Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1982. május 22. Ha „kilépett44 jelentkezik Újsághirdetésben gyakran találkozunk ezzel a figyelmeztetéssel — a különböző munkahelyek álláshirdetései között — „Kilépett munkakönyvi beírással ne jelentkezzenek ...” A termelő üzemek, vállalatok munkaerő-gazdálkodását irányító szakemberek ezzel meg akarják kímélni a felesleges érdeklődéstől azokat, akik munkakönyvében a nem éppen dicséretnek számító beírás található. Úgymond, lehúzzák a sorompót előttük, mert úgy gondolják, akik önkényesen jöttek el korábbi munkahelyükről, kiléptek onnan, azzal ők nem bajlódnak. Botanikus kort a Nyírségben De valóban mindig a dolgozó a hibás, ha kilépni kényszerül? Vajon csak a vándormadarak, a munkát nem szeretők, az összeférhetetlenek kerülnek összeütközésbe a munkajogi szabályokkal? Minden „kilépéssel” távozó ember eleve gyanús, nem kaphat bizonyítási lehetőséget, vagy szakképzettségén aluli segédmunkát vállalhat csupán, ha ott is nem szerepel a már említett kikötés: kilépettek ne jelentkezzenek ... ★ Egyik nagy vállalatunknál az utóbbi három év alatt hat- százan mentek el más munkahelyre, csaknem az össz- dolgozói létszám egyharma- da „mozgott”. Igaz, többségük türelmesen kivárta az időt, megfelelő beírással kapta meg munkakönyvét. Akadtak azonban olyanok is, akik vállalták a megbélyegzést, netán új munkahelyükön a nullpontról a startot és kilépéssel mondtak búcsút a nem kívánt cégnek. Olykor nem is a „nagy” céggel, hanem a szűkebb közösséggel, annak vezetésével nem tudtak megbékélni, ezért távoztak. Mi vár rájuk? Az egyik nyíregyházi, tatarozással foglalkozó munkahelyen találkoztunk B. J.-vel, aki teljes nevének mellőzését kérte, hogy senki ne nevessen, „szórakozzék” rajta. Hetek óta véletlenül tanúja voltam a munkatempójának, amint keverte a .maltert, hordta két vödörrel a vakolatot, majd az új falhoz szükséges anyagot. Az ilyen emberre mondják, hogy ég a keze alatt a munka, perc megállás nélkül dolgozott. Három kőművest szolgált ki, mint segédmunkás ... — Beismerem, hogy hirtelen vagyok, de soha nem tudtam el'viselni, ha azt vettfwp löszre,,„.hogy ki ,akarr, nak használni. Ilyenkor az sem érdekelt, milyen beírással kapom kézhez a munkakönyvem. össze is szedtem eddig négy „kilépett” beírást. Négy szakmám van, — autószerelő, hegesztő, lakatos, gépszerelő — most segédmunkás vagyok. Négy „kilépett” beírással nem nagyon kapnak az ember után, pedig voltak más idők is... Idézet B. j. jellemzéséből, melyet egy NDK-beli betonkombinát adott róla hároméves munkája után. „B. J. szaktárs hároméves tevékenysége során hivatásának teljesítése közben átfogó ismeretekre tett szert. A modern betonmű minden géptechnikai aggregátját kezelte és javította. A munkához való kitűnő viszonya és a rábízott feladatok kifogástalan teljesítése, pontos és tiszta elvégzése kollektívánk értékes tagjává tették. Állandó segítőkészsége, munkateljesítménye, jó elvtársi, baráti kapcsolata és képessége az üzemben adódó rendkívüli munkák elvégzésére, a német szaktársak, különösen a lakatosműhelyben dolgozók elismerését váltotta ki. összmagatartását az eltelt három év munkája folyamán kollektívánkban példamutatóként jellemezhetjük . ..” ★ Ugyanaz az ember később itthon is helytállt a munkában. Többek között dolgozott a Paksi Atomerőmű építkezésén, ahonnan súlyos beteg apja, életveszélyes műtétje miatt, édesanyja kívánságára jött haza. Művezetőjével megállapodott, hogy a családi ügy igen sürgős, hozzájárulással elengedik, de a pesti központ munkaügyise nem nagyon érezte át helyzetét. Szó szót követett, minek végén emberünk türelme megint kevesebb volt a kelleténél és odamondta: „akkor adja ide a munkakönyvem kilépett beírással, de tovább nem maradok, mert maguk embertelenek . . Azóta segédmunkás kőművesek mellett és bizony, nem tagadja, korábban sem volt haragban az itallal, bár nem vitte soha túlzásba, de mostanában, ha leteszi a munkát, jól jön egy kis kábulat... „Felveszünk központi-fűtésszerelőt, lakatost, hegesztőt, segédmunkásokat. . .” „azonnali belépéssel felveszünk az alábbi munkakörökbe megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező dolgozókat, esztergályosokat, tmk-lakatosokat, villanyszerelőket.” Álláshirdetések tömege lepi el az újságokat, mert alapvető népgazdasági, vállalati érdek, hogy az elvégzendő munkákra elegendő és jól képzett emberek álljanak csatasorba. A Taurus nyíregyházi gyárában egy alkalommal arról beszélgettünk a munkalélektani labornak is nevezhető helyiségben, hogy a munkába lépő, új emberekkel már az elején igyekeznek szót érteni, ameny- nyire lehet megismerni őket, személyiségüket, eddigi pályafutásukat, eljövetelük ókait. Így a közvetlen munkahelyi vezetők, részlegvezetők, művezetők, brigádvezetők egy kevéske segítséget, információkat kapnak a beilleszkedés gondjaival küzdő új dolgozók fogadásához. ★ — Nálunk a fő dolog, a bizalom. Nem azt nézzük, kinek hány munkahelye volt eddig, hanem hogyan dolgozik, mennyire tud azonosulni a napi tennivalóival és mennyire igyekszik túllátni a saját háza táján, javaslataival segíteni az egész telep jobb munkáját — mondta a vízügyi igazgatóság gépe , - ti részlegének vezetője, aki maga is munkásként kezdte, s így szerzett gépészmérnöki oklevelet. ★ Pszichológus ismerősömmel arról beszélgettünk, vannak nehezen kezelhető, vezethető, az átlagnál érzékenyebb emberek, akikkel nem arról van szó, hogy kivételezni kell, de más bánásmódot érdemelnek. Közöttük sok a kiváló, átlagon felüli tudású és szorgalmú ember, de vérmérsékletük, alkatuk kevesebb terhelést bír el, könnyen „bedobják” a törülközőt, s kerülhetnek a perifériára ... Akár ideggyógyintézetbe is ... „A jó munkahelyi kapcsolat bensőséges légkör kialakulásához vezet — írja Hár- di István Lelki élet, lelki bajok című könyvében — amely nemcsak kellemessé, hanem eredményesebbé is teheti a munkát. Az ilyen munkahely számos más megterheléssel szemben második otthonként védheti a dolgozókat. Munkatársak és kollégák, főnökök és beosztottak sokat tehetnek egymás lelki egészségéért...” ★ Érdemes, sőt szükséges hát foglalkozni a „kilépett” jelzéssel, vagy inkább bélyegzővel ellátott emberekkel is, akik közül nagyon sokat meg lehetne menteni, ha nem eleve egyfajta „megbélyegzettként” kezelnénk őket. Ezért külön becsülendő az olyan előítéletektől mentes, ám sajnos elég ritka szemlélet, melyet a megyeszékhely egyik áyuházvezetőjénél ,ta-. pasztaihattunk, - akitől azt kérdeztük, az ajtaján kifüggesztett álláshirdetésre utalva, vajon olyan embert is alkalmazna, akinek a munkakönyvében az említett beírás olvasható... — Soha nem nézem a munkakönyvét, mindig az ember érdekel. Tudom, hogy akadnak jócskán munkakerülők, nemszeretem emberek, akikről szinte lesír, hogy inkább temetik a munkát, mint szeretik. És akadnak enyveskezűek is. Nekem az a kikötésem, dolgozzék becsületesen, ne nyúljon a máséhoz, ne igyon munkaközben és legyen emberséges a többiekhez. ★ Nincs szándékunkban azok védelmére kelni, akik soha nem érzik jól magukat az adott munkahelyen, akik mindig úgy vélekednek, a hiba mindig a „főnökben”, a munkahely vezetőiben van. Vannak azonban emberek, akik személyes önbecsülésük, emberi tartásuk miatt kényszerülnek konfliktusokra, úgymondván, meg akarják mutatni, ha már más eszköz nincs számúkra igazuk bizonyítására, élnek azzal, hogy ők mondanak fel. Ök mondják ki az utolsó szót, még ha annak következményeivél talán nem is számolnak nyomban. Sokan ezt is mérlegre teszik és mégis úgy döntenek, akár a megbélyegzést is vállalják. Botanikus kert született a Nyírségben. Születést kell mondanunk, mert ott, ahol évtizedekkel ezelőtt Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudósunknak konok kitartása tudott csak hadat üzenni a szélnek és mostohaságnak homokot szelídítve, hogy meghonosítsa a csillagfürtöt, ott megszállottság, hit, hozzáértés, szakértelem és sok- sok segítség volt szükséges ahhoz, hogy botanikus kert szülessen Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola területén. ■',‘EKsirtertte . e • f&r-qídozást Magyar 'Tudö’nVáhyós' Akadémia botanikus kerti szakbizottsága is, s ma már országosan is jegyzik. Dr. Pál Miklós kandidátus írja a főiskola 1977—79-es évkönyvében: „Botanikus kertünket főiskolánk fejlődése hozta létre Nyíregyháza északi területén homokbuckák és buckaközi laposra települve. Ősi növénytakarójából kevés maradt meg. Gyerekkorunkban e terület még tölgyes volt, később akácos. A tölgyes alj növényei (gyöngyvirág, salamonpecsét stb.) még átvészelték a változásokat és ma féltve őrzött foltokban díszlenek...” A kert a természet része. Az ember szándéka, hogy ennek részévé váljék, csodálja, gyönyörködjék benne, szépérzékét finomítsa, kulturáltságát növelje és csiszolja. Magyarországon az első és rendezett díszkerteket a XVII. és a XVIII. században létesítették. Első egyetemünk a nagyszombati (budapesti) volt, amely mellett 1770 után létesítették az első magyar botanikus kertet. Vidéki egyetemeink alapításakor mellettük létesítettek botanikus kerteket oktatási célra. Szabolcsban is először főiskolát kellett teremteni, s Boronkainé a fehér zászpával. csak utána születhetett meg a botanikus kert gondolata. A botanikus kert gondozott útjait járva megcsodálhatjuk a sziklakertet, a mesterséges tavat, az örökzöldeket, a száz színben pompázó díszbokrokat, virágokat. Csak elismeréssel lehet szólni arról az áldozatvállalásról, ami ezt létrehozta. A botanikus kert a főiskola főépülete mögött terült el. A sóstói akácos erdő nyúlványaiból hasították ki 1974-ben a 4,5 hektár területet, amelyből jelenleg 1,1 hektár van betelepítve. Hogy kik segítették ennek megalkotását? Sokan. Eljött az azóta elhunyt dr. Horváth Imre, a neves professzor, a szegedi ‘József -Attila Tudományegyetem növénytani tanszékének egykori vezetője. Ö dolgozta ki 20 éves távlatra a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola botanikus kertjének építési és fejlesztési tervét. Egy esztendeig tartott az akácos tuskóinak kiszedése, a tereprendezés, a földcsere, földhordás. Segítettek termelőszövetkezetek, a népfrontbizottság, a városi tanács, az erdőgazdaság és a kertészeti vállalat. A botanikus kert legmélyebb fekvése részén alakították ki a mesterséges tavat. Vizében pompázik most a vörös és a fehér tündérrózsa, a vízitök, a víziboglárka, a nád és a sás. Meghonosították a sujmot, ezt az ártéri növényt, amelynek magjáért a szakmabeliek, más botanik uíkertek mindert ■■ féle növényt' hajlandók cserébe adni. Boronkainé, Kovács Ágnes a növénytani tanszék munkatársa elmondta, hogy a sujommagból ők látják el közvetett úton Európa csaknem valamennyi botanikus kertjét. Ebből évente 20—30 kiló termést takarítanak be, és a gödöllői botanikus kertnek küldik, amely továbbítja azokat a világ különböző országaiba. E csodálatos mesterséges tó körül helyezkedik el a 86 családból álló növényrendszertani gyűjtemény. A botanikus kert több célt szolgál. Elsősorban az általános iskolai tanárképzést és a gyerekek élővilág-oktatását segíti. Bemutatja Szabolcs-Szat- már megye jellegzetes, nevezetes növényvilágát. Itt tartják szakóráikat Nyíregyházé középiskolái. S ha vendég érkezik a megyeszékhelyre nem mulasztják el bemutatni Szabolcs egyetlen botanikus kertjét. Óvónők kísérik el ide az emberpalántákat, akik talán itt látnak először tavat, vízinövényeket és ismerkednek meg olyan fogalmakkal, amelyek gazdagítják és tágítják kis képzeletvilágukat, szókincsüket. Kísérőm. Boronkainé Kovács Ágnes magyarázza, hogy sok-sok levelezés, utazgatás, gyűjtés, segítség révén valósulhatott meg így ez a botanikus kert. Most legalább ezer (!) díszfa, cserje, egykét nyári, évelők, a sziklakerti növények pompáznak benne. A szegedi füvészkert ötven értékes, Kínában őshonos páfrányfenyőt ajándékozott a főiskola botanikus kertjének, ezen kívül az örökzöldek többségét is ők adták. A budapesti Kertészeti Egyetem növénytani tanszékének professzora dr. Ter- pó András, a soroksári botanikus kert igazgatója vonaton hozta magával a féltve őrzött mongóliai szilfákat, amelyeket egy mongol professzor ajándékozott. Ez a ritkaság is meghonosodott a Nyírség homokjában. A Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézetének vácrátó- ti botanikus kertjéből többszáz (!) egy-két nyári és évelő növény magvait kaptuk meg. Küldött magvakat a gödöllői agráregyetem növénytani tanszékének botanikus kertje, sziklakerti növényeket ajándékozott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a pécsi tanárképző főiskola botanikus kertje. Helyettük nyírségi akácföldet (!) kértek cserébe a pécsiek. Küldtünk. Háromesztendős fáradozás után sikerült meghonosítani a növényeket. Kosarakba ültették, kövekkel nyomatták például a tavirózsákat, hogy otthonra leljenek a mesterséges tóban. Fiatal, alig nyolcesztendős ez a botanikus kert, s mindössze öt-hat évesek a növénykultúrák, amelyek ' megimn'ovrfdtak-ät kort nyíri akáeoS erdő helyén. Kőhegyet hordtak össze, hogy sziklakertet teremtsenek. Vödrökben cipelték a kövek közé a termőföldet, így formálták, alakították ki a szép sziklakertet, ahol most legalább 300 fajta növény pompázik. Megél itt a bátorligeti ősi lápon honos szibériai írisz, a fehér zászpa, a zergeboglárka, a Magosligetről hozott kárpáti sáfrány, a gyapjassás, díszlenek a rododendronok, tulipánfák. liliomfák és a többiek. Olyan emberek megszállottsága, szakértelme szülte ezt a botanikus kertet a Nyírség közepén, akik szeretik a szépet, ezt a tájat, népét/}« sárágokat, s akartak valamit tennLsZŰkeblj..pátriájukért. A főiskola területén kutat folytottak le ideiglenesen. A vízből a most épülő uszodát táplálják majd. Reménykedünk, hogy e vízből talán jut a majdan megépítendő üvegház fűtésére is. S ha így lesz, ha ez az álom megvalósul, a trópusi és a sivatagi növények is otthonra lelnek itt, a Nyírségben. Farkas Kálmán Valószínű a saját alkati tulajdonságaik és a munkahely esetleges ridegsége, rátartisága miatt viharvert, „kilépett” címkével elátott emberek többsége, megfelelő bizalommal, fogadtatással, hasznára válna önmagának, szakmájának, a nagyobb közösségnek. Ehhez az előítéletéiből kellene mindnyájunknak lefaragni, mégpedig jócskán és folyamatosan. S talán azon sem ártana töprengeni a munkajog szakembereinek; nem kellene-e ezt a kiközösítő jellegű munkakönyvi beírást mással helyettesíteni, hisz nincs két egyforma eset, ember, s miért kellene minden kilépőt egy kalap alá venni és sújtani... Páll Géza VÁLTÓ ZÓ ÉLETÜNK KM o A botanikus kert egy része a mesterséges tóval. (Elek Emil felvételei)
