Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
1982. május 23. Kelet-Magy arország 3 Jön a lángálló ruha Tanpálya — biztonságosabb szerelés A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága Nyíregyházán, a Tiszavasvári úti felüljáró mellett négy évvel ezelőtt tanpályát, illetve oktatópályát hozott létre. A létesítményt az elmúlt hetekben tovább bővítették. A tanpályát 1978-ban, az országos munkavédelmi napok keretében avatták fel. Azóta többször bővítették, idén tavasszal Franciaországból 2,5 millió forint értékű munkavédelmi eszközt hoztak a pályára. A létesítmény, pontosabban a munkavédelmi célokat szolgáló beruházás eddigi értéke csaknem 25 millió forint. A felüljáró melletti területen megtalálható a betonból készült ikeroszlop, a „szóló”, faoszlop, a transzformátor-állomás és mindaz a létesítmény, szerszám és eszköz, ami az üzem-? igazgatóság működési térűle! tén használati. így äsa?Kil| lanyszerelők a gyakorlatban is kipróbálhatják mindazt, amire munkájuk során szükségük van. A pályán korszerűen felszerelt oktatóterem is van. Az oktatás főleg mun- védelmi célokat szolgál, de egyúttal a technológiai előírásokat is tanulják, gyakorolják a szerelők. Tavaly már Az elmúlt év második fe-' létől a villanyszerelők munkaruhájának nincs kihordási ideje. Az elkopott munka-, illetve védőruhákat azonnal leselejtezik és kicserélik. Egy főváros melletti ipari szövetkezetben már elkezdték gyártani a könnyű és lángálló védőruhákat. Ezek a ruhák ném gyulladnak meg,- ha villanytűz, vagyis láng éri őket. Júniusban — az országban elsők közt — a nyíregyházi üzemigazgatóság hatvan villanyszerelője kap a’könnyebb és biztonságosabb védőruhákból. A nemrég érkezett francia életvédelmi eszközök között található a feszültségkémlelő rúd, amely fény-, vagy hangjelzést ad, ha áram alatt van a vizsgált terület. A francia földelő rövidre záró készülék is a biztonságosabb szerelést szolgálja. A tanpá- pályát később tovább bővítik. (n. 1.) A Mezőgép nyíregyházi törzsgyárában korszerű NC megmunkáló központtal, az NSZK-beli Griesser cég részére mobil daruszerkezetet készít Polacsek Sándor. (J. L.) FORDÍTÓSZOLGÁLAT teljesen tisztán maradt a balesetek statisztikáját jelző lap, egyetlen villanyszerelőt sem ért baleset. Tolmácsot kérünk Hálózatszerelők a tanpályán. — Betelefonáltak a főiskolára, hogy azonnal kérnének egy tolmácsot, mert szovjet delegáció érkezett. Számtalanszor előfordult, hogy egyszerre több oktató tolmácsolt a nyíregyházi üzemekben, intézményekben. Bármilyen furcsa: de időnként nehezen tudtuk megszervezni a folyamatos oktatást — fejtegeti dr. Mihalovics Árpád, a tanárképző főiskola orosz tanszékének adjunktusa. Már tavaly lehetőség nyílt a kisvállalkozások szervezésére, s az orosz tanszék 12 oktatója gondolt egy merészet, s 1982. január elsejétől tolmács- és fordítószolgálatot szerveztek. A kisvállalkozás hatásköre az egész megyére kiterjed. Ha bármelyik üzemnek, intézménynek, iskolának, társadalmi vagy tömegszervezetnek olyan gondja adódna, hogy valamilyen szöveget le kellene fnrdíttatnia vagy éppen egy delegációhoz nem tudnak tolmácsot szerezni, ez a kisvállalkozás kihúzza őket a bajból. A 12 oktató nyelvtudása révén orosz, francia, angol, német, ukrán, szlovák, román, lengyel, latin és olasz nyelvű szövegek fordítását vállalják magyarra és anyanyelvűnkről ezekre a nyelvekre. A tanárok másodállásban végezhetik munkájukat a kisvállalkozás keretében. Nem lehet vele meggazdagodni, de arra mindenképpen jó, hogy a ritkábban használt idegen nyelv alapszókincsét, nyelvtani rendszerét szinten tartsák, s az új ismeretek útján tökéletesítsék. A megye szerteágazó baráti és testvérkapcsolatot ápol a pártbizottságok, sok-sok üzem révén, rendszeresek a határ menti találkozók, a barátságbuszok is gyakran közlekednek, a KISZ és a Kom- szomol rendezvényeire kölcsönösen meghívják egymást. Gyakori a delegációcsere a vezető intézménye közt, de hasonlóan sűrűn látogatják egymást a testvérkapcsolatban álló gyári kollektívák is. így érthető, hogy gyakran szükségeltetik az orosz nyelvet kiválóan beszélő tolmács. A kisvállalkozás révén a fordító vagy tolmács után kilincselő üzemnek, intézménynek is jó, ha tudja, hová kell fordulnia. T. K. Leállították a cukrászüzemet Fokozott — I lyen hát a kert, amikor felölti menyasz- szonyi ruháját! Virágerdő amerre a szem ellát, itt Cégénydányád szélén, ahol kincset terem a föld, ha jól művelik. Magasról tűz le a nap, s ebben a virágos, napfényes környezetben halad a gépmonstrumon Patkó Pista. Permetez az „Almáskert” Termelőszövetkezet tábláján, nagy figyelemmel lesi a szivattyú nyomását, ami 50—60 atmoszféra között lehet, s ha ehhez állították be a traktor sebességét, rizikó nélkül, biztonságosan permetezheti szét az egy fordulóra jutó kétezer liter szert. Naponta tíz-tizenöt fordulót is megtesz, nem fárad, szerecsenné barnult arcán csendes a mosoly. „Itt nagyon kell vigyázni, mert az ember könnyen megégetheti a fát és akkor oda a termés. Itt józannak kell lenni, nemcsak azért, mert közúton is halad az ember, hanem mert méreggel bánik. No meg aztán én különben sem élek az itallal, én már elfogyasztottam a magamét. Miért titkolnám, úgyis tudja mindenki a faluban, hogy volt idő, amikor hétfőn megkezdtem és még szombaton se fejeztem be. V-Stf Virágos pályán Az az igazság, hogy elpazaroltam jó néhány évet, éppen ideje, hogy helyrerakjam az eszemet.” Világbajnok is lehetett volna — hallom az egyik vezetőjétől, aki még jól emlékszik rá, hogy Patkó Pista vezéregyéniség volt a fehérgyarmati focicsapatban. Együtt kergette a bőrt a most első osztályú Csőkével, csak hát ő nem dobbantott... De ennék előzménye van. Kazincbarcikán géplakatos szakmát tanult egykoron a most 32 éves Patkó István, s ott figyeltek fel futballtehetségére. Amikor végzett, hazajött Cégénydányádra, a szüleihez és a katonaságig itt dolgozott a közeli állami gazdaságban. Amikor levetette a mundért, a gyarmati MEZÖGÉP-hez állt be, de ott is csak három évig bírta, aztán végleg hazatalált. Először faluja tsz-ének műhelyében kapott munkát, ám az sehogy sem vol| kedvére való. W „Nem szerettem én a géplakatos szakmát, maegészségügyi ellenőrzések gam sem tudom miért, mindig csak arra gondoltam, milyen jó volt, amikor apám, aki régen traktoron dolgozott, magához vett, felültetett a körmös- re és titokban, kint a határban még én is vezethettem. Még az iskolából is kiszöktem, hogy vezethessem a traktort.” így aztán kapva-kapott az alkalmon, s először letette a növényvédős szakvizsgát, majd tavaly traktoros diplomát kapott Kölesén. M ondja Goes János, a kortárs elnök, hogy talán akik ismerték, miként élt Patkó Pista, talán el sem hinnék, ma ő a tsz egyik legszorgalmasabb, legjózanabb embere. Évek óta tiszta a feje, példamutató a szorgalma. Esténként próbára teszi magát: független lévén bemegy a presszóba, megáll a pultnál és csak kólát iszik. Nincs emberfia, aki egy cent szeszes italt bele tudna imádkozni. S bár nem lett válogatott, azért még mindig lő- dözi a gólokat — a helybeli csapatban. A. S. Az elmúlt héten már nyári meleg köszöntött megyénkre is. A nagy melegben — főleg az élelmezés és a vendéglátás területén — fokozott óvatosságra van szükség. A megyei KÖJÁL szakemberei mostanában nagy gonddal ellenőrzik azokat az üzemeket, intézményeket, amelyekben a mulasztások különösen veszélyesek lehetnek. Több cukrászüzemben — például Tiszalökön — már felkészülve várták az ellenőröket, s az elmúlt évek tapasztalataiból okulva kellően felkészültek a nyári termelésre, árusításra. A tarpai cukrászüzemet azonban két napra le kellett állítani, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegyék. A kisvárdai és a mándoki cukrászüzemben is kisebb intézkedésekre volt szükség. A fagylaltkészítőket és árusokat is szigorúan ellenőrizték. A fagyisoknál majdnem minden rendben van, csak néhány kisebb hiányosságot kellett pótolni. Célirányos ellenőrzések voltak az ABC-áruházakban is. Elsősorban a hütőláncokra voltak kíváncsiak. Arra is ügyeltek, hogy a kereskedők megtartják-e az előírásokat, mi szerint egy hűtőben csak egyféle áru tárolható. Tej mellett például mirelit csirkét nem szabad tárolni. Megyénk strandjait még a nyitás előtt megvizsgálták a szakemberek. Szinte mindent rendben találtak. A tisztaság és a berendezések épségének megőrzése most már főleg a vendégektől függ. Szabolcs-Szatmár megye tizenhét ifjúsági táborában is ellenőrzést végzett, illetve ezekben a napokban ellenőrzés^ végez a KÖJÁL. A táborok vezetőivel közük, hogy a közelgő nyitásig milyen hiányosságokat kell i pótolni a diákok egészségének, biztonságának érdekében. (n. I.) Megnyomod a gombot, s kapsz egy ... Ugyan ki ne ismerné a mondóka folytatását... kapsz égy libacombot. Ami persze képtelenség, hiszen korántsem elég pusztán a gombokat nyomogatni még a nyíregyházi MÁV-pálya- udvar automatái esetében sem. Akadnak persze utasok szép számmal, akik ennek ellenére szeretnék kicselezni a gépet. Csík Sándor automatakezelő szerint haj igáinak a masinákba csatot, pitykét, jobbik esetben pénzt, de keveset. Aztán szaladnak rögtön reklamálni, hogy jöjjön csak uram, nézze meg, megette a pénzemet ez a vacak. A kezelő pedig türelmesen megy, lát és legtöbbször győz. A gép felnyitásakor ugyanis nyomban kiderül a turpisság vagy a figyelmetlenség: a kezelési útmutatóban előírtnál kevesebb pénzt kapott az automata és ezért nem működik. Ilyenkor aztán az utas csodálkozik, s kénytelen kiegészíteni a vételárat. Mert az automata igen ritkán téved. S ami fő: emberséges. A megjelölt vételárért haladéktalanul kiszolgálja a szomjas vagy éhes utast. (Míg ez egy-egy „gépesen” dolgozó kereskedőről nem mondható el.) Igaz, nincs tudomásom róla, hogy Magyarországon bárhol működne libacombárusító gép, ám helyette árulnak másegyebet. Az állomáson kettő szörpöt mér, egy kávét és csokoládét, egy kakaót és leveseket, kettő hű- tetlen, egy hűtött büféárut, egy pedig jégkrémet. Némelyike már tizenhárom éve, ráadásul éjjel-nappal. Mert a gép nem fárad, legfeljebb a kezelője. Hárman váltják egymást, két műszakban felügyelnek. A délelőttös hajnalban ötkor kezd, a délutá- nos 23 órakor zár. Kasszabontással. Nap mint nap megszabadítják a perselyeket a napközben összegyűlt terhűktől. Mert az állomás hagyományos bisztrója, büféi mellett tekintélyes forgalmat bonyolítanak le a gépek is. 1500 szörpöt, 6—800 levest, 4—500 jégkrémet kérünk és kapunk tőlük egy átlagos hétköznapon. Közben kasszájukba szórunk 4—5 ezer kétforintost (az automaták mellett működik pénzváltó gép is) és néhány idegen, vagy hamis érmét. Ám ezt már csengéséről megismeri a tizenhárom éve itt dolgozó kezelői A tettes rendőrségre kerül, hiszen nagyértékű gépek rongálásáról van szó. Ráadásul minden hibát megfelelő alkatrész híján nem is tudnak a helyszínen elhárítani. (csendes) Bemutatkozás szítette ahhoz az Ikarus autóbuszhoz, amelyik a repülőtéri szállítást forradalmasíthatja a külön lépcsők kiiktatásával. A kérdés az, hogy elégedettek lehetünk-e a két vadonatúj termékkel, amikor az ipar fejlődése sohasem látott méreteket ölt. Egy-egy új gyártmány élettartama 10—15 évnél nem hosszabb, s utána ismételten cserélni kell őket, korszerűbbre, modernebbre van szükség. Persze nem mondható, hogy nincsenek lépések, hiszen a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbog- dányi üzeméből szinte évente találmányi szabadalmakkal védett új korróziógátló, motorvédő és más készítmények kerülnek ki. A Nyíregyházi Mezőgép gyártmányfejlesztése szintén példaszerű. Másutt viszont mintha túlontúl az élenjárók követésére rendezkedtek volna be a szabolcsi üzemek. M eglehet, hogy nincs meg mindenütt az új előállításához szükséges magas szellemi kapacitás, azonban a BNV egyfajta látlelet is, amely mutatja a haladás irányát, gondolkodásra kell, hogy késztesse a „csak” látogató szakembert is, miszerint az iparban csak az állandó készenléttel, az új iránt való fogékonysággal lehet lépést tartani. Akik bemutatkoznak, azok ebből adnak ízelítőt a vásáron. L. B. V iszonylag kevés olyan üzem van a megyében, amely a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a kiállítók sorában szerepel. Adódik ez a szabolcsi ipar szerkezetéből is, hiszen az őszi seregszemlén, a fogyasztási cikkek sorában igen jól szerepelnek üzemeink. Ennek ellenére akad néhány üzem, amely tavasszal rendszeresen képviselteti magát a vásáron. S az is előfordul, hogy olyan újdonsággal rukkol ki, ami keresett lehet a piacon. így tavaly a HAFE porszóró berendezését láthatták az érdeklődők működés közben, a kisvárdai acél- zsalú aratott nagy sikert. Az idén szintén megtalálhatók ezek a termékek. A vásárt járó látogató az újdonságokat keresi elsősorban, különösen, ha szakember az illető. Hazai és külföldi cégek sora bizonyítja, hogy ebben nincs hiány, jobbnál jobb gépek, berendezések várják a vásárlókat. Nos, a szabolcsi bemutatkozás ebből a szempontból szerény, ami mindenképpen elgondolkodásra késztet. Van ugyan két gyár, amely — ha csak részegységben is —, de nemzetközi szempontból je- ’entős produktummal állt elő. Az egyik a Csepeli Szerszámgépgyár, amelyik megmunkáló gépsorához Nyírbátorban is készítenek részegységet. A másik a Taurus, amely a harmonika részt kéGépembsr^k az automatánál Csak nyomják a gombot... Kisvállalkozás a Tanárképzőn Automaták — hátulról. Munkában a kezelő.
