Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-14 / 111. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. május 14. Napi külpolitikai kommentár Békéltetés — amerikai módra T örökországba és Görögországba utazott Haig amerikai külügyminiszter. A tábornok-diplomata azért látogatott el a délkeleti NATO-szárny két országába, hogy valamiféle rendezést érjen el Ankara és Athén között. Ismeretes, hogy a két szomszédország viszonya már hosszabb idő óta konfliktusokkal terhes, zavarja kapcsolatukat a megoldatlan ciprusi helyzet, az Égei-tenger feletti szuverenitás miatti vita. Cipruson már csaknem nyolc éve állomásoznak török csapatok, s a sziget északi harmadán létrehozták az úgynevezett török szövetségi államot. A ciprusi rendezésre vonatkozólag nagy az eltérés Ankara és Athén nézetei között. A görögök olyan rendezést képzelnek el, ami lehetővé teszi a menekültek visszatértét, s a központi kormánynak igen széleskörű jogokat ad. A török fél viszont csak úgy látja biztosítottnak a török ciprió- ták jövőbeni biztonságát, ha megőrzik a külön török államrészt, s a sziget központi kormánya csak korlátozott jogkörrel rendelkezik. Különböznek a vélemények a sziget demilitarizálására vonatkozólag is. A görög—török ellentétek másik oka az Égei-tenger. Vita folyik a két állam között a szigettenger szuverenitásáról, a szigetek feletti átrepü- lés jogáról, a parti vizek terjedelméről, s a kontinentális talapzat tulajdonjogáról. (A kis-ázsiai kontinentális talapzat görög szigetek parti vizei alatt nyúlik, tehát mindkét állam jogot formál az ott feltételezett kőolaj- kincs kitermelésére.) Ezek a nézeteltérések és a hosszú évszázadok óta felhalmozódott nacionalista indulatok jelentik a két NATO-ál- lam ellentéteinek forrását. Korábban az Egyesült Államok már ért el némi sikert a szomszédok megbékélteté- sében, ám az így tető alá hozott égéi rendezési elképzelést, a „Rogers-tervet” Papandreu görög miniszterelnök kormánya semmisnek nyilvánította. Ä z amerikai kormány fő célja, hogy megőrizze befolyását a térség1 ben. Ezért Washington — ellentétben a nyugat-európai kormányokkal — nem bírálta az ankarai katonai kormányzat intézkedéseit. Az Egyesült Államok szeretné elérni, hogy a görög kormány se vonuljon ki a NA- TO-ból — ahogy azt Papandreu korábban megígérte —, s az amerkiai támaszpontok felszámolására se kerüljön sor a közeljövőben hellén földön. Haig megbeszélései nyilván ezeket a célokat szolgálják majd. Megfigyelők tudni vélik, hogy újabb katonai segélyek ígéretével akar majd a Pentagon számára újabb előnyöket szerezni a Pentagon, s a Törökországnak adott katonai támogatást esetleg a nyomás eszközéül használja Athénben. Miklós Gábor Tudományos ülésszak Dimitrov születésének tOO. évfordulója alkalmából Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP Politikai Főiskolája és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete csütörtökön a főiskolán. Az ülésszakon részt vett Győri Imre, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Nagy Gábor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen voltak a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének, valamint a budapesti bolgár kulturális intézetnek a képviselői. Az ülésen Szabó Józsefnek, a Politikai Főiskola rektorának megnyitója után Borsá- nyi György: Dimitrov és a magyar munkásmozgalom című referátumában, 1911-től, a szakszervezeti titkárok budapesti nemzetközi értekezletétől követte nyomon Dimitrov és a magyar munkás- mozgalmi vezetők szorosan összefonódó tevékenységét. Kiemelte a Kominternben folytatott nemzetközi értékű munkásságát és részletesen foglalkozott a lipcsei perben tanúsított hősies magatartásával, illetve annak a magyar mozgalomra gyakorolt hatásával. Ezt követően Boncso Pen- csev Mitevnek, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetének előadása felidézte Georgi Dimitrovnak az életét, szólt azokról a kapcsolatokról, amelyek e küzdelmek során Dimitrov és a magyar munkásmozgalom között kialakultak. A felszólalók a Dimitrov-i életmű egy-egy fontos részletkérdésével foglalkoztak. Többek között Dimitrovnak a Ko.mintern VII. kongresszusári elfogadott irányvonal kidolgozásában játszott szerepét elemezték, s Dimitrovval kapcsolatos személyes emlékeket elevenítettek föl. Tovább bővül a vállalatok hatásköre (Folytatás az 1. oldalról) vállalatoktól. Ezután a rendelkezésükre álló egyéb információk alapján készítik el az elemzést, ilyen kötelezettségük többé nem lesz a vállalatoknak. Több területen megszűnik a felügyeleti szervek közvetítő funkciója a vállalatok és egyes irányító szervek között. Például a mérnökök közgazdasági továbbképzését eddig a vállalat javasolta, s ezt a javaslatot a felügyeleti szerv a Művelődési Minisztériumnak, illetve az egyetemnek továbbította. Ezentúl a vállalatok mérnökeiket közvetlenül az egyetemre javasolhatják. A Minisztertanács csütörtöki rendeletéivel összhangban miniszteri rendelet módosítja a vállalatok néhány -=- főként munkaügyi jogkörét. A jövőben nem szükséges a felügyeleti szerv engedélye a külföldön munkát vállalók itthoni fizetésének megállapításához, továbbá ahhoz sem, hogy az ösztöndíjjal külföldön tartózkodók itthon megkapják átlagkeresetüket. A kollektív szerződéseket sem kéri be ezentúl a felügyeleti szerv, azzal a jövőben csak akkor foglalkozik, ha vitatott. Korábban a felügyeleti szerv állapította meg, hogy a dolgozó másodállása összeférhetetlen — a főfoglalkozásával, s adhatott ez alól mentesítést A jövőben — az igazgatók és igazgatóhelyettesek kivételével — mindez a vállalati vezetők hatáskörébe kerül. Púja Frigyes tárgyalásai Bulgáriában Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Púja Frigyes külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Bulgáriában. Az elvtársi légkörű találkozón, amelyen részt vett Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, bolgár külügyminiszter, nagyra értékelték a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat és megvitatták továbbfejlesztésük és elmélyítésük lehetőségeit. Áttekintették a két ország közötti, a KGST keretében megvalósuló gazdasági integráció kérdéseit is. ★ Csütörtökön délelőtt és délután is tárgyalt Szófiában Púja Frigyes és Petr Mladenov. Ezúttal elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról volt szó, s a miniszterek elégedetten állapították meg, hogy a két ország sokoldalú együttműködése minden téren dinamikusan fejlődik. Jelentősen bővült a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, amely a szakosodás és a kooperáció új, hatékony formáival gazdagodott. Ugyanakkor rámutattak, hogy még sok kihasználatlan lehetőség van, amelyek kiaknázásához együttes erőfeszítésre van szükség. A miniszterek megállapították, hogy a két ország kölcsönösen érdekelt az együttműködés fejlesztésében a tudomány, a kultúra, az oktatás, az idegenforgalom, a két ország megyéi, városai és vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok és tapasztalatcsere területén. Petr Mladenov tájékoztatást adott a BKP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a szocialista építőmunka időszerű feladatairól. Nemzetközi politikai kérdésekről szólva a bolgár külügyminiszter rámutatott, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos a párbeszéd folytatása a Kelet és a Nyugat között és ismertette az ennek érdekében kifejtett bolgár tevékenységet. Kiemelte, hogy a bolgár külpolitika egyik központi kérdése a Balkán-félsziget országai és népei békéjének és jószomszédi együttműködésének elősegítése. A Bolgár Népköztársaság ennek érdekében szorgalmazza, hogy a Balkánt alakítsák nukleáris fegyverektől mentes övezetté. Púja Frigyes bulgáriai hivatalos baráti látogatása pénteken fejeződik be. Fold körüli pályán a Szojuz T—S (Folytatás az 1. oldalról) Az űrhajósegységhez 1970-ben került, a Szojuz űrhajókon és a Szaljut űrállomásokon végzett repülésre képezték ki. Munkája mellett 1977-ben elvégezte a Ga- garinról elnevezett katonai légügyi akadémiát. Az új szovjet űrhajón immár másodszor indult a világűrbe Va- lentyin Lebegyev. A negyvenéves űrhajós moszkvai, szakmája repülőmérnök és 1973 decemberében, a Szojuz—13. űrhajó fedélzeti mérnökeként töltött — Pjotr Klimuk parancsnokkal együtt — nyolc napot a világűrben. Lebegyev a moszkvai Ordzsoni- kidze Eepülőfőiskolán végezte tanulmányait, majd ezek befejeztéBBHHHHHHB9BBDHH9HHRHBHBB vei 1966-ban került az űrhajózással foglalkozó kutatóintézetbe. Első fontosabb munkáit az űrobjektumok leszállásának, visszatérésének problémái terén végezte. Mind nagyobb feladatokat kapott az új űrhajók, űrállomások tervezésében, számos újítását alkalmazták és több találmányát is be. vezették. 1972-ben került az űrhajósegységhez. Lebegyev, aki első kozmikus útjáért megkapta a Szovjetunió hőse címet, a Lenin-ren- det, továbbra is részt vett mind az űrobjektumok tervezésében és gyártásának irányításában, mind pedig a kozmikus program végrehajtásának szervezésében. Kiváló ismerője mind a Szojuz—T típusú űrhajónak, mind pedig a Szaljut—7 űrállomásnak. 1971. óta az SZKP tagja. A háború erői ellen A Varsói Szerződés aláírásának 27. évfordulójára A ligha ismer a történelem még egy olyan katonai-politikai szövetséget, amelynek céljai és feladatai any- nyira az emberiség boldogulását szolgálnák, mint a Varsói Szerződés szervezete. Programját és gyakorlati tevékenységét egyaránt — a szocialista társadalom természetének megfelelően — a béke iránti őszinte aggodalom, a háborús fenyegetés elhárításának törekvése hatja át. Az 1955. május 14-én a Varsói Szerződést aláíró tagországok pontosan meghatározták céljaikat. Ezek szerint a külpolitikai erőfeszítések összehangolására törekszenek, a résztvevő államok biztonságáért, az európai és világbé- | kéért folytatott harcban. Együttműködnek védelmi téren, a résztvevő államok ; szuverenitásának és függetlenségének közös védelme érde- | kében, az imperializmus agresszív kísérleteinek hatékony i megakadályozásáért. Az elmúlt évek igazolták, hogy a ' Varsói Szerződéshez tartozó államok hívek meghirdetett l céljaikhoz, pontosan betartják a kölcsönös kapcsolatok alapjául szolgáló elveket. A Varsói Szerződésnek jelentős a befolyása az európai, de az egész világ politikai helyzetére. A szerződés államai állhatatosan harcolnak a nemzetközi viszonyok elvileg új modelljéért. Alapja természetesen nem a viszály szítása, hanem a békés egymás mellett élés elve, nem az I erőre való támaszkodás, hanem az erő alkalmazásának elutasítása, nem a fegyverkezési verseny, hanem a lesze- | relés. A „lenni vagy nem lenni” hamleti kérdés napjainkban í a szó szoros értelmében érinti az egész emberiséget. A kaI ‘ tonai veszély ugyanis egyre növékszik. A NATO katonai doktrínái változtak ugyan, de a lényege változatlan ma- | radt. A hidegháború éveiben az úgynevezett „tömeges . megtorlás” stratégiája volt érvényben, amely az atomzsa- | roláson alapult. Amikor az erőviszonyok egyre inkább a szocializmus i javára módosultak, akkor „rugalmas reagálás” elnevezés- : sei új koncepció jelent meg, meghirdetve az általános i atomháborút. Ezt követte a „reális fékentartás” doktriná- ; ja, amelyben azonban a realitásnak még halvány árnyékát sem lehetett felfedezni. Jelenleg a Pentagonban és a NATO-törzsekben a „korlátozott atomháború” doktrínája az elfogadott, amely „megelőző atomcsapások” mérését hirdeti meg. Az amerikai eurorakéták segítségével az „X. órában” a Varsói Szerződéshez tartozó államok területén közel 2500 célt akarnak megsemmisíteni. Az enyhülés ellenfelei nem mondtak le arról, hogy megbontsák a Kelet és Nyugat között kialakult viszonylagos erőegyensúlyt. Holott a történelem bebizonyította, hogy hiábavalók mindazok az erőfeszítések, amelyeknek célja, hogy bármely hatalom egyoldalú katonai előnyt érjen el. E '*’ ppen ezért a Varsói Szerződés államai az egyetlen járható utat javasolják: be kell szüntetni a mennyiségi és minőségi fegyverkezési versenyt. S bár a NATO a legtöbb ésszerű javaslatot figyelmen kívül hagyja, a Varsói Szerződés résztvevői változatlanul hangsúlyozzák: készek a más katonai tömbhöz tartozó államokkal bármiféle megállapodást kötni az atomháború útjának teljes eltorlaszolására. Olga Trofimova az APN szemleírója Bárány Tamás: A fészek melege 45. — Ó, igen — mondja Tibor kínlódva, s örül, hogy a szobaajtót, nyithatja apja előtt, s most sem kell a szemébe néznie. — Bájos teremtés ... — És arra gondol: végeredményben ki tehet arról, hogy Bende Lajos elektromérnök véletlenül éppen Szotyori Má- riáékhoz szállt ki javítómunkára, aztán egymásba gaba- lyodtak... A lány egyetlen szóval sem említette, hogy menyasszony — így Lali a legjobb Íriszemben kezdett udvarolni neki!... Nna! Szász Bálint pillantja meg odabent elsőül az öreg Kovácsot; felderülő arccal lép oda hozzá. * — Á, Kovács szaki! Maga itt? — Kezet ráznak, Szász aztán Tiborhoz fordul. — De kedves gondolat volt tőled, Tibikém, hogy a műhelyből is meghívtál valakit! — Nagyon derék! — Kiáltja Fülöp Géza, poharát az öreg Kovácsra emelvén. — A munkásság kitűnő képviselőjét! Éljen! Kéz is odalép, a kezét nyújtja. — Hozott isten, öreg harcos! De örülök, hogy itt látlak! — És Tiborra pilant. Amaz a homlokáig veres most. Körülnéz, aztán lassan odamegy a szoba közepére, ahol az imént Fülöp Géza olvasta fulmináns köszöntőjét, és fölemeli a kezét. — Halljuk! — kiáltja kíváncsin Bende örömapa. — Halljuk! — kontráz neki büszkén Szotyori, a másik örömapa. Tibor Szász felé fordul. — A most érkezett vendég nem — megnyomja a szót: — valaki a műhelyből, Bálint bátyám. — Ezt meg már Fü- löpnek mondja: — És nem is csak a munkásság kitűnő képviselője. Itt az ideje, hogy egy régi-régi titkot bevallják: Kovács szaki egyben az édesapám is! Az igazgató elragadtatva tapsol. — Pompás! Kovács — Kovács! Hehe! Ennél jobb viccet ma estére, gyerekek!... — A könnyét törli, úgy kacag. — Nem is mondtad, Tibikém, hogy műsoros estre hívtok! Réz arca rezzenéstelen, ahogy most a fejét rázza. — Ne mulass, Szász elvtárs, ez komoly dolog. Szász rámered. — Komoly? És te tudtál erről? Réz bólint. — Én vettem fel a fiatalembert. Akkor még a személyzeti osztályon dolgoztam, emlékszel. Az igazgató gyámoltalanul körülnéz. — De miért kellett ezt, barátaim? Tibor a száját rágja, rövid némaság után Kata felel helyette. — Nem akart visszaélni az apja protekciójával... — így volt! — int hevesen Réz Ernő. — Éppen ezért szigorú diszkréciót kért... — És te? — néz rá Szász. — Biztosítottam, hogy megkapja! Azt mondtam magamnak: derék, szerény fiú, hát támogassuk! Nem akar visszaélni a származása adta előnyökkel, az apai protekcióval ... Ritka az ilyen fiú a mai világban! Fülöp tekintete állhatatosan ott ül Tibor arcán. Aztán odahajol hozzá, és odasúgja neki: — Az apád protekciója ... — Legyint. — Tibi, Tibi! Dörzsölt fiú voltál te már ezelőtt tizenkét évvel is!... Kis csönd. Az öreg Kovács aztán körülnéz. — No, fiam. Eljegyzésre hívtatok. Hát hadd gratulálok a jegyespárnak! — Körülnéz; a fiatalokat keresi, de azok a szomszédos szobában bújtak össze. Tibor töpreng, hogy csupán csókolóz- ni-e, vagy Lali ezzel is az időt akarja húzni... Az öreg lassú léptekkel átmegy Tibor szobájába; a fiatalok szétrebbennek. Erről a csokorról is lekerül a papír. — Gratulálok, Marikám — mondja az öreg halkan, s utána mindjárt köszörül a torkán. — Sok boldogságot! Kata itt áll mellette, és most megállapítja magában, hogy azért az öreg még keményebb legény, mint hitte: csaknem rezzenéstelen arccal csinálja végig ezt a szörnyű komédiát. Hát hiába: az öregek idegei... Azok még idegek! — Csókolom — mondja Mária elcsukló hangon. — És nagyon-nagyon köszönök mindent. Az öreg most Lalira pillant. — Hát így választottál... — A fiúnak is kezet nyújt, de az rémülten félrekapja a fejét, azt hivén, hogy az öreg meg akarja ütni. — Neked is minden jót kívánok, Lajos fiam. És hosszú boldogságot! A fiú hatalmasat nyel, mert valósággal elszorult a torka, és földre szegezett szemmel így szól: — Tessék megérteni bennünket, Imre bácsi, nem tehettünk mást... Nagyon szeretjük egymást! Az öreg csöndesen, szelíden bólogat. — Hát hiába, ez a dolgok rendje... — mondja aztán beletörődőn, -és Katának könny önti el a szemét, any- nyira megsajnálja hirtelen az apósát. Lalit inkább fölszabadítja ez a szelídség, megkönnyebbülve így szól: — Tessék megengedni, Imre bácsi... hadd mutassam be a menyasszonyomék famíliáját. — Belekarol, úgy kormányozza az öreget majdani apósáék felé. * Az öreg Kovács szívélyesen kezet szorít Szotyorival, aztán a mellette álló asszonyhoz lép, megcsókolja, és megkérdi Lalitól: — Miért akarod te nekem bemutatni a menyasszonyomat? — Körülnéz, s széles mosollyal rámutat az öröm- anyára. — Engedjétek meg: a menyasszonyom, Szotyori Mária! — Újabb tréfa! — üvölt fel boldogan Szász Bálint. — Két Kovács — két Szotyori! (Folytatjuk)
