Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. április 6. TORTALÁP, KALÁCS HÚSVÉTRA A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál húsvétra már áp­rilis 3-án megkezdődött a tortakarika, a beigli és a töl­teni való zsemle készítése. Tortából 18 ezer darab, má­kos-, diósbeigliből 4,5 tonna, tölteni való zsemléből 300 ezer darab készül. A két utóbbi tétel azonos mennyi­ség a múlt évivel, viszont a tortalap 2 ezerrel több. Húsvéti főcikk a foszlós­kalács. Ebből ugyancsak az eddigi legtöbb készül most: 1)5 tonna. Gyártását 6-án, kedden kezdi a vállalat. Az ünnepre 8 féle kenyér készül. Legtöbb a hagyomá­nyos fehérből, 120 tonna, s az alföldiből 50 tonna. Gondol a vállalat a cu­korbetegekre, a diétázókra. Ök beszerezhetnek az ünne­pekre szénthidrátszegény zsemlét, grahamkenyeret és rozscipót. , Az ünnepnapokon is nyit- vatartó vendéglátó és egyéb kereskedelmi egységek, az ünnep előtti szombaton dél­után kapják a sütőipari szál­lítmányt, hogy minél fris­sebb legyen náluk a pékáru. (ab) Bonbonier Seregből A Skála-Coop megrendelésé­re dolgozik az Üvegipari Mű­vek vásárosnaményi gyára. A legutóbbi megrendelés 200 darab bonbonier, amelynek fedelét Schmidt Sándor népi iparművész faragott munká­ja díszíti. (E. E. felv.) Turistafórum a rádióban Olcsó szálláshelyek Az idegenforgalomról rendezett fórumműsort áp­rilis 2-án, pénteken a nyír­egyházi rádió — két me­gye, Hajdú és Szabolcs idegenforgalmi szakembe­rei, illetve a vám- és pénzügyőrség szakembere vett részt a műsorban, vá­laszolt a beérkezett kér­désekre. A szabolcs-szat- mári vonatkozású vála­szokból adunk közre most., I néhányat. Kérészi Magdolna újfehér­tói lakos kérdezte: lehet-e Lengyelországba utazni egyé­ni turistaként, és milyen fel­tételekkel? Kialotai László, a nyíregyházi IBUSZ-iroda ve­zetője válaszol: — Igen, lehet. A lengyel hatóságok előírása: legalább négynapi tartózkodást fedező összeget, 800 zlotyt köteles beváltani az utazó. Ha to­vább marad, mindennap 200 zlotyval növekszik ez az ősz- szeg. Kompolti Béla kérdése: — Van-e elegendő megye­ismertető kiadványa a Nyír- touristnak? Csallány Géza, a Nyírtou- rist vezetője: — Jelenleg 18 féle kiad­vány kapható ingyen vagy kisebb összegért. Van köztük nyírbátori, kisvárdai, sóstói térképes levelezőlap, lepo­relló a szatmári irodalmi emlékhelyekről, Nyíregyhá­záról, az Utazás ’82 kiállítás­ra jelent meg kiadvány a cé- génydányádi parkról, Bátor­ligetről, van megyei idegen- forgalmi térkép, kiadás előtt áll a megyei útikönyv ... Olcsó szálláshelyek Sza- bolcs-Szatmárban — több kérdés is foglalkozott ezzel. Csallány Géza: — A legolcsóbb turistaszál­lás ára: 40 forint naponta egy ágy. Ilyen a Fenyves turista­ház a Sóstón, a szatmárcse- kei, illetve ilyen árak vannak Kisvárdán is. A Sóstón ter­vezzük a régi kádfürdő át­építését: a földszinten foga­dót rendezünk be, a tetőtér­ben pedig turistaszállást. — Mit számol még föl az IBUSZ .a .hivatalos árfolyam-, hoz', ha valutát vált ki a kül­földre utazó? — Szocialista valuták ese­tében három százalék illeté­ket, és másfél százalék igény­lési díjat teszünk a fizetendő összehez a hivatalos árfolya­mon felül. Egy érdekes kérdés — vagy inkább javaslat — is érke­zett. A megyei idegenforgal­mi hivatal szervezhetne a kétnapos hétvégekre olyan utakat, ahol előre meghirde­tett időpontban a lakótelep közepén megáll az autóbusz, melyre a megfelelő összegért bárki fölszállhatna, és mond­juk: irány Tokaj... Csallány Géza ilyen formá­ban nem tartja elképzelhető­nek a dolgot, ám azt igen, hogy egy-egy lakóközösség vagy körzet közös kirándu­lást kérjen a Nyírtouristtól, ez adna autóbuszt, idegenve­zetőt — és az irány akkor már ne Tokaj legyen, hanem Szabolcs-Szatmár szép tájai­nak valamelyike — akár a szatmári irodalmi emlékhe­lyek, akár Nyírbátor neveze­tességei, de miért ne ruccan­hatna ki egy csoport szom­baton vagy vasárnap a ger- gelyiugornyai Tisza-partra, fürödni, napozni? ... (tarnavölgyi) Április 4—10.: TÉR ‘82 Nemzetközi eszperantó­találkozó Nyíregyházán Vasárnap, április 4-én ün­nepélyesen megkezdődött Nyíregyházán a nemzetközi ifjúsági' eszperantó-találkozó. A rendezvénysorozatot a Magyar Eszperantó Szövetség Ifjúsági Bizottsága és a me­gyei eszperantó bizottság az­zal a céllal szervezte, hogy erősödjön a külföldi és ma­gyar fiatalok kapcsolata és mód nyíljon az eszperantó nyelv gyakorláséra. Az egy héten át tartó talál­kozóra közel félezer vendéget várnak. Képviseltetik magu­kat a bolgár, a cseh, a szlo­vák, a szovjet, a lengyel és az NDK-beli eszperantó-szer­vezetek, de nyugat-európai, sőt latin-amerikai fiatalok is részt vesznek az eseménye­ken. A külföldiek egy része már vasárnap megérkezett, következő — nagyobb létszá­mú — csoportjuk a JER ’82, azaz az ifjúsági eszperantó- találkozó április 8-i megnyi­tó ünnepségére várható. Gazdag, sok színű progra­mot állítottak össze a házi­gazdák. A fiatalok április íj­én, hétfőn a nyíregyházi gyá­rakba látogattak. A Taurus Gumigyár és a papírgyár megtekintése után városnéző sétán a megyeszékhellyel is­merkedtek. A nap rendezvé­nyeit a Ki mit tud Magyar- országról és Nyíregyházáról játékos vetélkedő, valamint a KISZ megyei szervezeteinek képviselőivel folytatott ifjú­ságpolitikai beszélgetés zárta. Ma, kedden az eszperantó­találkozó résztvevői Debre­cenbe és Nyírbátorba kirán­dulnak. Este Zene, zene, zene címmel kultúrműsor lesz a megyei művelődési központ­ban. A táncházban a Szabolcs Volán táncegyüttes tagjai tán­cokat tanítanak be. Szerdán, április 7-én délelőtt a vendé­gek Nyíregyháza-Sóstót ke­resik fel. Megtekintik a Sóstói Múzeumfalut, majd a sport­uszodában úszóverseny és já­tékos ügyességi vetélkedő kezdődik. Délután sajtótalál­kozón a Budapesta Informilo és a Hungaro Vivo lapok szerkesztőivel beszélgethet­nek a fiatalok, valamint tá­jékozódhatnak az eszperantó nyelvű könyvkiadás terveiről is. Csütörtökön, április 8-án délelőtt a Jósa András Mú­zeum megtekintése és sakk­verseny szerepel a program­ban. Az április 8-tól 10-ig tartó rövid JER-re érkező külföldi vendégek részvéte­lével kerül sor az esti ünne­pélyes megnyitóra. Szomba­ton és vasárnap szekcióülé­sekkel folytatódik a találko­zó, amely 10-én délután Esz­perantó park avatásával és békenagygyűléssel ér véget. ÚTRA KÉSZ A SZABOLCS Már csak a kedvező vízállásra várnak a Kraszna partján, hogy vízre bocsáthassák a Szabolcs vontatóhajót. A Fclsö- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kraszna-parti telepén ki­javították a hajó hibáit, lefestették az alját. Vízre bocsátás után a kőszállító uszályok vontatása lesz a kis hajó feladata. (E. E. felv.) Új kút Szatmárcsekén Közel félmillió forint érté- pókban Szatmárcsekén. A kű az a kút, amelyet a Sza- vízmű 1. számú kútja 86 mé- bolcs megyei Víz- és Csator- tér mélységű és percenként namű Vállalat adott át a na- 1600 liter a vízhozama. Hat év ffegyház Delinek Tőrkéssel az ivócimborára Az idült alkoholista Deli János 24 éves újfehértói la­kos augusztus 24-én egy ház bontásánál végzett alkalmi munkát, s közben — ahogy utólag össze lehet számítani — megivott 3—4 deci pálin­kát, 5—6 üveg sört és egy liter bort. Este az étterem­ben mosta le az egészet egy­két fröccsel s közben talál­kozott Orosz Péterrel. Orosz — a Deli segítségével — vett két üveg bort, s Deli látta, hogy a visszajáró pénzt a pincér Orosznak adja oda. Orosz Péter kerékpárját Deli tolta hazafelé menet­ben, de közben is iszogattak, ezért az idős, beteges Orosz is közepesen ittas állapotba került. A Vöröshadsereg utcán ha­ladtak lefelé, mikor Deli egy sötét helyen Oroszra támadt, elővette a tőrkését, és köve­telte Orosztól, hogy adja át neki a pénzét. Közben a tőr­késsel Orosznak támadt, öt több esetben megszúrta, mind a ketten a földre estek és Orosz segítségért kiabált. A kiabálásra a helyszínre érkezett a közelben lakó Su- haj Gyula, s ő hangos kiálto­zással hívta fel magára a fi­gyelmet. Közben Deli köve­telte Orosztól, tegye ki a pénzt, különben megöli. Suhaj Gyula ezt meghall­va, hátraszólt a feleségének, hívja azonnal a rendőrséget. Erre Deli elmenekült a hely­színről. Oroszt Suhaj Gyula segítségévei szállították kór­házba és hosszú ideig kórhá­zi, illetve klinikai kezelés alatt állott. Számos szúrott sérülés ér­te, közülük a legsúlyosabb az, amelyik az ágyékánál ér­te a gerincoszlopot. Ez a ké­sőbbiekre nézve maradandó testi fogyatékosságot ered­ményezett. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Delit rablás kísérlete és maradandó testi fogyaté­kosságot okozó testi sértés miatt hat év fegyházra bün­tette és hat évre eltiltotta a közügyektől. Elrendelte a bíróság, hogy Deli — alkoho­lizmusa miatt — kényszer­gyógyításnak köteles alá­vetni magát. Az ítélet jogerős. (k) Belvízvédelem A belvízcsatornák vízszint­je — a folyamatos szivattyú­zás és az akadálytalan lefo­lyás következtében — tovább csökkent, ötezer hektárt bo­rít belvíz és a túlnedvesedett területek nagysága 10 ezer hektárra becsülhető. A Sza­mos—Kraszna közi belvízvé­delmi szakaszra a vízátemelő szivattyútelepekre elrendelt első fokú készültséget április 2-án 16 órával megszüntet­ték. Április 4-én kilenc szi­vattyútelep üzemelt másod- percenkénti 8,57 köbméteres összteljesítménnyel. Az üzem­ben levő két hordozható szi­vattyú másodpercenként 0,44 köbméter vizet emelt át. így a szivattyúzással 0,68 millió köbméter vizet emeltek át. A belvízvédelmi munkában 43 vízügyi dolgozó vett részt. Ha a Családi kör nem lenne, ki kellene találni. Azt hiszem, ez is olyan el­pusztíthatatlan, elnyűhetet- len műsora a televíziónak, mint a rádiónak a Szabó család. Annak ellenére így van ez, hogy a Családi kör az. élet egy viszonylag sző­kébb köréből meríti témáit. Kisebb körből tehát, de igen sokfélét és nagyon is lé- nyegbevágóakat. Nagyon nagy szükség van erre a te­levíziós műsorra, mert jól hasznosítható tanácsokat kaphatunk belőle, ha odafi­gyelünk és hajlandók is Vagyunk feladni ösztönös- ségre, megszokásra épülő ne­velési elveinket, módszere­inket. A legutóbbi adásban jelentős időt szántak annak a különbségiek, eltérésnek, amely a szülők és a nagy­szülők között előfordul a gyermekekkel való bánás­módban különféle helyze­tekben. Ha ez így jnegy jp- vább...! — mondhatná a néző — akkor bizony nem sok marad abból a jó véle­ményből, ami Molnárnéről, A 78-as körzet tevékeny, feladatát illő komolysággal ellátni igyekvő lakóbizott­sági elnökéről és a köréje szövött történetekről kiala­kult az első egy-két adás után. Ebben — Az aktatás­ka című — negyedik rész­ben oly együgyű ügybuzgó- ságot tanúsított a címbeli tárgy tulajdonosának késő esti felkutatása, sőt a táska visszajuttatása érdekében Molnámé, hogy az inkább hatott a lelkiismeretes tár­sadalmi munkás tisztségvi­selők ügyszeretetének paró­diájaként, semmint a lelki- ismeretes munka, a közös­ségi magatartás jó példa­ként való felmutatásaként. Buta és idegesítő volt a nő viselkedése, hasonlóképpen a férj örökös és a soha ki nem elégített szódavíz hiányá­hoz. Ahogyan előre sejthető, Molnárné férje ebben fog elhalálozni a sorozat végén. Nem valami biztató pers­pektíva a nézőnek sem. Ügy látszik, kezd kifulladni az igazi jó ötletekből ez a tévéfilmsorozat. A hazánk felszabadulásá­ra való személyes hangvé­telű visszaemlékezésöket egy dokumentum- és egy dokumentum-riportfilm gyarapította. Az előbbi a bolgár hadsereg dunántúli harcaira tekintett vissza, az utóbbi pedig egy szovjet ez­redest mutatott be, aki 1944 -őszétől 1945 tavaszáig Ma­gyarország légterében har­colt, vadászrepülőként. Az égbolt szabadságáért című filmjében nemcsak Samo- nov ezredest ismertette meg a nézőkkel Vértessy Sándor, hanem azokat is, akik a sú­lyosan sebesült fiatal piló­tát elsősegélyben részesí­tették es' kórházba szállí­tásáig ápolták. Ebben a ta­lálkozásban mindkét részről volt egy jó adag elfogódott­ság. Annál oldottabb be­szélgetés zajlott le a kecs­keméti katonai repülőtéren az ezredes és a fiatal ma­gyar repülőtisztek között a régi harcokról, a félelem­ről és a bátorságról. Az egyik légiharcról készült eredeti filmfelvétel levetíté- se pedig nemcsak az ezre­desnek okozott meglepetést,' hanem a televíziónézőknek is. A számukra ismeretlen operatőr csodálatos képek­ben örökítette meg a légi­harc izgalmas mozzanatait. Ez a filmbetét tette igazán érzékletessé azt, hogy mi­lyen kemény harcokban volt része Samonóvnak és repü­lőtársainak, akik annak ide­jén hazánk légterét a náci repülőktől megtisztították. Seregi István [JRÁDIÓ MELLETT A közelmúltban zajlott le — mint olvasóink bizonyá­ra emlékeznek rá — egy rendkívül érdekes vita ní­vós képes hetilapunk, az Üj Tükör hasábjain a második világháború alatti magyar függetlenségi harc mártír vezéralakja Bajcsy-Zsi- linszky Endréről, és a szá­zad eleji haladó parasztpo­litikus, a békéscsabai Áchim L. Andrásról, akit a Zsi- lirwziky-fivérek 1911. május 14-én, családi és politikai okokból, mindmáig teljes mértékben nem tisztázható dulakodás után lelőttek. A vitát Kubinyi Ferenc cikke exponálta, a bécsi levéltár­ból előkerült olyan újabb dokumentumok alapján, amelyek meglehetősen ne­gatív, demagóg figurává degradálhatnák Áchimot. Csakhogy, mint a kortársi és történész-szakértői hoz­zászólásokból végeredmény­ben kiderült, Bajcsy-Zsi- linszky nem attól lesz na­gyobb és makulátlanabb, hogy egykori — bár emberi hibákkal bőven megterhelt — személyi és politikai el­lenfelét kisebbbítjük Mindez a felszabadulási ünnepi napok egyik legki­tűnőbb műsora, a szintén Kubinyi Ferenc által ösz- szeállított dokumentum­montázs, a Nincs szobra Budapesten hallatán jutott eszembe, mely Bajcsy-Zsi- linszky igaz emberi és poli­tikusi pályatükre volt. (Ben­ne a tragikus Áchim-ügy tár- gyilagosabb megítélésével.) Az archív hangfelvételek­kel, küzdőtársi visszaemlé­kezésekkel gazdagon il­lusztrált dokumentummű­sor Bajcsy-Zsilinszky Endre életének és pályájának a politikailag legjelentősebb mozzanatait ragadta meg. Az adásidő bő két órája mó­dot adott az árnyaltabb be­mutatásra, bizonyára a tör­ténész-szakértők (dr. Tibori János és dr. Vigh Károly) közreműködésének köszön­hetően is. A MOVE-alapítótag, faj­védő politikusból ellenállási lfő&sét-.yáy,<, Bajcsy-Zsilinsz­ky szakítása és szembefo?- dulása egykori fegyverba­rátjával, Gömbös Gyulával, majd a következetes náci- ellenessége, bátor kiállása a kommunista mártír, Schön- herz Zoltán és társai mel­lett, valamint — a polgári politikusok között egyedüli — fegyveres ellenállása a fasisztáknak, több mint ele­gendő erény lenne ahhoz, hogy nemzeti történelmünk pagyjaihoz hasonlóan te­kinthessünk rá. Példamuta­tó erkölcsiségű életében ak­kor emelkedett a legmaga­sabbra, amikor tudatosan vállalta a mártíromságot, mikor elutasította a megme­nekülés lehetőségét, mond­ván (felesége visszaemléke­zése szerint), hogy halálá­val többet szolgálhat nem­zetének. Kubinyi Ferenc műsorá­nak még az is erénye volt, hogy az igen kiterjedőben lévő Bajcsy-Zsilinszky-iro- dalom dokumentációját jócs­kán gazdagította. Szomorú­ságot csupán a Rádiószín­ház bemutatójának két ré­sze közé beiktatott néhány olyan megállapítás okozott, hogy egy-két megkérdezett milyen keveset (és rosszul!) tudott BajcsyZsilinszky End­réről, — ami legkevésbé sem a műsorkészítő rovásá­ra írandó. Sőt, ő éppen az ellen akart tenni. Sikerrel. Merkovszky Pál [J KÉPERNYŐ [?TÍTÍ1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents