Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

1982. május 25. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Pályaművek — győztesek Erősíti a közgazdasági gondolkodást AZ ELMÉLYÜLTEBB szak­mai munkát támogatta a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezete, ami­kor a múlt év második felé­ben is meghirdette pályáza­tát egyes témák feldolgozásá­ra. Így a hatékonyság és vállalati összefüggései, a mű­szaki fejlesztési alternatívák szerepe, a termékszerkezet­váltás lehetősége mind, mind olyan témák, amelyek a na­pi vállalati gyakorlatban is feladatot szabnak. Ám ugyan­így említhető a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának sajátos útja, a szolgáltatás fejleszté­sének területi megoldása, vagy az energiafelhasználás csökkentése, az anyagtakaré­kosság lehetőségei. A megyei szervezet elnök­sége a közelmúltban bírálta indokolja. A szabályozó rend­szer hatása ugyancsak meg­határozó lehet a kedvezőtlen adottságok között dolgozó termelőszövetkezetek továb­bi fejlődésére. A vállalati készletgazdálko­dás időről időre visszatérő gondjai aktuálissá teszik a vele való foglalkozást, ahogy azt Maros Zoltán tette pálya­művével. Bemutatja az ér­demi készletgazdálkodás szükségességét, aminek a felismeréséhez a szabályozó rendszer módosítása is hoz­zájárult. Kitér arra, hogy más motivációi-; vannak i^ a készletezésben annak, aki ve­vői, s annak, aki szállítói mi­nőségben vesz részt a terme­lési folyamatban, a készletek alakításában. Bemutatja a jó anyaggazdálkodást akadá­lyozó tényezőket. el a pályázatra érkezett mun­kákat, s felterjesztette azok díjazásának jóváhagyását az országos központhoz. Olyan dolgozatok, tanulmányok ér­keztek be, amelyek egyszerre tükrözik az üzemi gyakorlat jelentőségét, s ennek ötvözé­sét az elméleti munkában. Mindez hozzájárulhat a köz- gazdasági gondolkodás erősí­téséhez is. A tanácsi ipar termékszer­kezetében bekövetkezett vál­tozást a közgazdasági sza­bályozó rendszer változásá­val összhangban vizsgálja Kéki László és Kovács Osz­kár, a megyei tanács vb ipa­ri osztályának munkatársai. Külön érzékeltetik, hogy áz ipari részesedéstől jóval na­gyobb a szolgáltatásban be­töltött szerepe. A termék- Az első díjat nyert Mikecz szerkezet-váltás szükségessé­Tamás, a Nyíregyházi Kon­zervgyár közgazdásza a ter­mékszerkezet átalakításának módszereiről készítette el pá­lyaművét. Taglalja az eltérő környezeti hatások és külső feltételek által kiváltott vál­lalati viselkedési, magatartá­si formákat. Hangsúlyozza a vállalati politika, stratégia és taktika egységének, egymásra épülésének fontosságát. A hosszú távú termelési terve­zés hazai viszonyainak elem­zésénél a szerző részletesen szól ezek kidolgozását, alkal­mazását segítő módszerekről, s példákat hoz fel az alkal­mazási területekre. Mindezt számítási anyag, technológiai segédletek és táblázatok egé­szítik ki. Egy-egy vállalat jövőbeni lehetőségeit meghatározza a műszaki fejlesztés szerepe. Dr. Borbás Endre, a KE- MÉV nyugalmazott gazdasá­gi igazgatóhelyettese két pá­lyaműben is feldolgozza ezt a témát. A műszaki fejlesz­tés és a termelés összefüggé- 'seit elemző dolgozafeateaíkté- -r nyezők fontosságára hívja fel a figyelmét, mint a licencek vásárlása, a jól képzett és tapasztalt műszaki gárda szerepe, az energiatakarékos­ság. Foglalkozik a műszaki fejlesztés tervezésével, ebben egy folyamat kialakításával. Nagy szerepe van mindebben a kutatásnak, az ipari kísér­leteknek. Az építőipar ez irá­nyú munkájánál megállapít­ja, hogy a háttéripar fejlesz­tése nélkül az előre lépés el­képzelhetetlen. A GYAKORLAT IGAZOL­JA, hogy igen eltérő eredmé­nyeket produkálnak a me­gyén belül a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezetek. A gazdálkodás sajátos útjainak meghatáro­zásakor ezekből a tapasztala­tokból indul ki dr. Hajdú Bertalanná és Virga Miklós, a Központi Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatóságának két munkatársa. Megállapít­ják, hogy mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben még nem hasz­nálták ki a fejlesztési lehető­ségeket. Ugyanakkor a megye magas mezőgazdasági lakos­sága miatt gondolni kell a népességmegtartó foglalkozási ágak kialakítására is, amely a fő tevékeny'-» mellett mel­léküzemágak ’élesítését is gét főként a tőkés piac szem­pontjából értékelik, de ezt csak mint egyik feltételt em­lítik, hiszen a belső piac vál­tozása is létrehoz feladato­kat. A vállalat a nyereségre való törekvésen keresztül, a piac törvényeinek hatására igyekszik alakítani termék- szerkezetét. A PÁLYAMŰVEK között feldolgozzák még a megye szövetkezeti mezőgazdasá­gának főbb beruházási és eszközhatékonysági tenden­ciáit. Külön dolgozat foglal­kozik a vállalati szervezés soron lévő feladataival, ahol például sok függ a benne részt vevő szakemberektől, a döntési mechanizmus javí­tásától. A hatékonyabb vál­lalati gazdálkodást segíti elő az ügyvitel gépesítése és an­nak továbbfejlesztése, ahogy ezzel egy másik pályamunka foglalkozik. Az energiagaz­dálkodási rendszerek vizsgá­latával szintén külön dolgo­zat foglalkozik. L. B. SÍKföjUIA/ Kevés helyen alkalmazzák a síkfóliás palántázást. A nyíregyházi Béke Tsz- ben már a múlt évben is sikerrel alkalmazták nemcsak a kertészetben, hanem a korai burgonya borítására is. A vékony fóliával meg lehet védeni a fagytól a növényeket. (Elek Emil felvétele) Elektronika vezérli a motort Moszkvai és harkovi mérnökök eredeti készüléket konstruáltak, amelyet a megszakító-elosztófej helyett fognak használni a gyúj- tásrendszerekben. Előzetes ada­tok szerint az újdonság 10 szá­zalékos üzemanyag-megtakarítást eredr..ényez. Az elektronikus szerkezet fon­tos eleme a ferromágneses ge­nerátor, amely elektromos im­pulzust gerjeszt mágneses tér­ben. A motor hajtótengelyére felszerelt miniatűr mágnesek ha­tására a generátor periodikusan küldi a gyújtásrendszert be­kapcsoló jeleket. Az új generátorok révén kon­taktusnélkülivé, következés­képpen megbízhatóbbá tehetők a robotokat vezérlő rendszerek, az automatizált irányítási rendsze­rek, az elektronikus számítógé­pek adatbetápláló szerkezetei és az egyéb elektronikus berende­zések. Az újdonság perspektivi­kusan felhasználhatóvá válik a lakásban: mágneses kóddal ellá­tott zárakban, villanyírógépek­ben, valamint más szerkezetek­ben és készülékekben. Védekezzünk a piros gyümölcsfa-takácsatka ellen Az elmúlt évben több há­zikertben a gyümölcsfák — elsősorban az almafák — le­veleinek sárgulását, bronzo- sodását okozta a nagy szám­ban károsító piros gyümölcs­fa-takácsatka. Súlyosabb esetekben idő előtt megkez­dődött a levelek hullása. Az előző évi invázió több okra vezethető vissza. A ká­rosító áttelelő tojásait 1980— 81. telén tömegesen megta­lálhattuk az ágviUákjJfözött,, rügyek közelében. Az év közben alkalmazott atkaölő szerek, többnyire a nem megfelelő időpontban történt kijuttatás folytán, sok helyen nem biztosítottak megfelelő hatást a kártevő ellen. A fentiek következté­ben az elmúlt év őszén is­mét nagy tömegű téli tojást lehetett megfigyelni üzemi és házikerti gyümölcsösökben egyaránt. Az előző évinél lé­nyegesen tartósabb és erő­sebb téli lehűlések azonban ez évben komoly tojáspusz­tulást eredményeztek. Tovább csökkentette az életképesen áttelelt tojások mennyiségét a télvégi lemo­só permetezésre használt Ág­ról, a Novenda és a gyü­mölcsfaolaj alkalmazása. A tényleges pusztulás mértéké­ről azonban csak most, az at­kák kelésének időszakában kapunk pontos képet. Az élénkpiros lárvák folyamatos megjelenésére elsősorban a fagytól védettebb vagy le­mosó permetezésben nem ré­szesített kertekben kell szá­mítani. Fokozott figyelmet kell fordítani az almafák mellett az őszibarack- és szilvatelepítésekre. A piros gyümölcsfa-takács- atkák tömeges kelése az al­mafák virágzásával esett egy időbe. Az ellenük való védekezést közvetlenül szi­romhullás után kell végre­hajtani, mivel a rajzó lárvák a legérzékenyebbek az atka- Ölő szerekkel szemben. A vé­dekezés végrehajtását házi­kertben Mitac 20 0,3%-os, Pol-Akaritox 0,2%-os tö­ménységben történő alkal­mazásával javasoljuk. A fent említett atkaölő szere­ket nagy lémennyiséggel jut­tassuk ki, a lombozat tökéle­tes borítottsága érdekében. Erős fertőzés esetén cél­szerű olyan gomba- és ro­varölő szereket alkalmazni egyéb károsítok ellen, me­lyek mellékhatásként gyérí- tik az atkanépességet. (Pl. Karathane LC, Bi 58 EC stb.) Sípos László, Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Nüvényanalízissel harmonikusabbá tehető a tápanyagellátás A növény táplálkozási igé­nyeinek kielégítését ma már nemcsak a talaj oldaláról le­het megközelíteni. A harmo­nikus növénytáplálásnak a talaj-növény egységes vizs­gálatára kell' támaszkodni. A talajvizsgálati eredmények a talaj adott tápanyagtartal­máról nyújtanak tájékozta­tást, míg a növényvizsgála­tok a talajból ténylegesen felvett tápelemek mennyisé­geit mutatják, jelzik a hiá­nyokat és utalnak a fitotoxi- citásra. Állomásunk talajvizsgáló laboratóriuma jelenleg a megye nagyüzemi területei­nek talajtápanyag-vizsgála- tát második rotációban vég­zi, miután 1978—80. között az I. ciklusban a talajvizsgá­lattal elkészültünk. A nö­vényvizsgálatok egységes módszerének kidolgozása és bevezetése — a talajvizsgá­latokhoz hasonlóan — meg­történt. 1982. I. negyedévétől a SzabolcsrSzatmár megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás nemcsak ta­lajvizsgálatokkal, hanem a növényanalízissel is foglal­kozik. Az eddigi gyakorlat­tól eltérően nemcsak kerté­szeti, hanem szántóföldi nö­vénykultúrák Vizsgálatára is lehetőség van. A talaj- és növény vizsgá­lati eredmények ismereté­ben a trágyázás hatékonysá­ga és gazdaságossága jelen­tősen fokozható. Az „álló­kultúrák és szántóföldi nö­vények mintavételi módsze­re” (1980) című MÉM NAK kiadvány hazai és külföldi irodalmi adatok és gyakorla­ti tapasztalatok alapján lett összeállítva. A kiadványt ez évben eljuttattuk a megye mezőgazdasági üzemeibe. Az útmutatóban részlete­sen szerepelnek a növény­mintavétel szakszerű végre­hajtásához szükséges tudni­valók. Kiindulási alap az 1:10 000 méretarányú agro­kémiai kódtérkép. A növény­mintavétel területi egysége a talajmintavétel egységével azonos (6 hektár) vagy an­nak egész számú többszöröse lehet. A mintavétel időpont­jának meghatározása döntő jelentőségű a növényanalízis szempontjából. A kiadványban részlete­sen, növényfajonként meg­van adva, hogy milyen feno- fázisban, honnan, milyen és mennyi növényi részt kell begyűjteni és beszállítani a megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomás NVG la­boratóriumába. A szakszerű mintavétel alapvető fontos­ságú ezért a növényvédelmi és agrokémiai állomás szak­emberei minden segítséget megadnak az üzemeknek a mintavételhez és a növény­analízis eredményeinek gya­korlati hasznosításához. Dr. Margittay Miklós Szakács Tamásné megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás R tsz-ekben dolgozók figyelmébe Újítási, találmányi pályázat Lehet egyéni és kollektív munkát beküldeni A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya és a Szabolcs-Szatmár megyei MezőgazöákSgr vetkezetek Területi Szövetsé­ge 1982. évre ismét újítási, találmányi pályázatot hirdet. A pályázat célja a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben a termelés fokozása, a minőség javítása, a haté­konyság növelése, a munka» körülmények javítása. Pályázni lehet minden olyan műszaki, technológiai, agrotechnikai, zootechnikai, munkavédelmi, energiataka­rékossági újítással, üzem- és munkaszervezési megoldás­sal, ami segíti a termelés nö­velését, fokozza a haté­konyságot, előmozdítja az ésszerű takarékosságot, biz­tosítja a gépek és berende­zések jobb kihasználását, mérsékli a munkaidő-veszte­séget. Kiemelt pályázati témák: Mezőgazdasági melléktermé­kek felhasználása. Abrakta­karékos és gazdaságos hús­termelés fokozása. Fűtött is­tállók veszteséghőjének csökkentése szervezéssel, va­lamint hővisszanyeréssel. Fó­lia alatti palántanevelés és zöldségtermelés korszerűsíté­se. Meglévő használaton kí­vüli pincék hasznosítása. Energiatakarékos technológi­ák bevezetése a mezőgazda­sági termény- és dohányszá­rítókban. A gyümölcsösök metszésének gyorsítása, könnyebbé tétele, nyesedék aprítása, esetleg bálázása. Gyümölcsbetakarítási léte­sítmények rekonstrukciója, férőhelyek bővítése, takar­mányozás, kitrágyázás gépe­sítésének korszerűsítése. Híg­trágya-kezelés és felhaszná­lás gazdaságos megoldása. Korszerű új tartástechnoló­giai módszerek kialakítása. A mezőgazdasági termesztési technológiákhoz olyan mun­kagépek szerkesztése, ame­lyekkel egy menetben több és gyorsabb technológiai mű­velet végezhető el. ^Kenő­anyag (olaj, zsír) feltöltésé­hez és utántöltéshez olcsó, házilag elkészíthető gépesz­köz szerkesztése. Alacsony beruházási költséget igénylő — a kezelési és karbantartá­si utasításban (gépkönyv) előírt feltételeknek megfele­lő — szervízrendszer kialakí- 'ŰftTTTs' alkalmazása. Apró­mag vetéséhez megfelelő ve­tőgép kialakítása. Fentieken kívül pályázni lehet a termelőszövetkezeti gazdálkodást jelentősen haté­konyabbá tevő más megoldá­sokkal is. A pályázaton a me­gye termelőszövetkezeteiben 1982. évben megvalósított, hasznosított, gyakorlatban al­kalmazott újítások vehetnek részt, amelyek eddig a meg­hirdető szerveknél pályázati díjazásban nem részesültek. A pályázatnak a műszaki­technológiai leíráson, fényké­pen, rajzokon kívül tartal­maznia kell gazdaságossági számításokat is, amelyből az eredmény, illetve megtakarí­tás megállapítható. A pályázatot öt példányban kell benyújtani. A pályázat jeligés. Borítékban kell kö­zölni a pályázó nevét, beosz­tását, valamint a hasznosí­tás helyét és bevezetésének idejét. Kollektív pályázat esetén közölni kell a szerzők része­sedési arányát. A pályázaton való részvétel, illetve a pá­lyázati díj elnyerése nem érinti a pályázónak az újítá­si és találmányi rendeletben biztosított szerzői jogát. A pályázaton szocialista brigá­dok részvételére is számíta­nak, akik díjazására külön keretet biztosítanak. A pályázat benyújtásának helye: Szabolcs-Szatmár me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetsége, 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 33. Határideje: 1982. október 31. A pályázat díjazása: 1 db I. díj, 6000 forint. 3 db II. díj, 4000 forint. 4 db III. díj, 3000 forint. Különdíj szocia­lista brigád részére, 10 000 forint. A pályázat eredményhir­detése és a díjak átadásának határideje: 1982. december 31. Az érdeklődőknek a pá­lyázattal kapcsolatban bő­vebb felvilágosítást a TE- SZÖV és a megyei tanács vb- mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya ad.

Next

/
Thumbnails
Contents