Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1982. május 22. Ha „kilépett44 jelentkezik Újsághirdetésben gyakran találkozunk ezzel a figyel­meztetéssel — a különböző munkahelyek álláshirdetései kö­zött — „Kilépett munkakönyvi beírással ne jelentkezze­nek ...” A termelő üzemek, vállalatok munkaerő-gazdálko­dását irányító szakemberek ezzel meg akarják kímélni a fe­lesleges érdeklődéstől azokat, akik munkakönyvében a nem éppen dicséretnek számító beírás található. Úgymond, le­húzzák a sorompót előttük, mert úgy gondolják, akik ön­kényesen jöttek el korábbi munkahelyükről, kiléptek onnan, azzal ők nem bajlódnak. Botanikus kort a Nyírségben De valóban mindig a dol­gozó a hibás, ha kilépni kényszerül? Vajon csak a vándormadarak, a munkát nem szeretők, az összeférhe­tetlenek kerülnek összeütkö­zésbe a munkajogi szabá­lyokkal? Minden „kilépéssel” távozó ember eleve gyanús, nem kaphat bizonyítási lehe­tőséget, vagy szakképzettsé­gén aluli segédmunkát vál­lalhat csupán, ha ott is nem szerepel a már említett kikö­tés: kilépettek ne jelentkez­zenek ... ★ Egyik nagy vállalatunknál az utóbbi három év alatt hat- százan mentek el más mun­kahelyre, csaknem az össz- dolgozói létszám egyharma- da „mozgott”. Igaz, többsé­gük türelmesen kivárta az időt, megfelelő beírással kap­ta meg munkakönyvét. Akadtak azonban olyanok is, akik vállalták a megbélyeg­zést, netán új munkahelyü­kön a nullpontról a startot és kilépéssel mondtak búcsút a nem kívánt cégnek. Oly­kor nem is a „nagy” céggel, hanem a szűkebb közösség­gel, annak vezetésével nem tudtak megbékélni, ezért tá­voztak. Mi vár rájuk? Az egyik nyíregyházi, tatarozással fog­lalkozó munkahelyen talál­koztunk B. J.-vel, aki teljes nevének mellőzését kérte, hogy senki ne nevessen, „szórakozzék” rajta. Hetek óta véletlenül tanúja voltam a munkatempójának, amint keverte a .maltert, hordta két vödörrel a vakolatot, majd az új falhoz szükséges anya­got. Az ilyen emberre mond­ják, hogy ég a keze alatt a munka, perc megállás nélkül dolgozott. Három kőművest szolgált ki, mint segédmun­kás ... — Beismerem, hogy hirte­len vagyok, de soha nem tudtam el'viselni, ha azt vettfwp löszre,,„.hogy ki ,akarr, nak használni. Ilyenkor az sem érdekelt, milyen beírás­sal kapom kézhez a munka­könyvem. össze is szedtem eddig négy „kilépett” be­írást. Négy szakmám van, — autószerelő, hegesztő, la­katos, gépszerelő — most se­gédmunkás vagyok. Négy „kilépett” beírással nem na­gyon kapnak az ember után, pedig voltak más idők is... Idézet B. j. jellemzéséből, melyet egy NDK-beli beton­kombinát adott róla három­éves munkája után. „B. J. szaktárs hároméves tevé­kenysége során hivatásának teljesítése közben átfogó is­meretekre tett szert. A mo­dern betonmű minden gép­technikai aggregátját kezel­te és javította. A munkához való kitűnő viszonya és a rábízott feladatok kifogásta­lan teljesítése, pontos és tisz­ta elvégzése kollektívánk ér­tékes tagjává tették. Állandó segítőkészsége, munkatelje­sítménye, jó elvtársi, baráti kapcsolata és képessége az üzemben adódó rendkívüli munkák elvégzésére, a német szaktársak, különösen a la­katosműhelyben dolgozók el­ismerését váltotta ki. összmagatartását az eltelt három év munkája folyamán kollektívánkban példamuta­tóként jellemezhetjük . ..” ★ Ugyanaz az ember később itthon is helytállt a munká­ban. Többek között dolgozott a Paksi Atomerőmű építke­zésén, ahonnan súlyos beteg apja, életveszélyes műtétje miatt, édesanyja kívánságára jött haza. Művezetőjével megállapodott, hogy a csalá­di ügy igen sürgős, hozzájá­rulással elengedik, de a pes­ti központ munkaügyise nem nagyon érezte át helyzetét. Szó szót követett, minek vé­gén emberünk türelme me­gint kevesebb volt a kelle­ténél és odamondta: „akkor adja ide a munkakönyvem kilépett beírással, de tovább nem maradok, mert maguk embertelenek . . Azóta se­gédmunkás kőművesek mel­lett és bizony, nem tagadja, korábban sem volt haragban az itallal, bár nem vitte soha túlzásba, de mostanában, ha leteszi a munkát, jól jön egy kis kábulat... „Felveszünk központi-fű­tésszerelőt, lakatost, hegesz­tőt, segédmunkásokat. . .” „azonnali belépéssel felve­szünk az alábbi munkakörök­be megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező dolgozókat, esztergályosokat, tmk-lakatosokat, villanysze­relőket.” Álláshirdetések tömege le­pi el az újságokat, mert alapvető népgazdasági, válla­lati érdek, hogy az elvégzen­dő munkákra elegendő és jól képzett emberek álljanak csatasorba. A Taurus nyír­egyházi gyárában egy alka­lommal arról beszélgettünk a munkalélektani labornak is nevezhető helyiségben, hogy a munkába lépő, új embe­rekkel már az elején igye­keznek szót érteni, ameny- nyire lehet megismerni őket, személyiségüket, eddigi pá­lyafutásukat, eljövetelük ókait. Így a közvetlen mun­kahelyi vezetők, részlegveze­tők, művezetők, brigádveze­tők egy kevéske segítséget, információkat kapnak a be­illeszkedés gondjaival küzdő új dolgozók fogadásához. ★ — Nálunk a fő dolog, a bi­zalom. Nem azt nézzük, ki­nek hány munkahelye volt eddig, hanem hogyan dol­gozik, mennyire tud azono­sulni a napi tennivalóival és mennyire igyekszik túllátni a saját háza táján, javaslata­ival segíteni az egész telep jobb munkáját — mondta a vízügyi igazgatóság gépe , - ti részlegének vezetője, aki maga is munkásként kezdte, s így szerzett gépészmérnöki oklevelet. ★ Pszichológus ismerősömmel arról beszélgettünk, vannak nehezen kezelhető, vezethető, az átlagnál érzékenyebb em­berek, akikkel nem arról van szó, hogy kivételezni kell, de más bánásmódot érdemelnek. Közöttük sok a kiváló, átla­gon felüli tudású és szorgal­mú ember, de vérmérsékle­tük, alkatuk kevesebb terhe­lést bír el, könnyen „bedob­ják” a törülközőt, s kerül­hetnek a perifériára ... Akár ideggyógyintézetbe is ... „A jó munkahelyi kapcso­lat bensőséges légkör kiala­kulásához vezet — írja Hár- di István Lelki élet, lelki bajok című könyvében — amely nemcsak kellemessé, hanem eredményesebbé is te­heti a munkát. Az ilyen munkahely számos más meg­terheléssel szemben második otthonként védheti a dolgo­zókat. Munkatársak és kollé­gák, főnökök és beosztottak sokat tehetnek egymás lelki egészségéért...” ★ Érdemes, sőt szükséges hát foglalkozni a „kilépett” jel­zéssel, vagy inkább bélyegző­vel ellátott emberekkel is, akik közül nagyon sokat meg lehetne menteni, ha nem ele­ve egyfajta „megbélyegzett­ként” kezelnénk őket. Ezért külön becsülendő az olyan előítéletektől mentes, ám sajnos elég ritka szemlélet, melyet a megyeszékhely egyik áyuházvezetőjénél ,ta-. pasztaihattunk, - akitől azt kérdeztük, az ajtaján kifüg­gesztett álláshirdetésre utal­va, vajon olyan embert is al­kalmazna, akinek a munka­könyvében az említett beírás olvasható... — Soha nem nézem a munkakönyvét, mindig az ember érdekel. Tudom, hogy akadnak jócskán munkake­rülők, nemszeretem embe­rek, akikről szinte lesír, hogy inkább temetik a munkát, mint szeretik. És akadnak enyveskezűek is. Nekem az a kikötésem, dolgozzék becsü­letesen, ne nyúljon a másé­hoz, ne igyon munkaközben és legyen emberséges a töb­biekhez. ★ Nincs szándékunkban azok védelmére kelni, akik soha nem érzik jól magukat az adott munkahelyen, akik mindig úgy vélekednek, a hiba mindig a „főnökben”, a munkahely vezetőiben van. Vannak azonban emberek, akik személyes önbecsülésük, emberi tartásuk miatt kény­szerülnek konfliktusokra, úgymondván, meg akarják mutatni, ha már más eszköz nincs számúkra igazuk bizo­nyítására, élnek azzal, hogy ők mondanak fel. Ök mond­ják ki az utolsó szót, még ha annak következményeivél ta­lán nem is számolnak nyom­ban. Sokan ezt is mérlegre teszik és mégis úgy döntenek, akár a megbélyegzést is vállalják. Botanikus kert született a Nyírségben. Születést kell mondanunk, mert ott, ahol évtizedekkel ezelőtt Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudó­sunknak konok kitartása tu­dott csak hadat üzenni a szélnek és mostohaságnak homokot szelídítve, hogy meghonosítsa a csillagfürtöt, ott megszállottság, hit, hoz­záértés, szakértelem és sok- sok segítség volt szükséges ahhoz, hogy botanikus kert szülessen Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola területén. ■',‘EKsirtertte . e • f&r-qídozást Magyar 'Tudö’nVáhyós' Akadé­mia botanikus kerti szakbi­zottsága is, s ma már orszá­gosan is jegyzik. Dr. Pál Miklós kandidátus írja a fő­iskola 1977—79-es évköny­vében: „Botanikus kertünket főiskolánk fejlődése hozta létre Nyíregyháza északi te­rületén homokbuckák és buckaközi laposra települve. Ősi növénytakarójából ke­vés maradt meg. Gyerekko­runkban e terület még töl­gyes volt, később akácos. A tölgyes alj növényei (gyöngy­virág, salamonpecsét stb.) még átvészelték a változáso­kat és ma féltve őrzött fol­tokban díszlenek...” A kert a természet része. Az ember szándéka, hogy ennek részévé váljék, cso­dálja, gyönyörködjék benne, szépérzékét finomítsa, kultu­ráltságát növelje és csiszolja. Magyarországon az első és rendezett díszkerteket a XVII. és a XVIII. század­ban létesítették. Első egyete­münk a nagyszombati (bu­dapesti) volt, amely mellett 1770 után létesítették az első magyar botanikus kertet. Vi­déki egyetemeink alapítása­kor mellettük létesítettek bo­tanikus kerteket oktatási cél­ra. Szabolcsban is először fő­iskolát kellett teremteni, s Boronkainé a fehér zászpával. csak utána születhetett meg a botanikus kert gondolata. A botanikus kert gondo­zott útjait járva megcsodál­hatjuk a sziklakertet, a mes­terséges tavat, az örökzölde­ket, a száz színben pompázó díszbokrokat, virágokat. Csak elismeréssel lehet szólni ar­ról az áldozatvállalásról, ami ezt létrehozta. A botani­kus kert a főiskola főépülete mögött terült el. A sóstói akácos erdő nyúlványaiból hasították ki 1974-ben a 4,5 hektár területet, amelyből jelenleg 1,1 hektár van bete­lepítve. Hogy kik segítették ennek megalkotását? Sokan. Eljött az azóta elhunyt dr. Horváth Imre, a neves pro­fesszor, a szegedi ‘József -At­tila Tudományegyetem nö­vénytani tanszékének egyko­ri vezetője. Ö dolgozta ki 20 éves távlatra a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola botanikus kertjé­nek építési és fejlesztési ter­vét. Egy esztendeig tartott az akácos tuskóinak kiszedése, a tereprendezés, a földcsere, földhordás. Segítettek ter­melőszövetkezetek, a nép­frontbizottság, a városi ta­nács, az erdőgazdaság és a kertészeti vállalat. A botanikus kert legmé­lyebb fekvése részén alakítot­ták ki a mesterséges tavat. Vizében pompázik most a vörös és a fehér tündérró­zsa, a vízitök, a víziboglár­ka, a nád és a sás. Meghono­sították a sujmot, ezt az ár­téri növényt, amelynek mag­jáért a szakmabeliek, más botanik uíkertek mindert ■■ fé­le növényt' hajlandók cserébe adni. Boronkainé, Kovács Ágnes a növénytani tanszék munkatársa elmondta, hogy a sujommagból ők látják el közvetett úton Európa csak­nem valamennyi botanikus kertjét. Ebből évente 20—30 kiló termést takarítanak be, és a gödöllői botanikus kert­nek küldik, amely továbbít­ja azokat a világ különböző országaiba. E csodálatos mesterséges tó körül helyezkedik el a 86 családból álló növényrend­szertani gyűjtemény. A bota­nikus kert több célt szolgál. Elsősorban az általános isko­lai tanárképzést és a gyere­kek élővilág-oktatását segí­ti. Bemutatja Szabolcs-Szat- már megye jellegzetes, neve­zetes növényvilágát. Itt tart­ják szakóráikat Nyíregyházé középiskolái. S ha vendég ér­kezik a megyeszékhelyre nem mulasztják el bemutatni Szabolcs egyetlen bota­nikus kertjét. Óvónők kí­sérik el ide az emberpa­lántákat, akik talán itt lát­nak először tavat, vízinövé­nyeket és ismerkednek meg olyan fogalmakkal, amelyek gazdagítják és tágítják kis képzeletvilágukat, szókincsü­ket. Kísérőm. Boronkainé Ko­vács Ágnes magyarázza, hogy sok-sok levelezés, utazgatás, gyűjtés, segítség révén való­sulhatott meg így ez a bota­nikus kert. Most legalább ezer (!) díszfa, cserje, egy­két nyári, évelők, a szikla­kerti növények pompáznak benne. A szegedi füvészkert ötven értékes, Kínában ősho­nos páfrányfenyőt ajándé­kozott a főiskola botanikus kertjének, ezen kívül az örökzöldek többségét is ők adták. A budapesti Kertésze­ti Egyetem növénytani tan­székének professzora dr. Ter- pó András, a soroksári bota­nikus kert igazgatója vonaton hozta magával a féltve őr­zött mongóliai szilfákat, amelyeket egy mongol pro­fesszor ajándékozott. Ez a ritkaság is meghonosodott a Nyírség homokjában. A Magyar Tudományos Aka­démia Botanikai Kuta­tó Intézetének vácrátó- ti botanikus kertjéből több­száz (!) egy-két nyári és éve­lő növény magvait kaptuk meg. Küldött magvakat a gödöllői agráregyetem nö­vénytani tanszékének bota­nikus kertje, sziklakerti nö­vényeket ajándékozott a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem és a pécsi ta­nárképző főiskola botanikus kertje. Helyettük nyírségi akácföldet (!) kértek cseré­be a pécsiek. Küldtünk. Há­romesztendős fáradozás után sikerült meghonosítani a növényeket. Kosarakba ül­tették, kövekkel nyomatták például a tavirózsákat, hogy otthonra leljenek a mestersé­ges tóban. Fiatal, alig nyolc­esztendős ez a botanikus kert, s mindössze öt-hat éve­sek a növénykultúrák, ame­lyek ' megimn'ovrfdtak-ät kort nyíri akáeoS erdő he­lyén. Kőhegyet hordtak össze, hogy sziklakertet teremtse­nek. Vödrökben cipelték a kövek közé a termőföldet, így formálták, alakították ki a szép sziklakertet, ahol most legalább 300 fajta növény pompázik. Megél itt a bátor­ligeti ősi lápon honos szibé­riai írisz, a fehér zászpa, a zergeboglárka, a Magosli­getről hozott kárpáti sáfrány, a gyapjassás, díszlenek a ro­dodendronok, tulipánfák. li­liomfák és a többiek. Olyan emberek megszál­lottsága, szakértelme szülte ezt a botanikus kertet a Nyírség közepén, akik szere­tik a szépet, ezt a tájat, né­pét/}« sárágokat, s akartak valamit tennLsZŰkeblj..pátri­ájukért. A főiskola területén kutat folytottak le ideiglene­sen. A vízből a most épülő uszodát táplálják majd. Re­ménykedünk, hogy e vízből talán jut a majdan megépí­tendő üvegház fűtésére is. S ha így lesz, ha ez az álom megvalósul, a trópusi és a si­vatagi növények is otthonra lelnek itt, a Nyírségben. Farkas Kálmán Valószínű a saját alkati tulajdonságaik és a munka­hely esetleges ridegsége, rátartisága miatt viharvert, „ki­lépett” címkével elátott emberek többsége, megfelelő biza­lommal, fogadtatással, hasznára válna önmagának, szakmá­jának, a nagyobb közösségnek. Ehhez az előítéletéiből kel­lene mindnyájunknak lefaragni, mégpedig jócskán és folya­matosan. S talán azon sem ártana töprengeni a munkajog szakembereinek; nem kellene-e ezt a kiközösítő jellegű munkakönyvi beírást mással helyettesíteni, hisz nincs két egyforma eset, ember, s miért kellene minden kilépőt egy kalap alá venni és sújtani... Páll Géza VÁLTÓ ZÓ ÉLETÜNK KM o A botanikus kert egy része a mesterséges tóval. (Elek Emil felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents