Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. május 25. J. B. TITO Afrika napja Munkatársaink tastyt TIZENKILENC ÉVE ala­kult meg az Afrikai Egység Szervezete, s azóta május 25-ét Afrika napjaként tart­ják számon. 1963-ban még csak a végéhez közeledett a „klasszikus gyarmatosítók”, vagyis az angolok és a fran­ciák afrikai birodalmának a felbomlása, s szilárdan tar­totta erődítményeit a portu­gál kolonializmus. Az AESZ megalakulása óta eltelt majd’ két évtized azonban alaposan átrajzolta a földrész politikai térképét. A hetvenes évek közepén függetlenné váltak a volt portugál gyarmatok, s két év­vel ezelőtt sikerre vezetett a zimbabwei hazafiak fegyve­res és diplomáciai küzdelme is. Ma már csupán a konti­nens déli részén őrzi hadállá­sait a múlt: nem haladt előbbre a Dél-Afrika által megszállt Namíbia független­né válásának ügye, magában a Dél-afrikai Köztársaságban pedig változatlanul csak lát­szatreformokkal kísérletez­nek. Ilyen körülmények között rendkívüli fontosságú, hogy a független afrikai államok ké­pesek legyenek összehangolni elképzeléseiket, s közös állás­pontot elfoglalni az alapvető kérdésekben. Másfelől nyil­vánvaló, hogy nem könnyű feladat egyeztetni a különbö­ző történelmi utat megjárt, különböző fejlesztési modellt választó, más-más ideológiát valló, s különböző politikai­kulturális örökséget hordozó afrikai országok nézeteit. Mégis, csatlakozniuk kell azoknak, akik az ellentétek, a problémák láttán temetni szeretnék az afrikai egységet. A SZERVEZET MEGALA­KULÁSÁHOZ vezető törté­nelmi feltételek sok szem­pontból nem változtak, ma is hatnak. Hisz egy megosztott Afrika aligha harcolhatna a siker reményében Namíbia szabadságáért, aligha nyújt­hatna hathatós segítséget a dél-afrikai apartheid ellen küzdő nemzeti felszabadító mozgalomnak. Pretoriának a független szomszédaival szemben növekvő agresszivi­tása is egységes fellépést kí­ván. Egységre van szükség az új világgazdasági rend megteremtéséhez épp úgy, mint az elmaradottság és a szegénység felszámolásához a földrészen. Afrika napjának most ez a fő tartalma. K. G. Képtávírón érkezett Magdeburg, Északi városnegyed Műszakiak párbeszéde Magdeburgban Magdeburgban járt a múlt héten az MTESZ megyei szervezetének küldöttsége, amely első ízben írt alá kétéves munkatervet az NDK-beli testvérszervezet, a Kammer der Technik megyei vezetőivel. A két tudományos szervezetnek 1980-tól van hivatalos kapcsolata. Több szabolcs-szatmári szakmai delegáció járt már Magdeburgban, s fogadtak ná­lunk NDK-beli szakembereket. Főként építő- és gépipari, elektrotechnikai területen alapozták meg az együttműkö­dést. Az új megállapodás további szakmai tapasztalatcseré­ket, s újabb tudományos egyesületek kapcsolatfelvételét irányozza elő. Gazdag programot állított össze a KdT a szabolcsi kül­döttség számára. A tájékoz­tatók, üzemlátogatások módot adtak arra, hogy az MTESZ megyei vezetői megismerked­jenek az NDK 2. legnagyobb megyéjével, iparával, mező- gazdaságával, s „feltérképez­zék” a lehetőségeket, milyen területeken kínálnak legtöb­bet a tapasztalatcserék. A küldöttséggel utazott munka­társunk is. — Sokan azt gondolják, hogy a mi megyénkre csupán az ipar jellemző, mivel Mag­deburg az NDK legnagyobb nehézipari városa — mond­ta Siegfried Grünwald, a Magdeburg megyei tanács elnökhelyettese. — Ez azon­ban a megítélésnek csak az egyik oldala, hiszen all ezer négyzetkilométer területű megye egyben a mezőgazda­ság számára a legnagyobb megművelhető területet adja az ország megyéi közül. Erre utalnak az arányszámok ás: az ipar 7, a mezőgazdaság 12 százalékkal részesedik az or­szágos termelésből. Hasonló feladatok megol­dása foglalkoztatja az NDK­beli szakembereket is, mint a magyar kollégáikat — ez tűnt ki a tanácselnök-he­lyettes szavaiból. A haté­konyság fokozása, a tudo­mány, a technika eredmé­nyeinek gyorsabb alkalma­zása különösen fontos, s minden eddiginél többször hangzik el a két szó: anyag- és energiatakarékosság. (Ott- jártunkkor érkezett haza Lipcséből Klaus Baumhofer, a KdT megyei titkára, aki számos konkrét feladatot hozott a tudományos egye­sületek számára: mit kér az ország gazdasági vezetése a tudományos egyesületektől az energiatakarékossági programban.) A műszaki szakemberek számára különösen ígéretes két nagy program. Az NDK- ban 1985-ig mintegy 45 ezer- ipari robotot kívánnak ter­melésbe állítani, s ebből kö­rülbelül 4—4,5 ezer Magde­burg megye üzemeiben mű­ködik majd. Számos ilyen okos masina dolgozik már most is a gyárakban. A mik­roelektronika ugyancsak so­kat foglalkoztatja a gazda­ságvezetőket és műszakiakat, e területen szintén nagy fejlesztéseket terveznek. Ezek a magyar műszakiakat is érdeklik: az MTESZ egyik országos kiemelt programja őppen az elektronika, a ta­pasztalatcserék mindkét or­szág szakembereinek hasz­nosak lehetnek. A tennivalókból az agrár- udományi és az élelmiszer- ieldolgozó szakemberek is részesülnek. A tanácselnök­helyettes elmondta: május közepén volt az NDK-ban az országos parasztkonferen­cia, ahol alaposan megtár­gyalták a párt agrárpolitiká­ját, s a következő évek fel­adatait. Két nagyon jelentős célnak rendelik alá a soron következő esztendőket: úgy kell nyersanyagot adni az élelmiszeriparnak, s élelmez­ni a lakosságot, hogy ne kelljen importot igénybe venni. Ez nagy feladatokat jelent, mert ma még szá­mottevő az élelmiszer-, ga­bonaimport. A Magdeburg megye me­zőgazdaságában dolgozó szakemberek dolga nerr egy­szerű, hiszen nagyon eltérő­ek a lehetőségek a három nagy tájegység (a Harz-hegy- ség, a termékeny magdebur- gi Börde (síkság) és a kevés­bé jó adottságú Altmark) te­rületén. Erre mi sem jellem­zőbb, mint hogy a 100 minő­ségi pontot elérő legkiválóbb földek (Schönebeck környé­kén) és a mindössze 14 pon­tot érő alig hasznosítható talajok (Gardelegen kör­nyékén) egyaránt megtalál­hatók Magdeburg megyében. Nemcsak technikai, terme­lési kérdések foglalkoztatják a megye vezetőit. Az NDK- ban is fontos ugyanis a mun­kaerő mezőgazdaságban tar­tása. (Most a tsz-ek egyhar­madnyi létszámmal is többet termelnek, mint egy évtize­de.) A csökkentések után most újra növelni szeretnék a mezőgazdaságban dolgozók számát. így aztán lényegesen javítják a falvak ellátását, és a korábbinál sokkal többet tesznek azért is, hogy a fia­talokkal megszerettessék a falut. A fő feladatok megoldásá­hoz sajátos módszerével csat­lakozik a KdT is. Mint Wolf­gang Michel professzor, a szervezet Magdeburg megyei elnöke elmondta, tagságuk létszáma 13 500, és 225 üzem­mel, munkahellyel van kap­csolatuk. Számos mérnöki kollektívát szerveztek, ame­lyek konkrét feladatokat ol­danak meg az üzemek szá­mára. Fő szakterületeik: épí­tőipar, elektrotechnika, gép­ipar, energiagazdálkodás, mezőgazdaság, élelmiszer- ipar. Emellett szakemberek csoportjai foglalkoznak a szabványosítással, az újító­mozgalommal, a környezet- védelem, a szállítás és a víz-. gazdálkodás szakkérdései­vel. Az MTESZ társszervezete nagy gondot fordít a tovább­képzésre, s arra, hogy a fia­tal mérnökök és az idősebb mérnökgeneráció alkotó együttműködésben fejlőd­jék. A KdT igényli, hogy a műszaki szakemberek közül minél többen fejtsenek ki konkrét tevékenységet a tu­dományos egyesületekben is. Az MTESZ és a KdT már az idén előadók cseréjét is tervezi: többek között már az idei szabolcsi műszaki hó­nap során NDK-beli szak­ember is tart előadást a me­zőgazdasági termékek fel­dolgozásáról, a mezőgazda­ság és az ipar kapcsolatának szervezéséről — amely most a műszaki hónap egyik köz­ponti témája lesz Szabolcs- Sza tanárban. Következik: A tapasztalat- csere pénzt ér. Marik Sándor K ilencven évvel ez- ' előtt, 1892. május 25- ; én született, és 88 éves korában, 1980-ban j hunyt el Joszip Broz Tito jugoszláv politikus és ál- j lamférfi, a Jugoszláv Sző- f vetségi Népköztársaság el- j nőké, Jugoszlávia marsall- 1 ja, a nemzetközi munkás- g mozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, a világ el nem ‘ kötelezett mozgalmának ! egyik alapítója és vezető- I je. Horvát parasztcsalád- 1 bői származott, s már 1910-ben tagja lett a szó- [ ciáldemokrata pártnak. Az ) első világháború idején 1 orosz hadifogságba került, j ahonnan 1920-ban tért j vissza, s ugyanabban az i esztendőben belépett a j kommunista pártba. Több ] üzemben dolgozott műsze- | részként, s egyben illegá- § lis pártmunkát végzett;! 1928-tól a párt zágrábi bi- I zottságának volt a titkára. 1 Többször bebörtönözték, | kényszermunkára ítélték. | 1934-ben Jugoszlávia^ Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának és Po­litikai Irodájának tagja lett, 1940 októberében pe­lt jugoszláv népi felszabadí­tó hadsereg és a partizán- csoportok főparancsnoka­ként küzdött a fasiszta német és olasz megszállók ellen. Jugoszlávia felszabadu­lása után Titót a minisz­tertanács elnökévé, had­ügyminiszterré és a fegy­veres erők főparancsno­kának nevezték ki. 1945 augusztusában a népfrontj végrehajtó bizottságának elnöke lett, s 1952-től a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, 1953-tól köztársasági el­nök és egyidejűleg a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács! elnöke volt Svéd pártkiildöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására május 17. és 23. között láto­gatást tett hazánkban a Svéd Munkáspárt — kommunisták küldöttsége Alj Lövenborg- nak, a párt alelnökének, a Politikai Bizottság tagjának, a párt napilapja főszerkesz­tőjének vezetésével. A ven­dégeket fogadta Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, vala­mint Jakab Sándor, a KB tagja, a SZOT főtitkárhelyet­tese. Megbeszélést folytatott velük Baranyai Tibor, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, továbbá Szikszay Béla, a KB osztályvezető-helyettese. A svéd pártküldöttség tanulmá­nyozta a szocializmus építé­sének magyarországi tapasz­talatait, a magyar szakszer­vezetek tevékenységét és sze­repét, a gazdaságirányítás kérdéseit és a tanácsok sze­repét. Látogatást tett az MSZMP Komárom megyei Bizottságánál, valamint ipari és mezőgazdasági üzemekben. Képünkön: több száz ezer ember részvételével rendeztek békenagygyűlést a japán fővárosban. A tömegméretű meg­mozdulás résztvevői elítélték a fegyverkezési politikát és a nukleáris eszközök világméretű betiltását követelték. (Ke­let-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyev beszélt az élel­miszer-ellátás külgazdasági összefüggéseiről is. Kijelen­tette: továbbra is vásárolni kívánnak külföldön élelmi­szereket. Egyes országok ve­zetői azonban azzal próbál-* koznak, hogy az olyan egy­szerű kereskedelmi művele­teket, mint amilyen a gabo­na eladása, megpróbálják a Szovjetunióval szemben a politikai nyomás, a zsarolás fegyvereként felhasználni. Ebbe — mondotta Brezsnyev — sohasem törődtünk bele, s ez nem is áll szándékunk­ban. Az SZKP főtitkára ismétel­ten aláhúzta: a Szovjetunió békés tervei megvalósításá­hoz békére van szükség. „Kö ­vetkezetesen és célratörően folytatjuk harcunkat a nem­zetközi feszültség enyhítésé­ért, a politikai és a katonai enyhülésért egyaránt” — hangoztatta az SZKP KB ülésén elmondott beszédében Leoriyid Brezsnyev. HARCI JELENTÉS. A hét végén heves harcokról érkez­tek hírek a Falkland- (Mal­vin) szigetekről. Képünkön: újabb brit csapaíegységek szállnak partra a Port San Carlos térségében létrehozott hídfőállásnál. (Kelet-Ma­gyarország telefotó) A Baktalórántháza és Vidéke ÁFÉSZ a 38 1980. (IX. 30.) Mt. sz. és az ennek végrehajtásaként kiadott 14/1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet alapján 1982| július 1-ével ötéves időtartamra az alábbi egységeket ad-| ja ki szerződéses üzemeltetésre: Versenytárgyalás: 1982. június 3-án délelőtt 9 órától Bakta-j lórántházán a pártbizottság nagytermében. Bővebb felvi-j lágosítást az ÁFÉSZ közgazdasági főosztálya ad. (836) 19. sz. Presszó (III. o.) Magy 16. sz. Italbolt (IV. o.) Magy 6. sz. Italbolt (IV. o.) Baktalórántháza 30. sz. Zöldségbolt Levelek 31. sz. Húsbolt Levelek 36. sz. TÜZÉP-telep Levelek 14. sz. Élelmiszerbolt Baktalórántháza, Flóra-tanya 45. sz. Élelmiszerbolt Magy, Kauzsay-tanya

Next

/
Thumbnails
Contents