Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. április 7 Kelet-Magyarország 7 Postabontás Gyermekeink Levélíróink többsége kis­gyermekes anya, gyermek- gondozási szabadságon lé­vő kismama. Hol érdek­lődnek, hol sérelmeiket panaszolják. Érdeklődnek: mennyi fizetett szabadság jár nekik, fizetésemelésre jogosultak-e, megilleti-e őket a háztáji, megszakít­hatják-e a gyermekgondo­zási szabadságot? Pana­szaik sem ritkák, különö­sen azoké, akik ismét munkába kívánnak állni, visszamennek a munka­helyükre. Érthető, hiszen az immár 15 évvel ezelőtt bevezetett és világviszony­latban is nagy elismerést kiváltó gyermekgondozá­si segélyről szóló rendelet hatására számos egyéb tennivaló is adódott. Eze­ket számba kell venni, no­ha viszonylag kevesebb szó esik ezekről, ám be­szélni kell róluk, mert gondja a társadalomnak s a benne élő kisgyermekes családoknak. A gyermekgondozási sza­badság bevezetését köve­tően , több gyermek szüle­tett. A népesedéspolitikai határozat után született gyermekek a nyolcvanas évek elejére kerültek is­kolába. Egyből zsúfoltak lettek az iskolák. Gyakori panasz tárgya a gyerekek bölcsődei, óvo­dai, napközi otthoni elhe­lyezése, leginkább vidé­ken. Legutóbb például Tákos, Hetefejércse és Csaroda községek lakói panaszkodtak, hogy a kör­nyéken mindössze egy 25 személyes óvoda van Csa- rodán. Az asszonyok dol­gozni akarnak, a gyer­mekelhelyezés azonban je­lenleg megoldatlan. Az iparosodott városokban is nagy az óvodák iránti ér­deklődés. De meg kell ér­teni, amint a gyerek egyetlen család életében is plusz kiadást jelent, ugyanígy jelentős tétel az államháztartás számára is. Óvodák létesítésére meg­határozott összeg áll ren­delkezésre, s ebből kell gazdálkodni. Azok a családok na­gyobb társadalmi segít­ségre szorulnak, ahol ér­telmi, érzékszervi fogyaté­kos vagy mozgássérült gyermek születik. Ezek a gyerekek, ha intézetbe ke­rülnek, neveltetésük az ál­lamra jelentős terhet ró. Ha viszont a családban maradnak, az édesanya kerül hátrányos helyzet­be, nem tud például mun­kát vállalni. Otthon ma­rad, s ilyenkor aztán az egészséges gyermekét sem tudja bölcsődébe, napkö­zibe, óvodába elhelyezni. A szellemileg visszama­radt gyerekek megtalál­hatják a helyüket, ha pél­dául időben korrekciós osztályba kerülnek. Csak­hogy itt is vannak tenni­valók a személyi feltéte­leket és körülményeket tekintve. Csupán néhány dolgot említettünk azokból, me­lyekre figyelnie kell a tár­sadalomnak ahhoz, hogy népesedéspolitikánk — a rendkívül humánus gyes mellett, amely pontosan a napokban újabb lehetősé­gekkel bővült — kedve­zően alakuljon. Soltész Ágnes EGYMÁS ELLF-1M —Gyerekek, néha a játszótéren is játszhatnánk. (Kiss Ernő raj­za) A város is sokat költ a parkosításra, de a lakosság is kiveszi a részét környezeté­nek csinosításáért indított társadalmi akcióból. így van ez itt, Nyíregyházán, a Kun Béla utcában is. Például mi a 16—18. számú házak előtt vigyázunk, olykor gondozzuk a füves részt, féltjük a fia­talon ültetett fákat. Sajnos, nem minden család mond­hatja ezt, mert a gondos ke­zek munkáját olykor semmibe veszik a gyerekek. A füvet letarolják, görkorcsolyával sem kímélik. Mintahogy a fiatal fákat sem, például az­zal, hogy az ugrálókötelet rá­kötik. Jó lenne ha a szülők több figyelmet fordítanának erre, és gyermekeiket fi­gyelmeztetnék. H-né, Nyíregyháza Kun Béla utcai lakos PONTOSABBAN „Most először” — szólt a BÚTORÉRT felhívása a március 23-án megjelent hir­detésben. Valóban először rendeztek a nyírbogdányi hű­tőházban engedményes bú­torvásárt. Más helységben lakókat is vonzott a kínálat, így engem is Nyíregyházáról Nyírbogdányba csalogatott a hirdetés. Reggel nyolckor már többen vártuk a nyitást, de erre csak úgy 10 óra kö­rül került sor. Az árusítással megbízott személy ide-oda járva intézte a községben lé­vő dolgait. Mi pedig vára­koztunk, bosszankodva. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha a hirdetésben azt is megjelölik, mikor kezdő­dik a vásár. Ennyi tájékozta­tást megérdemeltek volna a vásárlók. Legyen tanulság ez a jövőre nézve. Veszeti András Nyíregyháza, Búza tér 3 .sz. ELTŰNTEK A Korányi Frigyes Utca 26. szám alatti háztömbben a tisztaságot a rendet kedvelő lakók házilag készítettek ci­garettatartókat, melyet a lép­csőházban helyeztek el. A bejárati ajtónál lévő kettőt már régebben elvitte valaki, s most újabb hat darabot. Jó lenne tudni kinek van szük­sége ennyi hamutartóra, vagy csak megirigyelte a rendet, a tisztaságot? Mindenesetre az épületben lakókat bosz- szantja az eljárás. Fügedi Imre, Korányi Frigyes utcai lakos kéregetök Űjabban rendszeresen há­borgatják a nyíregyházi állo­máson és a gyorsvonatokon a bizonytalan kinézetű kérege- tők az utasokat. Nem hin­ném, hogy manapság bárki­nek szüksége lenne ilyen mó­don „keresetkiegészítésre”, ezért jó lenne, ha az illetéke­sek felfigyelnének ezekre az emberekre, akik láthatóan italra költik az utasoktól összeszedett pénzt. Pálinkás Fcrencné Nagykálló ILLEGÁLIS SZEMÉTTELEP A Budapestre vasúton uta­zók minduntalan kénytele­nek észvenni azt a szemét­halmazt, ami Nyíregyházán a Munka út közelében van. Illegális szeméttelep ez, a nemrég benépesedett utca közelében, amely a Debrece­ni és a Simái utat köti ösz- sze. A közvilágítás még gyér, kicsi a forgalom is, s mindez jó alkalmat ad arra, hogy odacsempésszék egyesek a háznál összegyűlt szemetet. Ezt meg kell sürgősen aka­dályozni, mert ezt látja a városba érkező idegen s mindazok, akik vonattal utaz­nak. Egy városlakó KÜLTERÜLETIEK KÉRÉSE Balkány községben külte­rületen lakunk, pontosabban Görénypuszta 3. szám alatt, de Görénypuszta is több mint 1 km-re van hozzánk. Több­ször kértük, hogy feltételes autóbuszmegállót létesítse­nek itt mert jó néhányunk érdeke ez volna. Sajnos kéré­sünk nem talált meghallga­tásra, mintahogy az sem, hogy házszámtábláinkon változ­tatni kellene. Ugyanis a je­lenlegi jelölések alapján ne­hezen találnak meg bennün­ket, ha netán a Gelka vagy más szolgáltató vállalat em­berei keresnek. Gilányi Miklós és szomszédai, Balkány — Görénypuszta KÉRÉS Március 6-án kórusverse­nyen vettem részt a vakok és csökkentlátók otthonában. Öltözködés közben véletle­nül kihúztam a diák utazási igazolványomat és a havi utazási bérletemet. Keres­tem a vonaton, s ott vettem észre, hogy elvesztettem. Március 8-án egy kedves idős bácsi elutazott hozzánk, és elhozta a bérletemet. Csakhogy igazolvány nélkül nem ér semmit. Ennek az iga­zolványnak senki nem veszi hasznát, nekem viszont na­gyon fontos, mert azóta na­ponta kell jegyet váltanom. Szünetig még majdnem há­rom hónap van, s szüleimnek ez költséges. Kérem, ha va­lakinél megvan az igazolvány, küldje el címemre, vagy az igazolványban feltüntetett iskolába adja le. Ezúton is köszönöm az idős bácsi se­gítségét. Mosonyi Katalin Kótaj, Rákóczi utca 5 .szám Szerkesztői üzenetek Herczku Györgyné nyír­egyházi, Csáki Jánosné nyírbátori, Bartha Imre tiszavidi, Jakab Miklósné kocsordi olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Rajzinger Péter ajaki, Czirják Sándorné piricsei, Osváth Ignácné csengeri, Dávid Sándorné záhonyi, Bálint Jánosné csengeri, Novak Lajosné nyíregyhá­zi, özv. Gombás Petemé ti- szadadai, Cs. Szabó Mihály milotai, Uzsoki Lászlóné nagykállói, Tölgyes Elek vásárosnaményi, Szarvas Józsefné kékesei, Dienes József szamosszegi. Só­nyák Sándorné kállósem- jóni, Csatlós Béláné kis- varsányi, Gilányi Miklós balkányi, Üjvári József pusztadobosi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Váradi Bernát rápolti olvasónkat a mátészalkai járási hivatal írásban ér­tesítette, hogy a szóvá tett ügyben birtokháborítás nem történt. Csizmánk Béla orosi la­kos a reklamált összeget még 1981. december 8-án megkapta. Budaházi Ignácné ököri­tófülpösi olvasónk ügyé­ben a társadalombiztosítá­si igazgatóság a hodászi termelőszövetkezetet meg­kereste, hogy a táppénz folyósításához szükséges adatokat mielőbb közöl­jék. Názár Pál rétközberen- csi lakos televízióját a kisvárdai Gelka-szerviz megjavította. Balázs Miklós gemzsei levélírónk a reklamált ju­bileumi jutalmat már ko­rábban megkapta. Horváth Jánosné buji lakos panasza elintéződött. A kérelmében szereplő fá­kat kivágták, s a vízelve­zető árkot kitakarították. Bálint Ferenc ramocsa- házi olvasónk panasza jo­gos. A községi tanács fel­szólította az illetékeseket, hogy a védőhálót mielőbb szereljék fel, s míg ez meg nem történik, addig a sportegyesület a pályát nem használhatja. Az illetékes válaszol MEGFELELŐ KÖZLEKEDÉS „Közlekedés és ellátás” címmel észrevétel jelent meg a nyíregyházi Déli-ipartelep autóbusz-közlekedésével kap­csolatosan. Nem helytálló Nagy Gyula megállapítása, hogy a Volán szombaton és vasárnap otthonülésre kár­hoztatja az ipartelep lakóit. Minden szombaton a 15-ös autóbuszvonalon 20 járatpár, a 16-osén 3 járatpár közleke­dik. Az első autóbusz 4,58- kor indul, az utolsó' 23,03 órakor. Vasárnap pedig ösz- szesen 13 járatpár közlekedik 5 óra 30 perctől 22,20-ig. Ugyanakkor a Déli-ipartelep lakói még a 2-es vonalon is utazhatnak szombatonként 13, vasárnap pedig 8 jáiratpárr^i. Az utóbbi négy évben nö­veltük ilyen mértékűre a já­ratok számát. Január elsejé­től a szombati napokon já­ratösszevonás miatt csak egy járattal csökkentettük az autóbusz-közlekedést, ennek a csökkentésnek az oka pedig az alacsony kihasználtság volt. Volán 5 .sz. Vállalat Nyíregyháza Á túlóra­átalányról A fegyelmi büntetés következményei Kása Andrásné nyíregyházi olvasónk az egyik szak­munkásképző intézetben portási munkakört tölt be. A ha­vi illetményén felül 200,— Ft túlóraátalányban részesül. Ezen túlmenően a felmerült túlórákért, az éjszakai mun­káért, illetve a munkaszüneti napon végzett munkáért más díjazásban és szabadnapban nem részesül. Kérdése az, hogy a túlóraátalányon kívül milyen díjazások illetik meg? A túlóraátalány alkalmazásának az a célja, hogy a rendszeresen felmerült túlórát ne kelljen minden esetben külön-külön számolni, illetve pótlékolni. Az átalány azon­ban nem jelenthet fizetés-kiegészítést, illetve nem csor­bíthatja a dolgozó munkabéréhez való jogát. A túlóra­átalánynak tehát igazodni kell a teljesített túlórák mér­tékéhez. A felmerült túlórát időközönként felül kell vizs­gálni (félévenként, évenként) és a túlóraátalány mértékét ehhez kell igazítani. Természetesen ha a dolgozó rendkí­vüli esetben — például mást helyettesít — teljesít túlmun­kát, ezt külön kell díjazni. A fizikai állományú dolgozókat 22 órától másnap 6 óráig teljesítő időszakban tízszázalé­kos éjszakai pótlék illeti meg. Amennyiben munkaszüneti napon végez munkát, az aznap teljesített órákkal arányos munkabér külön is megilleti. Olvasónk leveléből nem de­rül ki, hogy milyen munkaidő-beosztásban van foglalkoz­tatva. Amennyiben huszonnégy órát munkára igénybe nem veszik, a heti pihenőnapot kiadottnak kell tekinteni. En­nek egy hónapban egyszer vasárnapra kell esni. „Tsz-adminisztrátor” jeligére levélírónk arra kér vá­laszt, hogy ahol az ötnapos munkahetet még nem vezették be, hogyan kell a szabadságot kiszámítani, illetve kiadni? Általános szabály, hogy ahol még nem került sor az ötnapos munkahét bevezetésére, a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a dolgozó annyi ideig legyen távol, mintha az ötnapos munkahetet bevezették volna. Levélírónk je­lenleg huszonkét év munkaviszonnyal rendelkezik, ennek alapján a korábbi jogszabályok értelmében huszonhárom nap rendes szabadság illette meg. Az új jogszabályok sze­rint tizenöt nap alap-, és hét nap pót-, összesen huszonkét nap rendes szabadság illeti meg. A régi jogszabályok sze­rint három hét és öt nap, az új szerint teljes négy hét szabadság jár, tehát hátrányos helyzetbe nem került. Ha részletekben veszi ki a szabadságot, a szabad szombat nem. a nem szabad szombat viszont szabadságnak számít. Lőrincz Lajosné mátészalkai olvasónk arra kért vá­laszt, hogy a fegyelmi büntetés milyen juttatások meg­vonásával jár, illetve azt közölni kell-e a fegyelmi hatá­rozatban? Fegyelmi büntetéssel vagy annak mellőzésével meg­vonni vagy csökkentem csak olyan juttatást lehet, ame­lyet a vállalat a saját belső szabályai alapján ad. A meg­vonás mértéke egyéves időtartamnál hosszabb nem lehet. A megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel a dolgozó részére járó juttatások megvonását vagy csökken­tését a fegyelmi határozatban, kollektív szerződésben, vagy munkaügyi szabályzatban előírni nem lehet. Tehát ezzel a két fegyelmi büntetéssel valamilyen juttatás együtt nem járhat. Kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat előírhatja, hogy igazolatlan késéssel vagy mulasztással, il­letve fegyelmi áthelyezéssel vagy elbocsátással a dolgozó részére egyébként járó különféle juttatás megvonása vagy csökkentése minden külön intézkedés nélkül együtt jár. Egyéb esetekben a fegyelmi határozat rendelkezései az irányadók. Németh Józsefné újfehértói olvasónk a helyi termelő- szövetkezettel három év határozott időre létesített munka- viszonyt, melynek határideje 1982. január 26-án lejárt. 1981. november 4-én gyermeke született, jelenleg gyermek- gondozási szabadságon van. Kérdése az, hogy ebben az esetben a munkaviszony automatikusan határozott idővé változott-e át, mert a munkakönyvét a mai napig sem kapta kézhez. A harminc napot meghaladó határozott időre létesített munkaviszony akkor változik át határozatlan idejűvé, ha a dolgozó közvetlen irányításával megbízott személy tud­tával egy napot meghaladóan dolgozik. Olvasónk tehát minél előbb keresse fel a volt mun­káltatóját a munkaviszonyának rendezése érdekében, mert a munfcakönyv meg nem küldése nem eredményezheti a munkaszerződés meghosszabbítását, illetve határozatlan idejűvé válását. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents