Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

1982. április 6. Kelet-Magyarország 3 Ösztönzőbb bérezés Bérfeszültség tapasztal­ható megyénk több áfész- énél. Néhány szövetkezet­ben a fizikai dolgozók év­ről évre kevesebb béreme­lést kapnak, mint a nem fizikaiak. A prémium nem mindenütt ösztönöz jobb munkára. Ezeket a ténye­ket a közelmúltban a KPVDSZ megyei bizottsá­ga mellett működő bérbi­zottság állapította meg. A szövetkezetekben is komoly gondok forrása a bérfeszültség. Figyelmet érdemel több szövetkezet bér- és jutalompolitikája azért is, mert ezek a szö­vetkezetek az utóbbi idő­ben évről évre ugyanab­ba a hibába esnek. Egy évvel ezelőtt a megyei ta­nács vb. kereskedelmi osz­tálya, a szakmai szakszer­vezet megyei bizottsága és a MÉSZÖV közös felhívást intézett a szövetkezetek­hez, és a felhívásban az illetékesek a helyes bér­es jutalompolitikára hív­ták fel a figyelmet. Ez a felhívás, ha úgy tetszik, jó tanács, öt szövetkezet­ben semmilyen eredmény­re nem vezetett. A győr- telekiek például az elmúlt évben is 10,2 százalékkal emelték a nem fizikaiak bérét, a fizikaiakét csak 2,3 százalékkal. A Raka- mazi Áfész bérpolitikája több helyen is kifogásol­ható. így tulajdonképpen érthető, hogy egy felmé­réshez megyénk Vala­mennyi szövetkezete be­küldte a kért adatokat, csak a rakamaziak „feled­keztek” meg a tájékozta­tásról. A szakmai szakszervezet megyei bizottságának leg­utóbbi ülésén éles vitában tárgyalták a témát. Hang­súlyozták, hogy a helyte­len bérpolitika az egyik, talán legfőbb oka a fluk­tuációnak, a vándorlás­nak. És éppen a fizikaiak közül vándorolnak többen, fizikai dolgozót nehezebb „kapni”, mint nem fizi­kait . . . Több hozzászóló jogosan tette fel a kérdést: a rendelkezésre álló pénz- összeg elosztásánál, illet­ve helytelen elosztásánál nem állapítható meg a bi­zalmiak felelőssége? A szakszervezti bizottságok hogyan képviselik itt a fi­zikai dolgozók érdekeit? Általánosítani ebben a témában sem szabad. Me­gyénk szövetkezteinek többségében helyesen al­kalmazzák a pénzelosztás írott és íratlan szabályait. A megyei bizottság leg­utóbbi ülésén azonban így is határozatokat hoztak a helyesebb bérpolitika ér­dekében. A határozatokra az szb-titkárok és a bizal­miak figyelmét kell fel­hívni. Nábrádi Lajos Mikrofonprémium Nyíregyházán a városi közlekedésben részt vevő autóbuszok vezetői úgy­nevezett helyi járati pré­miumot kapnak. Ennek összege havonta 400 forint, melyet csak az udvarias, a szükséges tájékoztatási eszközöket rendszeresen használó gépjárműveze­tők kaphatnak. Akik ezt elmulasztják, s ez tudo­mására jut a Volán 5-ös számú Vállalat vezetősé­gének, a prémiumot meg­vonják vagy csökkentik. Sajnos még előfordul az ilyen. Különösen a téli hónapokban volt sok a mulasztás. '^DééeAífe'érbeő01 például 24 autóbuszveze­tőtől vonták meg a ma­ximálisan járó 400 forin­tot. Tavasszal udvaria­sabbak a gépkocsivezetők. Februárban már csak 11 Ikarusz autóbuszve- tőtől kellett megvonni vagy csökkenteni a „mik- rofon”-prémiumot. Elég egyetlen jogos bejelen­tés. Ha igaz — mert meg­vizsgálják! -*■ oda a pré­mium. Nem restellnek tol­lat fogni az emberek, ak­kor sem, hajígy észlelik, udvarias az autóbuszveze­tő. F. K. Születésnapi meglepetés — Sok minden változott. Valamikor elég volt csak a morfint vizsgálni, de most ami létezik anyag, azt mind elemezni kell. Vannak gyógy- szeralapagyagok, növényvé­dő szerek is. Nem mindegy, hogy milyen tisztaságúak, menyi a hatóanyag. Meglehet, túlzás azt állíta­ni, hogy a gyár ielkiismerete. i a minőségellenőrzési főosz­tály Tiszavasváriban, az Al­kaloida Vegyészeti Gyárban. Az viszont biztos, hogy csak azt becsülik meg ezen a helyen, aki évek hosszú so­rán át bizonyítja — lelkiis­meretes munkával —, hogy megbízható vizsgálatokat végez, olyan adatokat szol­gáltat, ami tájékoztatja a termelést. Harminc éve múlt hogy Kató Lajosné a labo­ratórium üvegcsövei, esz­közei közé került, s még .mindig talál szépséget a munkájában, szereti a he­lyet, a társaságot. — Jó kollektívába kerül­tem annakidején, pedig nem volt könnyű akkor az Alka­loidába jutni. S érdekes, hogy a régi dolgozók szinte mind megvannak. A kezdetkor alig nyolcán foglalkoztak a kis gyárban a minőségellenőrzéssel, ma vi­szont az elemzéseket száznál többen végzik, termékek, anyagok garmadánál. Ma­napság már a helyet is ki­nőtték, s alig várják, hogy elkészüljön az új központi épület, ahol • mindnyájan együtt lehetnek. A tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezetben készen vannak a tavaszi munkákhoz szükséges gépek. A műhelyben már a szénabetakarításhoz szükséges rendsodrók javítását kezdik meg. Képünkön: egy új, RÁB—8,4 ásóboronát helyeznek üzembe. (Jávor L.) Gizgazból kevés tej lesz! Á „menü11 minősége Tapasztalatok Porcsalmán Sokat kell gyalogolni a köz­ponti major bejáratától az is­tállókig. Útközben nézelőd­het az idegen. A távolban rendezett szérűskert tűnik fel, az úton takarmánnyal, trá­gyával megrakott szerelvé­nyek haladnak, s az épüle­tekhez közeledve már halla­ni egy-két tehén elnyújtott bőgését. Muhar a lucernában A látszat csal. Rendezett ugyan a szérűskert közelebb­ről is a porcsalmai Szatmár Termelőszövetkezetben, ám az ott található szálas takar­mány minőségileg nagyon is kifogásolható. Avatatlan szem is rögtön észreveszi, több benne a gaz, mint a lucerna. Marozsán Zoltán állattenyész­tési brigádvezetővel együtt vizsgáljuk a takarmányt. — Tagadhatatlan — mond­ja —, gyenge minőségű ez a szálas. A lucerna muIvaros, a lóherét pedig a búzába ve­tették, s ez sem a legjobb minőség. Aztán a fűszilázs egy része is csak muhar. így igazán (lem várható magas tejhozam,^ tehenektől: Per­sze mi azt etetjük az álla­— Nyugdíj előtt még az i j helyen szeretnék dolgoz­ni, de a régi társak között — i nondja. A társak be-benéznek, reg­gel a gratulálok sora fogad- 1a. Előző nap vette át az ! pari Minisztériumban a ; dunka Érdemrend bronz fo- 1 mzatát, akár születésnapi ajándéknak is veheti. — Olyan sok ember dol­gozik becsületesen — hárít­ja el a dicsérő szavakat. — 3 mégsem kaphat mindenki magas kitüntetést. S azt hi­szem, ez nemcsak nekem szól, hanem a munkatársaimnak, a brigádunknak is. összeforrott társaság dol­gozik együtt. A szakma ki­váló brigádja címet nyerték el korábban, ma is kiveszik részüket minden megmoz­dulásból. De Kató Lajosné- nak otthon is akad elfoglalt­sága a szabadidejében. — Mind a két fiam itt dol­gozik a gyárban, műszerészek- A menyem éppen érettségi­re készül, s a két kisunoka hétfőn rám marad, de szíve­sen vállalom, mert örülök, ha együtt a család. Bizony a férjem is elfoglalt, a gyár gazdasági ügyeit irányítja, így nekem otthon több jut a házimunkából. L. B. tokkal, amit a takarmányter­mesztőktől kapunk. Mi az oka a gyenge minő­ségű szálasnak? Könnyű len­ne az időjárást okolni, de hát tavaly nem is volt olyan rossz az idő. Sőt, kimondot­tan jó takarmánytermő esz­tendőnek bizonyult 1981. Ak­kor minek tulajdonítható a gyenge minőség? Porcsalmán az utóbbi két évben növekedett az állatál­lomány, s nagyobb mértékű telepítést csak az elmúlt esz­tendőben végeztek. Ez persze nem minőségrontó tényező, az pedig nem elfogadható érv, hogy első évben muha- ros a lucernatelepítés. Ok­ként csak a rossz talaj-előké­szítést, a hatástalan gyom­irtást, valamint a nem meg­felelő kelést lehet felsorakoz­tatni. Áttérés a szabadtartásra Háromszáznegyvenöt fejős tehén van a termelőszövetke­zetben. Ottjártunkkor a porcs­almai telepen 215-öt fejtek, s az istállóátlag tehenenként napi hét liter volt. Ez bizony gyenge eredmény, ami a takarmányozásra vezethető vissza. Tavaly a háromezer literes hozamot nem érték el, ebben az évben — a tervek szerint — túlszárnyalják. — Több összetevője van ennek — mondja Bajnai Benő állattenyésztési főágazat-ve- zető. — Az biztos, hogy visz- szavezethető a takarmányo­zásra, de van még egy gon­dunk, kevés a fejőtehenész a szövetkezetben. Éppen ezért szabadtantásra akarunk át­térni, ami mindenképpen munkaerő-megtakarítást je­lent majd, egyben költség­megtakarítást is. A .takar­mánytermesztés helyzetén pe­dig változtatni kell. Jelenleg napi négy kilo­Sütőipari szakmunkásta­nulók mérik össze tudásukat a Szakma Kiváló Tanulója or­szágos versenyének döntőjé­ben Nyíregyházán. Április 5- én az írásbeli feladatokkal kezdődött a vetélkedő a 110- es szakmunkásképzőben, ma a gyakorlatban bizonyíthat­gramm abrakot kapnak a te­henek, annyit, mint máshol a jól tejelők. Ez sok, már- már pazarlásszámba megy. — A tejtermelés növelése, úgy érezzük, tenyésztési kér­dés is — folytatja a gondo­latot Pethő András állatte­nyésztési ágazatvezető. — A magyartarkát holsteinfrízzel keresztezzük, s ennek ered­ményeként nagyobb tejhoza­mot várunk. Csak azt is figyelembe kell venniük a szövetkezet veze­tőinek, hogy kevés a keresz­tezés, ha nem megfelelő az állatok1 ellátása. A tejterfhé-“ lés növelésé megköveteli a jó minőségű takarmányt mind a szálasból, mind a lédúsból. S hiába van most is nagy meny- nyiségű fűszilázs és kukorica­siló, ha abban sok a gyom­növény, silónak pedig a leg­gyengébb minőségű kukoricát takarították be. Látják ezt a szövetkezetben is, csak las­san változtatnak. Ennek a megújulásnak az első lépcső­je lesz az épületek rekonst­rukciója, főleg a technoló­giai berendezéseké. Ha min­den jól megy, jövőre el is készülnek vele. Szabolcs-Szatmár megyé­ben nem is egy olyan terme­lőszövetkezet van, ahol a ma­gyartarkák négyezer liter fe­lett tejelnek. Csak éppen ezekben a gazdaságokban a legteljesebb mértékig ellát­ják a teheneket megfelelő ta­karmánnyal, s nem töreked­nek mindenáron a drága holsteinfrízzel való kereszte­zésre. Előbb az alapot kell megteremteni, hogy építeni lehessen rá. Porcsalmán is tudják ezt, s mozdulni lát­szik valami. Most már több gondot fordítanak a takar­mánytermesztésre, ami lét­alapja az állattartásnak. A tejhasznú állatok tartása mellett húshasznúakkal is foglalkoznak, mert a szabá­lyozók nagyobb támogatást biztosítanak az utóbbinak. S ha már lehetőség kínálkozik, azt ki is kell használni. ják a pék jelöltek, tnpnnyire értik a sütés tudományát. A Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat nagykállói üzemében ver­senyeznek, április 7-én pedig a szóbeli döntő zajlik, s végül aznap 14 órakor a 110-es szakmunkásképzőben hirde­tik ki ünnepélyesen az ered­ményt. Sípos Béla Országos verseny Nyíregyházán Pékjelöltek vetélkednek A KARZAT /i rdekes színfoltja ytj volt a legutóbbi me­gyei tanácsülésnek a „karzat”. Nem az építé­szeti alkotás, hanem az emberi, az élő karzat. Mi­vel a tanácsülések nyíltak — ezt nem sokan tudják — állampolgári jogon a karzaton bárki helyet fog­lalhat. Néhány érdeklődő „civil” már a korábbi ülé­seken is részt vett, de ők elsősorban tanácsi dolgo­zók, bennfentesek voltak. A mostani tanácsülésen a Vörös Október Férfi Ru­hagyár nyíregyházi gyára munkásnői, szocialista bri­gádtagok voltak kíváncsi­ak a tanácskozásra, ők foglalták el a karzatot. Ugyanis az ülés legjelen­tősebb napirendjének, az anya- és gyermekvédelem­ről szóló tárgyalási anyag­nak' előzetes társadalmi vitájában a ruhagyár női szocialista brigádjai is részt vettek. Ök, a legbe- avatottabbak, a gyakorló anyák kíváncsiak voltak, hogyan jön vissza, miként tükröződik a velük való beszélgetés, a megye leg­felsőbb államhivatali fó- rumán. Kellemes meglepetés volt szamukra, hogy már a napirendet ismertető el­nökhelyettes beszédében a gyár szocialista brigádjai névre szóló köszönetét kaptak. Köszönetét azért, mert az előterjesztők hasznos tapasztalatot sze­reztek a napirendhez. Sza­vaikat nemcsak az el­nökhelyettestől hallották vissza, hanem a megye más tájairól felszólaló ta­nácstagok, de még a mi­nisztériumi főosztály veze­tői is — valamennyien — úgy beszéltek, mintha az ő gondolataikat lesték volna 0l "»I*»*T Tanúi lehettek a vitá­nak: milyen szépen és szenvedélyesen szóltak a családi életre nevelés je­lentőségéről, az orvosok, védőnők, pedagógusok fel­adatáról, nem utolsó sor­ban a családok felelőssé­géről. Hallhatták, milyen keményen ítélték el a fel­szólalók azokat, akik rosz- szul nevelik gyermekeiket, a nevelési segélyt pálinká­ra költik, s dicsérték az édesanya módjára gondos­kodókat. Akik szót kap­hattak, szinte valameny- nyien javasolták: az édes­anyák kapjanak nagyobb társadalmi megbecsülést. Szocialista rendszerünk képes arra, hogy az anya­kultuszt az őt megillető magasságra emelje. Jó lett volna, ha'a kar­zaton minden mai és maj­dani anya ott ülhetett volna: tapasztalni azt a felelősségérzetet, ahogyan a testület ezt a nagyon fontos kérdést tárgyalta. Jó lenne az is, ha a „kar­zat” a jövőben gyakorlat­tá válna. Ha húsz, vagy ötven „kívülálló” tekint­het egyszer-egyszer a me­gye parlamentjének életé­be, már az is egy lépés a szocialista demokrácia ki- teljesedésében. Csikós Balázs \------------------------------------------------> Vasvárisok Zwickauban Egyhetes vendégszereplés­re utazott az NDK-ba a nyír­egyházi Vasvári Pál Gimná­zium kórusa április 3-án. A gimnázium évek óta testvér- kapcsolatot ápol a zwickaui ének-zene tagozatos gimná­ziummal és általában évente meglátogatják egymást. Cse­relátogatásra került már sor a sporttagozatosok és egyes osztályok között is. A kórus az egyhetes programban többször lép fel, szabad ide­jükben megismerkednek a vá­ros és a környék nevezetessé­geivel.

Next

/
Thumbnails
Contents