Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. május 4, Októberben sor kerülhet a Brezsnyev-Reagan csúcstalálkozóra Kommentár Egy torpedó hatásai Ügy tűnik: az a brit tor­pedó, amely megrongálta a Belgrano tábornok nevű ar­gentin cirkálót és az a né­hány bombatámaidás, amely a brit légierő részéről a Falklamd-szigetek fővárosá­nak repülőterét érte, annyit jelentett, hogy brit részről beindították a fegyveres el­lenségeskedés szakaszát. Ez a a lépés nem lehet mentes szá­mos rövidebb és hosszabb tá­vú következménytől. Melyek ezek a már látható és várható következmények? 1. London végleg elvesz­tette azt a kezdeti diplomá­ciai előnyét, amely szerint Argentína volt „a támadó fél”. A földkerekség országai­nak többsége immár egyér­telműen Angliában látja az agresszort. 2. Az ellenségeskedésnek ez a London által elindított, veszélyes eszkalációja szilán­kokra tördelte azt, aminek a látszatát a konfliktus elején Thatcher asszonynak még si­került fenntartania: a nem­zeti egységet. Hogy most már nagy a baj, annak két látványos jele van. Minden öt angol megkér­dezett közül három ellenzi, hogy akár egyetlen brit fiú. is meghalljon a távoli szige­tekért”. Thatcher asszony az új helyzet „bizalmas megtár­gyalására” tanácskozást hí­vott össze a pártok vezetői­nek részvételével. A részvé­telt Michael Foot, a Munkás­párt vezetője kereken meg­tagadta. A legnagyobb ellen­zéki erő tehát nem hajlandó osztozni a felelősségben a fegyveres konfliktust vállaló Thatcher-kabinettel. 3. Az új helyzet és az a tény, hogy Washington köz­vetítőből égydsápásra a brit flotta támogatójává lépett elő, olyan negatívumot je­lent az amerikai külpolitika számára, amelyet megfigye­lők szerint a Fehér Ház so­káig érez majd. A fejlődő ál­lamok számára ugyanis újabb bizonyság született arról, hogy Washington a klasszikus gyarmattartó oldalára áll. A másik, hogy a térség — zömükben Argentína mellé álló — államai egymás után teszik fel a kérdést: mi ke­resnivalója van az Egyesült Államoknak egy olyan regio­nális szervezetben — az Amerikai Államok Szerveze­tében —, amelynek egyik tagját idegen támadás érte és Washington mégis a tá­madó oldalára állt? . H. E. Larry Speakes a Fehér Ház helyettes szóvivője szerint Reagan elnök kedvezően fo­gadta Leonyid Brezsnyev ja­vaslatát egy októberi szovjet —amerikai csúcstalálkozóra, de még nem hozott végleges döntést. » Varsóban hétfőn délután két órakor megkezdte első tavaszi ülését a szejm. A ked­den is folytatódó tanácskozás napirendjén első pontként az a nyilatkozat szerepel, ame­lyet a szejm a nemzeti egyet­értésről februárban hozott határozatával kapcsolatban kíván tenni. Ezután Mieczyslaw Ra- kowski minisztereLnök-he- lyettes tájékoztatót terjeszt elő a kormány tudomány- és kultúrpolitikájáról, majd két törvénytervezet kerül meg­vitatásra. Az egyik országos kulturális tanács megalakí­tásáról és kulturális fejlesz­Londoni bejelentés szerint a brit haditengerészet a Falk­land (Malvin)-szigetek térsé­gében elsüllyesztett egy ar­gentin örhajót. Az incidens helyi idő szerint hétfőn haj­nalban történt, körülbelül 140 kilométerre északra a ke­leti Falkland-szigettől. A hadügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy egy má­sik argentin őrhajót, ugyan­Larry Speakes kijelentette, hogy még korai lenne konk­rétan beszélni a találkozó részleteiről. Hozzátette, hogy a csúcstalálkozónak „jól elő- készítettnek kell lennie és ésszerű kilátásokkal kell ren­delkeznie esetleges eredmé­nyekre”. tési alap létrehozásáról, a másik a kulturális és művé­szeti miniszter hatáskörének kibővítéséről szól. A Wojciech Jaruzelski had- seregtábomok, miniszterel­nök és Henryk Jablonski, az államtanács elnöke részvéte­lével megtartott ülés kezde­tén a napirendet két további ponttal egészítették ki. Az első értelmében beszámoló hangzik el a felsőoktatási törvény tervezetéről, a másik pótlólagos napirendi pont keretében pedig változtatásra kerül sor az államtanács összetételében:. ebben a körzetben „bizonyo­san” találat ért. A két őrhajó — a blokád­övezeten belül — állítólag tü­zet nyitott egy brit helikop­terre, mire a flottacsoporto- síták hajóiról rakétás heli­kopterek szálltak fel és el­süllyesztették az egyik, meg­rongálták a másik argentin hajót. A közlemény szerint brit részről nem voltak vesz­teségek. A hét végén szaporodó harci cselekményekről érkeztek je­lentések a Falkland- (Malvin)-szigetekről. Képünkön: A „Belgrano tábornok” nevű argentin cirkáló, amit hirek sze­rint egy brit tengeralattjáró megtorpedózott. (Kelet-Magyarország telefotó) Megnyílt a szejm tavaszi ülésszaka Falkland-szigetek térsége Űjabb harci cselekmények Bárány Tamás: A fészek melege 37. Tibor a konyakosüvegért nyúl, tölt mindkettejüknek. — Hát, szavamra mondom, fogalmam sincs, mit szóljak az egészhez, Lalikám... — Megemeli poharát. — A vá­lasztásodra! Tudod, ha a kis­lányra gondolok, boldog va­gyok... Ha apámra meg rád: boldogtalan! — Olyan szörnyű a házas­ság, Tibikém? — kérdi a fiú fojtott hangon. — Nyolc éve vagyunk sógorok, most már nyugodtan elmondhatod. A férfi sóhajt. — Ha sikerül: mennyor­szág! Ha nem sikerül: maga a pokol! Látod, Kati nyolc évig úgy akarta, hogy nyu­godtan éljünk. Most viszont úgy akarja, hogy a feje tete­jére álljon minden ... — És te hagyod? Tibor arca, akár a megfe­szített rabszolgáké. — Te drága, szent ember! Hát azt hiszed, van beleszó­lásod? Ha nyugalmat akarsz, járod, ahogy az asszony fü­tyül. És ki nem akar nyugal­mat? Nekünk ott a mun­kánk! — És a nők? — néz rá meglepve a kis sógor, és Má­ria jár a fejében, azzal a ko­nok hivatástudatával. — Ma már ők is dolgoznak! Kati is, Mari is majd... Tibor gúnyosan bólogat. — Igen, mellékállásban. De a főhivatásúk mindig mi le­szünk ... És az energiájuk, te! Azzal bármelyikünk két­szeres Állami-díjas akadémi­kus lehetne! Kis csönd van. — Jókkal kecsegtetsz — sóhajt fel aztán Lali. — Hazudjak? — kérdi Ti­bor. — Nem vinne rá a lé­lek. Jobb, ha mindenre fel­készülsz. Lali hümmög. — És ha elrettentenek? Tiibor merőn nézi. — Szereted? — Nagyon! — vágja rá La­li mohón. A másik mosolyog. — Akkor nem fogsz elret­tenni ... öregem, ezt nagy körültekintéssel fundálta ki az anyatermészet! Ha a fér­fiak a fejükre hallgatnának ilyenkor, már régen kihalt volna az emberiség! — Nem is az emberiség ja­ván jár most az eszem, es­küszöm! — mosolyog fölé­nyesen a fiatalember. — Ez az emberiség szeren­cséje! — hahotázik Tibor. — Az ember önzésből nősül, és csak jóval később ébred rá, hogy ez volt élete legönzet­lenebb lépése... — Komolyan beszélsz? — mered rá Lali elképedve, de Tibor már nem válaszolhat, mert Kata belép. ★ — Rálint bácsit ezentúl gyakrabban hívjuk, gyere­kek! Ügy szaggat, mint a re­uma! — A megfelelő emlber a megfelelő helyen! — mondja Tibor kajánul. — Itt nem kell semmit meghányni-vet- ni, elvtársak, itt egyből lehet szaggatni! (Folytatjuk) Nagyhalászban évente rendeznek felvonulást a munka ünnepén, amelyen a legnagyobb létszámmal a helyi termelőszövetkezet és a zsákgyár dolgozói vesznek részt. A fehérgyarmati felvonulás élén a kitün­tetett üzemek, intézmények kollektívái ha­ladtak. Köztük voltak a HÓDIKÖT dolgo­zói is. A gyerekek körében nagy sikere volt Sós­tón az aszfaltrajzversenynek. A sóstói kulturális műsorban egyik legsikeresebb produkciót a Szabolcs-Volán táncegyüttes mutatta be. Kisvárdán nem volt felvonu­lás, de a várkerti majális sok gyereknek szerzett örömet. (Folytatás az 1. oldalról) Felvonulást rendeztek az ünnep tiszteletére Tiszavas- váriban, Nyírteleken, Tiszáto­kon és Nagyhalászban is, a megye többi településén pe­dig a hagyományoknak meg­felelően köszöntötték a mun­kásszolidaritás napját. Má­tészalkán a zenés ébresztőt követően 10 órakor a strand területén tartottak nagygyű­lést, délután sportműsor volt, a MOM dolgozói pedig egész­napos majálison vettek részt. Kisvárdán ugyancsak zenés ébresztő volt, s a Várkertben megtartott nagygyűlést gaz­dag kulturális és sportműsor követte. Vásárosnaményban 30-án délután tartották meg a forgácslapgyárban a nagygyűlést, amelyen a me­zőgazdasági üzemek képvise­lői is részt vettek. Nyírbátorban szintén 30-án kezdődött az ünnepségsoro­zat, a Tinódi vegyes kórus májusi szerenádjával. Május l-én zenés ébresztő volt, több helyen munkás-paraszt- találkozót szerveztek, s ezen a napon nyílt meg a múze­umban a kortársművészetet bemutató kiállítás. KBIfildi szakszervezeti vezetők Budapesten Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Sáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke a Felvonulási téren ta­lálkozott azpkkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik 45 országból és a Szak- szervezeti Világszövetség kép­viseletében részt vettek a bu­dapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Kádár János egyebek kö­zött hangoztatta: — A felvo­nulás is tükrözi, hogy Ma­gyarországon, ahol a nép szo­cialista társadalmat épít, egység és összeforrottság van. A mi népünk öntudatos, be­csülettel dolgozik, s semmi mást nem kíván másoktól sem, minthogy megértés le­gyen a népek között. Nehéz körülmények vannak ma a világon: egyes imperialista erők tudatosan teremtettek feszültséget. Mi azonban mé­lyen meg vagyunk győződve arról, hogy a népek nem akarnak háborút. Szolidari­tásunkat, egységünket és összefogásunkat fejezzük ki a Szovjetunióval, a szocia­lista országok népeivel, a fejlődő világ harcoló népei­vel, sőt a kapitalista világ azon köreivel is, akik józan emberek és megértik: a vi­lágnak arra van szüksége, hogy a vitás kérdéseket a kapcsolatok őrzésével, tár­gyalások útján kell megolda­ni. Ez az emberiség létérde­ke. — Kérem önöket, munká­jukban így számoljanak ve­lünk, hogy minket, magya­rokat ilyen szándékok vezet­nek, s mi becsületes küzdő­társai kívánunk lenni min- lenkinek, aki a társadalmi felszabadulásért, a népek ba­rátságáért küzd, azért, hogy minden nép saját kezében tarthassa a soirsát, maga dönthessen abban, hogy mi­lyen úton akar járni. A Központi Bizottság első titkára végezetül megköszön­te a külföldi szakszervezeti delegációk részvételét a bu­dapesti május 1-i ünnepségen és sok sikert kívánt az álta­luk képviselt országok, szak- szervezeti mozgalmak dolgo­zóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents