Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
1982. április 29. Kelet-Magyarország 3 Jí szervizéssel A TAVASZI IDŐJÁRÁS rendkívüli szeszélyessége olyan tapasztalt szakembereket is vizsgáztat most, akik már 20—30 éven át kiérdemelték a jó gazda megnevezést. A tartós hideg lelassította azokat a biológiai folyamatokat, amelyek a normális kitavaszodást jelentették volna. Lelassult a vetés üteme, de megállott a lucerna fejlődése is. Ha újra beindul az „élet”, minden egy csapásra, azonnal végrehajtandó feladatként fog jelentkezni. A normális termelési folyamathoz az üzemek elegendő munkaerő- és eszközellátottsággal rendelkeznek. Most, a várható lökésszerű igénybevétel miatt azonban hiány fog keletkezni. Ez a hiány csak szervezéssel csökkenthető, mely rendkívül nagy pontosságot és figyelmet igényel minden vezetőtől. Mit lehet tenni? Mi csak javasolhatunk, hisz minden üzem más és más adottságokkal rendelkezik és így a megoldás is más. A kapacitáskihasználás növelése érdekében fontosnak tartjuk a tavaszi munkák több műszakos megszervezését. Ennek személyi és eszközfeltételeit kell optimálisan összehangolni. Személyi feltételek közé sorolhatók azok a szakemberek, akik váltótraktorosként ülhetnek a milliós értékeket képviselő gépekre. Hasonlóan a nyári munkákhoz, itt is a javítóműhelyek dolgozói kerülnek előtérbe. Ezzel azonban a javítóműhelyi munkák üteme szenvedne csorbát. Csak úgy lehet ezt hibamentesen lebonyolítani, ha kényszerszünetek idején a traktorosokat bevisszük a műhelyekbe és előre termelünk. Ezért most rendkívül nagy jelentősége van a jó tervezésnek és helyes időprogramok készítésének. Itt kell emlékeznünk arra az elvre, mely szerint célszerű úgy kialakítani a szakmunkás- gárdát, hogy két szakmával, ezen belül egyik a traktoros szakma, rendelkezzenek (az NDK-ban ez így van). így a lökésszerű csúcsokat tompítani lehetne és eszközcsökkenést is eredményezne. CS ie sí MÁSIK IGEN PONTOS TÉNYEZŐ a termelőeszköz alkalmazhatóságának fokozása. A munkahely éjszakai munkára való felkészítése, a biztonságos munkavégzés és a technológiai előírások betartásának együttes feltétele. Elegendő világítóberendezéseket kell felszerelni, úgy, hogy mind az erőgép, mind a munkagép kellően legyen megvilágítva. A munkavégzés feltétele a jó szervizszolgálat megszervezése is. A hideg éjszakák miatt a téli olajok alkalmazhatók. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a szervezési megoldás a dolgozó ember védelmét is szolgálja. A vezetői ellenőrzés párosuljon a felelősséggel, melynek gazdaságaink vezetőinél minden feltétele megvan. Huszár István MG Főiskola Varroda Dombrádiii A dombrádi Petőfi Termelőszövetkezet varrodát létesített a női munkaerő foglalkoztatására. A kisvárdaí Ruhaipari Szövetkezet biztosít munkát az itt dolgozóknak. Képünkön: szovjet exportra kamaszöltönyöket készítenek. (JL) Az év slágerei üzemekből, szövetkezetekből Kanadába szállítják Az év slágere a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalatnál a Norton-szekrény. Ennek, az esztergapad szivét, agyát jelentő kényes résznek gyártáselőkészítését még az elmúlt év végén elkezdték, s ma már kompletten készül a nullszéria. Mintegy félezer készül belőle ebben az évben az E—400-as típusú esztergapadhoz. Komoly vállalkozás sikere ez, hiszen pontos, precíz munkát igényel. Országosan nagy sikert aratott a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárának új terméke, a motorellenőrző készülék. A nagy keresletre való tekintettel az első negyedévben már tízezer, áprilisban pedig újabb ötezer készült el a motortes- terből. Erre az évre a terv eredetileg ötvenezer, de a várható igény ennek körülbelül a duplája. Van piaca az ugyancsak új termékként jelentkező pneumatikus esiFél évszázad a gyógyításért F ennállásának ötvenéves évfordulóját ünnepli a közeli napokban a mátészalkai kórház. A magyar egészségügy történelmére lát, aki a kórház fél évszázados történetét lapozgatja. 1911- ben az akkori mátészalkai járás majd ötvenezer lakosának 6 orvosa és mindössze 4 gyógyszertára volt. 1912-ben helyi és megyei sürgetésre mozgalom indult a kórház létesítéséért. 1927 júniusában rendkívüli megyegyűlésen megszavazták a Mátészalkán építendő megyei kórház építési hozzájárulását. 1929-ben Padányi Gulyás Jenő és Gothard Zsigmond okleveles építészek tervei alapján hozzákezdenek a kórház építéséhez és 1932. november 21-én sor került a kórház ünnepélyes átadására. Ezzel egyidőben megszűnt az akkor mindössze nyolc ágy- gyal működő fehérgyarmati kórház. A 72 ágyas, akkor nagynak számító és korszerűen felszerelt mátészalkai kórház, elsősorban kiváló orvosai miatt a korabeli sajtóvélemények szerint „klinikai rangú” volt. A történelem előtti főhajtás, ha leírjuk az első betegeinek névsorát: Danka Endre Nyírmeggyes, Bihari Elekné Tarpa, Simái Bálint Cégény- dányád, Sárkány Eszter Tu- nyog, Lengyel Miklós Mátészalka, Németh Józsefné, Póli János és Szabó Lajos Fehérgyarmat, Baczó Piroska Tyúkod és Papp Simon Júlia Kisnamény. A kórház 1932- ben 164, 1933-ban már 1719 beteget látott el. Mintegy 100 kilométeres sugarú kör egészségügyi központjává lett, olyan területen, amelynek egészségügyi és kulturális ellátottsága is a legalacsonyabb szintű. Történelmi sorsfordulónk, 1945 után az egészségügy fejlesztése előtt is új lehetőségek nyíltak meg. Egy 1947- ben megjelent tanulmány helyzetképet ad az egészség- ügyi ellátásról. Ebben a már 108 ágyas kórház működéséről számol be. Három szakorvos és két alorvos dolgozik a kórházban, de már folyamatban van a 70 ágyas tüdőbeteg osztály létesítése Ko- csordon és a 30 ágyas bőr- és nemibeteg osztály létesítése is. Tervezik csecsemő- és gyermekosztály, orr-fül-gége osztály kialakítását, szülőotthon és járványkórház létesítését Csengerben. Azóta nemcsak a tervek valósultak meg, azoknál jóval több a magyar egészségügy nagyszerű tette, a Morbus Hungaricus, a tüdőbaj népbetegségként való felszámolása feleslegessé tette a kocsordi szanatóriumot, ott kihelyezett belgyógyászati osztályt rendeztek be. Sorolni valamennyi állomását a fejlődésnek a terjedelmen belül lehetetlen lenne. A kórház történetének egyes fejezetei, a valamikori egymást követő fegyelmezett hétköznapok munkája legendákká szépült azóta. Ilyen a kórház 1945-ben való munkája, a kitelepítések ellen való harca, ilyen a járványok és a népbetegségek elleni küzdelem, vagy az 1970-es árvíz idején tanúsított helytállás története. Ilyenné lehet egyszer az egészségnevelési, egészségügyi szervezési munkája. A ma — Kocsorddal együtt — 471 Ágyas mátészalkai kórház a tájegység természetes központjában a terület egészségügyi központja. Azzá teszi gyógyító tevékenysége, azzá dolgozóinak tudományos, kutató munkája, az egészség- ügyi integrációban betöltött szerepe. Nagyjában és egészében ugyanaz történt a most jubiláló kórház utolsó három és fél évtizedében, ami a magyar egészségügyi ellátás fejlődésében történt. Tény, hogy a szűkebb hazánkban, Sza- bolcs-Szatmárban történelmi adósságokat is törlesztenünk kellett, el kellett érni, vagy meg kellett közelíteni az egészségügyi ellátás országos mutatószámait. Mutatószámokat írtunk, de ezek a számok az életnek, az egészségnek visszaadott emberek tízezreinek, életben maradt csecsemők sorsát jelentik. És ha a jubileum előtt valamit el lehet mondani, akkor azt hisszük, hogy ez a legfontosabb. Bartha Gábor szológépeknek is, amelyeket Kanadába szállítanak. Ezt most egy újabb, korszerűbb, porelszívóval is felszerelt- változatával folytatják. Az ugyancsak sűrített levegővel működő csiszológép nullszériájából májusban már mintegy tízezer darab készül. Kapós terméknek bizonyult a mátészalkai Szatmár Bútorgyár új terméke, a Kraszna kárpitos garnitúra. Bár még csak néhány pár készült el belőle, az érdeklődés a vártnál is nagyobb. Örömmel nyugtázzák a gyárban azt is, hogy az elmúlt év őszén megkötött szerződés értelmében, először, ebben az évben már megjelenhetnek termékeikkel a tőkés piacon is. A rusztikus szekrényajtók első „eresztése” már elkészült, s a hét és fél millió forint értékű megrendelés első tételeként az NSZK-ba szállítják. „Postamunka" Az év legsikeresebb vállalkozása a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a Glialka nevű ' növényvédő szer gyártásának megkezdése, amelyben kétségkívül rekordot döntöttek. Mindössze egy év alatt végezték el a be- üzemesítést. Nemcsak megtervezték és kivitelezték az új üzemet, hanem a technológiát is maguk dolgozták ki. S nem is akárhogyan: már a próbaüzem jjfiozta” azokat a műszaki é$ gazdasági elvárásokat, amelyeket a tervben meghatároztak. Két esetben is kivágta a „rezet” a Villamos Szigetelő és Műanyaggyár kisvárdai gyára ebben az évben. Az első igazi postamunka azoknak a fékbetéteknek a soron kívüli legyártása, amelyekre egy több százmillió forint értékű géppark várt. Kétszáz darab KAMAZ típusú tehergépkocsiról volt szó, amely év elején érkezett a Szovjetunióból, s fékbetéteiket a magyar szabványnak megfelelőre kellett kicserélni. Üzembe helyezésük csakis a gyáron múlott, de erre nem voltak berendezkedve. Mégis elvállalták. Rendkívül gyorsan és rugalmasan oldották meg a fel- szerszámozást úgy, hogy március végére már el is készültek a fékbetétek. Ilyen A Nagy káliéi ÁFÉSZ paplanüzemében tizenhárom éve készül a különböző bélelésű paplan. Ez évben 130 ezer darabot készítenek, ötvenöt millió forint értékben. Az értékesítés belföldön és kishatármenti forgalomban történik. Képünkön: Szabó Józsefné a szélvarrást készíti. (Jávor László felv.) Kapós termékek gyors munkára még nem volt példa a gyár történetében. A másik nagy siker két új termékcsalád. Megkezdték a Zsiguli és Skoda személy- gépkocsik tárcsafékbetétei- nek gyártását. A nullszéria még az első negyedévben lefutott, s rövidesen megszűnik a hiánya a kereskedelemben is. Dupla falú zsák A nagy átalakulás izgalmait éli át ezekben a hónapokban a Kender-Juta és Textilipari Vállalat Nagyhalászi Zsákgyára. Rövidesen új termék készítésére állnak át, s ehhez folynak az előkészületek. Az átalakulást az igények változása sürgeti: egyre nagyobb a kereslet a dupla falú zsákok iránt, amelynek készítését kézi erővel már meg is kezdték. A gépek május végén érkeznek, s júniusban már ezeken készül az új termék. A korszerű gépek beállításával jelentősen nő a kapacitás is: a jelenlegi napi 40—45 ezer helyett 55 ezer dupla falú zsák készül majd el. Két új termékkel is jelentkezett a szovjet piacon az idén a Vörös Október Férfi- ruhagyár Nyíregyházi Gyára. Mindkettő különleges, újdi- vatú, s csakis Nyíregyházán készül. Az egyik a Liviáno. Alapanyagát a Graboplaszt gyártja, vékony, könnyű, vízálló, kapucnis felső, amelyet férfiak és nők egyaránt hordhatnak. A másik termék a műbőr zakó, amelyet először gyártanak szovjet megrendelésre. Harmincötezer készül belőle hosszú távon. Az első tételt már csomagolják is. A szovjet exportban is lépést tartanak a divattal. A műbőr zakók sportosak, foltzsebesek, de teljes mértékben korszerűsített változatban készülnek a korábbi, hagyományos öltönyök is. Siker világos színben Nem titok: az idén már nemcsak eléri, hanem túl is haladja félmillió párás tételt a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet teljesítménye. S amire külön is büszkék: a tavalyi 160 ezer párral szemben az idén már 300 ezer párra vevő a Szovjetunió. Nem véletlen — s ez a további eredményes piacszerzés alapja is —, hogy a nemrég megnyílt moszkvai cipőbörzén a korábbi 25—30-cal szemben most 40 modellel mutatkoznak be. Sokat várnak ettől a kiállítástól is, ahol — feltehetően — nagy sikere lesz az általuk is felvonultatott világos színeknek. Ugyancsak az exportban aratta a legnagyobb sikert ebben az évben a Nagy káliói Kallux Cipőipari Szövetkezet. Az idén már több cipőt exportáltak, mint amennyi tavaly az összes kapacitásuk volt. Az ötvenezer pár növekedésben különösen előnyös a népgazdaságnak is, hogy a dollárt jelentő exportban 180 százalékos eredménnyel számolnak — s erre különösen büszkék most a Kalluxban. A piacot most a jó minőségű, könnyű vikendcipőkkel hódítják. Vevőjük az USA Tőkés piacok kapuit döngetni lehet, de bejutni csak jó minőségű, tetszetős, új termékkel lehet — vallják a Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Ezért is büszkék arra, hogy az elmúlt évi kapudön- getés — bemutatkozás — után megrendelést kaptak végre az USA-ból is. Áru lett az USA-ban a paszabi szőttes csíkbetéttel díszített női szoknya és blúz: kétszáz garnitúrát kell belőle szállítani. Üj partner a paszabi szőttes csíkbetétes gyermek- blúzra Finnország is. Ugyancsak kétszázat rendeltek belőle. Bár ez nem soknak tűnik, de népi iparművészeti termékeknél ezek a tételek már nagy szériáknak számítanak. Tóth Árpád M illió, százmillió, milliárd — írjuk sokszor gépiesen a számokat egy-egy vállalat, gyár, üzem eredményeinek értékelésekor. Olykor — talán — nem is gondolva arra, hogy a számok mögött megannyi munka, siker, öröm — néha kudarc is — van. Tallózzunk hát most azokból néhányat, amiről szívesen beszélnek, amire büszkén emlékeznek.
