mindketten kiszálltak, felfeszítették a csomagtartót, kivették és beszerelték a pótkereket. Folytatták útjukat — egyébként mindenféle világítás nélküL. — Napkorra. Megálltak a művelődési ház előtt, s meglátták, hogy a kocsiban van egy táska is, amelyben pénz van. A pénzt kiszedték — 1400 forint volt —, ketté osztották, majd egy sapkát és egy kesztyűt vettek el, bár a sapkát N. István földobta egy ház tetejére. Később mindketten visszaültek a gépkocsiba, újból N. István vezetett, s az volt a szándékuk, hogy visszaviszik a Zsigulit Nagykállóba. A Birke-tanya közelében azonban az autó nagyon füstölt és leállt, ezért otthagyták és gyalog tértek vissza Napkorra. A pénzt — egyébként Urbin László geszterédi autóbuszvezető napi bevétele volt — másnap elitták. A két éjszakai vándor a Zsiguli tulajdonásának, Rinyu István geszterédi lakosnak a gépkocsiban 4564 forint kárt okozott. A Nyíregyházi Megyei Bíróság jármű önkényes elvétele és lopás — illetve N. István esetében ittas vezetés — miatt N. Istvánt kilenc hónap szabadságvesztésre, G. Istvánt pedig nyolc hónap szabadságvesztésre büntette, amelyet fiatalkorúak fogházában kell letölteniük. A bíróság ezenkívül N. Istvánt másfél évre eltiltotta a járművezetéstől, s kötelezte őket, hogy mind a kocsiban, mind a lopással okozott kárt térítsék meg. Az ítélet jogerős. <k) Kitekintés II Üzemi lapokból A megyében megjelenő üzemi újságok áprilisi számaiból olyan belső eseményekből szemelget- tiink, amelyekről úgy véljük, érdemes a megye egész nyilvánosságát tájékoztatni. MEZŐGÉP Az ötnapos munkahétre történő áttérés gyakorlati tapasztalatairól közöl elemző írást a lap. Az év első két hónapjának ösz- szesített adatai azt mutatják, hogy a ténylegesen ledolgozott órák száma több volt a tervezettnél. Ez többnyire túlórákból eredt. Az egész napi kiesés (veszteség) kevesebb, a .törtnapi kiesés óraszáma több volt, mint amennyivel számoltak. A gyáregységek a dolgozók alapbérének módosítását, a munkaközi szünet díjazásának alapbéresítését a programban rögzítettek szerint hajtották végre. Tangazdaság A Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Tangazdaság legújabb számában az újítók tevékenységéről Katona Miklós tájékoztatja a dolgozókat. Megemlíti, hogy négy év alatt negyven újítást nyújtottak be, ebből tavaly mindössze hármat. A négy év alatt a 30 darab elfogadott újításra 138 ezer forintot fizettek ki újítási díjként, ebből egyetlen újításért 100 ezer forintot. A megmaradt 29 újítás mindössze 38 ezer forintot ért, tehát azok nem nagy jelentőségűek voltak. Elgondolkodtató — írja a fejlesztési főmérnök —, hogy az elfogadott újítások javaslat- tevői között nincs magasabb végzettségű dolgozó. Szabolcsi Vízmű A lap legutóbbi számából a Vöröskereszt ötéves tevékenységéről szóló tudósítást emeljük ki. Az alapszervezet taglétszáma 1977-ben 157, az elmúlt évben 240 fő volt. Százöt dolgozót képeztek ki az elsősegélynyújtó tanfolyamokon. Kimutatásuk szerint 189,15 ml vért adtak az öt évben, de ebben nincs benne a rendkívüli behíváskor vett vérmeny- nyiség. 1977-től évente ■megszervezik a rákszűrést, az utóbbi kétévben az üzemorvosi rendelőben. Az egészségügyi felvilágosítás, a polgári védelem, a tisztasági mozgalom, a KÖJÁL egyes akciói épp úgy kötődik munkájukhoz, mint a rokkantak és öregek támogatása. Balkányi Állami Gazdaság Az elmúlt évben harmincöt esetben fordult elő fegyelmi vétség a gazdaságban — olvastuk a lap áprilisi számában. A 35 fegyelmi büntetésből 16 esetben ittasság miatt kellett meghozni a fegyelmi határozatot. A társadalmi tulajdon ellen károkozás öt esetben fordult elő, a kár összege 14 ezer forint. A társadalmi tulajdon elleni cselekményeket a kisebb-nagyobb meny- nyiségű termény, illetve táp eltulajdonítás jelentette. Jelenleg is nagy problémát jelent a nagykállói üzemegységben lévő sertéstelep biztonságos vagyonvédelme, ugyanis a cigányok nap mint nap feltörik a lezárt dögkutat, a hullákat elhordják.
