Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

2 K elet-Magy arország 19S2. május 26 Kamara­kiállítás Farkas Eszter festőművész­nek, Nyírbátor díszpolgárá­nak kamarakiállítását ren­dezték meg a tanácsházán, ahol a bemutatott alkotások meg is vásárolhatók. A kiál­lítás szervezőinek az a törek­vése, hogy a már alkotni nem tudó, idős, 82 éves, Bu­dapesten élő beteg művésznő gondtalan, nyugodt életének megfelelő színvonalához se­gítséget nyújtsanak, ugyan­akkor az sem mellékes szem­pont, hogy a híres nagybá­nyai festőiskola utolsó élő tagjának művészettörténeti értéket képviselő alkotásai közül minél több kerüljön Nyírbátorba. A kiállított képeket hivata­los zsűri bírálta és az értéket is ők állapították meg. A vá­sárlást a művelődési központ bonyolítja, a választott kép­hez a Képzőművészeti és Iparművészeti Lektorátus jegyzőkönyvi másolatát is át­adják. Társulás táborozásra Sok nyírbátori úttörő üdült már az elmúlt években a káptalanfüredi váltótábor­ban, ám ahhoz, hogy jövőre és a későbbiekben is fogad­hassa a tábor a gyerekeket, korszerűsíteni kell a környe­zetet, s jávftárii á feltételeket. A fejlesztés, a korszerűsítés, a működtetés egyre több pénzt igényel, ezért az Álla­mi Ifjúsági Bizottság közös beruházások megvalósítására, közös létesítmények építésé­re hívta fel a tábort működ­tető tanácsokat, s egy „Káp­talanfüredi Üttörő Nagytá­bor” elnevezésű társulás lét­rehozását kezdeményezte. Egy hónappal ezelőtt a tá­bort fenntartó tanácsok kép­viselői — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Magyar Üttörők Országos Szövetsége és az Állami Ifjúsági Bizott­ság képviselőinek jelenlété­ben — létrehozták a társu­lást, s a legsürgősebb feladat­nak a szennyvízhálózat kié­pítését jelölték meg. A társulás költségeihez eb­ben az évben gyermekenként 250. forinttal — ez 37 500 fo­rintot jelent —, s a későbbi­ekben gyermekenként 4000— 6000 forinttal járul hozzá a nyírbátori tanács. HOL SZANÁLNAK ÉS HOL NEM? A városközpont jövője Két éve úgy tervezték: hat­ezren élhetnek majd a város központjában, most ötezerről szól már csak a fáma. Mi e gyors előrelátás-változás oka? Mindössze annyi, hogy véko­nyabb lett a város bukszája, a várostervezők pedig ennek megfelelően módosítottak el­képzeléseiken. A Kossuth ut­cán például két-; illetve négyszintes magástetős épü­letek felépítését tervezték, az elmúlt hónapokban azonban -úgy értékelték át elgondolá­saikat, hogy jobban figyelem­be veszik a földrajzi viszo­nyokat, a gazdasági lehetősé­geket, a tulajdonviszonyokat, sőt az építési technológiát is. Megváltoztatott program E szemléletváltozás ered­ménye, hogy az új rendezési terv helyesen tartja meg a város történelmileg kialakult szerkezetét, s a kisvárosi lép­tékhez jobban igazodó város- fejlesztési javaslatot ad. Olyan javaslatot, amely jól fejleszti tovább a műemléki és építészeti adottságokat és — összhangban a megválto­zott feltételekkel és gazda­ságpolitikai célokkal — he­lyesen alkalmazza a rekonst­rukciós és rehabilitációs el­veket. Az egyik legjelentősebb változás a Kossuth utca sor­sában történt. Maradnak a korábban szanálásra ítélt la­kások, átalakításukkal, kor­szerűsítésükkel, esetleg funk­cióváltozással őrzik meg az utókornak az utca karakte­rét. A város rendezési' tervében történt változások voltakép­pen megváltoztatták a 15 év­re szóló lakásépítési progra­mot is, hiszen ha kevesebb lesz a többszintes lakóház, ha nem fölfelé épül a város, akkor több helyre van és lesz szükség a földszintes lakások, a családi házak építéséhez. Ez a szükségszerűség tűzette napirendre, hogy a tanács il­letékesei áttekintsék: hol kell továbbra is építési tilal­makkal védeni a város érde­keit, s hol nem szabad fönn- ’ tartani a tilalmat — szintén i a város érdekében. A korábbi rendezési tervek meglehetősen sok helyen ke­a zöldért új boltot nyitott Nyírbátorban, ahol a zöld­ségfélék mellett élelmiszert, háztartási cikket, tejet és tej­termékeket is árulnak. Az új üzlet reggel 6-tól este 19 órá­ig áll a vásárlók rendelkezésére. (E. E.) serítették meg a nyírbátoriak életét. Ezen változtattak a napokban, mégpedig úgy, hogy olyan határozatot hoz­tak, amely maximálisan fi­gyelembe veszi a tulajdonvi­szonyokat és minden, a táv­latokban megtartható épít­mény tovább szépíti a várost. Feloldották az építési tilalmat Sok helyen feloldották aa építési tilalmat így foghíjas, üresen álló telkek válnak be- építhetővé, régi lakások he­lyére épülhet új, de még mindig 161 telken út, 97 tel­ken közintézmény, 39 telken ipari létesítmény, 21 helyen zöldterület, 181 telken pédig véderdő megvalósítása miatt maradt életben építési tila­lom, ugyanakkor ha a tila­lommal terhelt ingatlanok tu­lajdonosai beépíthető csere- telek-kérelemmel fordulná­nak a tanácshoz, mindössze nyolc család igényeit tudnák kielégíteni. A napokban az építkezni szándékozók számára kedve­zően változott a helyzet, el­készült egy telekkialakítási ütemterv, amelynek első mozzanata az Erzsébet, a Zrínyi, a Sóhordó és a Szen­de Pál utcák közötti területen 39 telelj kialakítása lesz, s még ebben az évben tartós használatba is vehetik az építkezni szándékozók. Az év második felében alakítanak ki 50 telket a Hunyadi, az Encsencsi és a Sóhordó utcák által határolt tömbbelsőben, a későbbiekben pedig a Kis- bogáti-Hunyadi úti tömbbel­sőben 42, a Debreceni, a Só­hordó, a Kisbogáti és a Szen­de Pál utcák közötti részen gondoskodnak 120 telekről azok számára, akik családi házat szeretnének építeni. Hol lesznek munkáslakások? 180 korszerű családi lakóház építhető fel a Hunyadi, az Iskola és az Árpád utcák által ha­tárolt tömbbelsőben, ahol a terület-előkészítés az év má­sodik felében várható. A vá­ros VI. ötéves terve 100 cso­portos, korszerű családi ház felépítésével számol, úgy ter­vezik, hogy ezen a területen kapnak lehetőséget azok a vállalatok, amelyek vállal­koznak magánlakás-építési akcióra. Pro Őrbe... A Nyírbátori Városi Ta­nács által alapított „Pro Űrbe” kitüntetést az idén hárman kapták meg: Tari Antal, a csepeli szer­számgépgyár igazgatója, és .. . Lezajlott már az ünnepség, a kitüntetettek átvették már a szép érmét, mikor Tari An­talt kis beszélgetésre kértük meg. — Minek tulajdonítja a ki­tüntetést? — kérdeztük. — Azt szokás ilyenkor mondani, hogy ezt a kitünte­tést tulajdonképpen nem is in, hanem a szerszámgép- gyár kollektívája érdemelte ki. Bármennyire is töröm a fejem, én sem tudok másra gondolni, már csak azért sem, mert ezt valóban a gyár közössége harcolta ki. Gon­doljon bele, mit tehet egy ember egy olyan városért, amitől háromszáz kilométer­re él, s évente jó ha hétszer- nyolcszor látja. — Fordítsunk a kérdésen. Mit köszönhet a város a gyárnak, és mit a gyár a vá­rosnak? — Kezdjük az elején. Köz­tudott, hogy a hetvenes évek közepén vettük át a bátori gyárat, s gondolkozni kezd­tünk, mit is lenne érdemes itt gyártani. Először az anya­gyár háttéripari tevékenysé­gét akartuk a Nyírségben megoldani, aztán gondoltunk egy nagyot: miért ne lehetne itt egy sokkal korszerűbb ter­mékeket előállító üzemet megteremteni. A létszám már megvolt, csak a szükséges szakmai ismereteket kellett elsajátíttatni velük. Persze ez volt a nehezebb. — Hogy kezdtek hozzá? — A döntés tehát megszü­letett, a termelést indítani kellett, így a betanított mun­kások egy részét az anya­gyárba vittük, ahol elsajátít­hatták a szerszámgépgyártás alapjait, ugyanakkor hozzá- kezdtünk a Bátorban törté­nő szakmunkásképzéshez is. Tudtuk, hogy a végzős ipari TARI ANTAL tanulóknak egy hányada a város más üzemeiben helyez­kedik majd el, de ez cseppet sem zavart bennünket. — Nagyképűségnek tűnik talán, de ez az igazság, eleve úgy szerveztük az iskolát, hogy jusson a jól felkészített fiatal szakmunkásokból a többi nyíri üzemnek is. Sze­rettük volna felfrissíteni, s képzett munkaerővel ellátni a környékbeli gyárakat, s úgy érzem, sikerült. Talán ezért is kaptuk meg a „váro­sért” kitüntetést. S hogy számokat is mondjak: az idén például gyárunk négymillió forintot utalt át a városnak az étkeztetés korszerűsítésé­re, félmilliót az óvodák, böl­csődék fenntartására. De se­gítjük a múzeumot is, 15 ezer forintot adtunk épp a napok­ban nekik, s öt év alatt 12 munkáslakás építkezési költ­ségeibe szállunk be. S mit köszönhetünk mi a városnak? A szorgos, becsületes embe­reket. — Mint tősgyökeres pesti­re milyen benyomást tett ön­re az ország egyik legkele­tibb városa? Az Elekterfém ipari szövetkezet Ramovill-szervize is új helyre költözött Nyírbátorban. A 3 tv- és rádiószerelő, va­lamint a két háztartási gépjavító kitűnő körülmények kö­zött láthatják el muhkájókat. Képűnk: Varga Attila URH- hangolás közben, mellette Sipos Imre. (E. E.) MIT VISZ A SZÉL?! Tisztasági őrjárat Az emberek többsége ak­kor érzi jól magát, ha kör­nyezete rendben van, ha tisz­ta a lakása, az udvara, tiszta a munkahelye és nem csúfít­ja szemét az utcát sem. En­nek ellenére gyakran előfor­dul, hogy szemetes az utca, hogy nincs rend a gyárudva­ron, s az sem igaz, hogy min­den szemetet a szél hord közterületre a kukákból. Tulajdonképpen az emberi mulasztások csökkentését és a város tisztaságát hivatott szolgálni az évente két al­kalommal megtartandó kör­nyezetvédelmi szemle, amely az idén április 15 és május 15 között volt Nyírbátorban. A hét üzemben, a négy in­tézményben és a hat lakó­körzetben tapasztaltakról Ha.- lász Márta, a műszaki osz­tály vezetője adott rövid ér­tékelést. — A helyszíni látogatáso­kon szerzett tapasztalatok összességében kedvezőek. Megállapítható azonban, hogy az üzemek, vállalatok, intéz­mények egy részének kör­nyezetvédelmi tevékenysé­ge még mindig kampánysze­rű, de a folyamatosságra való törekvés már ott is tapasz­— Hetvenháromban jártam először a városban, hát mit tagadjam, akkor eléggé ve­gyes érzésekkel utaztam ha­za. Nem, nem az emberekkel volt a gondom, valahogy ma­ga az összkép nem ragadta­tott el túlságosan. Még a fő­téren is igen sok volt az el­hanyagolt épület, a járdák, az utak töredezettek . .. Aztán, mikor elmentem a múzeum­ba, felkerestem a csodálatos templomokat, megértettem mennyi de mennyi munkát kell itt még elvégezni, hogy a mai Nyírbátor méltó utód­ja legyen az egykori város­nak. — Most...? — Ö, össze sem lehet ha­sonlítani, az elmúlt tíz esz­tendő alatt egy teljesen új város született itt a keleti végeken. S úgy született ez meg, hogy sikerült megterem­teni a harmóniát a régi és új között. Hogy ehhez a gyár is hoz­zájárult? Tagadhatatlan. Ép­pen ezért kapták meg a város legmagasabb kitüntetését. B. G. talható. Olyan üzemeknél, ahol az előző években főleg a hulladékelhelyezéssel prob­léma volt, már sikerült meg­oldást találni. Hiányosság, hogy a kerítésen kívüli kör­nyezetre még mindig nem fordítanak kellő figyelmet. — Külön dicséretet érde­mel a megtekintett vállalatok között a Felső-tiszai Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság nyír­bátori erdészeti üzeme. Az üzem területén a parkosítás­ban, fásításban a tervszerű­en végzett munka tapasztal­ható. Az intézmények közül a 3. számú általános iskolát emelnénk ki, ahol a pedagó­gusok és a gyerekek bevoná­sával törekednek a szebb környezet kialakítására. — A lakókörnyezetek vizs­gálatakor azt tapasztaltuk, hogy a lakóházak udvara, környéke rendezett, parkosí­tott. A szemle során azonban több lakóbizottsági területen is illegális szemétlerakó he­lyet találtunk. A szemetelés tényéről, helyéről* bejelenté­sek érkeznek, azonban az el­követők személyének megne­vezése nélkül. Ezen a terüle­ten az előbbre lépés igényli az észlelés során tanúsított határozottabb kiállást, a fe­lelősök felderítésében a fo­kozottabb együttműködést. — A szebb, tisztább kör­nyezet kialakítása volt a cél a város egész területére kiter­jedő „lomtalanítási akció”- nak is, melyre 1982. április 24-én került sor. Az akció keretében a MÉH-telep 5014 forint értékű hasznos hulla­dékot szállított el, az ebből befolyt összeget a városi köz­lekedési park építésére kí­vánjuk fordítani. Az akció alkalmával az illegális sze­métlerakó helyek egy részét is sikerült felszámolni. — A szép emberi környe­zet kialakítása érdekében to­vább kell növelni a szerve­zett, tervszerű és folyamatos munkát: Ehhez kérjük az üzemek, intézmények vezető­inek közreműködését, számí­tunk a szocialista brigádok, lakó- és utcabizottságok kez­deményező, példamutató tá­mogatására is. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents