Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

2 Keiet-Magyarorezág 1982. rpájus 29. Miért szűnt meg a papi tsz? Szélhámosok álarc oélkül Soha nem zártak még olyan jó évet Szabolcs-Szatmár me­gye termelőszövetkezetei, mint 1981-ben. Hétszázmillió kö- rfili nyereséget értek el, s a 22 veszteséges gazdaság közül 13 saját erőből képes volt rendezni a hiányt. A megma­radt kilencből nyolcnak veszteségrendező eljárások megol­dották a pénzügyi problémáit, ám a papi Kossuth Tsz olyan veszteséggel zárt, hogy — megyénk szövetkezeti moz­galmában először — elrendelték a közös gazdaság felszá­molását. 1982. május 25-től papíron is, a valóságban is megszűnt a papi Kossuth Tsz. Hogyan juthatott ilyen helyzetbe egy közös gazda­ság? Azzal érdemes kezdeni, hogy a körülbelül tíz arany­koronás földből talán hozzá­értés, talán munkakedv hí­ján nem sok mindent tudtak kihozni, s 1975-ben már öt és fél millió volt a tsz mér­leghiánya. Mivel másutt- ha­sonló adottságú közös gazda­ságokban is nyereségesen termeltek, úgy gondolták;, egy új vezetés nagyobb len­dületet adhat a gazdálkodás­nak. Az elképzelés bevált, az újonnan választott elnök, Fucsku Sándor egy év múlva már 9,5 millió nyereségről adhatott számot. 1977-ben 6,5, egy év múlva 7, 1979-ben pedig közel 10 millió volt a nyereség. 1980-ban rendkívül rossz, időjárás volt, súlyos terméskiesések nehezítették a helyzetet, de Fucsku Sándor a zárszámadáson 11 millió 300 ezer forint nyereségről számolt be. Aztán 1981 következett, s a há­rom falu — Pap, Nyírlövő és Lö- vőpetri — lakói már nem Fucsku Sándortól tudták meg az ered­ményt: 69 millió veszteséget és alaphiányt mutattak ki a szak­emberek. Hogyan romlott egy év i'latt 80 millióval a közösgaz- rtasi. t, egyáltalán lehetséges-e egyetlen esztendő alatt ekkorát zuhanni? A bajok voltaképpen ko­rábban kezdődtek, akkor, amikor bővíteni kezdték Pa­pon az ipari tevékenységet, a tsz vezetése emiatt elha­nyagolta az alaptevékenység szervezését, s fellazult a gaz­dálkodás valamennyi terüle­te. A szerteágazó, bonyolult szervezetű melléküzemágak indokolatlanul nagy energiá­kat kötöttek le, a várt ered­mények viszont elmaradtak. Elmaradt a tevékenységi kör megszervezése, szabályozása és ellenőrzése is, ugyanak­kor a tsz vezetői — élükön Fucsku Sándor elnökkel, Ba- gi Tibor főkönyvelővel és Herczeg István elnökhelyet­tessel — saját zsebükkel, tö­rődtek. A gyökerek tulajdonkép­pen 1978-ig nyúlnak vissza, amikor a papi tsz átvette a tiszaőrsi tsz melléküzemágá­nak keretében működő ro­var- és rágcsálóirtó, vala­mint növényvédelmi ágaza­tát. Hamarosan Farkas László lett az ágazatvezető, akinek irányításával — és természe­tesen Fucsku közreműködé­sével — a szerényebb értékű ágazati tevékenység főága­zattá fejlődött. Vállaltak munkát az ország egész terü­letén, sőt a részleg 1980-tól NATURA néven gazdasági társulássá szerveződött, amelynek gesztora természe­tesen a papi tsz volt. Farkas, mint igazgató, nagy lá­bon élt: XX-es gépkocsit kapott, amelyet magáncéljaira is hasz­nált, fizetett éttermi és szálloda- számlákat, bérelt Siófokon üdü­lőt, ahol természetesen nem a tsz-tagok, hanem Fucsku és Far­kas, meg közeli ismerőseik üdül­tek, a dijat természetesen a tsz fizette. El nem végzett munkákat számláztak és vettek fel érte milliókat, sőt Farkasnak ah­hoz is joga volt, hogy üzlet­szerzőnek és szaktanácsadó­nak szerződtesse ismerőseit, s hamis igazolások alapján fizettesse ki semmittevésük árát a papi tsz-szel. Számo- latlanul béreltek IBUSZ-la- kásokat munkáslakás céljára, s havi 15 ezret is fizettek ér­te, néhányban nem is a tsz alkalmazottai laktak, de Farkasnak arra is lehetőséget teremtettek, hogy előnyös üz­letek kötéséhez búzával, bur­gonyával, almával, birkabőr­rel és bárányhússal reprezen­táljon, vagy ivászatokat szá­moljon el termelési költség címén. Talán ettől is több visszaélést követtek el az 1980-ban létreho­zott parképítő részleg működte­tésével. Volt, amikor a napról napra duzzadó, év végére már 300 embert foglalkoztató üzemág egyszerre 100 munkahelyen dol­gozott, illetve kellett volna dol­gozni, és a Záhonytól Debrece­nig, Leninvárostól Szegedig szét­szórt társaság munkája teljesen kiismerhetetlenné, áttekinthetet­lenné vált. Ezt lovagolta meg az üzér­kedésben igencsak nagy ta­pasztalatokkal rendelkező Farkas Zoltánná zákányszéki lakos, aki magánkertészektől vásárolt engedély nélkül ter­mesztett dísznövényeket, és egy-egy szövetkezet vagy vál­lalat nevén busás haszonnal adta tovább a papi tsz-nek. össze se lehet számolni, hányszor fizettek ezer forin­tok helyett százezreket (csak a példa kedvéért: 1177 forint helyett 185 ezret, 87 500 he­lyett 412 ezret, 19 500 helyett 206 ’' ezfet és így tovább) dísznövényekért és tulipáno­kért, sokszor olyanokért is, ami továbbültetésre alkal­matlan volt, ám ez Fucskué- kat egyáltalán nem zavarta, mert Farkasnéval együtt ők is leszedték belőle a sápot. Ilyen „üzletek” miatt bizo­nyíthatóan két és negyed mil­lió kár érte a papi szövetke­zetét. Harmadik ágazatuk 1980 májusában AGROMARCOOP néven alakult, s azt a felada­tot szánták neki, hogy a .Budapesten már meglévő melléküzemág tevékenységi körét kibővítse. Ez a szerve­zőiroda hozta létre és fejlesz­tette önálló ágazattá, sőt fő­ágazattá a budapesti építő­ipari és kommunális főága­zatot, majd megszervezte Nyírlövőn a diabetikus cu­korkaüzemet. Talán nem Is meglepő, hogy ennek az üzemnek már a szer­vezésével is bűncselekményeket követtek el, s az sem, hogy ve­zetését egy korában csalásért, sikkasztásért, üzérkedésért, ár­drágításért, majd újból sikkasz­tásért büntetett Harsányi Zsolt nevű szélhámosra bízták. Nem zavarta a tsz vezetőit, hogy több hónapos késéssel üzemelték be a cukorkaüze­met, ők kifizették az eredeti határidő tartásáért kitűzött prémiumot. Tervezői díjat fizettek nem létező munká­ért, lakásbérleti díjakat fi­zettek idegen embereknek, gépkocsiátalányt állapítot­tak meg utólag és le nem fu­tott kilométerekért, szerszám­használati díjat fizettek ad­minisztratív munkakörben dolgozóknak és felsorolni is lehetetlen, milyen durva sza­bálytalanságok voltak a fő­ágazat ügyvitelében. Tulajdonképpen ilyen szer­vezetlenség jellemezte a tsz valamennyi üzemágának ad­minisztrációját, s ez nem volt véletlen. Az elnök és a fő­könyvelő arra törekedett, hogy a kiegyensúlyozatlan pénzügyi és áttekinthetetlen gazdasági helyzet minél to­vább maradjon homályban. Éveken át meghamisították a mérleget, alapár-kiegészítést vettek fel jogtalanul, szabály­talanul növelték fejlesztési alapjukat, nem fizették az ál­lammal szembeni kötelezett­ségeiket és becsaptak min­denkit, akit tudtak, mert meg akarták tartani kiemelkedő­en magas jövedelmüket, s mert hiúságuk nem engedte meg, hogy beismerjék: ké­pességeiket jóval meghaladta a hatalmasra duzzasztott gazdasági szervezet irányítá­sa és működtetése. A ködösí­tés olyan jól sikerült, hogy a papi tsz tagjai Fucskut még akkor is áldozatnak tekintet­nék, amikor a súlyos bűncse­lekmények miatt letartóztat­ták. A szervezetlenség, a bizonylati rend teljes hiánya miatt nem ítélhető meg pontosan, mennyi kárt okoztak a papi tsz-nek Fucsku Sándorék, a gazdasági egyensúly helyreállításához azonban 100 millió forintra lett volna szükség, annyi pénzre, amennyiből Pap, Nyírlövő és Lövőpetri minden tsz-tagja a nyugdíjasokkal együtt egy-egy Zsigulit kaphatna ajándékba. Ennyi pénz pedig nincs, ezért maradt egyedüli lehetőség a kö­zös gazdaság felszámolása. A döntést küldöttgyűlése­ken, munkahelyi tanácskozá­sokon és közgyűléseken is­merték meg a tsz tagjai, s akkor tudták meg, hogy az egykori vezetők helyét egy felszámolási bizottság vette át. Mert a munka nem áll­hatott meg, mert a papi, a nyírlövői, a lövőpetri határ néhány ember visszaélése el­lenére sem maradhat beve­tetlen. Mi lesz a 930 ember sor­sa? A papiak a kisvárdai Rá­kóczi Tsz, a nyírlövőiek és lövőpetriek a szabolcsbákai tsz tagjai lesznek, természe­tesen csak akkor, ha oda ké­rik felvételüket. Választási lehetőségük megmarad: aki például a baromfitelepen dol­gozott és tovább is maradni akar, nyilván a szabolcsbá­kai tsz-hez kéri majd felvé­telét, de a műhelyekben, vagy az állattenyésztésben dolgo­zók számára is adott a vá­lasztási lehetőség. Az is ter­mészetes, hogy az átlépés után mindenki olyan jogokat élvez, mintha eddig is a kis­várdai, vagy a szabolcsbákai tsz tagja lett volna, senkinek nem csorbulnak eddig meg­szerzett jogai. A felszámolás nehezebb munkának látszik, mint va­lamikor a tsz megszervezése, vagy egyesítése volt, s ez nemcsak azért van így, mert a gazdálkodás mellett vissza kell szerezni 930 ember meg­csappant bizalmát is. Közben a munka sem állhat meg. A hirtelen beköszöntött jó idő, a zöldülő határ követeli a munkáskezeket, mert a föld nincs tekintettel a csalódott emberek kedvezőtlen hangu­latára. A felszámoló bizottság munká­hoz látott, s olyan ütemet dik­tált, hogy bár mindössze négy nap volt rá, átadta a földet az új gazdáknak, ott dolgoznak már a gépek is, a mezei leltár el­végzése, a tagokkal tervezett be­szélgetés pedig a következő na­pok teendője lesz. Lezárták a volt tsz bankszámláját, ahová pénz érkezhet, de ki nem me­het, s felszólítottak minden adóst, hogy fizessen, a hitelező­ket pedig, hogy nyújtsák be számláikat. Fizetni azonban csak akkor lehet, ha mindent elad­nak, ha kifizetik a felszámolás költségeit, a munkabért, a föld­járadékot, az állammal szembe­ni adósságot, a bank követelé­seit, s ha marad pénz, akkor kapják meg pénzüket a hitele­zők. Akinek nem jut, lemondhat róla, a papi tsz-nek ugyanis nincs jogutódja. A volt papi Kossuth Tsz volt vezetőit és bűntársaikat — összesen 18 embert — bí­róság elé állítanak, s meg­kapják majd visszaélésükért a méltó büntetést. De a tag­ságnak előre kell nézni, mert az igazi vagyon, a föld az övék^ maradt, új szövetkeze­teik a megye legjobb közös gazdaságai közül valók, ahol szeretettel várják őket, ahol becsületes munkáért tisztes­séges bért fizetnek. Balogh József Segítség a • kertbarátoknak Változatos és hasznos prog­ramokat szervez tagjainak Fehérgyarmaton a kertbarát­klub. Legutóbb a mezőgazda- sági főiskoláról Széles Csaba a télialma-termesztés nö­vényvédő szereiről, Varga Fe­renc a központi kertbarát­klub szervező titkára a kis­termelőket érintő kérdések­ről, Tihanyi Ferenc a központi klub elnöke pedig az alma­termesztéssel és értékesítés­sel kapcsolatos országos ta­pasztalatokról tájékoztatta a fehérgyarmati kertbarátokat a művelődési központ klub­jában. A közelgő gyermeknap alkalmából május 28-án kapta meg a mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat a KISZ KB szalagját, a korábbi jó munkáért nTár kiérdemelt Vö­rösselyem Zászlóra. A kisdobos és úttörő avatást követő­en az ünnepeltek adtak műsort. Nagy érdeklődés előzte meg az úttörő lányokból alakított Rákóczi-csoport felvonulását. (M. K. felv.) Nyíregyházán döntöttek Kik kapnak lakást? A lakásra várók között aligha akad bárki is, akinek nem a május jelentené a leg­nagyobb izgalmat, hiszen évek óta ilyenkor válik is­mertté: kik azok, akik igé­nyeit a leghamarabb kielégí­tik. 5000 nyíregyházi család várta a döntést, de közülük csak körülbelül hétszáznak szerzett örömet a tanács vég­rehajtó bizottsága. Tanácsi bérlakást 80 csa­lád kaphat az idén a megye- székhelyen. Ezeknek a laká­soknak a nagysága 1+2 fél­szobás, illetve 2+3 félszobá­sok között van, így érthető, hogy mindegyikbe nagyobb család költözik, zömében fia­talok. Tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakásból 145 dara­bot tudnak szétosztani ebben az esztendőben, ám nehezíti a helyzetet, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen lakásösszeté­tel miatt az 1981-es névjegy­zéken szereplők közül 52 cse­rére váró és 30 lakással nem rendelkező családot az idei lakáskeretből kell otthonhoz juttatni. Tanácsi vevőkijelölésű OTP-értékesítésű lakáshoz 152 család juthat, s további 44 család kap nagyobb mére­tű cserelakást. A lakásépítő szövetkezet idei tervei szerint 83 lakás készül el Nyíregyházán, s ezeket a tanács által megje­lölt pontszámok szerint oszt­ják el az igénylők között. Va­lamennyi lakásjuttatási for­mát figyelembe véve a csere­lakáshoz jutó igénylőkkel együtt mintegy 700 család költözhet 1982-ben új otthon­ba Nyíregyházán. Legkényesebb a tejszínes Meó — ízleléssel Az édes illat már messzi­ről jelzi Nyíregyházán, a Du­gonics utcában, hogy a közel­ben cukrászüzem működik. Vanília, kakaópor, karamell, dió, barackíz — s még hosz- szan sorolhatnánk milyen alapanyagokat dolgoznak fel az ÁFÉSZ cukrászatában. Nyáron két, télen — a kré- mes szezonjában — három műszakban gyártják itt az édes csemegéket. Naponta 40—50 félét. Igazi manufaktúra a te­nyérnyi üzem. A dagasztás, krémkeverés és habverés ki­vételével minden kézzel tör­ténik. Kezdve a hozzávalók adagolásától a szeletelésig, tortadíszítésig. — Az adagoláshoz mérle­get használunk —• tudtuk meg Iván Dezső üzemvezető­től. — Ám hiába van előír­va, hogy mennyi vízzel, tejjel kell keverni a lisztet. Az alapanyagok aránya aszerint változik, hogy milyen a liszt minősége. Hasonló példákat még sorolhatnék. Tapin­tással ellenőrizzük, hogy nem szakad-e a tészta, látni kell, hogy elég szilárd-e felverve a tejszín­hab. Aki itt dolgozik, annak szeretnie „illik” az édességet. Ugyanis nálunk munkaköri* kötelesség a kóstolás. Csak így állapítható meg, hogy elég vanília, vagy citromlé került-e a masszába. Meg kell ízlelni külön a krémet, majd a készterméket. Közel 30 üzletbe szállítunk. Az ela­dók nemcsak mennyiségben, de minőségben is kötelesek ellenőrizni átvételkor az árut. Fontos szabály ez, hiszen az alapanyagok túlnyomó több­sége — mint a tej, a tejszín­hab, a tojás, a túró, a tejföl — gyorsan romlik. A készít­mények szavatossági ideje ezért nagyon változó. Pár órától 30—60 napig terjed. Legkényesebbek a tejszínes termékek; így a rigójancsi, a sarokház, a tejszínes kocka. Ezeket amint elkészültek, azonnal hűteni kell. Csak a gyártás napján, legfeljebb 12—15 óráig fogyaszthatok. Arról szó sincs, hogy ami megmaradt azt elteszik hol­napra. A sárga főzött krémes termékekét pedig nyáron nem is lehet árusítani — ki­véve, ha a termelés és eladás egy helyen történik. Ezek­ből nyáron az ÁFÉSZ üzeme csak annyit készít, amennyi a süteményesboltban elkel. Minőségi kifogás 'évek óta nem érkezett az ÁFÉSZ cuk­rásztermékeire. Ügy tűnik, hogy a legszigorúbb meósok, a vevők is elégedettek. Bi­zonyítja ezt, hogy nyolc év alatt kétszeresére nőtt az üzem forgalma. Tavaly 5 mil­lió 600 ezer forintért vásárol­tak a készítményeiből, (házi) Út hamarabb Kátyúzás Ha körbekérdeznénk Nyír­egyháza lakóit: mi okoz leg­több gondot és bosszúságot a város közterületein csaknem biztos, hogy a kiépítetlen út­hálózatot és a csapadékvíz­elvezetés hiányát említenék legtöbben, és ennél már csak az a bosszantóbb, hogy az ötéves terv végére sem Lesz sokkal kedvezőbb a helyzet. A megyeszékhely tanácsának ugyanis évente még hat és fél millió sem áll rendelkezé­sére, s ebből a pénzből kell megoldani évente a közúti jelzőtáblák karbantartását, a forgalomirányító lámpák üzemeltetését, az útburkolati jelek felfestését, az utak és járdák kátyúzását, a földes- utak egyengetését és a hidak tartószerkezetének , mázolá­sát. A tervekben tavaly szere­pelt, a Lujza utca felújítása is, de aki arra jár, tudja: ez nem történt meg, elkészült viszont az idén, s a tavaly rá­szánt 1 millió 300 ezer forint mellé még újabb két és negyed millió kerül, mert kapacitáshiány miatt ebben az évben sem készül el minden, amit a tervidőszak kezdetén 1982-re ütemeztek. A pontosított tervekben a közel 6 és fél milliós fenntar­tási összeg mellé 39 millió felújítási összeg kerül. Ebből megoldják a csapadékvíz el­vezetését és elvégzik a földes- utak karbantartását, gyalulá- sát a Szabolcs, a Zenta, a Csillag, a Csárda, a Szatmár, a Diák, az Akácos, a Liget, a Nyíl, a Margaretta és Nár­cisz utcákban, elkészül a Krúdy, a Soltész Mihály, az Öszőlő, a Rózsa utca, a Marx tér, az Ifjúság út, az Etelköz, az Eszperantó tér, a Búza tér, a Kossuth tér és a Zrínyi ut­ca, s egy évvel hamarabb örülhetnek htjuknak a Benczúr tér, a Báthori, a Herman Ottó, a Kórház és a Búza utca lakói is. Parkfenntartásra 11 milli­ót, köztisztasági célokra 14 milliót költ Nyíregyháza ta­nácsa. így készül a dobostorta teteje, szeleteli a karamelles piskótát. Zagyi János cukrász kézzel (Jávor László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents