Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
2 Keiet-Magyarorezág 1982. rpájus 29. Miért szűnt meg a papi tsz? Szélhámosok álarc oélkül Soha nem zártak még olyan jó évet Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei, mint 1981-ben. Hétszázmillió kö- rfili nyereséget értek el, s a 22 veszteséges gazdaság közül 13 saját erőből képes volt rendezni a hiányt. A megmaradt kilencből nyolcnak veszteségrendező eljárások megoldották a pénzügyi problémáit, ám a papi Kossuth Tsz olyan veszteséggel zárt, hogy — megyénk szövetkezeti mozgalmában először — elrendelték a közös gazdaság felszámolását. 1982. május 25-től papíron is, a valóságban is megszűnt a papi Kossuth Tsz. Hogyan juthatott ilyen helyzetbe egy közös gazdaság? Azzal érdemes kezdeni, hogy a körülbelül tíz aranykoronás földből talán hozzáértés, talán munkakedv híján nem sok mindent tudtak kihozni, s 1975-ben már öt és fél millió volt a tsz mérleghiánya. Mivel másutt- hasonló adottságú közös gazdaságokban is nyereségesen termeltek, úgy gondolták;, egy új vezetés nagyobb lendületet adhat a gazdálkodásnak. Az elképzelés bevált, az újonnan választott elnök, Fucsku Sándor egy év múlva már 9,5 millió nyereségről adhatott számot. 1977-ben 6,5, egy év múlva 7, 1979-ben pedig közel 10 millió volt a nyereség. 1980-ban rendkívül rossz, időjárás volt, súlyos terméskiesések nehezítették a helyzetet, de Fucsku Sándor a zárszámadáson 11 millió 300 ezer forint nyereségről számolt be. Aztán 1981 következett, s a három falu — Pap, Nyírlövő és Lö- vőpetri — lakói már nem Fucsku Sándortól tudták meg az eredményt: 69 millió veszteséget és alaphiányt mutattak ki a szakemberek. Hogyan romlott egy év i'latt 80 millióval a közösgaz- rtasi. t, egyáltalán lehetséges-e egyetlen esztendő alatt ekkorát zuhanni? A bajok voltaképpen korábban kezdődtek, akkor, amikor bővíteni kezdték Papon az ipari tevékenységet, a tsz vezetése emiatt elhanyagolta az alaptevékenység szervezését, s fellazult a gazdálkodás valamennyi területe. A szerteágazó, bonyolult szervezetű melléküzemágak indokolatlanul nagy energiákat kötöttek le, a várt eredmények viszont elmaradtak. Elmaradt a tevékenységi kör megszervezése, szabályozása és ellenőrzése is, ugyanakkor a tsz vezetői — élükön Fucsku Sándor elnökkel, Ba- gi Tibor főkönyvelővel és Herczeg István elnökhelyettessel — saját zsebükkel, törődtek. A gyökerek tulajdonképpen 1978-ig nyúlnak vissza, amikor a papi tsz átvette a tiszaőrsi tsz melléküzemágának keretében működő rovar- és rágcsálóirtó, valamint növényvédelmi ágazatát. Hamarosan Farkas László lett az ágazatvezető, akinek irányításával — és természetesen Fucsku közreműködésével — a szerényebb értékű ágazati tevékenység főágazattá fejlődött. Vállaltak munkát az ország egész területén, sőt a részleg 1980-tól NATURA néven gazdasági társulássá szerveződött, amelynek gesztora természetesen a papi tsz volt. Farkas, mint igazgató, nagy lábon élt: XX-es gépkocsit kapott, amelyet magáncéljaira is használt, fizetett éttermi és szálloda- számlákat, bérelt Siófokon üdülőt, ahol természetesen nem a tsz-tagok, hanem Fucsku és Farkas, meg közeli ismerőseik üdültek, a dijat természetesen a tsz fizette. El nem végzett munkákat számláztak és vettek fel érte milliókat, sőt Farkasnak ahhoz is joga volt, hogy üzletszerzőnek és szaktanácsadónak szerződtesse ismerőseit, s hamis igazolások alapján fizettesse ki semmittevésük árát a papi tsz-szel. Számo- latlanul béreltek IBUSZ-la- kásokat munkáslakás céljára, s havi 15 ezret is fizettek érte, néhányban nem is a tsz alkalmazottai laktak, de Farkasnak arra is lehetőséget teremtettek, hogy előnyös üzletek kötéséhez búzával, burgonyával, almával, birkabőrrel és bárányhússal reprezentáljon, vagy ivászatokat számoljon el termelési költség címén. Talán ettől is több visszaélést követtek el az 1980-ban létrehozott parképítő részleg működtetésével. Volt, amikor a napról napra duzzadó, év végére már 300 embert foglalkoztató üzemág egyszerre 100 munkahelyen dolgozott, illetve kellett volna dolgozni, és a Záhonytól Debrecenig, Leninvárostól Szegedig szétszórt társaság munkája teljesen kiismerhetetlenné, áttekinthetetlenné vált. Ezt lovagolta meg az üzérkedésben igencsak nagy tapasztalatokkal rendelkező Farkas Zoltánná zákányszéki lakos, aki magánkertészektől vásárolt engedély nélkül termesztett dísznövényeket, és egy-egy szövetkezet vagy vállalat nevén busás haszonnal adta tovább a papi tsz-nek. össze se lehet számolni, hányszor fizettek ezer forintok helyett százezreket (csak a példa kedvéért: 1177 forint helyett 185 ezret, 87 500 helyett 412 ezret, 19 500 helyett 206 ’' ezfet és így tovább) dísznövényekért és tulipánokért, sokszor olyanokért is, ami továbbültetésre alkalmatlan volt, ám ez Fucskué- kat egyáltalán nem zavarta, mert Farkasnéval együtt ők is leszedték belőle a sápot. Ilyen „üzletek” miatt bizonyíthatóan két és negyed millió kár érte a papi szövetkezetét. Harmadik ágazatuk 1980 májusában AGROMARCOOP néven alakult, s azt a feladatot szánták neki, hogy a .Budapesten már meglévő melléküzemág tevékenységi körét kibővítse. Ez a szervezőiroda hozta létre és fejlesztette önálló ágazattá, sőt főágazattá a budapesti építőipari és kommunális főágazatot, majd megszervezte Nyírlövőn a diabetikus cukorkaüzemet. Talán nem Is meglepő, hogy ennek az üzemnek már a szervezésével is bűncselekményeket követtek el, s az sem, hogy vezetését egy korában csalásért, sikkasztásért, üzérkedésért, árdrágításért, majd újból sikkasztásért büntetett Harsányi Zsolt nevű szélhámosra bízták. Nem zavarta a tsz vezetőit, hogy több hónapos késéssel üzemelték be a cukorkaüzemet, ők kifizették az eredeti határidő tartásáért kitűzött prémiumot. Tervezői díjat fizettek nem létező munkáért, lakásbérleti díjakat fizettek idegen embereknek, gépkocsiátalányt állapítottak meg utólag és le nem futott kilométerekért, szerszámhasználati díjat fizettek adminisztratív munkakörben dolgozóknak és felsorolni is lehetetlen, milyen durva szabálytalanságok voltak a főágazat ügyvitelében. Tulajdonképpen ilyen szervezetlenség jellemezte a tsz valamennyi üzemágának adminisztrációját, s ez nem volt véletlen. Az elnök és a főkönyvelő arra törekedett, hogy a kiegyensúlyozatlan pénzügyi és áttekinthetetlen gazdasági helyzet minél tovább maradjon homályban. Éveken át meghamisították a mérleget, alapár-kiegészítést vettek fel jogtalanul, szabálytalanul növelték fejlesztési alapjukat, nem fizették az állammal szembeni kötelezettségeiket és becsaptak mindenkit, akit tudtak, mert meg akarták tartani kiemelkedően magas jövedelmüket, s mert hiúságuk nem engedte meg, hogy beismerjék: képességeiket jóval meghaladta a hatalmasra duzzasztott gazdasági szervezet irányítása és működtetése. A ködösítés olyan jól sikerült, hogy a papi tsz tagjai Fucskut még akkor is áldozatnak tekintetnék, amikor a súlyos bűncselekmények miatt letartóztatták. A szervezetlenség, a bizonylati rend teljes hiánya miatt nem ítélhető meg pontosan, mennyi kárt okoztak a papi tsz-nek Fucsku Sándorék, a gazdasági egyensúly helyreállításához azonban 100 millió forintra lett volna szükség, annyi pénzre, amennyiből Pap, Nyírlövő és Lövőpetri minden tsz-tagja a nyugdíjasokkal együtt egy-egy Zsigulit kaphatna ajándékba. Ennyi pénz pedig nincs, ezért maradt egyedüli lehetőség a közös gazdaság felszámolása. A döntést küldöttgyűléseken, munkahelyi tanácskozásokon és közgyűléseken ismerték meg a tsz tagjai, s akkor tudták meg, hogy az egykori vezetők helyét egy felszámolási bizottság vette át. Mert a munka nem állhatott meg, mert a papi, a nyírlövői, a lövőpetri határ néhány ember visszaélése ellenére sem maradhat bevetetlen. Mi lesz a 930 ember sorsa? A papiak a kisvárdai Rákóczi Tsz, a nyírlövőiek és lövőpetriek a szabolcsbákai tsz tagjai lesznek, természetesen csak akkor, ha oda kérik felvételüket. Választási lehetőségük megmarad: aki például a baromfitelepen dolgozott és tovább is maradni akar, nyilván a szabolcsbákai tsz-hez kéri majd felvételét, de a műhelyekben, vagy az állattenyésztésben dolgozók számára is adott a választási lehetőség. Az is természetes, hogy az átlépés után mindenki olyan jogokat élvez, mintha eddig is a kisvárdai, vagy a szabolcsbákai tsz tagja lett volna, senkinek nem csorbulnak eddig megszerzett jogai. A felszámolás nehezebb munkának látszik, mint valamikor a tsz megszervezése, vagy egyesítése volt, s ez nemcsak azért van így, mert a gazdálkodás mellett vissza kell szerezni 930 ember megcsappant bizalmát is. Közben a munka sem állhat meg. A hirtelen beköszöntött jó idő, a zöldülő határ követeli a munkáskezeket, mert a föld nincs tekintettel a csalódott emberek kedvezőtlen hangulatára. A felszámoló bizottság munkához látott, s olyan ütemet diktált, hogy bár mindössze négy nap volt rá, átadta a földet az új gazdáknak, ott dolgoznak már a gépek is, a mezei leltár elvégzése, a tagokkal tervezett beszélgetés pedig a következő napok teendője lesz. Lezárták a volt tsz bankszámláját, ahová pénz érkezhet, de ki nem mehet, s felszólítottak minden adóst, hogy fizessen, a hitelezőket pedig, hogy nyújtsák be számláikat. Fizetni azonban csak akkor lehet, ha mindent eladnak, ha kifizetik a felszámolás költségeit, a munkabért, a földjáradékot, az állammal szembeni adósságot, a bank követeléseit, s ha marad pénz, akkor kapják meg pénzüket a hitelezők. Akinek nem jut, lemondhat róla, a papi tsz-nek ugyanis nincs jogutódja. A volt papi Kossuth Tsz volt vezetőit és bűntársaikat — összesen 18 embert — bíróság elé állítanak, s megkapják majd visszaélésükért a méltó büntetést. De a tagságnak előre kell nézni, mert az igazi vagyon, a föld az övék^ maradt, új szövetkezeteik a megye legjobb közös gazdaságai közül valók, ahol szeretettel várják őket, ahol becsületes munkáért tisztességes bért fizetnek. Balogh József Segítség a • kertbarátoknak Változatos és hasznos programokat szervez tagjainak Fehérgyarmaton a kertbarátklub. Legutóbb a mezőgazda- sági főiskoláról Széles Csaba a télialma-termesztés növényvédő szereiről, Varga Ferenc a központi kertbarátklub szervező titkára a kistermelőket érintő kérdésekről, Tihanyi Ferenc a központi klub elnöke pedig az almatermesztéssel és értékesítéssel kapcsolatos országos tapasztalatokról tájékoztatta a fehérgyarmati kertbarátokat a művelődési központ klubjában. A közelgő gyermeknap alkalmából május 28-án kapta meg a mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat a KISZ KB szalagját, a korábbi jó munkáért nTár kiérdemelt Vörösselyem Zászlóra. A kisdobos és úttörő avatást követően az ünnepeltek adtak műsort. Nagy érdeklődés előzte meg az úttörő lányokból alakított Rákóczi-csoport felvonulását. (M. K. felv.) Nyíregyházán döntöttek Kik kapnak lakást? A lakásra várók között aligha akad bárki is, akinek nem a május jelentené a legnagyobb izgalmat, hiszen évek óta ilyenkor válik ismertté: kik azok, akik igényeit a leghamarabb kielégítik. 5000 nyíregyházi család várta a döntést, de közülük csak körülbelül hétszáznak szerzett örömet a tanács végrehajtó bizottsága. Tanácsi bérlakást 80 család kaphat az idén a megye- székhelyen. Ezeknek a lakásoknak a nagysága 1+2 félszobás, illetve 2+3 félszobások között van, így érthető, hogy mindegyikbe nagyobb család költözik, zömében fiatalok. Tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásból 145 darabot tudnak szétosztani ebben az esztendőben, ám nehezíti a helyzetet, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen lakásösszetétel miatt az 1981-es névjegyzéken szereplők közül 52 cserére váró és 30 lakással nem rendelkező családot az idei lakáskeretből kell otthonhoz juttatni. Tanácsi vevőkijelölésű OTP-értékesítésű lakáshoz 152 család juthat, s további 44 család kap nagyobb méretű cserelakást. A lakásépítő szövetkezet idei tervei szerint 83 lakás készül el Nyíregyházán, s ezeket a tanács által megjelölt pontszámok szerint osztják el az igénylők között. Valamennyi lakásjuttatási formát figyelembe véve a cserelakáshoz jutó igénylőkkel együtt mintegy 700 család költözhet 1982-ben új otthonba Nyíregyházán. Legkényesebb a tejszínes Meó — ízleléssel Az édes illat már messziről jelzi Nyíregyházán, a Dugonics utcában, hogy a közelben cukrászüzem működik. Vanília, kakaópor, karamell, dió, barackíz — s még hosz- szan sorolhatnánk milyen alapanyagokat dolgoznak fel az ÁFÉSZ cukrászatában. Nyáron két, télen — a kré- mes szezonjában — három műszakban gyártják itt az édes csemegéket. Naponta 40—50 félét. Igazi manufaktúra a tenyérnyi üzem. A dagasztás, krémkeverés és habverés kivételével minden kézzel történik. Kezdve a hozzávalók adagolásától a szeletelésig, tortadíszítésig. — Az adagoláshoz mérleget használunk —• tudtuk meg Iván Dezső üzemvezetőtől. — Ám hiába van előírva, hogy mennyi vízzel, tejjel kell keverni a lisztet. Az alapanyagok aránya aszerint változik, hogy milyen a liszt minősége. Hasonló példákat még sorolhatnék. Tapintással ellenőrizzük, hogy nem szakad-e a tészta, látni kell, hogy elég szilárd-e felverve a tejszínhab. Aki itt dolgozik, annak szeretnie „illik” az édességet. Ugyanis nálunk munkaköri* kötelesség a kóstolás. Csak így állapítható meg, hogy elég vanília, vagy citromlé került-e a masszába. Meg kell ízlelni külön a krémet, majd a készterméket. Közel 30 üzletbe szállítunk. Az eladók nemcsak mennyiségben, de minőségben is kötelesek ellenőrizni átvételkor az árut. Fontos szabály ez, hiszen az alapanyagok túlnyomó többsége — mint a tej, a tejszínhab, a tojás, a túró, a tejföl — gyorsan romlik. A készítmények szavatossági ideje ezért nagyon változó. Pár órától 30—60 napig terjed. Legkényesebbek a tejszínes termékek; így a rigójancsi, a sarokház, a tejszínes kocka. Ezeket amint elkészültek, azonnal hűteni kell. Csak a gyártás napján, legfeljebb 12—15 óráig fogyaszthatok. Arról szó sincs, hogy ami megmaradt azt elteszik holnapra. A sárga főzött krémes termékekét pedig nyáron nem is lehet árusítani — kivéve, ha a termelés és eladás egy helyen történik. Ezekből nyáron az ÁFÉSZ üzeme csak annyit készít, amennyi a süteményesboltban elkel. Minőségi kifogás 'évek óta nem érkezett az ÁFÉSZ cukrásztermékeire. Ügy tűnik, hogy a legszigorúbb meósok, a vevők is elégedettek. Bizonyítja ezt, hogy nyolc év alatt kétszeresére nőtt az üzem forgalma. Tavaly 5 millió 600 ezer forintért vásároltak a készítményeiből, (házi) Út hamarabb Kátyúzás Ha körbekérdeznénk Nyíregyháza lakóit: mi okoz legtöbb gondot és bosszúságot a város közterületein csaknem biztos, hogy a kiépítetlen úthálózatot és a csapadékvízelvezetés hiányát említenék legtöbben, és ennél már csak az a bosszantóbb, hogy az ötéves terv végére sem Lesz sokkal kedvezőbb a helyzet. A megyeszékhely tanácsának ugyanis évente még hat és fél millió sem áll rendelkezésére, s ebből a pénzből kell megoldani évente a közúti jelzőtáblák karbantartását, a forgalomirányító lámpák üzemeltetését, az útburkolati jelek felfestését, az utak és járdák kátyúzását, a földes- utak egyengetését és a hidak tartószerkezetének , mázolását. A tervekben tavaly szerepelt, a Lujza utca felújítása is, de aki arra jár, tudja: ez nem történt meg, elkészült viszont az idén, s a tavaly rászánt 1 millió 300 ezer forint mellé még újabb két és negyed millió kerül, mert kapacitáshiány miatt ebben az évben sem készül el minden, amit a tervidőszak kezdetén 1982-re ütemeztek. A pontosított tervekben a közel 6 és fél milliós fenntartási összeg mellé 39 millió felújítási összeg kerül. Ebből megoldják a csapadékvíz elvezetését és elvégzik a földes- utak karbantartását, gyalulá- sát a Szabolcs, a Zenta, a Csillag, a Csárda, a Szatmár, a Diák, az Akácos, a Liget, a Nyíl, a Margaretta és Nárcisz utcákban, elkészül a Krúdy, a Soltész Mihály, az Öszőlő, a Rózsa utca, a Marx tér, az Ifjúság út, az Etelköz, az Eszperantó tér, a Búza tér, a Kossuth tér és a Zrínyi utca, s egy évvel hamarabb örülhetnek htjuknak a Benczúr tér, a Báthori, a Herman Ottó, a Kórház és a Búza utca lakói is. Parkfenntartásra 11 milliót, köztisztasági célokra 14 milliót költ Nyíregyháza tanácsa. így készül a dobostorta teteje, szeleteli a karamelles piskótát. Zagyi János cukrász kézzel (Jávor László felvétele)
