Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-08 / 82. szám
\ Kelet-Magyarország 1982. április 8. AZ ÖRÖM ÓRÁI Nyílt nap az oviban Az elmúlt hetekben a kisvárdai járás területén — az egészségnevelési hónap alkalmával — az óvodák kinyitották kapuikat a szülők, egészségügyi dolgozók, társintézmények előtt. Az elnevezés nem azt jelenti, hogy egészségneveléssel csupán a tanév során egy hónapban foglalkozunk, hanem azt: a tudatosan tervezett nevelőmunkát ebben a hónapban az érdeklődők elé állítottuk. Sok örömet adott ez a nap. Mert kell-e attól nagyobb öröm a szülőnek, nagyszülőnek, amikor látja, hogy a szeptemberben szorongásai, sírással óvodába maradó gyermek mostanra otthonosan mozgó, könnyen barátkozó, az óvodai szabályokat ismerő gyermekké vált. Ezen a napon ugyanis a szülőkkel együtt építettek, barkácsoltak, gyurmáztak, szerepjátékokat játszottak, s a legélvezetesebb, hogy együtt tornáztak és versenyeztek. A játék, a versengés, a drukkolás hangulata arról győzött meg bennünket, hogy a rendezvény érzelemkeltő hatása maximális volt. Az összetartozás érzése erősödött e kezdeményezésben, ami nagyon fontos nevelési feladata a családnak, az intézménynek. Jónak tartom ezt a szervezést azért is, mert a szülő, a gyermek, óvónő arcáról eltűntek a gondok, problémák, és a nevelési eszköz a mosoly lett. Ez olyan légkört teremtett, amire érdemes fesz visszaemlékezni, s ebből az élményből talán sokáig lehet táplálkozni. Voltak óvodák, ahol rostos gyümölcsleveket kóstoltak .a .gyermekek és. a, szülők, vagy Vhol nyers zöldségfélével és gyümölccsel jutalmazták a versenyzőket; volt ahol a konyhai munkába, a tálalásban segíthettek és tájékozódhattak a szülők. Akadt ahol a feledésbe merülő ételféleségeket — kukoricaliszt és darakészítményeket — kóstolhattak, ettek diót, sütőtököt. Minden óvodában visszfTOB Konyakpipa? Konyakpipa — franciáknak címmel megjelent cikkükhöz fűznék néhány észrevételt. Például: ........ ópiumot termelnek. ..” helyett szerintem mákot termelnek, melynek a levegőn megszilárduló tejnedve az ópium. — A nargi- lét (vízipipa) az indliánok nem szívják, mert nem ismerik, a nargilét a Közel- Keleten szívják. Az indiánok a békepipát (calumet) béketanácskozásaikon használják, mely egy fapipa, amit közösen szívnak. A pálmát azonban a második bekezdés viszi el.. „Továbbiakban örvendhettünk a riporterközvetí- tő berendezés és a konyakpipa sikereinek.” Csak gyenge fantáziámmal nem tudom elképzelni, milyen szerkentyű lehet egy olyan berendezés, mely riportereket közvetít az olimpiára. Hasznos lett volna a televízió Riporter kerestetik versenyére is benevezni a riporterközvetítő berendezéssel (forintért!) Az „ősidők”-től napjainkig terjedő pipatörténelem a cikkben hézagos és pontatlan. Szakács Lajos Nyíregyháza, Arany János u. 15. volt egészségnevelési előadás, s ebben a községben élő egészségügyi dolgozók lelkesen részt vállaltak. Volt óvoda ahol e napon a gyermek- munkákból kiállítás készült, ahol bemutatták az ismert ábrázolási, technikai eljárásokat, vagy ahol a közös test. nevelést követte az udvari körjáték, vagy közös farsangi jelmezkészítés, játékjavítás. Talán hasznos volna, ha ez a nyílt nap minden intézményben hagyománnyá válnék, hogy az ötleteket újabb kövesse. A gyermekek e nap élményét még sokszor fogják idézni rajzokon, beszélgetések során, a közös nap élményét szeretetükkel köszönik meg azzal, hogy ra- gaszkodóbbak lesznek, s közlékenyebbek. Álljon példaként előttünk a nagyszülők részvétele, akik még nem fáradtak el a gyermeknevelésben — pedig nehéz körülmények között nagy családokat indítottak el — s még maradt türelmük az unokáikhoz, a kedvükért még játszanak is. Pénzes Ilona óvodai felügyelő MODERN MOZGÁSVILÁG Vendégünk volt a Pécsi Balett A Pécsi Balett megalakulásakor éppen azzal különböztette meg magát a többi balettegyüttestől, hogy a „hagyományos” balett színre vitele mellett a máról, a mának akart és akar szólni. Az együttes elképzelései a színház felé orientálódnak, ahol egy adott darabon belül jelenik meg a próza, a zene. a tánc. Jean Michele Jarre: Oxigén című művére Eck Imre készített koreográfiát, amelyet az MVMK-ban mutattak be. Érdekes párhuzamot állít fel az emberiség számára, az élethez nélkülözhetetlen „oxigén” és az embert, az életet-éltető kapcsolatok, a szerelem között. A koreográfus, a cselekmények pantomimszerű beállításával használta fel a modern moz gásvilágot. Kibontakozik előttünk az emberek baráti, szerelmi kapcsolatainak bizonytalan keresése, amelyből — úgy látszik — nincs menekvés. A táncjátékból a magas színvonalú előadás ellenére is hiányoltuk az egyes emberek karakterét, jellemét és a táncba zárt mondanivaló teljesebb megformálását. A veronai szerelmesek Luby Margit emlékére Honismereti pályázat Megyénk szülötte, a jeles néprajzkutató Luby Margit nevét vette fel az ez évben országosan 30. alkalommal meghirdetett honismereti gyűjt őpályázat, -Ä 'Néprajzi Múzeum „JÓ éves á néprajzi pályázat” címmel rendkívüli jubileumi felhívást is intéz a mozgalomban évek vagy évtizedek óta részt vevő közösségekhez és egyéni gyűjtőkhöz. A pályázók képet adhatnak gyűjtési tapasztalataikról, összegezhetik eddigi munkájukat. A történeti összegezést serkentő rendkívüli pályatétel mellett a parasztcsaládok életkörülményeinek 1945 utáni alakulását, a hagyományos és új mezőgazdasági munkaeszközöket, a falusi kismesterségek múltját és fennmaradását kutató és bemutató téma kapott nagyobb hangsúlyt a Néprajzi Múzeum pályázati felhívásában. A magyar nyelvjárás eltűnőben lévő népi hagyomány- anyagának gyűjtését szorgalmazza a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének ajánlata. Az MTA néprajzi kutatócsoportja pedig a falu népi hiedelemvilágának, a falusi nők megváltozott helyzetének, a falusi táplálkozásnak a bemutatását vállaló pályamunkák készítésére serkent. A- Szabadtéri Néprajzi Múzeum parasztporták jellegzetes elhelyezkedésének a vizsgálatál kéri. A Magyarországi Nemzetiségi Szövetségek ajánlata között néprajzi vizsgálati témakörben a nemzetiségi falvak építkezése, lakberendezése, a paraszti gazdálkodás, a kismesterségek leírása és ezek szakszókincse, a népviselet, a nemzetiségi parasztság társadalmi összetétele, egykori és mai életmódja, a naptári év szokásai, a nemzetiségi település népdalkincse, zene- és tánckultúrája szerepel. A nyelvészeti témakörben a nemzetiségi település ragadványnevei, szólások, a kétnyelvűség és a második nyelv tanulásának körülménye! a kiemelt vizsgálati terület, A pályázatot meghirdető megyei szervek e témakörök mellett a gyűjtők figyelmébe ajánlják egy-egy megyei népművészünk munkásságának, továbbá egyes folklórcsopor- tok tevékenységéről szóló emlékek és dokumentumoknak az összegyűjtését és ismertetését. A jól sikerült pályázatok ebben a témakörben magasabb díjazásban részesülnek. A nyelvjárási — ezen belül a földrajzi névgyűjtő — pályázatok szintén kiemelt elismerést kapnak. A legújabb kori helytörténeti kategóriában a városi társadalmi osztályok és rétegek életmódjának, a helyi kulturális csoportok, intézmények, egyletek, ifjúsági szervezetek történetének a vizsgálata áll a középpontban. Üzemtörténeti kategóriában ipari, mezőgazdasági és erdő- gazdasági üzemek, kereskedelmi vállalatok, valamint a szövetkezeti mozgalom törté netének a vizsgálata, üzemi é\skönyvek, krónikák, szocialista brigádnaplók megírása szerepel kiemelt témakörként a pályázati felhívásban. A pályázat beküldési batárideje: 1982. augusztus 31. A pályamunkákat két példányban a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága címére kell beküldeni. Me gyei eredményhirdetésre az 1982. évi múzeumi és műemléki hónap (október) végén kerül sor. (P. á.) Részlet az Oxigénből. (Jávor László íelv.) klasszikussá vált párjának (Rómeó és Júlia) — Shakespeare halhatatlan romantikus történetére Tóth Sándor készített, zömében klasszikus jellegű koreográfiát. A modern mozgásvilághoz szokott együttes szépen helyt állt a „hagyományos” balett színre vitelében. A koreográfus Sólymos Pál és Zarnóczai Gizella személyében — a technikai feladatok megoldásán túl mélyen átélt előadásmódjukkal kiváló főhősökre talált. A népes szereplőgárdából kiemelkedett még Kuli Ferenc — Mercutio, valamint Körmendy László — Tybalt. Az est záróképe a koreográfus optimizmusát tükrözi: a szerelem tovább él. s. z. Húsvétra ígéri a kereskedelem Sonka, Jó ellátást ígér a kereske- delení húsvétra. A 750 má- zsányi füstölt hús több mint kétharmada már a boltokban van, s a megye lakói 2100 mázsa tőkehúsból és felvágottból is vásárolhatnak. Baromfiból pedig 12 vagonnyi jut az asztalokra. S hogy a sonkát legyen mivel megenni, a sütőipar 240 mázsa kalácsot süt. Nem hiányzik majd a pultokról a beigli sem, abból 40 mázsát gyárt a vállalat, de Mátészalkáról még ennél is több, 50 mázsa kerül ki. A két sütőipari vállalat összesen 23 ezer 800 darab tortakarikát készít, s a napi szükségleteken telül 70 mázsa kenyeret is tartalékol. A v.^de^ia^Yvállálatln cukrászüzemei további 15 ezer tortakarikát készítenek, gyártanak 5 mázsa teasüteményt, s a sütni nem szeretők számára 1700 késztortát, valamint 3000 csomag tortakrémet állítanak elő. Tejből, tejtermékből viszont az igények szerint vásárolhat mindenki. A télre tárolt zöldségből és , torta, kölni gyümölcsből még most is bőségesen van, és bővül a primőrök köre is. Az utóbbit az ország déli megyéiből való szállítással érik el. Még az is megeshet, hogy a paradicsom is megjelenik a pultokon. A ZÖLDÉRT a mennél jobb ellátás érdekében szombaton is szállítani fog a boltokba. A jelek szerint egyedül a dióbél számít majd hiánycikknek. Locsolni való is lesz: egyedül az aerozolos kölnikből lesz a kelleténél kevesebb, de a választék bővítésére feltehetően megérkeznek a román kölnik is. Végül: az ünnepen az elmúlj,, ifnrjep, április 4. néhány tanulságát Ti$ hasznosítani akarják. Vasárnap ugyanis néhány helyen — Eperjes ételbár, Zöld elefánt, a Dózsa György úti 251. számú italbolt — kiváló volt a tej- és a kenyérellátás. Nem így másutt. Az ellátást mindenütt kielégítővé akarják tenni. S nem csak húsvétra! Négy testvér Négy tuzséri Iván-testvér ült egyszerre a vádlottak 1 padján, közülük a 25 éves Gábor volt a legismerősebb a bíróságon: ő már kétszer állt ott hivatalos személy elleni erőszak miatt. Iván Gábor és a 27 éves Tibor bátyja alkoholisták, a legújabb garázdaságot is ittasan követték el. Az eset úgy kezdődött, hogy Iván Tibor ittasan tért haza a lakására és összeveszett feleségével. Az asszonyt az udvaron zavargatta és bántalmazta, s ezt észlelte a szomszédban lakó sógora, Jónás László és id. Iván József is. Próbálták megfékezni, s a közös kútnál dulakodtak vele, közben letépték a pulóverét is. Eközben többen, főleg a közös udvarban lakó asszonyok tányérokat, tálakat, üvegdarabokat dobáltak, s nagy kavarodás keletkezett. A történtek után Iván Tia vádlottak padján bor egy villával átment id. Iván József udvarára, s a villával megütött egy kisgyermeket, továbbá a 7 hónapos terhes Osztojkán Elemérnének is a hasára és a combjára ütött. Testvére, a 29 éves Rudolf is hazatért, átment Tiborért és hazavezette. Negyedóra múltán hazaérkezett Gábor és a 21 éves Sándor is. Miután az előzményekről értesültek, különböző ütőszerszámokat, baltát, lapátot, villát vettek magukhoz és azokkal átmentek id. Iván József udvarába. Hangosan kiáltoztak és beverték a lakás ajtaját, ablakát. (A bennlévők — köztük hat kisgyerek, — félelmükben nem mertek kimenni.) Iván Gábor a betört ablakon át úgy dobta be a lapátját, hogy a széken ülő id. Iván József kezét sértette meg vele. Az Iván-testvérek erőszakos fellépése mind a lakásban lévőkben, mind a környezetben megbotránkozást és riadalmat keltett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság az Iván-testvérek közül Tibort súlyos testi sértés kísérlete, Gábort súlyos testi sértés, és mind a négyet garázdaság miatt is elítélte. A bíróság Tibort egy év, Gábort — mint különös visszaesőt — egy év négy hónap, Rudolfot tíz hónap, Sándort pedig hat hónap börtönre büntette, Gábort két, a többieket pedig egy évre tiltva el a közügyektől. A bíróság elrendelte — alkoholizmusuk miatt — Tibor és Gábor kényszergyógyítását, s azt, hogy az id. Iván Józsefnek okozott kárt térítsék meg. Az ítélet jogerős. 00 KITEKINTÉS Országos lapokból Az elmúlt hetek korántsem bőséges választékából négy szabolcsi téma kínálkozik tallózásra. A SPORT KÖZÜGY LETT! címmel három oldalas összeállítást közöl a Képes Sport március 16-i -száma. Eredmények, gondok tárulnak az olvasók elé. Megtudhatjuk például, hogy Mátészalkán egyre jobban feltámad a sport iránti igény. A tömegszervezetekkel karöltve több mint húsz tömegversenyt rendeztek az elmúlt évben. Rendszeresek a nyitottpálya-akciók és az úszótanfolyamok is. Nyíregyházán „Üsszon az egészségéért” címmel tömegsportakciót indítottak. Tavaly, a 14 alkalommal lebonyolított eseménysorozaton 2500-an úsztak le az előírt távot. A megye úttörői számára rendezett nyári táborozások egyik alapvető programja az úszás- oktatás lesz. Egyébként a népszerű hetilap tájékoztat arról is, hogy a Vasvári Pál Gimnázium atlétái az elmúlt két évben biztosan nyerték az ország legjobb középiskolája számára kiírt KISZ KB serleget. MINDENT SZABAD SZABAD IDŐBEN! „Ajtó, ablak nyitva van, bejöhet akárki.” Ez a gyermekmondóka tökéletesen kifejezi a nyíregyházi Megyei és Városi Művelődési Központban uralkodó szellemet — olvastuk a Népszava március 26-i számában. Itt nincs portás, hogy a belépőket megállítsa. Nincs jegyszedő, hogy kételkedjen: az előadásra érkezők zsebében tényleg ott van-e a megváltót biléta. Az ötszintes házban még a legkényesebb ízlésüek is megfelelő programot találnak. A VÁLTOZŐ ÉLETFORMÁK KORA Besze Imre, a Szabad Föld munkatársa ezúttal megyénkben járt. Az ipartelepítésről, a szabolcs-szatmári emberek munkássá válásának folyamatáról számol be a hetilap március 7. számában. Az életforma-változásról így nyilatkozott Kánási Erika, a megyei tanács ipari osztályának vezetője: „Kezdetben igen nagy volt a fluktuáció, s laza a munkafegyelem. De a szabolcsi emberek zöme nem lógni, dolgozni akart. Hamar megtanulta a nagy értékű gépek kezelését, csakúgy, mint a másik ember iránti tiszteletet, s a köztulajdon sérthetetlenségét. Akik valamikor kételkedtek ebben, ma már nem teszik.” Ezt a szembetűnő változást bizonyítja az újságíró a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai egységében és a Csepel Művek nyírbátori fűrógépgyárában szerzett tapasztalataival. ÜNNEPI KLUBKÖZGYÜLÉS A Nyíregyházi Repülő- és Ejtőernyősklub történetét ismerhetik meg mindazok akik elolvassák az MHSZ Élet március 1-i számában megjelent tényközlő írást. Néhány érdekes esemény a klub krónikájából. 1952 nyarán Dániel László már 28 percet repült és ezzel megszületett az első „C”-vizsga. Ez év március 12- én hajtották végre az első ejtőernyős ugrást. 1954-ben a vitorlázórepülők 3100 felszállással 350 repült órát teljesítette (ez a szám 1951-ben 1800, illetve 70 volt). 1962-ben Drenyovszki József megrepüli az első 300 km-es távot. Ez évben az ejtőernyősök két országos csúcsot ugranak. 1976- ban az év sportolója lett Varga Zoltán, Kotrás Gábor elnyeri a repülők legmagasabb nemzetközi elismerését, a Paul Tissander diplomát. 2
