Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

2 Kelet-Magyarország Szolgáltatások ötvenmillióért Szépségszalon a lakótelepre 1982. április 7. KELENGYELÁDA. A Szatmár Múzeum egy szép kelengye- ládával gazdagodott. Az 1857-ből származó, szépen festett láda egy szatmári kisközségből Szarvasra vándorolt, ahon­nan a múzeum visszavásárolta és ma ékes darabja a szat­mári gyűjteménynek, (elek) Hűszaki, gazdasági értelmiség A VÁROSÉRT Közérdek ■■ O t éve jelentek meg a közérdekű beje­lentésekről, javas­latokról és panaszokról szóló jogszabályok. A la­kosság hamar megismerte a nagyobb lehetőségeket, s évente mintegy kétszáz­ötven-háromszáz esetben él a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok jogával. Tanácstagi beszámolók, városkörzeti tanácskozá­sok, rétegtalálkozók jelen­tik a legjobb alkalmakat arra, hogy a nyílt város- politika jegyében a lakos­ság elmondhassa közérde­kű bejelentéseit, javasla­tait, panaszait. Jó, hogy az ilyen észrevételekre mind többször tudnak már a helyszínen konkrét választ adni, rendszerint a felvetések kétharmadá­ra. Ez abból a szempontból kedvező, hogy felkészült szakemberek képviselik a különböző rendezvénye­ken a városi hatóságokat, a tanács különböző osztá­lyait, s nincs szükség ad­minisztrációra, levelezge- tésre. Másrészt azonban gondot is jelez: a bejelen­tések többsége visszatérő. Sok pénz kellene ugyanis ahhoz, hogy minden köz­érdekű javaslatot meg­valósítsanak. Ezeket rang­sorolják, beépítik az éves és középtávú tervekbe.* ’ Vannak viszont olyan közérdekű javaslatok, ame­lyek pénzt nem igényel­nek. Ilyenek például az autóbusz és vonat menet­rendekkel • összefüggő ja­vaslatok, amelyek különö­sen a menetrendkészíté­sek időszakában szaporod­nak meg. Most szintén várható ezek megemelke­dése, mivel az ötnapos munkahét általánossá vá­lásával a mostani menet­rendváltozásoknál derül ki: az intézkedések vajon egybeesnek-e a lakossági igényekkel. Sok közérdekű meg­jegyzés témája a város tisztasága. Ez részben pénzkérdés, de a IákÓSSág összefogásával, nagyobb gondossággal is számotte­vően javítani lehetne. Vannak olyan javasla­tok, amelyekkel mindenki egyetért, de még az egyik évről a másikra sem való­síthatók meg. Ilyen pél­dául a nyilvános telefo­nok ügye, amely az idén rendeződik: a posta 1982- ben tizenkét új nyilvános telefonállomás létesítését tervezi. Van néhány olyan visz- szatérő közérdekű javaslat, amely évek óta a város hivatalos programját is jelenti, de több középtávú terv szükséges a megvaló­sításhoz: ezek közé tarto­zik az állomásrekonstruk- oió, a művelődési központ építése, a város gázháló­zatba történő bekapcsolá­sa — amelyekhez csupán a helyi erők, döntések nem elegendők. A párbeszéd azonban hasznos: a lakossá­got érintő, érdeklő kérdéseket állandóan az érdeklődés előterében tart­ja, s esetenként módot ad arra, hogy a lokálpatrió­ták is vállalkozzanak a vá­rosért végzett társadalmi munkára. V_________________/ A szolgáltatás napjaink jel­lemzője lett Mátészalkán. Bővültek a lehetőségek, s egyre több szolgáltatást vé­geznek helyben. A hálózat korszerűsítésével csökkent a vállalási idő, javult a minő­ség. Az ipari szolgáltatások kö­rében vezet a szövetkezeti iautó-motorjavító szerviz, ahol évi 14—15 ezer gépkocsi ja­vítására, ápolására, és szer­vizmunkáira készültek fel. A 38 szakember jó műszerekkel dolgozik, de az alkatrészhi­ány sokszor lehetetlenné te­szi a határidő megtartását, különösen a karambolos autók esetében. Kedvelt a ne­gyedik éve végzett „zárt tech­nológiás műszaki vizsgázta­tás”, ami azt jelenti, hogy az ügyfeleket megkímélik az utánajárástól, elvégzik az összes javításokat és már a meghosszabbított érvényessé­gű forgalmi engedéllyel ad­ják vissza az autót. Tavaly több mint 600 — többségében három-, hatéves kocsi —■ vizsgáztatását végezték el. Ebben az évben újabb szol­gáltatás, a személyautókhoz kapcsolható pótkocsik és a lakókocsik vizsgáztatása je­lenti az újdonságot. A rádiók, tévék, háztartá­si gépek szervizét két nagy cégkirendeltség látja el. A Gelka a garanciális és fizető- javítások mellett a hőtárolós kályhák bekötésével és javí­tásával is foglalkozik, s szá­mottevően bővítette a rádiók, tévék, háztartási gépek áta­lánydíjas javítását. A Ramo- vill-szerviz legnagyobb gond­ja, hogy a helyiségük kicsi, az egyébként jó technikai fel­szereltségüket sem tudják megfelelően kamatoztatni — holott fő profiljuk, a növekvő számú külföldi berendezések javítása — ezt indokolná. A szépségszalonok — fod­rászat, kozmetika — az új lakónegyedek építésével együtt bővültek. A Felszaba­dulás-lakótelepen három éve nyílt új szalon, a Kele­ti-lakótelepen az idén kez­dik az építkezést — tehát mind többen lakásuk közelé­ben vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Jelentősen nőtt a Patyolat­szolgáltatások iránti igény. Ezen a helyi szövetkezet vegytisztító üzeme és a nyír­egyházi állami vállalat ki­rendeltsége osztozik, az utób­bi nagyobb sikerével. Nem­csak a hagyományos textil- tisztítást végzik, hanem az ágyneműkölcsönzést is beve­zették, amit hamar megked­veltek a szalkaiak. Mind többen varratnak ru­hát is Mátészalkán. A nyír­egyházi Divat Ruházati Vál­lalat és a fehérgyarmati szö­vetkezet végzi ezt a szolgál­tatást — színvonalasan. A lakosság körében ked­velt kereskedelmi szolgáltatás sok zömét az áfész végzi. Gombbehúzás, ruhák méret­re igazítása, OTP-ügyiintézés, ajándékutalvány-árusítás, motorkerékpárok vizsgáztatá­sa, házhozszállítás, rendez­vényszolgálat a leggyakoribb. Most a kör bővítésére vállal­koztak: kölcsönzőbolt nyílt, amely sátrakat, kisgépeket., permetezőgépeket, edénye­ket tart, s később bővíti a választékot. A szolgáltatásokban szá­mottevő a városban működő mintegy 150 kisiparos, akik­nek többsége pontosan, jól Az út- és járdaépítés szinte minden tanácsülésen téma, ha nem is a hivatalos előter­jesztésekben, de a felszólalá­sokban, a tanácstagok és a vezetők közötti megbeszélése­ken. Ennek alapvető oka, hogy a 43 kilométernyi ki­épített úthálózat mellett to­vábbi húszkilométemyi olyan is van, amely csapadék ese­tén hamar járhatatlanná vá­lik. Hasonló az arány a jár­dáknál is, amelyeknek szin­tén csak egy része van ki­építve. Sokkal több pénz azonban a következő években sem lesz, ezért as társadalmi mun­ka és a közlekedésszervezés kérdései kerülnek előtérbe, s különböző érdekelt közleke­dési vállalatokkal keresnek közös megoldásokat. Előfordul, hogy indokolat­lanul hosszú ideig húzódik egyes gondok megoldása. Ezek közé tartozik például a Mónus Illés és Sallai Imre utcák kereszteződésénél lévő fénysorompós vasúti átjáró dolga. Az új lakótelepet és az iskolát ugyanis a vasút választja el. Zebra kellene ide a kisdiákok biztonsága érdekében, de egy műszere­ket tartalmazó szekrény át­helyezése évek óta várat ma­gára. Nagy gond a vasútállo­dolgozik, s olyan szolgáltatá­sokat teljesít, amelyekre szükség van. A tanács végrehajtó bizott­sága nemrégiben áttekintette a szolgáltatások kínálatát és lehetőségeit, s több intézke­dést is elhatározott. Elsősor­ban a vállalási határidőket kell csökkenteni (például a cipőjavításnál), s javítani szándékoznak a ma még szolgáltatási szempontból el­látatlan városrészek feltétele­it — ahol lehet, az állami és szövetkezeti ipar, kereskede­lem útján, ahol pedig az lát­szik célravezetőnek, a kisipa­rosok közreműködésével. Várhatóan a háziasszonyok számára jelenti a jó hírt, hogy számottevően növelik a konyhai félkész áruk és az előre csomagolt áruk ará­nyát. más melletti autóbuszmeg­álló elhanyagoltsága is, a MÁV, a Volán nem mutat hajlandóságot a tanáccsal kö­zös megoldásra. A tanács műszaki kommu­nális bizottsága nemrégiben felmérte a szálkái utak álla­potát, megvizsgálta a forgal­mi rend kialakítását. Kitűnt, hogy a burkolatja­vításra rendelkezésre álló évi 350 ezer forint kevés, ezért rangsorolni szükséges. A nagy forgalmú utak elsőbbséget élveznek. A földesút-rende- zésre szánt pénzek felhasz­nálása, egy-egy tereprende­zés — elsősorban a nehéz járművek közlekedése miatt — csak ideig-óráig hatásos. Számottevő összegeket — az idén mintegy 400 ezer fo­rintot — költenek a forgalmi csomópontokban és a kiépí­tett burkolatú utakon a gya­logátkelőhelyek felfestésére. A 49-es főútnál ezenkívül a csomópontok gyalogátkelő­helyein kilenc sárga fényű nátriumlámpát is elhelyeztek — ezzel is javítják a bizton­ságos közlekedést. A helyi autóbuszközleke­dés az utóbbi egy évben je­lentősen javult Mátészalkán. Ehhez új jármű, forgalom­szervezés és a tavaly épített leállósávok egyaránt hozzá­járultak. Alapvetően változott meg egy évtized alatt Mátészalka iparának szerkezete. Űj ipar­ágak, új gyárak hoztak jelen­tői változásokat, amely az utóbbi években nem korláto­zódik csupán a gyorsan fej­lődő szatmári városra, érinti a környező nagyobb községe­ket is. A fejlesztések a mű­szaki, az agrár és a közgaz­dasági értelmiség szám sze­rinti és tudásbeli fejlődését is feltételezte. Az ipari és mezőgazdasági üzemek termékei közül ió néhány az exportpiacon is megállja á helyét, s ez egye­bek között a tehetséges, kép­zett szakemberek munkáját is dicséri. A fejlődő város azonban nemcsak a gyárka­pun belüli munkájukra tart igényt, szeretnék bevonni a műszaki, gazdasági értelmi­séget a város, a járás közéle­tébe is. Ehhez nyújt segítsé­get az MTESZ városi intéző bizottsága. * amely 1970-től működik Mátészalkán. Most mintegy 450 műsza­ki, agrár és közgazdasági szakember dolgozik Mátészal­kán és a járásban, kilenc tu­dományos egyesület kereté­ben vesznek részt a társadal­mi életben. Ebben megélén­külés volt az utóbbi évek­ben, ezért is tartotta nemré­giben kihelyezett vb-ülését Mátészalkán az MTESZ me­gyei szervezete. Elismerés, tanácsok, biz­tatás és segítség . egyaránt jellemezte a műszaki értelmi­ség számára jelentős ese­ményt. Cseppet sem könnyű ugyanis társadalmi munká­ban szervezni, mozgatni a nagy területen működő tu­dományos egyesületeket, cso­portokat. A városi intéző bi­zottság vezetői, tagjai — többségében maguk is mun­kahelyi vezetők — hozzáér­téssel, kedvvel végzik. Ala­kul a műszakiak társadalmi élete is, s mind sürgetőbbé válik, hogy legyen olyan he­lyük, ahol összejöhetnek, ta­pasztalatcseréket, beszélge­téseket szervezhetnek. Ép­pen a kihelyezett vb-ülésén mondták el Mátészalka ve­zetői, hogy hamarosan meg­oldják a műszaki klub elhe- % lyezését. Jó eredmény, hogy folya­matosan növekszik az értel­miségiek száma: az utóbbi öt évben mintegy 16 százalék­kal. Sok fiatal szakember ke­rült a városba, járásba, a mű­szaki, agrár és közgazdasá­gi szakemberek közül csak minden tizedik lépte túl a 40. évét. A tudományos egyesületek munkájában jelenleg mint­egy nyolcszázan vesznek részt, s az egyesületek fon­tos szerepet töltenek be az értelmiség tájékoztatásá­ban, továbbképzésében. A városi-járási pártbizottság, a tanács számít a munkájuk­ra, többször hívta megbeszé­lésekre az intéző bizottság vezetőit, s jó néhány alka­lommal adott tájékoztatást a város, a járás előtt álló fel­adatokról. A tudományos egyesületek jó lehetőségeket teremtenek arra is, hogy fi­gyelemmel kísérjék a műsza­kiak javaslatainak megvaló­sulását, segítik is azokat. Az intéző bizottság is több vállalkozásba fogott. Nemré­giben elkészítették a város és a járás távlati munkaerő­gazdálkodási elemzését, be­kapcsolódott a távlati fej­lesztési tervek kidolgozásába, véleményezésébe, s több jó javaslatot tett a vállalatok technikai, szervezési, fejlesz­tési feladatainak megoldásá­hoz. Az agrártudományi egye­sület több szakmai eseménye az almához kapcsolódik, fő­ként a hűtőtárolás megoldá­sával, lehetőségeivel foglál- koztak, de számos műszaki­agrár téma elemzése is na­pirendre került a termesz­tési rendszerekhez kapcsoló­dóan. A faipari tudományos egye­sület rendezvényei főként a fejlesztésekhez kapcsolód­nak — a FATE-nek is része van abban, hogy a Szatmár Bútorgyár országosan ismert, korszerű, keresett termékeket gyártó nagyüzem lett. Most a faipari hulladékok jobb hasznosításának lehetőségeit keresik. Hagyományokkal is ren­delkezik a gépipari, az elekt­rotechnikai tudományos egye­sület, az építőipari pedig szá­mos, a városfejlesztést segí­tő kezdeményezés indítója volt. A fűtőművel új lendüle­tet kap az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesü­let, a finomkötöttárugyár pe­dig a Textilipari Egyesületnek ad jó mozgásteret. Az SZVT és a Közlekedési Tudomá­nyos Egyesület viszonylag új, munkájuk most bontakozik ki. Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR Üzlet mellé ételbár A tangazdaság Mátészalka központjában átalakította és bővítette csemege- és húsboltját. Kétszáz adagos ételbár kapott még helyet az üzletházban, ahol grillételek, meleg szend­vicsek, levesek jelentik a főbb kínálatot. Az üzletházat a gazdaság saját húsüzeme látja el. Felvételeinken: gazdag a húsválaszték. — A hangulatos borozó. (Jávor) Út, járda, zebra Biztonságosabb közlekedés

Next

/
Thumbnails
Contents