Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. május 23. Tart a háború a Falkland-szigetekért. Képünkön: partra szálló brit katona. Milka Planincot választották a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács új elnökévé. Személyében először került nő a belgrádi kormány élére A HÉT — CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A NATO külügyminiszteri tanácsülése Luxemburgban — Milka Planinc elnökletével új kormány alakul Jugoszláviában — Indiai—kínai tárgyalások a határvitákról KEDD: Leonyid Brezsnyev beszéde a Komszomol kongresszusán — Nagyarányú békemegmozdulások három kontinensen — A marokkói király az USA-ban SZERDA: Súlyos harcok Irak és Irán között Khorramsahr térségében — Babrak Karmai vezetésével afgán delegáció érkezik az NDK-ba CSÜTÖRTÖK: Pravda-cikk értékeli a szovjet—kínai kapcsolatok helyzetét — Jaruzelski Szófiában — A kneszetben megtartott bizalmi szavazáson Begin egy szavazattöbbséggel kerülte el a bukást — Genf- ben folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverekről PÉNTEK: Új kormány alakul Romániában — A Falkland- (Malvin)- szigeteken partra szállnak a brit erők, tengeri és légi ütközetek zajlanak SZOMBAT: A Biztonsági Tanács folytatta vitáját az észak-atlanti válság ügyében, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását mérlegelik O Mi a jelentése Leonyid Brezsnyev tárgyalási jár vaslatainak? Mintha valamelyest engedne a kelet- nyugati kapcsolatok már napok óta tartó dermedt mozdulatlansága. Érthető, ha a fogalmazás igen csak óvatos, hisz derűlátásunk aligha lehet túláradó, de a hírek mégis biztatóbbak, mint akár a néhány héttel ezelőttiek. A NATO luxemburgi tanácsülésén — hosszú idő után első alkalommal — ismét szó esett a komoly tárgyalások szüksészovjet—amerikai kapcsolat- rendszerre természetszerűleg kihat Peking magatartása is. Nem titok, hogy egy merev, szélsőségesen szovjetellenes kínai politika általában megterheli a világbékét és kísértést jelent a hidegháborús nézeteket valló amerikai köröknek a „kínai kártya” kijátszására. Moszkva álláspontja szerint a szovjet—kínai szembenállás nem érdeke egyik félnek sem és káros az egyetemes béke szemszögéből is. Ezért hangzottak el sorozatos javaslatok, hogy az elvi nézeteltérések ellenére norma- lizálják a két ország közötti államközi kapcsolatokat. Nem a szovjet félen múlt, hogy erre mindeddig nem kerülhetett sor. Az elmúlt időszakban — a realitások kényszere következtében — bizonyos változások, ésszerű kiigazítások történtek a kínai bel- és gazdaságpolitikában, ám a külpolitikában még nincsenek lényeges módosulások. Ugyanakkor hangvételbeli, árnyalatnyi különbségek hellyel-köz- zel jelentkeznek a korábbiakhoz képest. A szovjet értékelés, amely a héten kiemelt helyet kapott a Pravdában, a kapcsolatok normalizálásának közös érdekét hangoztatja. Ugyanakkor — figyelmeztet az SZKP központi lapja — számítani kell zavaró tényezőkkel is, de fontos, hogy a kapcsolatok esetleges javítása nem mehet más országok, így Mongólia, Vietnam vagy Afganisztán rovására. A szovjet—kínai kapcsolatok normalizálását Moszkvában nem átmeneti körülményektől teszik függővé. E célzás arra utal, hogy a tajvani fegyverszállítások miatt felhők vannak az amerikai— kínai kapcsolatok egén. Moszkva — s ezt a lényeget hangsúlyozzuk ismét — nem a Peking—Washington viszony lehűlését akarja kihasználni, hanem azért kívánja azt a normalizálást, mert egyaránt érdeke lenne a szovjet és a kínai népnek és a világnak. Brezsnyev javasolta — fagyassza be a jelenlegi szinten a fegyverzetét a tárgyalások tartamára. Ez az indítvány értelemszerűen megkívánná a megkötött, de nem ratifikált SALT—II. szerződés további hallgatólagos betartását is. A befagyasztás javaslata a világméretű békemozgalomban is nagy visszhangot keltett. A SALT—II. tárgyalások például hét évig tartottak, s a © Milyen következményekkel jár az Izraelben lezajlott bizalmi szavazás. A Begin vezette koalíció ismét „súrolta a lécet”, de hivatalban maradhat. Helyzete azonban változatlanul kritikus, vitatható győzelmét inkább annak köszönheti, hogy az ellenzék még nem volt képes igazán rendezni sorait, s valójában nem áll készen a kormányzásra. így valószínűnek tűnik, hogy ami addig nem történt meg, hamarosan bekövetkezik, s az év végéig újabb rendkívüli választásokat kell majd kiírni. Mindez izraeli belpolitika lenne, ha nem kötődne elválaszthatatlanul a közel-keleti válság egészéhez.. Egyrészt igen fontos, hogy az ellenzék, amely maholnap kormányzó erővé alakulhat, mennyiben tud valóban választási lehegességéről. New Yorkban, az ENSZ leszerelési világfóruma alkalmából, június első napjaiban találkozni fog Gromi- ko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter, s lehet, hogy Gromikót a Fehér Házba is meghívják. (Korábban, ha a szovjet külügyminiszter az ENSZ-ben járt, ez mindig összekapcsolódott egy washingtoni utazással, s fogadta őt az amerikai elnök. Tavaly viszont elmaradt ez az összejövetel, nyilván a légkör romlása következtében.) Genfben újból a tárgyalóasztalhoz ült a szovjet és az amerikai fődelegátus, hogy az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytassa megbeszéléseit. Egyre több szó esik egy lehetséges őszi csúcstalálkozóról is, amelyet a Szovjetunió véleménye szerint alaposan elő kell készíteni. Nyilván ez is központi témája lesz majd a Gromiko—Haig összejövetelnek, de elkerülhetetlennek látszik, hogy már addig valamiféle előrelépés történjen a fegyverzetkorlátozási megbeszélések ügyében. Reagan — érezve a hazai és a nyugateurópai nyomást, s figyelembe véve az amerikai félidős választások közeledtét — két beszédében is felvetette a SALT új formájának a lehetőségét. Szavaiból kitűnt, hogy változatlanul egyoldalú előnyökhöz szeretné juttatni az Egyesült Államokat, s a kiegyensúlyozott fegyverzetkorlátozás helyett azokon a területeken kívánná megkezdeni a korlátozást és a csökkentést, ahol a Szovjetuniót véli előnyösebb helyzetben, ahol viszont az amerikaiak vezetnek (éppen ez a végső fokon kiegyensúlyozott helyzet jelenti a stratégiai egyensúlyt), ott szabad kezet kíván az amerikai nukleáris erők és hordozóeszközök további felfuttatására. Moszkvában mégis felfigyeltek arra, hogy Reagan első ízben beszélt úgy- a tárgyalásokról, hogy a korábbiakkal ellentétben elismerte a Szovjetunió tényleges békeakaratát, s nem fűzött megengedhetetlen előfeltételeket a megbeszélésekhez. Leonyid Brezsnyev, aki a Komszomol-kongresszus szónoki emelvényét használta fel a gyors válaszra, ezért nevezte a helyes irányba tett lépésnek Reagan beszédét, miközben nem hallgatta" el, milyen nagy különbségek vannak változatlanul a témák megközelítésében. A Szovjetunió, ahogyan azt eddig is számtalanszor kifejezte, hajlandó a kölcsönösen előnyös, a mindkét fél biztonsági érdekeit figyelembe vevő párbeszédre és megállapodásokra. Ilyen körülmények között különleges jelentőséget kapott a fegyverzetkorlátozási és leszerelési megbeszélésekkel kapcsolatos kifejezés: a befagyasztás. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a két nagyhatalom — amint ezt Luxemburgban tartotta külügyminiszteri tanácsülését a NATO. Képünkön: Claude Cheysson francia külügyminiszter (balra) és nyugatnémet kollégája Genscher (középen) a megbeszéléseken. START sem ígérkezik rövi- debbnek. így fennáll a veszély, hogy egy új megállapodás létrejöttéig tovább fokozódik a fegyverkezési verseny. A kérdések tehát változatlanul nem egyszerűek, de nem lehetünk annyira elkényeztetve a nemzetközi helyzet jelenlegi állásától, hogy ne figyeljünk fel a kis jelzésekre is. © Hogyan értékelte a Pravda a szovjet—kínai kapcsolatok helyzetét? Szinte az előző téma folytatása: a tőséget biztosítani, azaz mit csinálna másként, mint a mostani Begin-kabinet. Másrészt fennáll a veszélye annak, hogy a Begin-kormány egy „nemzeti veszélyhelyzet” mesterséges kialakításával próbál majd magának vokso. kat szerezni. A tapasztalatok nem túl biztatóak. Emlékezzünk csak: tavaly az iraki atomreaktor elleni támadás és Bejrut bombázása tette robbanékonnyá a választási kampányt... Réti Ervin nemzetközi szervezeteknél. 1967-től tagja az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának. Számos nemzetközi konferencián képviselte Mexikót, az ENSZ- közgyűlés több ülésszakán is. Tagja a nemzetközi jogi intézetnek, a nemzetközi jogi társaságnak és a spanyol—portugál—amerikai nemzetközi jogi intézetnek. A nemzetközi leszerelés és tengerjog szakértője. Több országban képviselte hazáját rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként. 1975-ben külügyminiszterhelyettes, 1979 óta külügyminiszter. Több könyvet írt a nemzetközi kapcsolatok különböző kérdéseiről. Finn polgári védelmi küldöttség hazánkban Gunnar öhmannak, a finn polgári védelmi szövetség főtitkárának vezetésével finn polgári védelmi delegáció látogatott hazánkba. A delegáció itt-tartózkodása alatt tanulmányozta a magyar polgári védelmi szervezetek tevékenységét^ tárgyalt a magyar polgári védelem veze(Folytatás az 1. oldalról) Buenos Airesben a közvélemény más képet kapott a hadieseményekről. Az itt kiadott közlemény szerint a támadó britekre „véres csapást” mértek — a partraszállt erőket bekerítették. A Pentagon elemzői pénteken este „döntetlennek” ítélték a falklandi csata első napját, politikai megfigyelők pedig ennek alapján meglehetős egyöntetűséggel rámutattak: ha Nagy-Britanniá- nak nem sikerül változtatnia azon a képleten, amelyet a csata az első 24 órában mutatott, vereséggel kell számolnia. Mindez meglepetés az amerikai közvélemény számára, amelyet a sajtó hetek óta gyors és elsöprő brit győzelemre készített fel. Stansfield Turner tengernagy, a CIA volt igazgatója, akit az NBC televíziós állomás e háborús napokra a harcok kommentálására kért fel, kijelentette: a csata első napja akkor is siralmas Nagy-Britannia szempontjából, ha teljésen elfogadja a londoni hadijelentéseket. A lelőtt argentin repülőgépeket pótolni lehet, ha azonban Nagy-Britannia olyan gyorsasággal fogja elveszíteni hajóit, mint az első napon, akkor már egy hét múlva nem lesz mivel háborúznia. Washingtoni megfigyelők pénteken már hosszú, véres háborút jövendöltek az Atlanti-óceán déli részén. Az argentin katonai főparancsnokság közleménye szerint pénteken egész éjjel folytak a harcok a Malvin- (Falkland)-szigeteken partraszállást végrehajtó brit erők és az argentin hadsereg egységei között. A szigeten állomásozó szárazföldi csapatokon kívül az argentin légierő és haditengerészet alakulatai is felvették a harcot. A katonai közlemény szerint a brit flottacsoportosítás 12—14 hajója hatolt be a szigeteken keresztül húzódó tengeri átjáróba. Az argentin légierő egész éjjel támadta ezeket a hajókat. Az argentin közlemény szerint két brit hadihajó elsüllyedt, másik kettő súlyosan megsérült, totőivel, látogatást tett a fővárosi, valamint, több megyei polgári védelmi szervezetnél. Gunnar öhmant fogadta Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár. A delegáció szombaton elutazott hazánkból. vábbi négyet szintén találatok értek. — A partraszállásban résztvevő brit hajók mintegy 70 százaléka harc- képtelenné vált — hangoztatja a közlemény. Argentin bejelentés szerint a brit légierő három Harrier típusú harcigépet és két helikoptert veszített. A közlemény elismeri, hogy a brit tengerészgyalogosok megvetették a lábukat a szigeteken, de hozzáteszi, hogy az argentin egységek körülzárták a támadókat. Az argentin fegyveres erők „ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet” a partraszállás térségében — mondja a közlemény. A hivatalosan bejelentett argentin veszteségek: hat vadászbombázó és három harci helikopter. John Nőtt hadügyminiszter szombaton délután bejelentette, hogy a brit flottacsoportosítás Ardent nevű fregattja elsüllyedt. Pusztulását argentin bombák és rakéták idézték elő. Nőtt szerint további négy brit hadihajó rongálódott meg, három könnyebben, egy súlyosan. Ez utóbbinak is ép azonban a fegyverzete. A hadügyminiszter „teljes sikernek” nevezte a Port (Puerto) San Varlou térségében végrehajtott partraszállást és biztonságosnak az ott kiépített hídfőállást. Hozzátette, hogy a partraszállás utáni első „kockázatos órák” elmúltak. A partra tett tengerészgyalogosok és ejtőernyősök az említett hídfőből kiindulva fogják „fokozott mértékben zaklatni” a Falk- landok argentin védőit. Közben Buenos Airesből olyan hírek érkeztek Lón-1 donba, hogy a Falkland- (Malvin-) szigetek argentin parancsnoka 4500 főnyi katonai egységet indított útnak nyugati irányban, a San Var- lounál magukat beásó britek ellen. Ami a várható fejleményeket illeti, Nőtt azt mondta: „az elkövetkezendő egy-két napban csapataink újabb hadműveletekre számíthatnak — minden kétségen felül. Támadások fogják őket érni... De újból ott vagyunk a Falkland-szigeteken, s erősek vagyunk”. Hazánkba látogat a mexikói kfiliigyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására ma hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügyminisztere. Jorge Castaneda életrajza: Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter 1921-ben született Mexikóvárosban. A mexikói nemzeti autonóm egyetemen szerzett diplomát. 1950-ben külügyi szolgálatba lépett. 1955—58 között a külügyminisztérium jogi tanácsadójaként dolgozott. 1959—60-ig a nemzetközi szervezetek főosztályának vezetője, majd 1961— 62-ben Mexikó ENSZ-kép- viselője volt. 1962—65 között nagykövet Egyiptomban. Hazatérése után 1965-ben a külügyminisztérium főigazgatójává nevezték ki. Ezt követően országa állandó képviselője volt a Genfben működő A veteránok világszövetségének főtitkára Budapesten Serge Wourgaft, a VETAGN repülőtéren Ispánovits Már- világszövetség (MAC) fótit- tOWj a MEASZ főtitkára fomeghívására szombaton ha- gyalast folytat a két szervezet zánkba érkezett. A Ferihegyi közös feladatairól.
