Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

1982. május 14. Kelet-Magyarország 3 Új növekedési pályán áromszorosára növeli a rubel elszámolású ex­portját a tiszavasvári Alkaloida a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény kere­tében. Olyan növényvédőszert állít elő, amely világszínvo­nalon áll. S hogy a nagyará­nyú gyártás sikeres legyen, ezért a korábban importból beszerzett alapanyagok gyár­tására hazai vegyipari üze­mek készülnek fel. A nyír­egyházi papírgyárban lénye­ges létszámbővítés nélkül emelték a termelést évi száz­ezer tonna fölé, a gépek jobb kihasználása révén. Viszony­lag kis összegű beruházással növelik a fékbetétek gyártá­sát Kisvárdán, a VSZM gyá­rában úgy, hogy a hazai el­látáson túl exportra is jut. Az említett példák három jelentős termelési tényezőt reprezentálnak. Az egyik az import csökkentése, ezzel azonos rangot kap a munka hatékonyságának javítása, s ugyanilyen fontos, hogy vi­szonylag kis ráfordítással nő­jön a termelés. Mindez össze­vág azokkal a lehetőségek­kel, amelyek a népgazdaság egyensúlyi törekvéseit meg­határozzák. A XXI. közgaz­dász vándorgyűlésen, Ba- latonfüreden Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára említette előadásá­ban, hogy a törékeny egyen­súly megteremtésében éppen ezeknek a tényezőknek a csökkentése az egységnyi nemzeti jövedelem előállítá­sában teremtik meg az előre­haladás útját. Új növekedési pályára állt rá a magyar gazdaság — ál­lapították meg a közgazdá­szok. S nem árt tudni, hogy ennek alapjait a Központi Bizottság 1978-as határozata szögezte le. Kiderült, hogy nem mennyiségi rekordok hajszolása lehet a cél, hanem csakis a versenyképesség nö­velésével állhat helyt a nyi­tott magyar gazdaság a vi­lágpiacon. Csak ez adhatja az alapot az életszínvonal megőrzésének. A következő években is alacsonyabb lesz a gazdaság növekedési üteme a koráb­ban megszokottól, azonban tudni kell, hogy mindez nem cél, hanem következmény. S éppen az egyes vállalatok, szövetkezetek példái mutat­ják, hogy igen nagy eltérések vannak az átlagok mögött. Szabolcsi példát is hozha­tunk, amikor a vándorgyűlés tapasztalatait összegezzük. uÖíszen ^asárosn|mei)yban országosan, megyén belül is a sorokat. S változtatni kell több, megszokott gondolko­dásformán. A vándorgyűlés egyik szekcióülésén Hoós Já­nos tervhivatali államtitkár beszélt a tervezés jelentősé­géről. S meglehet, hogy ma is van olyan gazdasági vezető, akinek újdonságként hat, hogy az éves és az ötéves tervek mellett (ezeknél sok a bizonytalansági tényező), a két-hároméves tervekkel le­het megalapozni a fejlődést. Amikor pedig azon gondol­kodnak, hogy a tanácsi terve­zésben további decentralizá­cióra van szükség, akkor a városok, nagyközségek jogos óhaját fogalmazzák meg. Hallani a példát szabolcsi ipari szövetkezetekből, kül­földre is eljutnak szakembe­reik, hogy megnézzék, milyen piacra kerülnek termékeik, milyen cégekkel kell állni a versenyt. A vállalatok erősí­tik a kereskedelmi részlege­ket, hiszen egyre inkább rá­jönnek, nemcsak termelni, hanem eladni is tudni kell. Mindez szemléletváltozást ta­kar, Hetényi István pénzügy- miniszter beszélt erről a gaz­daság szervezetét érintő fela­datoknál. S a piaci érzékeny­séget nem árt vállalaton be­lül sem továbbadni. Ha arra gondolunk, hogy Szabolcs- Szatmárban milyen sok nagy- vállalat gyára, gyáregysége működik, akkor valóban ér­demes meditálni ezeknek a szervezeteknek a továbbfej­lesztéséről, aP helyi alkotó gondolat kibontakoztatásának lehetőségéről. llentmondásoktól terhes a mai gazdasági hely­zet. Tervezik a bérsza­bályozás változtatását, ösztö­nöznek a differenciálásra, miközben a gyengék segítsé­get kérnek, nem akarnak le­maradni. Az export fokozá­sára mindenütt erőfeszítése­ket tesznek, s az árak alaku­lása sokszor fontosabbnak tű­nik, mint a népgazdasági szempontból szükséges ex­port. Hosszabb és rövidebb távú feladatok vannak, jól körvonalazott célok ismere­tében. A közgazdászok ván­dorgyűlése továbbgondolko­dásra készteti a szakembert, az egységes szemlélet kiala­kítását támogatja. Az új nö­vekedési pálya lehetőségei­nek ismeretében szükséges tevékenykedni irányítóknak és vállalati szakembereknek egyaránt. • » UH- A Lányi Botond H E az írógépgyárban gyengén in­dult az év, piaci gondjai van­nak a vállalatnak. Mindezt a beregi gyár kollektívája a munka elosztásában érzékeli. A cipőipari szövetkezetekben az egyik évben szinte meg­szűnt a tőkés export, a má­sik évben viszont — Raka- maz a jó példa — a bevéte­lek, a nyereség jelentős része innen származik. A versenyképességet a ma­gyar iparban egyre inkább nemzetközi szemmel szüksé­ges vizsgálni. S bizony nem lehet nyugodt az a vállalat, ahol az értékítélet negatív. Mivel nem egy-két cégről van szó —, s az országos kép­ben a szabolcsi ipar is szere­pel — ezért a változtatás igé­nye nemcsak óhaj, hanem pa­rancsoló szükség. Szervezés­sel, új termékek gyártásával, a megrendelő igényeihez va­ló alkalmazkodással, a tarta­lékok feltárásával lehet vál­toztatni. Nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaságról sem. 0 1etmentő gyógyszerek, növényvédő szerek tonna számra hagyják el a tiszavasvári vegyészeti gyár kapuját. Az igen kere­sett termékek jelentős részét a Szovjetunióba irányítják. A világhírű nyírségi gyár dol­gozóit azonban nemcsak gaz­dasági, üzleti szálak fűzik a szovjet emberekhez. Viszony­lag gyakran hangzik el itt orosz szó és a tiszavasváriak is sűrűn mennek hivatalos, baráti útra a Szovjetunióba. Mérhető, hogy a jól kialakí­tott emberi kapcsolatok meny­nyire segítik a gazdasági te­vékenységet. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság itteni tagcsoport­jának ügyvezető elnöke Bar­tók Antalné laboráns. Mivel hosszabb ideje jól tesz eleget ennek a megbízatásnak, ka­pott még egy megbízatást: ő a Hazafias Népfront tiszavas­vári területi bizottsága mél­A termelés hozamai világ- színvonalon állnak, de a költségek alakulásával már nem lehetünk elégedettek. Lapunkban a közelmúltban foglalkoztunk az állatte­nyésztés helyzetével, s éppen a megyei jó és rossz példák bizonyították, hogy az ered­mények eléréséért milyen so­kat lehet tenni egy-egy szö­vetkezetben. A hatékony és minőségi termelés feladatai átrendezik lett működő béke és barátsá­gi munkabizottság elnöke. A harmadik megbízatása nem társadalmi, hanem munkahe­lyi. Brigádvezető, mégpedig a Tyereskova brigádot vezeti. Kereken húszéves ez a brigád (alapító tagja is), s akkor vet­ték fel ezt a nevet, amikor az első űrhajósnő keringett a világűrben. Bartóknéék társadalmi ün­nepekre mindig meghívnak szovjet embereket. Jellemző A RAKAMAZI GYŐZELEM TERMELŐSZÖVETKEZET fóliasátrai alatt többek között négyezer tő salátát, tizenötezer csomó retket nevelnek. Képeinken: Tóth Jánosné és Inklovics Ferencné szedi a salátát... Kose- rák Andrásné, Kóder Jánosné, Holozsnyák Józsefné és Pausz Imréné retket csomóz. (Elek Emil felvétele) Adatok 1975-1981 Születés, házasság Az anyakönyvek és a né­pességnyilvántartás adatai, sokmindenről mesélnek. Ki­derül az adatokból az is, hogy míg Nyíregyháza lélekszáma növekedett, addig a születések száma kevesbedett. Hét évvel ezelőtt, 1975-ben 93 ezren lak­ták a megyeszékhelyet, _ és abban az évben, 3814 újszülöt­tet köszönthettek. Ezzel szem­ben a 110 ezres városban 1981- ben csak 3432 gyermek látta meg a napvilágot, összevetve a számokat — s tudva termé­szetesen, hogy nem minden Nyíregyházán született lakhe­lye a megyeszékhely —, ki­derül, hogy a népesség nagy­mérvű megugrását elsősorban a távolabbi és közelebbi vidé­kekről érkezettek okozták. A .kevesebb gyerek — nyil­vánvalóan — összefügg a há­zasságkötések számának csök­kenésével is; 1975-ben 1122 be­jegyzés került az anyaköny­vekbe, 1981-ben viszont, csak 940. Miért a páros életre való kisebb hajlandóság? Erre az ezzel is foglalkozó tudomány­ágak képviselői adhatnak vá­laszt. De menjünk tovább. A szá­mokból ugyanis az is kide­rül — sajnálatos és mint a többi, ez is országos jelenség —: a lélekszám-növekedést — mintegy 20 százalék — megha­ladó arányban, hozzávetőleg egyharmadával növekedett a halálesetek száma. Végül: a társadalmi esketé- sek az összes házasságkötés háromnegyedéről majdnem 90 százalékára nőttek. Ugyanez mondható el a névadásról is, ha bár az arányok, ott lénye­gesen alacsonyabbak. Hét év alatt 10 százalékkal növeke­dett ezek száma. S. Z. *■ Becsülik a pártonkívülielcet Közel az emberekhez Tapasztalatok a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál Hogyan látják ők, a párt- szervezet munkáját? Érzik-e a pártonkívüliek a bizalmat, a pártszervezet megbecsülé­sét? Számítanak-e rájuk? Ezekre a kérdésekre keres­tem választ a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalatnál. A megbecsülés jele Györki István, a műszaki telep vezetője, fiatal villamos mérnök: „Pártonkívüli va­gyok, két éve dolgozom a vál­lalatnál, 1981 júliusában ne­veztek ki erre a posztra. Ügy érzékelem, nagyon közel áll az emberekhez itt a párt- szervezet. Nem követelmény az előlépéshez, hogy párttag­nak kell lenni. Ez már maga a bizalom, a megbecsülés je­le. Amikor megtörtént a ki­nevezésem, a párttitkár be­szélgetett velem, s megkér­dezte: szükségem van-e se­gítségre. Kért, ha gondom van, forduljak a pártszerve­zethez. Jó érzés, ha törődnek az emberrel, ha azt érzi, nincs egyedül.” Krámos István, üzemvezető ugyancsak friss kinevezett a pártonkívüliek közül, ö a jó- savárosi péküzem sütőmeste­ri címet szerzett vezetője. Har­minc éve dolgozik a vállalat­nál. „Én ebben a szakmában születtem, ebben nőttem fel, hiszen az apám mellett tanul­tam a mesterséget. Ez az éle­tem. Tudom, mit jelent, ha hagyják az embert önállóan dolgozni, vezetni. És én ezt megkaptam. Bíznak bennem. Most különösen érzem.” Eh­hez persze nem árt, ha tud­juk, hogy a Krámos István vezetése alatt álló pékség há­rom műszakban 22 féle pék­süteményt, réteseket, túrós­táskákat stb. készít. Kovács István, a vállalat pártszervezetének titkára mondja: „Nálunk a termelés- irányítók 70 százaléka pár­tonkívüli. A kölcsönös biza­lom nélkül aligha lennének sikereink, eredményeink. Ezt igyekszünk is ápolni. Rend­szeres, hogy a pártvezetőségi ülésen párton kívüli vezető is számot ad a munkájáról. Ezt igénylik is, számítanak rá, és isten ments, hogy meg­feledkezzünk, megsértődné­nek.” Kenyér 340 ezer embernek A kapcsolatról így beszél Mészáros Jánosné szb-titkár: „Azt tapasztalom, hogy a pár­tonkívüliek hamarabb beko­pogtatnak a pártirodába se­gítségért Kovács Pistához, ők „csak” így hívják a párttit­az oldott, jó kapcsolatokra, hogy a hivatalos program mindig magyar és orosz nép­dalok éneklésével ér véget. Bartókné brigádjának tagja Valovics Gyuláné, a népszerű Nyina, aki a Szovjetunióban született és szerzett vegyész­mérnöki diplomát. Az utóbbi pár évben szinte kifogástala­nul megtanult magyarul. Saj­szerint sikerrel szerepelnek. A felkészülésben fűti őket a Nyinához és a szovjet kollé­gákhoz fűződő jó kapcsolat. Pál János, a gyár osztály- vezetője szívesen emlékezik a beregdaróci évekre. Az ottani tsz főkertészeként ismerke­dett meg, barátkozott össze több szovjet mezőgazdasági szakemberrel. Tuzséron, Mán­Bartóknéék barátsága nos, most nem tudunk beszél­ni vele, mert külszolgálatot teljesít Moszkvában, csak jú­nius végén jön haza. Addig sincs „nyelv nélkül” a gyár. Bakó Katalin, a műszaki-fej­lesztési osztály fordítója jól tud oroszul. Balogh Lajos gyógyszergyártó szakmunkást viszont nem a nyelvtudás, hanem a munka és egy kitün­tetés is köti a Szovjetunióhoz. Tavaly kapta meg a magas szovjet kitüntetést, amelynek ez a neve: A Szocialista Mun­kaverseny Győztese. Itt em­lítjük, hogy a Tyereskova bri­gád is egy fényes, magyar ki­tüntetés tulajdonosa. A ve­gyész lányok és asszonyok A Szakma Kiváló Brigádja ki­tüntetést vehették át. A bri­gád az egyik „magja” a tag­csoportnak. Különböző helyi és megyei vetélkedőkön rend­dokon gyakran ott volt az al­maátadáson. Megtanult be­szélni annyit oroszul, hogy az átadás-átvételnél megértette magát. Más tsz-ek átadói is hozzá fordultak néha: „Gye­re már, segíts, te értesz a nyelvükön”. Pál János gyár­hoz fűződő emlékeit szó sze­rint idézzük: „Kétszer jártam a Szovjetunióban növényvé­dő szer ügyben, egyszer mák- termesztéssel kapcsolatos ügy­ben. Másodszorra már jó ba­rátomnak mondhattam az egyik moszkvai szakembert, akit azonban délután hiába kerestem a munkahelyén. De kolléganőjének nagynehezen elmagyaráztam, hogy honnan jöttem és melyik szállodában lakom. A barátom másfél óra múlva szerzett tudomást az ottlétemről és rögvest hozzám jött a szállodába. Miattam elhalasztotta elintézni valóit és színházjegyet is szerzett nekem”. Kubala Ferenc főosztályve­zető arra emlékezik szívesen, hogy a szovjetunióbeli szak­mai útján tartalmas program­mal kitöltötték szinte az egész szabad idejét. Moszkvá­ban és Kazahsztánban egy­aránt tapasztalta, hogy a szakemberek körében és a szórakozóhelyeken is milyen nagy a tekintélyük a magya­roknak. Hozzáteszi: fordítva is igaz. Egyszer itt járt Ti- szavasváriban Szoprunov pro­fesszor, a trópusi intézet mun­katársa. Szenvedéllyel beszélt a gyógyszerkutatásról, a tu­domány több más ágáról, ugyanakkor oldottá tette ma­ga körül a légkört. Sok vic­cet mesélt, kedvesen társal­gó«. H. Kovács Lászlóné, az üzemi pártbizottság titkára a klubkönyvtárra hívja fel a figyelmünket, amelyben öt­venféle folyóirat található. Közülük jó néhány a Szovjet­uniót mutatja be. Két, sokat mondó kitüntetést is említ. 1979-ben az Országos Béke­tanács dicsérő oklevéllel is­merte el a tagcsoport barát­sági munkáját. Bartókné ta­valy MSZBT aranykoszorús jelvényt kapott. Nábrádi Lajos kárt. Ez is annak a jele, hogy közel érzik magukhoz.” Tévedés lenne azt gondolni csupán e szűk területre kor­látozódik a pártszervezet és a pártonkívüliek kapcsolata. Átszövi az a vállalat egész gazdasági, politikai életét. A Nyíregyházi Sütőipari Válla­latnál nem okoz gondot egy- egy helyi párthatározat sike­res megvalósítása. Azok elő­készítésébe, kidolgozásába rendszeresen bevonják a pár­ton kívüli szakembereket, ve­zetőket is. Erről így beszél a párttitkár: „Egy-egy pártha­tározat meghozatala előtt adott kérdésekben szocioló­giai felméréseket szoktunk végezni. Ezekben részt vesz­nek a pártonkívüliek is. Leg­utóbb felmértük a lakosság kenyér- és péksütemény-el­látására való felkészülést az ötnapos munkahét bevezetése előtt. Ez azért volt fontos, mert a vállalatunk a fél me­gye, 340 ezer lakos kenyérel­látásáról köteles gondoskod­ni.” Ebben a brigádmunkában részt vett Makár István osz­tályvezető és több szakem­ber. Alapos értékelést készí­tettek Ennek alapján jó munkaprogramot fogadott el a pártszervezet. Képességük­nek megfelelő fe^afokat bíznak a pártonkrvüliekre. Dr. Bartha Lajos főmérnök kiváló elemzése segített egy sor gond megoldásában. Prob­léma volt a termékek minő­ségével, a technológiai fegye­lemmel és a műszaki fejlesz­téssel. Az így, kollektiven ké­szült előterjesztés alapján született helyes párthatáro­zat. Felmérték a lakosság igé­nyeit. A piackutatásra ala­pozva változtattak az 1 és 2 kilós kenyerek arányán, kü­lönösen a hétvégeken kere­settebb 1 kg-osok javára. Felmérés tanulságokkal Kezdeményezte a pártszer­vezet, hogy a pártonkívüliek is vegyenek részt az üzemi demokrácia felmérésének elemzésében. Ez azért került korábban terítékre, mert né­hány üzemben gond volt egyes gazdaságvezetők maga­tartásával, példamutatásával. Nem foglalkoztak a szocialis­ta brigádmozgalommal, nem törődtek eléggé a fiatalokkal, a*KISZ-szel. Ha meg is hall­gatták az emberek javaslata­it, nem tettek megvalósításu­kért semmit. Ezeken változ­tatott a gonddal készült elem­zés alapján született pártha­tározat. Nyomán történtek kádercserék, vezetőket men­tettek fel és újat neveztek ki. Mindezt az emberek, a köz­vélemény egyetértésével, és megelégedésére végezték. Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents