Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
1982. május 27. Kelet-Magyarország 3 HTO57HANG Vélemény a vezetésről A SZAKSZERVEZETI TESTÜLETEK egyik igen fontos joga, hogy évente véleményezik a gazdasági vezetők munkáját. Itt tulajdonképpen kettős jogról van szó, hiszen a bizalmi testület (a bizalmi küldöttek, főbizalmiak) véleményezési jogkörébe tartozik a vállalat középtávú és éves terve és ehhez szorosan kapcsolódóan az igazgatónak és helyetteseinek éves munkája. A SZOT irányelvei szerint a véleményezés alapja az előző időszak tervteljesítéséről szóló igazgatói beszámoló, a következő időszakra szór ló terv, illetve a szakszervezeti bizottságnak e témákkal összefüggő beszámolója. A gazdasági vezetők éves tevékenységéről szóló véleménynek ki kell terjednie arra, hogy a vezetők mit tettek a termelés, a gazdálkodás eredményessége érdekében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, az üzemi demokratizmus érvényesülése, a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. Indokolt figyelemmel kísérni azt is a szak- szervezeti véleményezés során, hogy a vállalat vezetői szervezetten, megfelelő fegyelmet tartva vezették-e a kollektívát. A szakszervezeti testületek véleményüket természetesen csakis úgy alakíthatják ki megfelelően, ha ennek során sokoldalúan figyelembe veszik az év közijén elhangzott dolgozói véleményeket. NAGYON FONTOS, hogy amennyiben a szakszervezeti testület a gazdasági vezetés munkájában javítani, változtatni valót lát, úgy ne csak 'bíráljon, hanem konkrét javaslatokat is tegyen, illetve — ha ezt szükségesnek látja — indítványozza a vezetői munka átfogó vizsgálatát. A SZOT irányelveinek lényeges előírása, hogy amikor a felettesek minősítik az igazgató és helyettesei munkáját, a szakszervezet itt is igyekezzen érvényesíteni testületi J véleményét. Tény, hogy a mindennapok gyakorlatában a SZOT irányelvei még nem mindenütt érvényesülnek megfelelően. Mint az egyik testületi ülésen is megállapították, a véleményezésben még meglehetősen sok a formális elem, a felesleges tiszteletkor. Ugyanakkor az is igaz, hogy több helyen külön irányelvek, határozatok nélkül kiterjesztették a szakszervezeti véleményezést a vezetés alsóbb szintjeire, így az üzemvezetőkre és a művezetőkre is. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a gazdálkodás a vállalatoknál soha nem egyetlen emberen, még csak nem is néhány legfelső vezetőn múlik, hanem sikere sok kisebb gazdálkodó egység vezetőitől is függ. MÁR UTALTUNK ARRA, hogy a szakszervezeti véleményezés nem egy testület „magánvéleményét” jelenti, hanem az a dolgozók észrevételeire épül. Emellett fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a felelősségteljes-véleményezés elképzelhetetlen a pártszervezetek, a felsőbb gazdasági vezétés értékelésétől függetlenül. Ha a szak- szervezet véleménye sokoldalúan előkészítve kerül megfogalmazásra, azt vállalni lehet és vállalni kell még akkor is, ha abból a későbbiek során — sajnos ez nemegyszer előfordul — konfliktus, sértődöttség lesz. Csakis az ilyen véleménynek lehet szerepe a munkahelyi demokrácia tényleges fejlesztésében, a dolgozók felelősség- érzetének tudatosításában. A szakszervezeti bizottságokat és a bizalmi testületeket nyilvánvalóan megerősíti a véleményezési jog gyakorlásában, ha rendszeres, intézményes kapcsolatot alakítanak ki a vállalati felügyelő bizottságokkal. Hiszen így egy más nézőpontból nyílik rátekintésük a gazdálkodásra, a vezetői munka minőségének megítélésére. A véleményzésben, a szak- szervezeti jogok gyakorlásában az elmúlt években megkülönböztetett szerepet kapott a szakszervezeti bizalmi. Gyakorlatilag a jogi szabályozás szerint a bizalmiaknak ma már minden olyan kérdésbe beleszólásuk van, amely közvetlenül érinti a dolgozókat. Lehetséges, sőt szükséges is, hogy a szak- szervezeti bizalmiak hallassák szavukat, foglaljanak állást valamennyi szerintük fontos kérdésben. Ebben ugyanis semmilyen jogszabály nem korlátozza őket, a rendelkezések inkább ösztönöznek a beleszólás lehetőségének sokoldalú kihasználáSa ELFOGADOTT ELVNEK TEKINTHETŐ, hogy a bizalmival együttműködő gazdasági vezetők kötelesek tiszteletben tartani a szakszervezeti jogokat, s megteremteni a feltételeket érvényesítésükhöz. Így például kötelesek kikérni, figyelembe venni a bizalmiak véleményét, állás- foglalását, s az általuk okkal, joggal jelzett problémákra gyorsan, hatékonyan reagálni, intézkedni. D. A. A MEZŐGÉP nagykállói gyáregységében Szilágyi István magasító keretet hegeszt. (JL) A tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezetben kerítésoszlopokat és járdalapokat készítenek a kőművesek. Naponta átlagban hétszáz járdalapot önt a brigád. (E. E. felv.) Újabb tető- szigetelési kísérlet A tetőbeázások megelőzésére több új eljárás bevezetését támogatja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Nemrégiben mutatták be Óbudán egy házgyári lakóház műgumi lemezes tetőszigetelési módszerét, legutóbb pedig Pesterzsébet városközpontjában a Budapesti Lakásépítő Vállalat próbált ki egy újabb tetőépítési módszert. Az új módszer előnye, hogy mindössze két rétegű a tető- szigetelés, tehát egyszerűbb a munka és jóval kevesebb hibalehetőséget rejt magában, mint a szokásos, 6—8 rétegű szigetelés. Az új eljárás szerint 8 centiméter vastag műanyag habra terítették a tetőszerkezeti betonréteget, amelybe vegyszeres adalékot is kevertek, s így magát a betont tették vízálló szigetelő réteggé. Gépesített almaszüret A Kelet-Magyarország április 25-i számában a Mikó Miklós nyírmeggyesi feltaláló által szabadalmaztatott almatermesztési és betakarítási műveletek elvégzésére alkalmas több célú maga járó berendezésről írtak. A feltaláló elképzeléseit ismerjük, berendezéséről azonban a mai napig csak a szabadalmi leírás áll rendelkezésre, műszaki dokumentációja nincs. Korábban a MEZŐGÉP Tröszt elzárkózott a magajáró alapgép kialakításától. Jelenleg azonban dolgoznak a Mezőgépfejlesztő Intézetben egy magajáró sorközi tartályláda kihordógép kifejlesztésén. Javasoltuk a feltalálónak, hogy elképzelései megvalósításához ezt a magajáró berendezést használja alapgépként valamint, hogy a funkcionális adapterek kialakításával kapcsolatban vegye fel a kapcsolatot a gyümölcstermelési rendszerek mellett szervezett gépkialakító bázisokkal. Ha a modell- berendezés elkészül mind a funkcionális, mind pedig a gazdaságossági kérdések tisztázhatók. A további fejlesztésről ezután dönthetünk. Megköszönöm a MÉM vezetése nevében, hogy felhívták figyelmünket a feltalálóra. Az általunk javasolt megoldás remélhetőleg hamarosan eredményt hoz. Dr. Pálfai István főosztályvezető pótkocsikhoz szükséges oldalNem törvényszerű! Környezetvédelem körültekintőbben „Tudja hogy lehet megszűntetni ezeket a trágyatavakat? Ügy, hogy becsukjuk a telepet. Maga nem kap húst, mi meg nem árasztjuk el trágyalével a határt.” A kétségkívül radikális megoldást Máté János, a SERKÖV (Termelőszövetkezetek Sertéstenyésztő Közös Vállalkozása) fehérgyarmati telepének igazgatóhelyettese ajánlotta. De valóban ez az egyetlen megoldás kínálkozik? Erre válaszolandó indultunk el. Körben egy sertéstelepen A sertéstelep négy község szövetkezeteinek vállalkozásaként 1973-ban épült Fehér- gyarmaton. Az induló ötezer darabos állományt az ólak számának folyamatos növelésével hét év alatt tízezer darabra szaporították. A telep szennyvíztisztítója a beruházás első ütemével készült el. A szilárd trágya a kúp alakú ülepítőbe az ezen keresztül vezetett híg trágya pedig a tizennégy parcellás mintegy tizenkettő-tizennégy hektár területű, gátakkal körülvett szikkasztóba folyik. A kötött talaj képtelen vált az ötezer sertés által „termelt” trágya befogadására is. Ennek ellenére épült 1979- ben négy, a következő évben öt új ól a fehérgyarmati telepen. (A SERKÖV építési és vízjogi engedélye ugyanis tízezer darab sertés tartására szól.) Nőtt a hústermelés, a telep körül terebélyesedett a hígtrágya-tó... Iván György, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi és vízminőségi osztályának vezetője: — A sertéstelep építéséhez szükséges vízjogi engedélyt a szennyvíztisztító terveinek ismeretében adtuk ki. Mikor kiderült, hogy az abban szereplő talajtani adatok (A vizsgálatot az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, ma MÉM-nak, végezte) nem a valóságot tükrözik, mi úgyszólván tehetetlenek voltunk. A híg trágya élővizet közvetlenül nem szennyezett, így az akkori jogszabályok értelmében a SERKÖV-re még csak bírságot sem szabhattunk ki. Tavaly változott a helyzet, s 1981-re 100 ezer forintot fizettek. De ha idén nem tesznek semmit... Veszélyben az ivóvíz? — Ám az okozott kárhoz képest még ez is csekély. A keletkező napi 150 köbméter híg trágya ugyanis súlyosabb gondot okozhat, sem mint azt előre kiszámítani lehetne. A telep Gyarmattól egy kilométerre fekszik. Lehet, hogy két év múlva, az is lehet, hogy csak tíz múlva — nincs ember, aki ezt pontosan meg tudná mondani, hogy mikor —, de a trágyából a mérgező szerves vegyületek belekerülnek az ivóvízbe is. Ennek a potenciálisan veszélyeztetett területnek a kiterjedése az évekkel együtt nő. — Most, hogy bővítik a telepet, tanulmánytervet készíttet a SERKÖV a tisztító bővítésére is. A sertéstelep 1981-ben a tervezett 10 ezer darab sertés helyett 11 ezret adott át a húsiparnak. Nyolcmillió forintos nyereségüket a társult termel őszövet kezetektől kapott kölcsönök visszafizetésére fordították; dolgozóiknak idén egyhavi munkabérnek megfelelő összegű nyereséget fizettek. A szolnoki AGRO- BER által kidolgozott szennyvíztisztító tervének megvalósítása az igazgatóhelyettes szerint 7 millió forintot igényelne. Tisztítóra nincs pénz Máté János, a SERKÖV igazgatóhelyettese: — Ha a kivitelezési munkákhoz most rögtön hozzákezdenénk, a tisztító akkor is csak két év múlva lenne készen. Nincs most rá pénzünk. Úgy gondoltuk, az építését majd egybekapcsoljuk a társult tsz-ek földjeinek komplex meliorációs munkáival. Erre talán a VII. ötéves tervben kerül sor. 1981-ben a telep további bővítéséről határoztak a SERKÖV vezetői. A három ól úgyszólván kész. Nyár végén betelepíthetik. Gyulai Géza, a fehérgyarmati tanács osztályvezetője: „Az ólak üzemeltetéséhez a szennyvíztisztítót bővíteni kell. Ellenkező esetben a tanács nem adja ki a használatbavételi engedélyt.” Iván György a vízügy osztályvezetője: „Mi hivatalosan csak arról tudunk, hogy a SERKÖV fejleszteni akarja a telepét. Ehhez mindössze egy elvi fejlesztési engedélyt adtunk ki, ami kiviteli terv készítéséhez, illetve a kivitelezéshez nem elég.” A szigorral, az építkezés megkezdése előtt lehetett volr! na élni. Hogyan hagyhattak jóvá olyan fejlesztési tervet, mely a híg trágya felhasználását megfelelően nem oldotta meg? Hogyan kerülhetett hiányos beruházási alapokmány teljesként feltüntetve a beruházási hitelt folyósító Magyar Nemzeti Bank asztalára? Ezeket a kérdéseket megválaszolva felelhetünk arra is, vajon a hígtrágyatavak eltűnését valóban csak a sertéstelepek bezárásával együtt várhatjuk. Á hús kell, de... Aligha. A sertéshúsra szükség van. S bár a fehérgyarmati példa egyelőre inkább általános a megyében, ez egyúttal nem jelenti azt is, hogy mindez jó. A biomasz- szát energiává alakítani Iré- pes szabadalmi eljárások korában nem törvényszerű, hogy a több hús termelése mellett egyre nagyobb területeket elborító hígtrágyatavak is keletkezzenek. Csendes Csaba Öröm T örtént még 1981 májusában, hogy a MOM mátészalkai gyárának Radnóti Miklós szocialista brigádja és a gyár Vöröskereszt szervezete felhívással fordult a szocialista brigádokhoz. A rokkantak éve alkalmából egy kommunista műszak jövedelmét ajánlották fel a rászorulók segítésére. A felhíváshoz sokan csatlakoztak. Hazafias Népfront, KISZ, Vöröskereszt. Üzemekben, szövetkezetekben szerveztek kommunista műszakokat. Megható például hogy a szamosszegi kisiskolások egy alma- szedős délutánjuk forintjait fizették be a megadott csekkszámlára. Több mint 360 ezer forint gyűlt össze Mátészalkán és a mátészalkai járásban. Idén nyolc rokkant gyermek nyaral például ebből az összegből. Más részéből csökkent munkaképességűeknek létesítenek munkahelyet. Az ösz- szeg egy töredéke idős emberek nagy öröme volt. Május közepén öt darab fekete-fehér televíziót, tíz darab kempingágyat, és öt darab napernyőt vittek ki a Radnóti brigád tagjai Mérkre az ott működő, betegek szociális otthonába. A rövid néhány perces ünnepségen, amelyen részt vettek a Vöröskereszt munkatársai is, ajándékozó és ajándékozott egyformán meghatódott. Mindazoknak, akik dolgoztak ezért az örömért írom: idős emberek fogalmazták meg, hogy az ajándék nagysága csak az örömük egyik fele. A másik, a vendégekre való várakozás és a rövid ünnepségre való emlékezés lesz. (bartha) Szakszervezeti jogok (3.)
