Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

1982. május 25. Kelet-Magyarország 3 / Szakszervezeti jogok (1.) Beleszólás és ellenőrzés MAGYARORSZÁGON A SZAKSZERVEZETEK jog­köre az utóbbi években lé­nyegesen tovább bővült. A Magyar Szocialista Munkás­párt kezdeményezésére 1976- ban a szakszervezetek egyet­értési jogát — amely koráb­ban a dolgozók és egyes cso­portjaik élet- és munkakö­rülményeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott — bi­zonyos esetekben kiterjesz­tették egyes személyekre is. Így például azóta a szemé­lyi alapbérek megállapításá­nál, a miniszteri vagy maga­sabb kitüntetésekre történő javaslatnál, a vállalati lakás- támogatásnál, valamint a szociális juttatásnál is ki kell kérni a szakszervezetek egyetértését. Ugyanez a jog érvényes a vállalati szociális tervek elfogadására is. A szakszervezetek vélemé­nyezési joga gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állami­gazdasági vezetés köteles a szakszervezetek véleményét is meghallgatni, mielőtt dön­tést hozna a dolgozók na­gyobb csoportjait érintő munkajogi szabályok és a szakszervezettel együtt ho­zott intézkedések végrehajtá­sával kapcsolatban és sok más kérdésben. Természetesen a szakszer­vezetek bármilyen esetben megkérdezésük nélkül is vé­leményt mondhatnak külön­böző kérdésekben, de ez már inkább a javaslattételi jog területére tartozik. Fontos tudnivaló, hogy az állami, gazdasági vezetés ilyenkor nem köteles ugyan a szak- szervezetek véleményét, ja­vaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli vá­laszt kell adni. Ez annál is fontosabb, mert ha a válasz nem kielégítő, és a szakszer­vezetek más intézkedései sem vezetnek eredményre, le­hetőség van a vétójog gya­korlására. A VÉLEMÉNYEZÉSI ÉS JAVASLATTÉTELI JOG­KÖR természbetesen nem je­lenti azt, hogy a szakszerve­zeteknek át kellene vállalni­uk a gazdasági vezetés hatás­körét. De megfontolt észre­vételeikkel segíthetik a reá­lisabb döntések kialakítását, lehetővé válik, hogy a dolgo­zókat fokozott mértékben be­kapcsolják a munkahelyi ügyek intézésébe. Ami a szakszervezetek el­lenőrzési jogát illeti, itt első­sorban a dolgozó élet- és munkakörülményeire vonat­kozó szabályok betartása ke­rül előtérbe. A szakszerveze­tek a termeléshez kapcsolódó ellenőrzési jogot önállóan gyakorolják, de ehhez a gaz­dasági vezetők minden eset­ben kötelesek segítséget adni, a szükséges feltételeket meg­teremteni, okmányokat, ada­tokat rendelkezésre bocsáta­ni. Lényeges előírás, hogy a szakszervezeteknek módjuk van javaslatot tenni az ellen­őrzés során észlelt hiányos­ságok kiküszöbölésére, sőt — ha szükségesnek látják — el­járást is kezdeményezhetnek a hiba elkövetőivel szemben a megfelelő hatóságoknál. Abban az esetben, ha a vál­lalat jogtalan anyagi előnyre tett szert, a szakszervezetek gazdasági bírság kiszabását is indítványozhatják. A szakszervezeti jogok gyakorlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesz­tésétől. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége még 1977- ben együttes határozatot ho­zott az üzemi demkorácia egyes kérdéseiről. Ez egye­bek között előírja, hogy a vállalatoknál szervezett de­mokratikus fórumok megala­kításának rendjét, működé­sének szabályait — természe­tesen a jogszabályok keretei között és a hely körülmények figyelembevételével — a szak- szervezet vállalati szervével egyetértésben, szervezeti és működési szabályzatban (ügyrendben) kell meghatá- tározni. Ezeket a fórumokat az eléjük terjesztett kérdé­sekben véleményezési és ja­vaslattételi jog, illetve bizo­nyos témakörökben az állás- foglalás, a döntés és az ellen­őrzés joga illeti meg. tgy például a vállalati szakszervezeti tanács és a bi­zalmi testület együttes ülése állást foglal az évenkénti bérfejlesztés felhasználásá­nak főbb elveiről és arányai­ról, valamint a részesedési és a jóléti kulturális alap felosztásáról. Ezt a jogát gya­korolta a közelmúltban az Országos Bányagépgyártó Vállalat bizalmi testületé, amely nem fogadta el a gaz­dasági vezetés bérfejlesztési koncepcióját. Egyetértésének hiányában a vezérigazgató­nak új, immár két változatos javaslatot kellett előterjesz­tenie, míg létrejöhetett a szervezettel a megegyezés. A SZAKSZERVEZET DÖNTÉSI JOGKÖRÉBE tar­tozik a kollektív szerződés megkötése, s az ennek végre­hajtásáról szóló évenkénti értékelés elfogadása, illetve a módosítás, a vállalati szoci­ális terv kialakítása, továbbá a szociális és kulturális ala­pok felhasználásának megha­tározása. A szakszervezeti testületek véleményezik a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők éves tevékenységét. Erről a következő cikkben írunk részletesebben. D. A. Úton­útfélen HENGER. Van a nyíregy­házi nagyposta előtt három különlegesen szép fa. Most virágzanak. Fürtös lila virá­guk emlékeztet a vadon ter­mő harangvirágra. De nem ezt nézem és csodálom, ha­nem a reklámhengert, amit az egyik fa köré csavarintot- tak. Olvasom: FA ... HÁZ ... KÜZLET ... GÁLTATÁS. Megyek tovább, visszanézek, látom: ... IRFA ... RUHÁZ. Rejtvény? Dehogy. Reklám ez, csakhogy a teljes szöveg elolvasásához körbe kellene járni a hengert, a fát. Viszont a fűre lépni tilos. Különben is ott egye a penesz. Ha azok ­nak, akik kirakták já ez a KÜZLET, nekem se rossz Ka se hederítek. FÉSZEK. Tatarozzák a szakszervezetek megyei ta­nácsának székházát. A du- fart már kész. Frissen fest­ve, mázolva minden. Erre a fecskék hívták fel a figyel­mem. Van ott vagy tíz fecs­kefészek tavalyról, azelőttről. Nem vertek le egyet sem. Dicsérendő ez az emberi ma­dárszeretet. Apropó! Nálunk is tataroznak. Eddig betört vagy tíz ablak, tönkrement számtalan berendezési tárgy. És mi lesz még? KOCCANG. Megy át a fi­úcska a zebrán. Ügy komóto­san, lagymatag-lomhán. A trabantos időben fékez. Az utána jövő gépkocsivezető későn kapcsol. Csörömpölés, és az úttestre hull egy da­rab Trabant. A tulaj üvölt, rohan, verné a fiút, az ret­tenve, szeppenve áll, nyalja a fagyit. Verés nincs, a két úrvezető jegyzéket vált, és mielőtt még nagyobb csődü­let verődne, továbbállnak. • rád az úttesten egy darab míanyag vakolat Egy ismerősöm azt mond­ta : ez nem a háziasszonyok vására. Ez igaz is, meg nem is. Ha a tartalmat adó beru­házási eszközöket nézzük, még egy mérnöknek is csak a saját szakterülete ottho­nos. Amennyire az, mert aki 2—3 évet kihagy — az új­donságokra gondolok — bi­zony az kapkodhatja a fejét. Ennek ellenére a hét végén tízezerszám keresték fel a laikusok a vásárt, ha úgy tetszik a „háziasszonyok”. És ami érdekes, nemcsak a di­vatbemutató környékén, a csárdáknál tolongtak. * Jó húsz évvel ezelőtt a MALÉV kiállított utasszállí­tó repülőjének lehetett any- nyi csodálója, mint a mosta­ni vásáron az Ikarus talál­mányának, repülőtéri (PÁLT autóbuszának. Az emeletpí busz utasterén végig lel.- sétálni. (Állandóan sorb kell állni, hogy bejusson az ember.) Bizonyára sokan úgy vannak, ha már repülőn nem is utazik, legalább ■ a holnap repülőtéri földi útas-' szállító járművét lássa, pró­bálja ki. Ez a busz a koráb­biakkal szemben két új­donsággal rendelkezik, egy beállítható lépcsőházzal, melynek segítségével az uta­sok közvetlenül beszállhat­nak a repülőgépbe, nem kell a „lépcsőre” várni, kiszállás­kor ugyanígy. A másik új­donság: az autóbusz nagy poggyásztere és egy állítható rakodólap segítségével a poggyász már a földön össze­állítható úgy, ahogy a repü­lőgépbe fog kerülni. Remél­jük, Ferihegyen is fogunk majd találkozni vele. Ter­mészetesen az Ikarus a nagyközönséget érdeklő, érintő autóbuszokból is be­mutatta a nyolcvanas évek második felének típusait, a városit, elővárosit és a tá­volságit. * Ha valami tömegben je­lent meg ezen a vásáron, ak­kor az a számítógép. A zseb­számítógépektől a milliós nagyságrendű adattárolásra alkalmas csodamasinákig önállóan és beépítve gépek­re, híradás-technikai eszkö­zökbe, konyhai tűzhelyekbe, robotokba. Nem láttam, de lehet, a sok ezer adattároló között akadt olyan is, amely a titkárnő helyett feketét főz, talán öt-tíz percenként azt is mondja; főnök milyen ő színben van, szép a nyak­kendője stb. Hogy ezek a -».indent tudó robotok elter- jadnek-e a főnökök körül, azt nem merem jósolni. Félre a fantáziával. A nagy világcégek mellett a Videoton is sok újítással rukkolt ki. Hadd ne írjam lé, mit tudnak — nem értem a nyelvüket —, de az megra­gadta a figyelmem, hogy a kezelő emberrel is törődnek a konstruktőrök. Ahogyan hirdetik, ergonómiai szem­pontokat is figyelembe vet­tek. Például a VDT 52500-as típus berendezésének kezelé­se nem fárasztja a kezet, nincsenek vakító, szemkáp­ráztató felületei, tehát kímé­li a szemet. Másrészt a display alkalmazkodik a ke­zelő testmagasságához. * Nagy teret kapott a ma­gánlakás-építés anyagainak, kész épületeinek és típuster­veinek bemutatója. Renge­teg műanyagot ajánlanak nemcsak a vizes részben, ha­nem a térelválasztótól a va­kolatig, az ajtó-ablaktól a te­tőszerkezetig mindenhová. Uralkodó a többszintes csa- ládiház-ajánlat. Jó néhá­nyat íel is építettek (össze­szereltek) a tervezők, kivi­telezők. Sok variációban lát­ható a panelos, korszerű cso­portos lakóházépítés kivite­lezése is. Bő választékot vonultat­tak fel a mezőgazdasági kis­termelők eszközeiből, gépei­ből, de ajánlottak kisiparo­soknak, kisvállalkozóknak is termelési eszközöket. * A vásár közgazdasági tar­talmát, ha nem teljességgel is, így tudnám summázni! a megújulás, az export, a ta­karékosság, a nyereséges ter­melésre való törekvés Jel­lemzi. Akinek ideje, módja van, tekintse meg ezt a nagyszerű seregszemlét, nem­csak mérnököknek, minden­kinek sokat mond. Cs. B. Szemlén Trabant, a kitört, kipattant karosszériarész. És mit mond erre a lomha-lanyha, újra éledő, vigyori kamasz: „Mi az. Hát szemetelünk, szeme­telünk?” KIVÉTEL. A teheneknek nevük van. Aguszta, Ági, At­ka, Acat, Aliz, aztán Dáma. — Nocsak — mondom a gondozónak — végig a soron tiszta a-betűs és ez az egy itt d. Miért? A válasz: — Ez az igazgató tehene. Az úgy történt, hogy amikor áz üszőket vásároltuk, az igazgató rámutatott a jószág­ra és kijelentette: ez egy prí­ma egyed. Jósolta, hogy sok tejet ad majd. Megvettük a kedvéért és hogy megkülön­böztethessük, kapta a Dáma nevet. — És valóban sok tejet ad? — Ad a. Mert annyi abra­kot kap. Egyébként egyetlen tehénnel mi is tehetünk ki­vételt. (S. E.) Ünnepélyes megnyitó A XIII. városi Ifjú Gár­da szemle rendezvényeivel május 22—23-án befejező­dött a nyíregyházi Szamuely Tibor Ifjú Gárda zászlóalj 1981—82. képzési éve. A két­napos szemle és a képzési évben nyújtott teljesítmény alapján a nyíregyházi Taurus Gumigyár Bessenyei György alegysége nyerte a KISZ vá­Alaki szemle Menetdalverseny rosi bizottsága vándorserle­gét. Második helyen a ME­ZŐGÉP vállalat Lékay Já­nos, míg harmadik az egész­ségügyi szakiskola Kállai Éva alegysége lett. Jávor László képriportja N em szeretnék női üzem igazgatója lenni — mondta tanár ismerősöm a mi­nap. Akkor jutott erre a megállapításra, amikor osztályával üzemlátoga­táson vett részt és tájé­koztatót kapott a gon­dokról is. Az ízig-vérig pedagógus ritkán jár üzemekbe. De ha gyak­ran járna, többnyire nő­ket foglalkoztató mun­kahelyekre, csaknem mindenütt ugyanazokról a gondokról hallhatna tájékoztatót. Mert me­gyénk könnyűiparában hasonlóak a gondok. A VOR nyíregyházi gyárában is sokan hiá­nyoznak, tegyük hozzá, hogy igazoltan, hiszen gyesen vannak. Azok­nak, akik még, vagy már nincsenek gyesen, egy műszakos szalagot hoz­tak létre. Harmincötén, maximum negyvenen dolgozhatnak és dolgoz­nak is e szalagon. De gyakran csak ötvenszá­zalékos a létszám a „kismama szalag” mel­lett. Húszán—huszon­ötén otthon maradnak betegségük, vagy inkább gyermekük betegsége miatt. Szinte feloldhatatlan az ellentmondás, hogy a szalag félig üres, ugyan­akkor sokan szeretnék magukat átkérni egy műszakba. Indokuk jól ismert: a bölcsődék, óvo­dák csak egyműszako- sok, s nincs aki vigyáz­zon a gyerekre. A gya­kori táppénzes állomány, a szalagváltás a munka- szervezés és a termelés szempontjából hátrá­nyos. Hiszen a kollektí­vák nem szoknak össze eléggé, az új helyen új munkafolyamatot- kell: megtanulni.­A Fehérgyarmati Ru­haipari Szövetkezet párt­titkára panaszolta, hogy nehézségbe ütközik a pártépítő munka, a tár­sadalmija összejövetele- 1 két, ’ a társadalmi mun­kát is nehéz szervezni. Nem a szemlélettel és az akarattal van baj. Az a gond, hogy műszak után máris indulnak a buszok az Erdőhátra és a Tiszahátra. Hogy ké­sőbb is megy busz, igaz. De otthon még tucatnyi tennivaló várja az édes­anyákat. Az .Újpesti Gyapjúszövőgyár újfe- hértoi üzemében nem­csak a gyesen Tevő, vagy beteg gyermeküket ott­hon gondozó kismamák hiányoznak. A meglévő létszám bővítésére is volna lehetőség. A létszám- és egyéb gondok ellenére az utóbbi évek­ben mindhárom „nőies üzem” jó eredményeket ért el és kitüntetést is kaptak ezek az üzemek. Mert úgynevezett ope­ratív intézkedésekkel, a lehetőségek legjobb ki­használásával áthidal­ták a gondokat. Szögez­zük le, örömteli gondok ezek, hiszen a hiányzó kismamák otthon — gyermeket nevelnek. N. L. Pillanatképek a vásárról. (Császár Csaba felvételei) BNV-mozaikok Emeletes busz és Nők üzeme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents