Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

1982. május 23. Kelet-Magy arország 3 Jön a lángálló ruha Tanpálya — biztonságosabb szerelés A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága Nyíregyhá­zán, a Tiszavasvári úti fe­lüljáró mellett négy évvel ezelőtt tanpályát, illetve ok­tatópályát hozott létre. A lé­tesítményt az elmúlt hetek­ben tovább bővítették. A tanpályát 1978-ban, az országos munkavédelmi na­pok keretében avatták fel. Az­óta többször bővítették, idén tavasszal Franciaországból 2,5 millió forint értékű mun­kavédelmi eszközt hoztak a pályára. A létesítmény, pon­tosabban a munkavédelmi célokat szolgáló beruházás eddigi értéke csaknem 25 millió forint. A felüljáró melletti területen megtalál­ható a betonból készült iker­oszlop, a „szóló”, faoszlop, a transzformátor-állomás és mindaz a létesítmény, szer­szám és eszköz, ami az üzem-? igazgatóság működési térűle! tén használati. így äsa?Kil| lanyszerelők a gyakorlatban is kipróbálhatják mindazt, amire munkájuk során szük­ségük van. A pályán korsze­rűen felszerelt oktatóterem is van. Az oktatás főleg mun- védelmi célokat szolgál, de egyúttal a technológiai elő­írásokat is tanulják, gyako­rolják a szerelők. Tavaly már Az elmúlt év második fe-' létől a villanyszerelők mun­karuhájának nincs kihordá­si ideje. Az elkopott munka-, illetve védőruhákat azonnal leselejtezik és kicserélik. Egy főváros melletti ipari szövet­kezetben már elkezdték gyár­tani a könnyű és lángálló vé­dőruhákat. Ezek a ruhák ném gyulladnak meg,- ha villany­tűz, vagyis láng éri őket. Jú­niusban — az országban el­sők közt — a nyíregyházi üzemigazgatóság hatvan vil­lanyszerelője kap a’könnyebb és biztonságosabb védőru­hákból. A nemrég érkezett francia életvédelmi eszközök között található a feszültségkémle­lő rúd, amely fény-, vagy hangjelzést ad, ha áram alatt van a vizsgált terület. A francia földelő rövidre záró készülék is a biztonságosabb szerelést szolgálja. A tanpá- pályát később tovább bőví­tik. (n. 1.) A Mezőgép nyíregyházi törzsgyárában korszerű NC meg­munkáló központtal, az NSZK-beli Griesser cég részére mobil daruszerkezetet készít Polacsek Sándor. (J. L.) FORDÍTÓSZOLGÁLAT teljesen tisztán maradt a balesetek statisztikáját jel­ző lap, egyetlen villanysze­relőt sem ért baleset. Tolmácsot kérünk Hálózatszerelők a tanpályán. — Betelefonáltak a főisko­lára, hogy azonnal kérnének egy tolmácsot, mert szovjet delegáció érkezett. Számta­lanszor előfordult, hogy egy­szerre több oktató tolmá­csolt a nyíregyházi üzemek­ben, intézményekben. Bármi­lyen furcsa: de időnként ne­hezen tudtuk megszervezni a folyamatos oktatást — fejte­geti dr. Mihalovics Árpád, a tanárképző főiskola orosz tanszékének adjunktusa. Már tavaly lehetőség nyílt a kisvállalkozások szervezé­sére, s az orosz tanszék 12 oktatója gondolt egy meré­szet, s 1982. január elsejétől tolmács- és fordítószolgálatot szerveztek. A kisvállalkozás hatásköre az egész megyére kiterjed. Ha bármelyik üzem­nek, intézménynek, iskolá­nak, társadalmi vagy tömeg­szervezetnek olyan gondja adódna, hogy valamilyen szö­veget le kellene fnrdíttatnia vagy éppen egy delegációhoz nem tudnak tolmácsot sze­rezni, ez a kisvállalkozás ki­húzza őket a bajból. A 12 oktató nyelvtudása révén orosz, francia, angol, német, ukrán, szlovák, román, len­gyel, latin és olasz nyelvű szövegek fordítását vállalják magyarra és anyanyelvűnkről ezekre a nyelvekre. A tanárok másodállásban végezhetik munkájukat a kisvállalkozás keretében. Nem lehet vele meggazda­godni, de arra mindenképpen jó, hogy a ritkábban hasz­nált idegen nyelv alapszókin­csét, nyelvtani rendszerét szinten tartsák, s az új isme­retek útján tökéletesítsék. A megye szerteágazó bará­ti és testvérkapcsolatot ápol a pártbizottságok, sok-sok üzem révén, rendszeresek a határ menti találkozók, a ba­rátságbuszok is gyakran köz­lekednek, a KISZ és a Kom- szomol rendezvényeire köl­csönösen meghívják egymást. Gyakori a delegációcsere a vezető intézménye közt, de hasonlóan sűrűn látogatják egymást a testvérkapcsolat­ban álló gyári kollektívák is. így érthető, hogy gyakran szükségeltetik az orosz nyel­vet kiválóan beszélő tol­mács. A kisvállalkozás révén a fordító vagy tolmács után kilincselő üzemnek, intéz­ménynek is jó, ha tudja, ho­vá kell fordulnia. T. K. Leállították a cukrászüzemet Fokozott — I lyen hát a kert, ami­kor felölti menyasz- szonyi ruháját! Vi­rágerdő amerre a szem el­lát, itt Cégénydányád szé­lén, ahol kincset terem a föld, ha jól művelik. Ma­gasról tűz le a nap, s eb­ben a virágos, napfényes környezetben halad a gép­monstrumon Patkó Pista. Permetez az „Almáskert” Termelőszövetkezet táblá­ján, nagy figyelemmel le­si a szivattyú nyomását, ami 50—60 atmoszféra kö­zött lehet, s ha ehhez ál­lították be a traktor se­bességét, rizikó nélkül, biztonságosan permetez­heti szét az egy fordulóra jutó kétezer liter szert. Naponta tíz-tizenöt for­dulót is megtesz, nem fá­rad, szerecsenné barnult arcán csendes a mosoly. „Itt nagyon kell vigyáz­ni, mert az ember könnyen megégetheti a fát és akkor oda a termés. Itt józan­nak kell lenni, nemcsak azért, mert közúton is ha­lad az ember, hanem mert méreggel bánik. No meg aztán én különben sem élek az itallal, én már el­fogyasztottam a magamét. Miért titkolnám, úgyis tud­ja mindenki a faluban, hogy volt idő, amikor hét­főn megkezdtem és még szombaton se fejeztem be. V-Stf Virágos pályán Az az igazság, hogy elpa­zaroltam jó néhány évet, éppen ideje, hogy helyre­rakjam az eszemet.” Világbajnok is lehetett volna — hallom az egyik vezetőjétől, aki még jól emlékszik rá, hogy Patkó Pista vezéregyéniség volt a fehérgyarmati focicsa­patban. Együtt kergette a bőrt a most első osztályú Csőkével, csak hát ő nem dobbantott... De ennék előzménye van. Kazincbarcikán gépla­katos szakmát tanult egy­koron a most 32 éves Pat­kó István, s ott figyeltek fel futballtehetségére. Amikor végzett, hazajött Cégénydányádra, a szülei­hez és a katonaságig itt dolgozott a közeli állami gazdaságban. Amikor le­vetette a mundért, a gyar­mati MEZÖGÉP-hez állt be, de ott is csak három évig bírta, aztán végleg hazatalált. Először faluja tsz-ének műhelyében ka­pott munkát, ám az se­hogy sem vol| kedvére való. W „Nem szerettem én a géplakatos szakmát, ma­egészségügyi ellenőrzések gam sem tudom miért, mindig csak arra gondol­tam, milyen jó volt, ami­kor apám, aki régen trak­toron dolgozott, magához vett, felültetett a körmös- re és titokban, kint a ha­tárban még én is vezet­hettem. Még az iskolából is kiszöktem, hogy vezet­hessem a traktort.” így aztán kapva-kapott az alkalmon, s először le­tette a növényvédős szak­vizsgát, majd tavaly trak­toros diplomát kapott Köl­esén. M ondja Goes János, a kortárs elnök, hogy talán akik ismer­ték, miként élt Patkó Pis­ta, talán el sem hinnék, ma ő a tsz egyik legszor­galmasabb, legjózanabb embere. Évek óta tiszta a feje, példamutató a szor­galma. Esténként próbára teszi magát: független lé­vén bemegy a presszóba, megáll a pultnál és csak kólát iszik. Nincs ember­fia, aki egy cent szeszes italt bele tudna imádkoz­ni. S bár nem lett váloga­tott, azért még mindig lő- dözi a gólokat — a hely­beli csapatban. A. S. Az elmúlt héten már nyári me­leg köszöntött megyénkre is. A nagy melegben — főleg az élelme­zés és a vendéglátás területén — fokozott óvatosságra van szük­ség. A megyei KÖJÁL szakem­berei mostanában nagy gonddal ellenőrzik azokat az üzemeket, intézményeket, amelyekben a mulasztások különösen veszé­lyesek lehetnek. Több cukrászüzemben — pél­dául Tiszalökön — már felkészül­ve várták az ellenőröket, s az el­múlt évek tapasztalataiból okul­va kellően felkészültek a nyári termelésre, árusításra. A tarpai cukrászüzemet azonban két napra le kellett állítani, hogy a szükséges óvintézkedéseket meg­tegyék. A kisvárdai és a mándoki cukrászüzemben is kisebb intéz­kedésekre volt szükség. A fagy­laltkészítőket és árusokat is szi­gorúan ellenőrizték. A fagyisok­nál majdnem minden rendben van, csak néhány kisebb hiányos­ságot kellett pótolni. Célirányos ellenőrzések voltak az ABC-áruházakban is. Első­sorban a hütőláncokra voltak kí­váncsiak. Arra is ügyeltek, hogy a kereskedők megtartják-e az előírásokat, mi szerint egy hűtő­ben csak egyféle áru tárolható. Tej mellett például mirelit csirkét nem szabad tárolni. Megyénk strandjait még a nyi­tás előtt megvizsgálták a szak­emberek. Szinte mindent rend­ben találtak. A tisztaság és a berendezések épségének meg­őrzése most már főleg a vendé­gektől függ. Szabolcs-Szatmár me­gye tizenhét ifjúsági táborában is ellenőrzést végzett, illetve ezek­ben a napokban ellenőrzés^ vé­gez a KÖJÁL. A táborok vezetői­vel közük, hogy a közelgő nyi­tásig milyen hiányosságokat kell i pótolni a diákok egészségének, biztonságának érdekében. (n. I.) Megnyomod a gombot, s kapsz egy ... Ugyan ki ne ismerné a mondóka folytatá­sát... kapsz égy libacombot. Ami persze képtelenség, hi­szen korántsem elég pusztán a gombokat nyomogatni még a nyíregyházi MÁV-pálya- udvar automatái esetében sem. Akadnak persze utasok szép számmal, akik ennek el­lenére szeretnék kicselezni a gépet. Csík Sándor automata­kezelő szerint haj igáinak a masinákba csatot, pitykét, jobbik esetben pénzt, de ke­veset. Aztán szaladnak rög­tön reklamálni, hogy jöjjön csak uram, nézze meg, meg­ette a pénzemet ez a vacak. A kezelő pedig türelmesen megy, lát és legtöbbször győz. A gép felnyitásakor ugyan­is nyomban kiderül a tur­pisság vagy a figyelmetlen­ség: a kezelési útmutatóban előírtnál kevesebb pénzt ka­pott az automata és ezért nem működik. Ilyenkor aztán az utas csodálkozik, s kény­telen kiegészíteni a vétel­árat. Mert az automata igen ritkán téved. S ami fő: em­berséges. A megjelölt vé­telárért haladéktalanul ki­szolgálja a szomjas vagy éhes utast. (Míg ez egy-egy „gépesen” dolgozó kereskedő­ről nem mondható el.) Igaz, nincs tudomásom ró­la, hogy Magyarországon bárhol működne libacomb­árusító gép, ám helyette árulnak másegyebet. Az állo­máson kettő szörpöt mér, egy kávét és csokoládét, egy ka­kaót és leveseket, kettő hű- tetlen, egy hűtött büféárut, egy pedig jégkrémet. Néme­lyike már tizenhárom éve, ráadásul éjjel-nappal. Mert a gép nem fárad, legfeljebb a kezelője. Hárman váltják egymást, két műszakban fel­ügyelnek. A délelőttös haj­nalban ötkor kezd, a délutá- nos 23 órakor zár. Kassza­bontással. Nap mint nap megszabadítják a perselye­ket a napközben össze­gyűlt terhűktől. Mert az állomás hagyományos biszt­rója, büféi mellett tekinté­lyes forgalmat bonyolítanak le a gépek is. 1500 szörpöt, 6—800 levest, 4—500 jégkré­met kérünk és kapunk tőlük egy átlagos hétköznapon. Közben kasszájukba szó­runk 4—5 ezer kétforintost (az automaták mellett műkö­dik pénzváltó gép is) és né­hány idegen, vagy hamis ér­mét. Ám ezt már csengésé­ről megismeri a tizenhárom éve itt dolgozó kezelői A tet­tes rendőrségre kerül, hiszen nagyértékű gépek rongálásá­ról van szó. Ráadásul minden hibát megfelelő alkatrész hí­ján nem is tudnak a helyszí­nen elhárítani. (csendes) Bemutatkozás szítette ahhoz az Ikarus autóbuszhoz, amelyik a repülőtéri szállítást for­radalmasíthatja a külön lépcsők kiiktatásával. A kérdés az, hogy elé­gedettek lehetünk-e a két vadonatúj termék­kel, amikor az ipar fej­lődése sohasem látott méreteket ölt. Egy-egy új gyártmány élettarta­ma 10—15 évnél nem hosszabb, s utána ismé­telten cserélni kell őket, korszerűbbre, moder­nebbre van szükség. Persze nem mondható, hogy nincsenek lépések, hiszen a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat nyírbog- dányi üzeméből szinte évente találmányi szaba­dalmakkal védett új korróziógátló, motorvé­dő és más készítmények kerülnek ki. A Nyíregy­házi Mezőgép gyárt­mányfejlesztése szintén példaszerű. Másutt vi­szont mintha túlontúl az élenjárók követésére rendezkedtek volna be a szabolcsi üzemek. M eglehet, hogy nincs meg mindenütt az új előállításá­hoz szükséges magas szellemi kapacitás, azonban a BNV egyfaj­ta látlelet is, amely mu­tatja a haladás irányát, gondolkodásra kell, hogy késztesse a „csak” láto­gató szakembert is, mi­szerint az iparban csak az állandó készenléttel, az új iránt való fogé­konysággal lehet lépést tartani. Akik bemutat­koznak, azok ebből ad­nak ízelítőt a vásáron. L. B. V iszonylag kevés olyan üzem van a megyében, amely a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásá­ron a kiállítók sorában szerepel. Adódik ez a szabolcsi ipar szerkeze­téből is, hiszen az őszi seregszemlén, a fogyasz­tási cikkek sorában igen jól szerepelnek üzeme­ink. Ennek ellenére akad néhány üzem, amely ta­vasszal rendszeresen képviselteti magát a vá­sáron. S az is előfordul, hogy olyan újdonsággal rukkol ki, ami keresett lehet a piacon. így ta­valy a HAFE porszóró berendezését láthatták az érdeklődők működés közben, a kisvárdai acél- zsalú aratott nagy si­kert. Az idén szintén megtalálhatók ezek a termékek. A vásárt járó látogató az újdonságokat keresi elsősorban, különösen, ha szakember az illető. Hazai és külföldi cégek sora bizonyítja, hogy eb­ben nincs hiány, jobb­nál jobb gépek, berende­zések várják a vásárló­kat. Nos, a szabolcsi be­mutatkozás ebből a szempontból szerény, ami mindenképpen el­gondolkodásra késztet. Van ugyan két gyár, amely — ha csak rész­egységben is —, de nem­zetközi szempontból je- ’entős produktummal állt elő. Az egyik a Csepeli Szerszámgépgyár, ame­lyik megmunkáló gépso­rához Nyírbátorban is készítenek részegységet. A másik a Taurus, amely a harmonika részt ké­Gépembsr^k az automatánál Csak nyomják a gombot... Kisvállalkozás a Tanárképzőn Automaták — hátulról. Munkában a kezelő.

Next

/
Thumbnails
Contents