Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

1982. május 4. Kelet-Magyarország 3 r-------------------> Fegyelem A pártfegyelmi munka utóbbi két esztendei ta­pasztalatait tekintette át legutóbbi ülésén a fehér- gyarmati városi-járási pártvégrehajtó bizottság. Van egy passzusa az elfogadott határozatnak, mely így hangzik: „A párt­fegyelmi munkát minden szinten úgy kell végezni, hogy nevelő jellege erő­södjék. A vizsgálatoknál szigorúan meg kell tarta­ni a pártszerűséget, igaz­ságos büntetést kell ki­szabni, s tekintet nélkül az érdemekre és a beosz­tásokra egyenlő mércét kell alkalmazni a vét­séget elkövető párttagok­kal szemben.” Nyilván azért került sor e fontos elveknek az újrafogalmazására a ha­tározatban, mert nem min­den esetben ennek szelle­mében jártak el az arra jogosult pártszervek. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy 1981-82- ben javult a hibák elleni küzdelem, a pártszerveze­tek kritikai légköre. Ezt tanúsítja, hogy a pártbün­tetések csaknem 80 száza­lékát az alapszervezetek adták. S hogy valóban a hatá­rozatban megfogalmazot­tak szerint igyekeznek el­járni a pártszervezetek, bizonyítja az is: nem hagy­ták magukra a korábban elmarasztalt párttagokat. Segítették őket, s törőd­tek velük, hogy újra bizo­nyíthassanak. Ez eredmé­nyezte elsősorban, hogy a vizsgált két évben 46 párt­tag büntetését törölték az illetékes pártszervek. Az érvényben lévő pártbünte­tések száma most március 31-én összesen 47 volt. (Ilyen kevés még soha nem volt.) Ehhez az ered­ményhez jelentős mérték­ben hozzájárult a városi­járási fegyelmi bizottság tagjainak az alapszerveze­tekben végzett munkája is. Növekedtek a követel­mények. Ez az oka, hogy két év alatt elsősorban azoknak a pártbüntetések­nek a száma növekedett, amelyeket a politikai, szervezeti, cselekvési egy­séget bontók, a pártmeg­bízatást nem teljesítők, a pártéletet elhanyagolok és a párthatározatokat nem teljesítők kaptak. Ez, az elmarasztalt párttagok 25 százaléka. S bár igaz, hogy negatív oldalról, mégis a következetességet, a párt­munka színvonalának és e pártszervezetek belső éle­tének az erősödését bizo­nyítják. (farkas) v ____________y Kezdeményez és javasol a pártszervezet a „nyírbátori Csepelében Lépésváltás hajrá ellen Hetven radiál fúrógépet szállítottak ki a CSM Szerszám- gépgyár nyírbátori fúrógépgyárából tavaly, az esztendő utolsó két hónapjában, önmagában ez sem sokat, sem ke­veset nem mond, ha viszont tudjuk: havonta 15—18 ilyen gép készreszerelésére képes a szokásos körülmények között a kollektíva, mindjárt kitűnik, hogy hatalmas év végi hajrá­ról, rengeteg túlóráról volt szó. Nemcsak 1981. évi sajátos­ság volt ez, s az emberek [ber­zenkedtek is a szokásos év végi nagy hajrá, a túlóra- és jutalomkeret eleve erre az időszakra történő tartalékolá­sa ellen. Szóba került ez az év végi beszámoló párttag­gyűléseken és idei első össze­vont taggyűlésen is. Tervezés közösen — Az éves tervet valóban nem bonthatjuk 12 egyenlő részre, de a hajrá megkettő­zött feladatába mégsem nyu­godhattunk bele — mondja Nótin János, a gyár pártveze­tőségének titkára. — Ezért aztán a legjobb kommunista szakembereket kértük fel, hogy tegyenek javaslatokat, miképpen változtathatnánk az áldatlan helyzeten. Sok szemszögből közelítet­ték meg a dolgokat, hiszen nem csupán a nyírbátori­akon múlik, hogy mikor kap­ják a rendelést, mikor kell szállítani, s a bonyolult fúró­gépek egyes alkatrészei a törzsgyárban, Csepelen ké­szülnek. S mivel gépeik 80 százalékát a tőkés piacon ér­tékesítik, fel kell készülni a konkurrenciára, a rövid ha­táridőkre, évközbem módosí­tásokra is. Mindezt alaposan mérle­gelték azok a szakemberek, akik pártmegbi zatásban dol­goztak a javaslatokon. Végül- is a pártvezetőség letette a gazdasági vezetők asztalára az ajánlásokat, amelynek lé­nyege, hogy a sajátos hely­zetben is célszerű negyedéves tervek készítése. A pártvezetőség az eltelt hónapokban figyelemmel kí­sérte a megvalósítást, s áp­rilis végén már napirendre tűzte az első negyedév ta­pasztalatait is. — Nagy érdeklődés kísérte a gazdasági vezetők részéről is a próbálkozást, szurkol­tunk a sikeréért — kezdte rövid kiegészítését a pártve­zetőség ülésén Tisza István megbízott gyárigazgató. — Beváltak a belső átcsoporto­sítások, egyenletesebb lett a teljesítmény, 21,1 százalékkal 'több normaórát teljesítettünk az első negyedéviben, mint az előző év első három hónapjá­ban és tervezett 32 radiál fú­rógép is elkészült — tehát eddig gyümölcsöző volt a kö­zösen végzett következetes munka. Véglegeset azonban még nem mondhatunk, a má­sodik negyedév alaposan vál­toztathat a kedvező képen. Hogyan lehet megtartani az első három hónap jó ered­ményeit? — ez volt a leg­többet vitatott kérdés a pártvezetőség ülésén. Kovács Lajos elsőként ar­ról beszélt, hogy jó csapat­munka volt az első negyedév, de problémákra is felhívta a figyelmet. Gyorsabban reagálni — A gyártóüzemekben na­gyon feszítettek a feladatok, közbeszólt az ötnapos mun­kahét is, a termelékenység további javításához még több segítség szükséges a műszaki előkészítők részé­ről. Különösen a lemezlaka­tos és acélszerkezeti üzemre kell kiemelt figyelmet for­dítani. Zsigó János azt tette szóvá, hogy a munka javításában különösen fontos DH-javas- latokat gyorsabban kellene elbírálni és bevezetni. Szin­tén elkelne a gyorsabb intéz­kedés a- minőségellenőrzés során talált hibák kijavításá­ra, hogy a lényegében kész gépek a kisebb hibaigazítás­ra várva ne álljanak hetekig a csarnokban. Meggyest Ilona azt fesze­gette, hogy többet kellene se­gíteni a szakmunkástanulók­nak. Nemrégiben egy felmé­résen 19 esztergályostanuló közül 14 csak 8 vagy annál kevesebb pontot kapott a megszerezhető 50 közül. Figyelem a munkásra Szakmai kérdésekről is folyt a vita a vezetőségi ülé­sen, míg megfogalmazódtak a feladatok. Tovább lehet ja­vítani a helyzetet, ha az önt­vények minősége javul, ezért a munkahelyi vezetés tehet többet elsősorban műszaki Sikeres termék: a radiál fú rógép. jellegű intézkedésekkel. In­dokolt, hogy a belső koope­rációért az üzemek, osztá­lyok nagyabb önállósággal kezdeményezzenek többet. Szabolcsi Pál termelési osztályvezető egyike volt azoknak, akik sokat foglal­koztak a negyedév jó előké­szítésével. — Jó és eddig sikeres volt a kezdeményezés — mondja —, de nem lehet mindent csupán a tervtől várni. Az ütemes munka, a korrekt al­katrészszállítás nagyon fon­tos. Csak a mi gyárunkban 9—10 ezer félé alkatrész ké­szül, s mindegyiket várják valahol. Egy munkadarabon sokan dolgoznak egymást kö­vetően, elég egy közbülső hi­ba, az egész addigi kárba- vész. A tervszerűség, jó szer­vezés mellett ón még a fe­gyelmet emelném ki. Hardi János marós, aki nemrég' lett művezető: — En is a jó együttműkö­dést, az egymás keze alá dol­gozást tartom különösen fon­tosnak — fogalmaz. — Az ütemes, nagy hajrák nélküli munka a jobb minőségben is kamatozik, meg abban is, hogy nyugodtabban dolgoz­hatnak az emberek. Az év további feladatai is nagyok. A gazdasági terv 7,2 százalékos hatékonyságnöve­kedést tartalmaz, nagyfokú •termékváltás mellett. Az idén a tavalyi 168-cal szemben 14(f radiálfúrógépet gyártanak, s 12 Yasda számjegyvezérléses megmunkálóközpontot. Az előbbinek darabja 450 ezer, az utóbbié 4—5 millió fo­rint ... ^ ^ Lépésváltás történik a nyírbátori Csepelben. Marik Sándor GALAMBOS LAJOS: Friss saláta C supán előfelvételivel ke­rült be a kertészetire ez a Csut Imre neveze­tű nagy, langaléta kamasz. Édesapja baleset következté­ben hunyt el jó két éve, azó­ta csakis az édesanyja kere­setére voltak utalva. Még egy ifjabb testvére is volt Imré­nek, Máriácska, vékony, nagy­szemű, szőke leányka, a fiú tán azért rúgta magától, mert féltette: — Menj haza, tanulj, etesd a csirkéket, az a dolgod, ne mászkálj a felnőttek után. — Te már felnőtt vagy, Im­rénk? — Menj már, nem azt mondtam ? A lányka elment szipogva, ő meg egy kicsit gondolko­dott : vajon nem voltam-e na­gyon durva hozzá? De miért lettem volna? Nem cibáltam meg a haját, le is köpném magam, ha ilyesmit megten­nék. Ott az ő dolga, otthon, miért mászkál utánam, vagy az anyánk után? öt az édesanyja szervezte be ide, a szövetkezet fólia­sátraihoz. Szabályoznia kel­lett a fűtést, meg a vizek adagolását. Amikor idekerült, az elnök, szintén Imrének hívták, Komornyák Imrének, azt mondotta neki: — Ha egy fej saláta fog hiányozni, ha csak egy szem retek is, nem beszélve a föl­dieperről, neked régen rossz, fiam. Nemhogy magadnak, magának az atyauristennek se merj adni a termésből. Megértetted ? — Én igen — mondotta a langaléta fiú. — Hát akkor úgy is le­gyen. « — Ügy is lesz, Imre bá­tyám. S úgy is lett, eme nagy, ünnepi megpróbáltatás alkal­mával is, bár ilyesmire ma­ga az elnök se gondolt vol­na, még álmában sem. Disznót vágtak a nagy tár­sadalmi ünnepre a szövetke­zetben; hurkát töltöttek, kol­bászt készítettek, a nagy üs­tökben messze illatozó pör­költek készültek a sódarakból, a fejedelmi vékony, ifjú sza­lonnákból, mi kell még eh­hez, ugyan, mi kell még? Az egyik agronómus azt mondta: — Abból a drága salátafe­jekből, elnököm, amik van­nak nekünk; ha csak egy fél­fél fejet az adagok mellé su- vasztunk, hát akkor mi kell még? — Ugyan, valóban, akkor mi kellene még? — Rajta, gyerünk a fóliák­hoz. — Menj csak, ugrómóku­som, az én szemem itt lesz a benti dolgokon. Az agronómus kocsiba ült azonnal, s elhajtott a fólia­sátrakhoz. Ott, a jó napon, napilapokkal a kezében, macskával a bokájánál, üldö­gélt a fiú.- — Hé — szólt neki az agro- nőmus —, te Imre gyerek, el­viszek néhány fej salátát az ünnepi ebédhez. Neked is hoz az édesanyád egy tál pörköl­tet, ne félj. — Azt én jól tudom. — Na, akkor szedjük azt a salátát. — Honnan? — Hát bentről. A sátrak­ból. — Ezek alól? — Hát honnan?* — Innen aztán nem. — Hogyhogy? — Nekem az elnök azt mondotta: magának az atya­uristennek se, még neki se. Egy fejet se, egy bokrot se. Az ő szavára se! Majd hol­nap jönnek a kamionok, s elviszik ezeket külföldi pia­cokra. Ez az utasítás. — Qyermekem, hát már csak velem ne marháskodj. — Én nem marháskodom, ez a rend. — Én pedig megőrülök mindjárt. Bevágta magát a kocsijába az agronómus, és elszágul­dott. Nemsokára visszatértek az elnökkel. — Mit csináltál, te fiú. — Elnök elvtárs — mon­dotta a legényke, — az első parancs mindig az érvényes parancs. Megtanultam a mun­kásőri kiképzésen, amelynek apám halála óta vagyok tör­vényes tagja. — Redben — mondotta az elnök —, de ez most rendkí­vüli körülmény. Én ezt, be­vallom, kihagytam a számí­tásból, tehát megmásítom az utasítást. — Kérdeznék valamit, elnök elvtárs. Nincs ott a szövetkezetben, annak éttér­EGYSZERŰ ÉS OLCSÓ Eiergía hnlladékbíl A mezőgazdasági nagyüze- nyi Hivatalnál már szabadal- mekben minden esztendőben mi számot is kapott, s a tyu- nagy mennyiségű hulladék- kodi termelőszövetkezet je- anyag keletkezik a gyümölcs- len&ezett a sorozatgyártásá­fák metszése után, az őszi ra. Elsőként pedig a" kékesei betakarítást követően. A leg- Űj Élet Termelőszövetkezet­több helyen csak úgy a tűz ben próbálták ki. A kezdeti martalékává váltak ezek az* tapasztalatokról így vall Har- anyagok. Így volt ez a Nyír- csa Imre, a szövetkezet el- tassi Állami Gazdaságban is. nöke: — Még fizettünk is a dől- — Szövetkezetünk 1500 hek- gozóknak az elégetésért — táron gazdálkodik, s ebből mondja Szalmási Sándor, a száz hektár a dohány. A pa- gazdaság igazgatóhelyettese, lántákat fólia alatt neveljük, — Ez nagyon bántott, s in- törés után, szárításkor szin- nen indult az ötlet. Négyszáz tén sok olajat elégetünk. Ügy­hektár gyümölcsösünk van, hogy évente egymillió forin- erdőnk, amelyek évente 2— tot költünk olajra. Kerestük 3000 tonna hulladékot termel- az olcsóbb megoldást, s sze­nek. S jött a gondolat: ne rencsére szinte házhoz jött. füstöljük el a levegőbe, in- Az áráról csak annyit, hogy kább hasznosítsuk energia- a két kazánunk összesen tíz­hordozóként. ezer forintba került. Szalmási Sándor Fazekas Kékesén annyira felbuzdul- István kisvárdai tanárral és tak a tsz-vezetők, hogy a jö- Magyar Zoltán debreceni vőben teljesen szeretnék ki- mémökkel közösen fejlesztet- iktatni az energiahordozók te ki a hulladékokkal fűthe- közül &z olajat. Ez két éven tő merülőcsöves, termoven- belül várható is, amikor él- tillátoros kazánt. A berende- készülnek a dohányszárítók zés lényege egy kettős falú átalakításával. A szakembe- kazán, amelyből gyakorlati- rek már túlmennek a mezö- lag minden, a mezőgazdaság- gazdasági alkalmazásán is, ban keletkező hulladék el- mert szerintük kislakások, égethető. Erre szereltek egy családi házak fűtésére is al- villanymotort, s az továbbít- kalmas. ja a hőt. A Magyar Találmá- (sípos) Zelei Mihály növénytermesztési brigádvezető a kazán mű­ködését ellenőrzi. (Császár Csaba felvétele) Újítások kiállítása Börze a hasznosításért Az újítómozgalom gondjai­ról tartott megyei tanácsko­záson esett szó arról, hogy nincs megoldva az üzemek között a bevezetett, alkalma­zott újítások átadása, cseré­je. A gondolat cselekvés­re serkentette a Szakszerve­zetek Szabolcs-Sza talár me­gyei Tanácsát, és illetékes 1 osztályétrnOrszágosan is, fi­gyelemre érdemes kezdemé­nyezés született. Kiállításra mében, annak raktárában ta­valyról eltett uborka, saláta, savanyú paprika, zöld para­dicsom kapros abált lében él­tévé? — Miért ne lenne? — Akkor, úgy vélem, azt kell megtftini előbb. Külön­ben csak akkor nyúlhatnak az ittenihez, ha azonnal ki­rúgnak engem innen. Kis csend volt. Aztán legyintett az elnök, s bevágták magukat mind­ketten a kocsiba. Amikor már mentek egy darabon, azt mondotta az agronómusnak az elnök: — Milyen vezető lesz eb­ből az emberből? — Én azt gondolom — mondotta az agronómus —, ha addig el nem rontják, na­gyon jó, de rettenetesen ke­mény, hacsak addigra el nem rontják. — Hát akkor maradjunk ebben. Most már eddig any- nyi bizonyos, hogy nem eszünk primőröket az ünnepi ebédhez. — Már nem. Esszük a ta­valyit. Elvégre az is prima. És ezt a kölyköt azért, támo­gassuk tovább. ,— Egyetértek. szólította fel szűkebb pátri­ánk üzemeinek gazdasági, tár­sadalmi vezetőit, újítókat, újítási előadókat Megyei újítási kiállítást és börzét rendeznek ez év októ­berében Nyíregyházán. Tavaly csaknem 1500 újí­tást vezettek be Szabolcs me­gye ipari nagyüzemeiben. Ezernyi ötlet, anyag- és ener­giamegtakarítás, exportter­vek teljesítése, sok százmil­liós érték rejlik egyetlen szám mögött! Lehetne-e több? Minden bizonnyal, ha ezeket az újításokat nemcsak egy adott üzemben hasznosí­tanák, hanem mindazokban, ahol feltételeit biztosítják. Láthatatlan válaszfal akadá­lyozza az újítások cseréjét, információját. Ennek lebon­tásában segíthet a kiállítás. Jó ügyet szolgál. Ezért szól a szervező bizott­ság levele elsősorban a válla­latok igazgatóihoz, őket ké­rik, hogy május 25-ig küld­jék be jelentkezésüket, s kö­zöljék, milyen újításokkal, gé­pekkel, makettekkel, beren­dezésekkel kívánnak részt venni a kiállításon, s mekko­ra helyet igényelnek ezek ré­szére. Ez a nagyszerű kezde­ményezés hozzájárulhat a megtorpant mozgalom meg­újulásához. Ezt várja tőle az SZMT, a megyei tanács, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a TE- SZÖV és az MTESZ megyei szervezete. Ezek a szerveze­tek vették gondjaikba ennek a hasznos kiállításnak a ren­dezését. Tíz esztendővel ezelőtt volt hasonló kiállítás. Sikerrel járt. Remélhető, hogy e mos­tani is hasznára válik vala­mennyi azon résztvevő válla­latnak, üzemnek, intézmény­nek. «

Next

/
Thumbnails
Contents