Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

1982. május 4.

Kelet-Magyarország

3

r------------------->

Fegyelem

A pártfegyelmi munka utóbbi két esztendei tapasztalatait tekintette át legutóbbi ülésén a fehér- gyarmati városi-járási pártvégrehajtó bizottság. Van egy passzusa az elfogadott határozatnak, mely így hangzik: „A pártfegyelmi munkát minden szinten úgy kell végezni, hogy nevelő jellege erősödjék. A vizsgálatoknál szigorúan meg kell tartani a pártszerűséget, igazságos büntetést kell kiszabni, s tekintet nélkül az érdemekre és a beosztásokra egyenlő mércét kell alkalmazni a vétséget elkövető párttagokkal szemben.”

Nyilván azért került sor e fontos elveknek az újrafogalmazására a határozatban, mert nem minden esetben ennek szellemében jártak el az arra jogosult pártszervek. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy 1981-82- ben javult a hibák elleni küzdelem, a pártszervezetek kritikai légköre. Ezt tanúsítja, hogy a pártbüntetések csaknem 80 százalékát az alapszervezetek adták.

S hogy valóban a határozatban megfogalmazottak szerint igyekeznek eljárni a pártszervezetek, bizonyítja az is: nem hagyták magukra a korábban elmarasztalt párttagokat. Segítették őket, s törődtek velük, hogy újra bizonyíthassanak. Ez eredményezte elsősorban, hogy a vizsgált két évben 46 párttag büntetését törölték az illetékes pártszervek. Az érvényben lévő pártbüntetések száma most március 31-én összesen 47 volt. (Ilyen kevés még soha nem volt.) Ehhez az eredményhez jelentős mértékben hozzájárult a városijárási fegyelmi bizottság tagjainak az alapszervezetekben végzett munkája is.

Növekedtek a követelmények. Ez az oka, hogy két év alatt elsősorban azoknak a pártbüntetéseknek a száma növekedett, amelyeket a politikai, szervezeti, cselekvési egységet bontók, a pártmegbízatást nem teljesítők, a pártéletet elhanyagolok és a párthatározatokat nem teljesítők kaptak. Ez, az elmarasztalt párttagok 25 százaléka. S bár igaz, hogy negatív oldalról, mégis a következetességet, a pártmunka színvonalának és e pártszervezetek belső életének az erősödését bizonyítják. (farkas)

v

____________y

Kezdeményez

és javasol a pártszervezet a „nyírbátori Csepelében

Lépésváltás hajrá ellen

Hetven radiál fúrógépet szállítottak ki a CSM Szerszám- gépgyár nyírbátori fúrógépgyárából tavaly, az esztendő utolsó két hónapjában, önmagában ez sem sokat, sem keveset nem mond, ha viszont tudjuk: havonta 15—18 ilyen gép készreszerelésére képes a szokásos körülmények között a kollektíva, mindjárt kitűnik, hogy hatalmas év végi hajráról, rengeteg túlóráról volt szó.

Nemcsak 1981. évi sajátosság volt ez, s az emberek [berzenkedtek is a szokásos év végi nagy hajrá, a túlóra- és jutalomkeret eleve erre az időszakra történő tartalékolása ellen. Szóba került ez az év végi beszámoló párttaggyűléseken és idei első összevont taggyűlésen is.

Tervezés

közösen

— Az éves tervet valóban nem bonthatjuk 12 egyenlő részre, de a hajrá megkettőzött feladatába mégsem nyugodhattunk bele — mondja Nótin János, a gyár pártvezetőségének titkára. — Ezért aztán a legjobb kommunista szakembereket kértük fel, hogy tegyenek javaslatokat, miképpen változtathatnánk az áldatlan helyzeten.

Sok szemszögből közelítették meg a dolgokat, hiszen nem csupán a nyírbátoriakon múlik, hogy mikor kapják a rendelést, mikor kell szállítani, s a bonyolult fúrógépek egyes alkatrészei a törzsgyárban, Csepelen készülnek. S mivel gépeik 80 százalékát a tőkés piacon értékesítik, fel kell készülni a konkurrenciára, a rövid határidőkre, évközbem módosításokra is.

Mindezt alaposan mérlegelték azok a szakemberek, akik pártmegbi zatásban dolgoztak a javaslatokon. Végül- is a pártvezetőség letette a gazdasági vezetők asztalára az ajánlásokat, amelynek lényege, hogy a sajátos helyzetben is célszerű negyedéves tervek készítése.

A pártvezetőség az eltelt hónapokban figyelemmel kísérte a megvalósítást, s április végén már napirendre tűzte az első negyedév tapasztalatait is.

— Nagy érdeklődés kísérte a gazdasági vezetők részéről is a próbálkozást, szurkoltunk a sikeréért — kezdte rövid kiegészítését a pártvezetőség ülésén Tisza István megbízott gyárigazgató. — Beváltak a belső átcsoportosítások, egyenletesebb lett a teljesítmény, 21,1 százalékkal 'több normaórát teljesítettünk az első negyedéviben, mint az

előző év első három hónapjában és tervezett 32 radiál fúrógép is elkészült — tehát eddig gyümölcsöző volt a közösen végzett következetes munka. Véglegeset azonban még nem mondhatunk, a második negyedév alaposan változtathat a kedvező képen.

Hogyan lehet megtartani az első három hónap jó eredményeit? — ez volt a legtöbbet vitatott kérdés a pártvezetőség ülésén.

Kovács Lajos elsőként arról beszélt, hogy jó csapatmunka volt az első negyedév, de problémákra is felhívta a figyelmet.

Gyorsabban

reagálni

— A gyártóüzemekben nagyon feszítettek a feladatok, közbeszólt az ötnapos munkahét is, a termelékenység további javításához még több segítség szükséges a műszaki előkészítők részéről. Különösen a lemezlakatos és acélszerkezeti üzemre kell kiemelt figyelmet fordítani.

Zsigó János azt tette szóvá, hogy a munka javításában különösen fontos DH-javas- latokat gyorsabban kellene elbírálni és bevezetni. Szintén elkelne a gyorsabb intézkedés a- minőségellenőrzés során talált hibák kijavítására, hogy a lényegében kész gépek a kisebb hibaigazításra várva ne álljanak hetekig a csarnokban.

Meggyest Ilona azt feszegette, hogy többet kellene segíteni a szakmunkástanulóknak. Nemrégiben egy felmérésen 19 esztergályostanuló közül 14 csak 8 vagy annál kevesebb pontot kapott a megszerezhető 50 közül.

Figyelem

a munkásra

Szakmai kérdésekről is folyt a vita a vezetőségi ülésen, míg megfogalmazódtak a feladatok. Tovább lehet javítani a helyzetet, ha az öntvények minősége javul, ezért a munkahelyi vezetés tehet többet elsősorban műszaki

Sikeres termék: a radiál fú rógép.

jellegű intézkedésekkel. Indokolt, hogy a belső kooperációért az üzemek, osztályok nagyabb önállósággal kezdeményezzenek többet.

Szabolcsi Pál termelési osztályvezető egyike volt azoknak, akik sokat foglalkoztak a negyedév jó előkészítésével.

— Jó és eddig sikeres volt a kezdeményezés — mondja —, de nem lehet mindent csupán a tervtől várni. Az ütemes munka, a korrekt alkatrészszállítás nagyon fontos. Csak a mi gyárunkban 9—10 ezer félé alkatrész készül, s mindegyiket várják valahol. Egy munkadarabon sokan dolgoznak egymást követően, elég egy közbülső hiba, az egész addigi kárba- vész. A tervszerűség, jó szervezés mellett ón még a fegyelmet emelném ki.

Hardi János marós, aki nemrég' lett művezető:

— En is a jó együttműködést, az egymás keze alá dolgozást tartom különösen fontosnak — fogalmaz. — Az ütemes, nagy hajrák nélküli munka a jobb minőségben is kamatozik, meg abban is, hogy nyugodtabban dolgozhatnak az emberek.

Az év további feladatai is nagyok. A gazdasági terv 7,2 százalékos hatékonyságnövekedést tartalmaz, nagyfokú •termékváltás mellett. Az idén a tavalyi 168-cal szemben 14(f radiálfúrógépet gyártanak, s 12 Yasda számjegyvezérléses megmunkálóközpontot. Az előbbinek darabja 450 ezer, az utóbbié 4—5 millió forint ... ^ ^

Lépésváltás történik a nyírbátori Csepelben.

Marik Sándor

GALAMBOS

LAJOS:

Friss saláta

C

supán előfelvételivel került be a kertészetire ez a Csut Imre nevezetű nagy, langaléta kamasz. Édesapja baleset következtében hunyt el jó két éve, azóta csakis az édesanyja keresetére voltak utalva. Még egy ifjabb testvére is volt Imrének, Máriácska, vékony, nagyszemű, szőke leányka, a fiú tán azért rúgta magától, mert féltette:

— Menj haza, tanulj, etesd a csirkéket, az a dolgod, ne mászkálj a felnőttek után.

— Te már felnőtt vagy, Imrénk?

— Menj már, nem azt mondtam ?

A lányka elment szipogva, ő meg egy kicsit gondolkodott : vajon nem voltam-e nagyon durva hozzá? De miért lettem volna? Nem cibáltam meg a haját, le is köpném magam, ha ilyesmit megtennék. Ott az ő dolga, otthon, miért mászkál utánam, vagy az anyánk után?

öt az édesanyja szervezte be ide, a szövetkezet fóliasátraihoz. Szabályoznia kellett a fűtést, meg a vizek adagolását. Amikor idekerült, az elnök, szintén Imrének hívták, Komornyák Imrének, azt mondotta neki:

— Ha egy fej saláta fog hiányozni, ha csak egy szem retek is, nem beszélve a földieperről, neked régen rossz, fiam. Nemhogy magadnak, magának az atyauristennek se merj adni a termésből. Megértetted ?

— Én igen — mondotta a langaléta fiú.

— Hát akkor úgy is legyen. «

— Ügy is lesz, Imre bátyám.

S úgy is lett, eme nagy, ünnepi megpróbáltatás alkalmával is, bár ilyesmire maga az elnök se gondolt volna, még álmában sem.

Disznót vágtak a nagy társadalmi ünnepre a szövetkezetben; hurkát töltöttek, kolbászt készítettek, a nagy üstökben messze illatozó pörköltek készültek a sódarakból, a fejedelmi vékony, ifjú szalonnákból, mi kell még ehhez, ugyan, mi kell még?

Az egyik agronómus azt mondta:

— Abból a drága salátafejekből, elnököm, amik vannak nekünk; ha csak egy félfél fejet az adagok mellé su- vasztunk, hát akkor mi kell még?

— Ugyan, valóban, akkor mi kellene még?

— Rajta, gyerünk a fóliákhoz.

— Menj csak, ugrómókusom, az én szemem itt lesz a benti dolgokon.

Az agronómus kocsiba ült azonnal, s elhajtott a fóliasátrakhoz. Ott, a jó napon, napilapokkal a kezében, macskával a bokájánál, üldögélt a fiú.- — Hé — szólt neki az agro- nőmus —, te Imre gyerek, elviszek néhány fej salátát az ünnepi ebédhez. Neked is hoz az édesanyád egy tál pörköltet, ne félj.

— Azt én jól tudom.

— Na, akkor szedjük azt a salátát.

— Honnan?

— Hát bentről. A sátrakból.

— Ezek alól?

— Hát honnan?*

— Innen aztán nem.

— Hogyhogy?

— Nekem az elnök azt mondotta: magának az atyauristennek se, még neki se. Egy fejet se, egy bokrot se. Az ő szavára se! Majd holnap jönnek a kamionok, s elviszik ezeket külföldi piacokra. Ez az utasítás.

— Qyermekem, hát már csak velem ne marháskodj.

— Én nem marháskodom, ez a rend.

— Én pedig megőrülök mindjárt.

Bevágta magát a kocsijába az agronómus, és elszáguldott. Nemsokára visszatértek az elnökkel.

— Mit csináltál, te fiú.

— Elnök elvtárs — mondotta a legényke, — az első parancs mindig az érvényes parancs. Megtanultam a munkásőri kiképzésen, amelynek apám halála óta vagyok törvényes tagja.

— Redben — mondotta az elnök —, de ez most rendkívüli körülmény. Én ezt, bevallom, kihagytam a számításból, tehát megmásítom az utasítást.

— Kérdeznék valamit, elnök elvtárs. Nincs ott a szövetkezetben, annak éttérEGYSZERŰ ÉS OLCSÓ

Eiergía hnlladékbíl

A mezőgazdasági nagyüze- nyi Hivatalnál már szabadal- mekben minden esztendőben mi számot is kapott, s a tyu- nagy mennyiségű hulladék- kodi termelőszövetkezet je- anyag keletkezik a gyümölcs- len&ezett a sorozatgyártásáfák metszése után, az őszi ra. Elsőként pedig a" kékesei betakarítást követően. A leg- Űj Élet Termelőszövetkezettöbb helyen csak úgy a tűz ben próbálták ki. A kezdeti martalékává váltak ezek az* tapasztalatokról így vall Har- anyagok. Így volt ez a Nyír- csa Imre, a szövetkezet el- tassi Állami Gazdaságban is. nöke:

— Még fizettünk is a dől- — Szövetkezetünk 1500 hek- gozóknak az elégetésért — táron gazdálkodik, s ebből mondja Szalmási Sándor, a száz hektár a dohány. A pa- gazdaság igazgatóhelyettese, lántákat fólia alatt neveljük, — Ez nagyon bántott, s in- törés után, szárításkor szin- nen indult az ötlet. Négyszáz tén sok olajat elégetünk. Ügyhektár gyümölcsösünk van, hogy évente egymillió forin- erdőnk, amelyek évente 2— tot költünk olajra. Kerestük 3000 tonna hulladékot termel- az olcsóbb megoldást, s szenek. S jött a gondolat: ne rencsére szinte házhoz jött. füstöljük el a levegőbe, in- Az áráról csak annyit, hogy kább hasznosítsuk energia- a két kazánunk összesen tízhordozóként. ezer forintba került.

Szalmási Sándor Fazekas Kékesén annyira felbuzdul- István kisvárdai tanárral és tak a tsz-vezetők, hogy a jö- Magyar Zoltán debreceni vőben teljesen szeretnék ki- mémökkel közösen fejlesztet- iktatni az energiahordozók te ki a hulladékokkal fűthe- közül &z olajat. Ez két éven tő merülőcsöves, termoven- belül várható is, amikor él- tillátoros kazánt. A berende- készülnek a dohányszárítók zés lényege egy kettős falú átalakításával. A szakembe- kazán, amelyből gyakorlati- rek már túlmennek a mezö- lag minden, a mezőgazdaság- gazdasági alkalmazásán is, ban keletkező hulladék el- mert szerintük kislakások, égethető. Erre szereltek egy családi házak fűtésére is al- villanymotort, s az továbbít- kalmas. ja a hőt. A Magyar Találmá- (sípos)

Zelei Mihály növénytermesztési brigádvezető a kazán működését ellenőrzi. (Császár Csaba felvétele)

Újítások kiállítása

Börze a hasznosításért

Az újítómozgalom gondjairól tartott megyei tanácskozáson esett szó arról, hogy nincs megoldva az üzemek között a bevezetett, alkalmazott újítások átadása, cseréje. A gondolat cselekvésre serkentette a Szakszervezetek Szabolcs-Sza talár megyei Tanácsát, és illetékes 1 osztályétrnOrszágosan is, figyelemre érdemes kezdeményezés született. Kiállításra

mében, annak raktárában tavalyról eltett uborka, saláta, savanyú paprika, zöld paradicsom kapros abált lében éltévé?

— Miért ne lenne?

— Akkor, úgy vélem, azt kell megtftini előbb. Különben csak akkor nyúlhatnak az ittenihez, ha azonnal kirúgnak engem innen.

Kis csend volt.

Aztán legyintett az elnök, s bevágták magukat mindketten a kocsiba.

Amikor már mentek egy darabon, azt mondotta az agronómusnak az elnök:

— Milyen vezető lesz ebből az emberből?

— Én azt gondolom — mondotta az agronómus —, ha addig el nem rontják, nagyon jó, de rettenetesen kemény, hacsak addigra el nem rontják.

— Hát akkor maradjunk ebben. Most már eddig any- nyi bizonyos, hogy nem eszünk primőröket az ünnepi ebédhez.

— Már nem. Esszük a tavalyit. Elvégre az is prima. És ezt a kölyköt azért, támogassuk tovább.

,— Egyetértek.

szólította fel szűkebb pátriánk üzemeinek gazdasági, társadalmi vezetőit, újítókat, újítási előadókat

Megyei újítási kiállítást és börzét rendeznek ez év októberében Nyíregyházán.

Tavaly csaknem 1500 újítást vezettek be Szabolcs megye ipari nagyüzemeiben. Ezernyi ötlet, anyag- és energiamegtakarítás, exporttervek teljesítése, sok százmilliós érték rejlik egyetlen szám mögött! Lehetne-e több? Minden bizonnyal, ha ezeket az újításokat nemcsak egy adott üzemben hasznosítanák, hanem mindazokban, ahol feltételeit biztosítják. Láthatatlan válaszfal akadályozza az újítások cseréjét, információját. Ennek lebontásában segíthet a kiállítás. Jó ügyet szolgál.

Ezért szól a szervező bizottság levele elsősorban a vállalatok igazgatóihoz, őket kérik, hogy május 25-ig küldjék be jelentkezésüket, s közöljék, milyen újításokkal, gépekkel, makettekkel, berendezésekkel kívánnak részt venni a kiállításon, s mekkora helyet igényelnek ezek részére. Ez a nagyszerű kezdeményezés hozzájárulhat a megtorpant mozgalom megújulásához. Ezt várja tőle az SZMT, a megyei tanács, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a TE- SZÖV és az MTESZ megyei szervezete. Ezek a szervezetek vették gondjaikba ennek a hasznos kiállításnak a rendezését.

Tíz esztendővel ezelőtt volt hasonló kiállítás. Sikerrel járt. Remélhető, hogy e mostani is hasznára válik valamennyi azon résztvevő vállalatnak, üzemnek, intézménynek.

«