Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
1982. május 15. Kelet-Magyarország 3 ÁTMENETI HULLÁMVÖLGY Füst a dohány körül volt a napfényes órák száma, csak sínylődött, fázott a dohány egész nyáron. Be sem érett, és a vírus „aratott”. Rossz fajtahasználat Magyarországon mielőtt egy új hazai vagy külföldi növényfajta köztermesztését engedélyeznék, évekig tartó alapos vizsgálatnak vetik alá. Nem maradt ez el a Coker 319 esetében sem: Másutt kell tehát a baj okát keresni. Erőltetett volt a terület felfuttatása. A dohánytermesztési rendszer szerint az ipar, az ipar szerint a rendszer, a rendszert pedig taggazdaságai sürgették még több szaporítóanyagért. A sikeres termelés mindenesetre bátrabbá tett mindenkit. Azt viszont utólag senki sem tagadja, hogy a dohánytermelést ilyen nagy részben egy fajtára alapozni nem vall okszerű fajtahasználatra. A vihar elültét tehát ennek a megváltoztatása hozhatta. A Coker 319 mindazonáltal nem rossz fajta, de azóta már kiegészítették más külföldi újdonságokkal, és a debreceni nemesítő intézét Is kirukkolt néhány jelölttel. A dohánytermesztés jövedelmezősége évjárattól függően elég széles határok között ingadozik, ezért a fajta- összetételt még árnyaltabbá tették, így ha az egyik nem jön be, bejön' a másik. Régen egy gazdaság egy fajtát termelt, ma már válogathat. Az átmeneti hullámvölgyből C sütörtök este, hét óra. A Megyei és Városi Művelődési* Jf£?>zpQf|| hangversenytermében min* dent előkészítettek már a próbához. Türelmesen várakoznak a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar tagjai, amíg a mester afféle rögtönzött sajtótájékoztatót tart. Kollégám, a nyíregyházi rádió munkatársa, s jómagam faggatjuk Vántus István Erkel- díjas zeneszerzőt pályájáról, a mai próba jelentőségéről, s további terveiről. Színes, érdekes, vibráló egyéniséget ismerünk meg szavaiból, olykor ámulatba ejtő misztikummal, amikor a gyermekkor emlékeit felidézi, máskor meg a kitűzött célja felé eltökélten haladó alkotót, amikor zenéjéről beszél. — A Nyírségből a zeneakadémiára? — ki hitte volna ezt valamikor? — Amikor a vaji réten jártam ... Én még láttam „lidércet”. Kis lilás fény volt. a távolban, a mocsaras gáz fölött imbolygott, kísértetiesen. Elvittem magammal ezt a képet... — Hat éves koromban dinnyecsősz voltam. Apám egyszerű parasztember volt, én meg a hatodik gyereke. Nagyszerű ember volt, megtanulta a kottát is, az akkordokat, tőle tanultam hegedülni. őriztem a dinnyét, hegedültem és sokat sírtam ... Három éves koromban mondtam először, hogy zeneszerző leszek... — Ha most visszagondolok, szinte el sem tudom képzelni, hogy birtam. Hajnali fél négykor kelni rendszeresen, hogy lüvégezhkssem. Valami iszonyú szorgpl- masság kellett hozzá ... — Bár elkerültem, de nekem most is szívügyem ez a vidék. A nagymamám valamikor Nyíregyházán lakott a Virág utcán, az én gyermekkorom Vajához kötődik. Ügy vagyok valahogy a Nyírséggel, mint Krúdy. Hiába írt a Margitszigetről, vagy Óbudáról, azt is mindig nyírségi szemmel nézte. Amikor ezt a darabot írtam, közben értesültem a vajai múzeumigazgató haláláról. Ebben a zenében Molnár Matyi is benne van . .. Vántus István egyike azoknak a kortárs zeneszerzőknek, akik nem pusztán a kivételeseknek, a keveseknek Írják műveiket, vagyis a „vájtfülű” modernzenei műveltségű értőknek. Igenis hisz abban, hogy a mai komoly zene is utat találhat a címzettekhez, mindazokhoz, akik nyitottak a művészet befogadására. Vallomása szerint a zene ott kezdődik el, ahol a szó véget ér, azokat az érzéseket közvetíti, melyeket a szavak meghamisítanának, vagy képtelenek volnának kifejezni. Ebben a szellemben alkotta legújabb darabját is. A szabolcsi zeneszerető közönség előrt'WfiiT t?<?rh Ismeretlen az ő stílusa, hiszen a tavalyi Nyírbátori Zenei Napokra komponált művét bemutatták a nemzetközi zenei tábor hallgatói. Most a nyíregyházi zenekar számára írt kamarazenekari művet szólistákra és tuttira Elnémulások címmel. Alcíme kifejező: Kései üzenet szülőfalumba. A zenekar a legközelebbi veszprémi fesztiválon, június elején szerepel ezzel a darabbal. Mint a szerző elmondta, rendkívül jó kapcsolat alakult ki köztük, olyannyira, hogy a javasolt csütörtöki különpróbát is szívesen fogadták. Veszprémben egyébként már háromszor kérték föl Vántus Istvánt komponálásra, egy alkalommal pedig a zsűribe hívták meg. Eddigi legnagyobb sikere a Móra regényre irt Aranykoporsó című opera, melyet nemzetközileg is nagy elismerés kísért. Jelenleg az országalapító István király személye foglalkoztatja, illetve a magyarságnak az életben- maradásért folytatott küzdelme. Legközelebbi operája, a Stephanus Rex a zene tisztelgése lesz a nemzet előtt. Baraksó Erzsébet ÜZENET VAJÁRA kikerült a dohánytermelés, de változtak az idők, és más problémák kerültek a felszínre. — Rendszerünkben 1000 hektárral csökkent a termő- terület az idén — mondta Filep Mihály igazgató. — Ez köszönhető a gépek állami támogatása csökkentésének, de sokan csak fele területen palántáznak ezen a tavaszon, és érdekes, hogy közel ugyanannyi termést várnak, mint tavaly. A magyarázat: megszűnt az elemi kár állami kiegészítése. A fajtakínálat már megfelelő, de a termelés mindenképpen átszervezésre vár. A munkabérszínvonal emelkedése magával hozza a regulativ adót, márpedig a kézi munka döntő tényezője a dohánytermelésnek. A megoldás: össze kell valahogy házasítani a közöst a háztájival. A recept: részes művelés. Talaj előkészítés, palántázás a közös gépeivel a tag költségére, növényápolás és törés egyénileg. A zöld dohányt pedig megveszi a közös, és ő szárítja. Mindenképpen biztos nagyüzemi alap kell, mert csak így lehet alacsony a kockázat. Azért, mert drágák a nyugati gépek, nem lehet lemondani a technikáról sem. A nyíregyházi Mezőgépnél már fejlesztik a hazai gépsort, bemutatkozása jövőre várható. Korábban másutt kísérleteztek hasonlóval, de bebizonyosodott, hogy a termelő szakemberek szeme előtt, véleményüket, ötletetiket folyamatosan figyelembe véve tökéletesebb gépet lehet készíteni. Csak a költségek csökkentésével növelhető számot tévőén a jövedelmezőség, ezért a rendszer racionalizálja a szárítók működtetését. Üj technológiát dolgoztak ki, amellyel egyharmadával csökken majd a fűtőolaj-felhasználás, és még a dohány minősége is javul. És a kistermelők? — Pedagógus, orvos, ren- . dőr és még sorolhatnám kik- fcSfíevod*'’* osszif az ötezer szerződőnk — sorolja dr. Gur lyás János a fermentáló fő- agronómusa. — Csak egyhar- maduk paraszt. A termelői kedvet mindenképpen fenn kell tartanunk. Voltak évek, amikor nem mindig azt a fajtát kapták, amit szerettek volna. Ez elmúlt, persze a kizárólag nagyüzembe valót csak fenntartással adhatjuk oda, hiszen a szakértelem enyhén szólva hullámzó. De segítünk más téren. Kiöregedtek azok az emberek, akik gyorsan és szakszerűen tudtak fűzni. Geszteréden például hatszáz forintot is elkér napszámba egy jól fűző ember. Ez a munka gépesíthető. Nagykállóban láttam egy mosógépmotorból, biciklikerékből barkácsolt gépet, mi huszonöt modern fűzőgépet vásárolunk és azt már az idén kiadjuk kipróbálásra. Ezzel megszűnik majd a szűk keresztmetszet.-Ki fö^cfóíiáiTyt termelni? Átmeneti volt tehát a füst a dohány körül. Nem is lehetett másként, hiszen mindenkinek érdeke, hogy jól menjenek a dolgok. Elágazóak ugyan a termelés csatornái, de mégiscsak egymilliárdot hoz a dohány a megyének. Ésik Sándor A Csepel Müvek nyírbátori fúrógépgyárában eddig 8 darab Yasda ATC—60-as szerszámtárat gyártottak japán licenc alapján. Ezt a terméket is bemutatja a gyár a tavaszi BNV-n. (elek) Hajszálér és élet ÚJSÁGHÍR: Az Agrártu- dományt Egyesület, a Hidrológiai Társasig rendezésében és a TSSZÖV, a MÉM, az AGROBEK és a Hazafias Népfront támogatásával 1982. május 14-én 9 órakor a nagyhalászt pártházban a Felső-Szaboics térségi meliorációs munkálatairól szakmar vitát rendezett. □ itkán hoz izgalomba meghívó — most ez történt. A cím és a témamegjelölés mögött ugyanis többet érzek, mint egyszerű szakmai vitalehetőséget. Ez késztet megszólalásra is. Tudjuk jól, hogy a melioráció kifejezés hallatán ma Szabolcs-Szatmár megyében a legtöbb emberben a belvíz kifejezés hívódik elő. Évek óta látjuk, halljuk a döbbenetes számokat, melyek arról tudatnak, hogy tavasszal és ősszel hol Szat- márban, hol Beregben vagy éppen a most szóba kerülő Felső-Szabolcsi öblözetben hektárok tízezrei állnak víz alatt. A többféle magyarázat közül, hogy miért van ez így, makacsul tartja magát egy babona, amely azt fogalmazza meg: mindennek a tiszai vízlépcsők, a visz- szaduzzasztások az okai. Ez tetszetős, mi több, kényelmes fejtegetés, hiszen ha egyszer így van, akkor kevéssé lehet védekezni ellene. A kérdés viszont korántsem ennyire egyszerű, nem tűri a vulgáris, megalapozatlan magyarázatot. Sok mindent figyelembe kell venni, éghajlatot, talajt, hőmérsékletet, hidrometeroló- giai viszonyokat — hogy csupán néhány tényezőt soroljak fel. De nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy maga a mezőgazdaság művelési módja is alaposan más lett. A régi kis parcellákat, melyek széleit, éppen az említett területeken kis árkok, csatornák szegélyeztek, összeszántották. Ez jó, de az már nem, hogy senki nem gondolt arra: ami egykor a kis földeken a víz elvezetését szolgálta, a belvizet időben elszállította, hiányozni fog a nagyüzemeknél. Az elmúlt évtizedekben több mint kétszer annyi vízrendezési objektum épült, mint amennyi korábban volt. Zsilipek, főcsatornák, főfolyások egész rendszere, mégpedig átgondoltan épített rendszere jött létre. Hogy a dupla mennyiség ellenére négyszeres lett a belvizes terület? Nos ez lenne az érthetetlen. De csak lenne, hi szen ha számításba vesszük, hogy ezek a drága müvek csak akkor tudják betölteni hivatásukat, ha van, ami a vizet beléjük szállítja, akkor már érthetőbb. Csatornák, folyások, kis kanálisok ma is vannak. De négy kézben, legtöbbször iszaposán, lefolyástalanul, gondozatlanul. És hiányoznak a kis, a mondhatnók kapával készült árkok a veszélyeztetett területen. Tehát nem kell mindjárt a drága alagcsövezésre gondolni, sokszor egyszerűbb dolgok is megteszik. □ belvíz sújtja a termelő gazdaságot, végeredményében mindenkit. Így a melioráció, a vizek, belvizek ügye mindenképpen megér egy tanácskozást, vitát, talán még többet is. De haszna csak akkor lesz, ha a termelő- szövetkezetek, a vízügyi társulások, a községek vezetői azt is megértik: nekik is megvan a napi kötelességük. Az a gondosság, ami jellemezte egykor a saját földjét mentő parasztot, akinek élete függött a terméstől, attól, hogy a belvíz ne tegye tönkre. A tudomány itt mérhetetlen segítséget képes adni. De csak akkor, ha megértésre, cselekvésre talál azoknál, akik a legérintettebbek. A milliárdos beruházás értékét így lehet megsokszorozni. Ne felődjük: az emberi szervezetnél is kevés a főütőér vagy a szív, ha nincsen hajszálér, nincsen élet. Földjeink védelménél is csak ez lehet a kiindulópont, (bürget) Autószerviz Balkányban Régi igény Balkányban és vidékén a személygépkocsik szervizének és alkatrész-ellátásának megoldása. Az autósok gondjainak orvoslását a helyi Szabolcs Tsz vállalta. Első lépcsőben 1980-ban benzinkutat építettek, s jelenleg egy modern, jól felszerelt szervizet építenek saját kivitelezésben. Az új üzemcsarnok két műszakban fog dolgozni augusztustól: az elsőben a tsz a saját gépeit, a másodikban a személygépkocsikat javítja. A jövő év első felében autósboltot is terveznek nyitni, ahol alkatrészeket és autóápolási cikkeket vehetnek majd a vásárlók. Képünkön: épül az új szervizüzem. (Gaál Béla felv.) Igencsak füstölgött a nyíregyházi dohányfermentáló 1980-ban, de nem az illatos szívnivalótól, hanem az indulatoktól, amely egyaránt feszült a termelőkben és a termeltető vállalatban. A bűnös a Coker 319-es dohányfajta volt, a kérdés pedig az, hogy ki kóklerkedett vele? Az ipar-e, vagy a termelési nagy részben koordináló máriapócsi rendszer, a NYI- DOR? Az előzmények Egy kiló magot hoztak be 1975-ben az ominózus fajtából, ami a rendszerben 100 hektárra volt elegendő. Termett is hektáronként 18—20 mázsát, rövid a tenyészideje, augusztus végéig le lehet törni. Jó az ára, exportra keresett, mert a ma divatos Blend cigaretták fontos alapanyaga. Három év múlva már 10 kiló magból neveltek palántát, és megszületett az állami elismerés. A bajok előszele 1979-ben jelentkezett, kezdett feltűnni a nagy minőségrontó, az ipszilon vírus. A krach egy év múlva ütött be. A nyolcvanas hideg, csapadékos év minden kultúrában hatalmas károkat okozott, a dohányt pedig egyszerűen letiporta. Nem volt meg a szükséges hőösszeg, kevés
