Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. április 29. AZ MTESZ-ELNÖKSÉG NAPIRENDJÉN: Tudományos egyesületek a környezetért A műszaki hónap előkészítéséről, majd a tudományos egyesületek környezet- és természetvédelem érdekében kifejtett munkájáról tárgyalt szerdai ülésén az MTESZ megyei elnöksége. Ez utóbbi témában Bacsu József, az agrártudományi, Király István, a hidrológiai és Frankó János, az erdészeti egyesület titkára vázolta a jelenlegi helyzetet, majd vita után megfogalmazták, hogy az MTESZ tagegyesületei a maguk területén hogyan tudnak részt venni a megyei tanács által elfogadott környezetvédelmi koncepció megvalósításában. A környezetvédelem nem lehet kampányfeladat — ez volt az egyik alapvető vélemény a tennivalók tárgyalásánál. Ezért nem külön terveket készítenek, hanem a sajátos feladatokkal bővítik munkaterveiket az egyesületek, s munkájuk egészében juttatják érvényre a környezet- és természetvédelemmel összefüggő feladatokat. Megfogalmazódott az az igény,, amelynek valóraváltá- ' sában a tudományos egyesületek is segíthetnek: a gazdasági területen dolgozó szakemberek tekintsék a gazdálkodási folyamat részének a környezetvédelmet. Elhangzott az is, hogy az egyesületek szakemberei az illetékes társadalmi szervekkel együttesen vállaljanak részt a környezetvédelemmel összefüggő ismeretterjesztő tevékenységből. Az elnökség javasolta, hogy mindazon tudományos f egyesületek; amelyek tagsá- jö<gonak'szakmar összetétele^lehetővé teszi, vállalkozzanak a környezetvédelemmel ösz- szefüggő, gazdaságosan megvalósítható technológiák, módszerek, eljárások kidolgozására. Célszerű, ha az egyesületek — megismerve a környezetvédelemmel ösz- szefüggő megoldatlan problémákat — pályázatot hirdetnek meg. Az MTESZ megyei elnöksége részt vállal abban, hogy az eredményes munkát végző egyesületek, tagok tevékenységét erkölcsileg és anyagilag is elismeri. Felhívta a figyelmet az .elnökség arra is: segítsék az egyesületek, hogy a megyében lévő üzemek, munkahelyek a központilag rendelkezésre álló környezetvédelmi alapból — erre alkalmas pályázatok benyújtásával — minél nagyobb arányban részesülhessenek. Nyárfatelepítés A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telkibányai erdészete Hernádréce község határában a folyó hullámterén tizenöt hektáron telepit nyárfát. A gombáknak és a növényi kártevőknek jól ellenálló, gyorsan növő, tíz— tizenöt éves korban már hasznosítható fa talaját tnskófúró gépek készítik elő az ültetéshez. (MTI fotó — Kozma István felvétele — KS) Nyírbátori pillanatkép — nyitásra várva. (J. L. felv.) A zenekar alapvető célja: hathatósan részt venni a megye zenei életének kialakításában, részt venni a megyei szintű, de országosan is jó színvonalú népművelési munkában, a zenei ismeretterjesztésben. II muzsika nagykövetei------------------------------------------------------------------------------------Egy életre szól □ tavalyi évet az ENSZ a rokkantak évének nyilvánította, mellyel a társadalom figyelmét a rokkantak helyzetére irányította. Az évvel kapcsolatos feladatok végrehajtására alakult a Magyar Nemzeti Szer. vező Bizottság, melynek felhívásához megyénk is csatlakozott. A létrehozott ideiglenes megyei szervező bizottság irányította, szervezte, koordinálta a rokkantak segítését célzó akciókat, feladatokat. A bizottság a közelmúltban tartotta záróülését, ahol értékelték a rokkantak nemzetközi évében kibontakozott széles körű társadalmi ösz- szefogás eredményeit. A tenniakarásnak, a segítségnyújtásnak számos szép példáját fogta egy csokorba a beszámoló. Hangsúlyozva a társadalmi és tömegszervezetek kezdeményező és irányító munkáját. A Hazafias Népfront az év folyamán a megyei elnökségi ülésén megvitatta a megyénkben lévő fogyatékosok helyzetét, és életkörülményeik javításának további lehetőségeit. Nyáron Nyírbátorban olvasótábort szerveztek 25 értelmi fogyatékos cigánygyermek részére. A megye több városában megszervezték a fogyatékosok patronálását. Többek közt — a Vöröskereszt helyi szerveivel közösen — a nagydobosi nevelőotthon fogyatékos gyermekeinek a patronálását is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ajánlást készített az üzemi szakszervezeti bizottságoknak, amely tartalmazta a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásával élet- és munkakörülményeik, szociális helyzetük javításával, valamint a rokkantak évével kapcsolatos vállalati feladatokat. A Társadalombiztosítási Bizottság közel négyszáz kivételes alapon történő nyugdíjmegállapítás, illetve felemelés iránti kérelmet tárgyalt, és több száz megváltozott munkaképességű dolgozót részesített segélyben. A KISZ fiatalok vállalásai elsősorban társadalmi munka végzésre irányultak. A gépjárműjavítással foglalkozó vállalatok szövetkezetek KISZ-esei rokkantkocsik soron kívüli javítását, felújítását végezték. Az MHSZ KISZ-alapszervezete például díjmentesen vizsgáztatta azokat, akik Hycomat gépkocsit kaptak. A kereskedelemben dolgozó fiatalok a vásárlásnál nyújtottak segítséget a rokkantaknak^ A Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete a főhangsúlyt az egészségnevelő, felvilágosító munkára helyezte. Tavaly júniusban 73 mozgássérült gyermek egyhetes üdülését szervezték meg, melyhez pedagógiai, egészségügyi felügyeletet biztosítottak. A megyében lévő ipari szövetkezetek a társadalmi munkán túl a rokkantak gépjárműveinek, tartós fogyasztási cikkeiknek javítását, az építőipari karbantartási munkákat soron kívül és engedményes áron vállalták. A rokkantak nemzetközi évében a megyében lévő rokkantak egyesületei is sokat tettek tagjaikért. Rendszeresen segítették tagjaik munkába állását. Például a vakok és gyengénlátók szövetsége tavaly 11 tagját helyezte el telefonkezelői munkakörben. 1981-ben alakult meg megyénkben a kisegítő iskolán tanulók szüleinek megyei egyesülete és a mozgássérültek egyesülete. Ez utóbbinak jelenleg már több mint ötszáz tagja van. Ha a rokkantak érdekében történt legfontosabb intézkedések sorolásánál tartunk, feltétlenül el kell mondani a megyei tanács különböző osztályainak a rokkantakért folytatott tevékenységét. Az egészségügyi osztály kezdeményezésére valamennyi gyógyintézetnél megkezdte működését a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó bizottság. A megyei kórház működési területén biztosítja a szakmai orvosi rehabilitáció feltételeit. A művelődési osztály intézkedési tervének megfelelően mindenütt gondoskodnak az óvodáskorú fogyatékos gyermekek nyilvántartásáról. Rendszeres szemészeti vizsgálatot tartanak az óvodákban, fülészeti és idegrendszeri vizsgálatokat pedig alkalomszerűen. Néhol megoldottak a mozgássérült gyerekek gyógytomáztatását. A kereskedelmi osztály intézkedett, hogy a rokkantak speciális áruigényét nagyobb választékból lehessen kielégíteni. □ megyében társadalmi munkavállalások és egyéb anyagi áldozatvállalások révén a rokkantak támogatására létesített számlára az év folyamán jelentős összeg folyt be, melynek legnagyobb részét rehabilitációs munkahelyek létesítésére fordítják. Négy üzem, vállalat kap ebből a támogatásból — a Szabolcs Cipőgyár, a Tiszalöki Faipari Vállalat, a vásárosnaményi finommechanikai vállalat és a Nyírségi Nyomda — tekintve, hogy rehabilitációs munkahelyek létrehozását vállalták. Az 1981-es évvel lezárult a rokkantak nemzetközi éve, de hogy a felkeltett közfigyelem, érdeklődés ne lanyhuljon, hanem tovább kamatozzék a rokkantak hasznára, a megyei ideiglenes szervező bizottság hosszú távú programtervezetet fogadott el, amely tartalmazza a megyében élő rokkantak élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló teendőket, egészen 1990-ig. Soltész Ágnes k____________________________ A Szabolcsi Szimfonikusok működési szabályzatából vett fenti idézetet meg toldhatnánk a folytatással, ami így hangzik: „Elsődleges feladat mind szélesebb tömegekkel megismertetni és megszerettetni a zeneművészet legismertebb és legjelentősebb alkotásait, megvilágítani a művészet szerepét a társadalmi, történelmi fejlődés folyamatában.” Szembesítsük a valóságot a megfogalmazott kívánságokkal. Százhúsz szolgálat .'J jjcojíA ■f'.L'.'i.i. Beszélgető társaim: Kováts Zoltán, a zenekar karmestere, Szilágyiné Pálkövi Mária •koncertmester, Csősz Sán- dorné, Tóth Nándor szólam- vezetők és Kaczári István 'kürtös, zenekari titkár. A szokásos kedd esti próba előtt loptunk időt, hogy beszélgessünk . arról: hogyan tud megfelelni a zenekar a reá háruló feladatoknak. — Jelenleg negyvenkét főből áll a Szabolcsi Szimfonikusok együttese — kezdi a karnagy. Csupa jó zenész, többnyire zenepedagógus, de megtaláljuk a tagok között a legkülönbözőbb foglalkozású, a szó szoros értelmében vett kiváló amatőröket is. Ma olyan színvonalon játszanak, hogy pár hónap alatt a legjobb professzionista együttessel is felvehetnék a versenyt. — Az idén huszonöt, éves jubileumot ünnepiünk — folytatja Kaczári István —, ettől az időtől játszunk állandó karmester irányítása alatt. Évi 30—40 hangverseny, s összesen 120 szolgálat, amit teljesítünk. Közreműködünk minden városi és megyei ünnepségen, járjuk a vidéket, s részesei vagyunk az országos bemutatóknak, versenyeknek. — Az idén télen és kora tavasszal bejártuk Baikányt, Bökönyt, a tanyavilágot is, mégpedig Ránk! Pomádé király új ruhája című operájával. Legutóbb Nyiregyházán szerepeltünk, Medveczky Ádám dirigálása mellett — mutatja a spektrumot a koncertmester. — Ami viszont még előttünk áll: júniusban a veszprémi fesztivál, ahol kétévenként találkoznak az amatőr zenekarok — mondja Csősz Sándorné. Részt szoktunk venni a szolnoki fesztiválon is. Azt hiszem zenekarunk megbecsülését jelzi az is, hogy például az idei fesztiválra Vántus István külön nekünk írt bemutatásra szánt művet. — Elmondhatjuk, hogy a szabolcsi zenekar ma országosan ismert. Sok jó karmester dolgozik együtt velünk, az Országos Filharmónia bérleti koncertjein működünk közre, ismert szólisták vállalnak szívesen fellépést velünk — fejtegeti Tóth Nándor. Küldetés — Mindennek különleges oka van. Az első: a zenekar igen jó — folytatja Kováts Zoltán —, a másik: az amatőr szimfonikus zenekaroknak komoly küldetésük van. Tíz-tizenkét ilyen együttes van az országban. Tudjuk, a hivatásos nagy együtteseknek igen sok kötelezettségük van, a fővárosban és 'külföldön egyaránt. így aztán az amatőrökre hárul, hogy a zene nagykövetei legyenek. Nem egyszerűen pótolunk valamit, amit adunk, az jó, magas színvonalú művészet. Eszembe jut: a közelmúlt napokban Medveczky Ádám mondta Nyíregyházán, hogy nagyon szeret együtt dolgozni az itteni muzsikusokkal. Egyet fájlalt, hogy mind a mai napig megoldatlan a zenekar elhelyezése. — Sajnos, ez így igaz — erősíti meg Kaczári István titkár —, az új művelődési ház sem hozott végső megoldást. Próbahelyiségünk nincs, vándorlunk egyik helyről a másikra, nincs hely, ahol a hangszereket tárolnánk. A próbák mindig este vannak, sokszor a késő órákba nyúlnak, a vidéki turnék után későn érkezünk rhaza, s bizony nem könnyű a hangszerekkel hazaküszködni. Főleg vidékre. Mert jó tudni: a muzsikusok tisztes hányada vidéki. Mátészalkáról, Nyírbátorból, Kisvárdáról, községekből járnak próbára, előadásra. Többnyire saját autóval, saját költségen. Útiköltség csak annak járna, akinek van vonatjegye. Benzinköltség nincs. így aztán a muzsikus nemcsak tudását, de saját pénzét is adja ahhoz, hogy zenélhessen. Beszélgetésünk közben már hallani: a zenekar tagjai hangolnak. Hét óra felé jár az idő, megérkeztek a zenészék. Megbecsülést érdemelnek • Befejező kérdésnek szánom: vajon hogyan érzik a zenészek, övezi-e őket a megfelelő társadalmi megbecsülés? íme a válaszok: — Egy-egy hangverseny sikere azt példázza: a közönség nemcsak elfogad, de szeret is — így Csősz Sándorné. — Egy biztos, tanítványaim másként nézik azt, aki maga is muzsikál, s nemcsak tanít. Ha ezen a körön át kutatom a presztízst, megvan — összegez Tóth Nándor. — A legtöbben, akik itt muzsikálunk, tesszük ezt belső kényszerből, az együttze- nélés öröméért — mondja véleményét Szilágyiné Pál- köyi Mária — de jólesne több társadalmi elismerés, tisztelet. — Helyi és országos meghívásaink mindenképpen tekintélyt mérőek — summáz a karmester —, viszont az is tény, az eredményekhez vezető utat nem értékelik kellően. A Szabolcsi Szimfonikusok •koncertjei ma már eseményszámba mennek. Sokszorosan megfelelnek az alapszabály hűvös szövegének. Művészetet tolmácsolnak, művészi fokon. Nélkülük szegényebbek lennénk! Bürget Lajos B tárgyalóteremből Lopásrekord Tizenkét gépelt oldalt tesz ki a nyolctagú betörőbanda korábbi bírósági „előéletének” felsorolása, pedig a többségük huszonéves, vagy éppen fiatalkorú. Bár az első bűncselekményt Tóth Béla 25 éves besztereci lakos indítványozta, a társulat esze mégis ifj. Béri Sándor 26 éves, ugyancsak besztereci lakos volt. (Tóth ötször, Béri háromszor volt büntetve.) A hozzájuk csapódókkal a bűnözésre állították be az életüket, zömmel nem dolgoztak, éjszakai ..túráikon” szereztek pénzt, élelmet, szeszes italt. A betöréseket vagy megtervezték. vagy kevesellették a végrehajtott betörésekből származó zsákmányt és újabb üzlet felé fordultak. 1980 szilveszterére virradó éjjel kezdődött a sorozat, amikor Béri és Tóth feltörték a dögéi falatozót. Béri egy hónap múlva folytatta a fiatalkorú B. Győzővel, akkor a kemecsei Márka presszót fosztották ki. Hamarosan immár hárman, „belátogattak” éjszaka a fényeslitkei élelmiszerboltba, de Tóth véletlenül a belső világítás helyett az utcait kapcsolta föl, s a közelből kiabálást hallottak, ezért gyorsan elmenekültek. De az éjszaka még nem ért véget: egy kisvárdai garázsból elloptak 3000 forint értékű holmit. Három nap múlva Béri és B. Győző Demecsert „halászták le” Mező Károly 27 éves tarpai lakossal kiegészülve. A tejbolt, a Sztár étterem, a hármas italbolt lett az áldozat, három nap múL- va pedig az újdombrádi kocsma. Másnap éjjel Béri kezdeményezésére Mező és Rózsa Balázs 30 éves kölesei lakos elmentek a tiszatelekl élelmiszerbolthoz — szalonna, kávé, konzerv, csokoládé, no meg készpénz, — majd ugyanezen az éjszakán ők hárman látogattak be a falatozóba is, — hogy bor és sör is legyen az élelemhez, — és megrakodva tértek haza. Sajátos rekordot állítottak fel a március 26-ra virradó éjszaka: Béri, Mező és Rózsa elhatározta, hogy Pátrohán fognak betörni. Kékig gyalog mentek, de unták a gyaloglást, s Mező az egyik udvarról kerékpárt lopott, Rózsa egy másikról, de hogy mindhármójuknak legyen, Mező egy harmadik udvarra is belátogatott, a kerékpárral hozott egy irtókapát is, és később azzal feszegették a bezárt ajtókat. Pátrohán előbb az italboltba törtek be, aztán a felvásárló irodába, végül a gé- gényi presszóban találtak annyi holmit, amennyivel megelégedtek. De nem maradt ki zsákmányszerző útjukból a tiszatelekl presszó, a székelyi presszó (itt megszólalt a riasztócsengő, mire Ők elrohantak), és persze néhány besztereci udvar sem. Volt, ahonnan bort, krumplit, almát, hagymát, diót, kacsát, tyúkot „szereztek be”, máshonnan csak baromfit, de azt többé-kevésbé rendszeresen. (Csak tyűk 48 darab van a rovásukon.) A „betörőszövetkezet” a harminc rájuk bizonyított bűncselekménnyel több mint 60 ezer forint kárt okozott. Ezeket zömmel elismerték, csupán az okozott kár nagyságát sokallották olykor. A Nyíregyházi Megyei Bíróság ifj. Béri Sándort — mint többszörös visszaesőt — négy év és hat hónap fegyházra, Mezőt — mint többszörös visszaesőt — négy év és hat hónap fegyházra, Rózsát — mint különös visszaesőt — két év és nyolc hónap börtönre, Tóthot — mint többszörös visszaesőt — két év és hat hónap fegyházra büntette. A közügyektől Berit és Mezőt négy, Rózsát és Tóthot három évre tiltotta el a bíróság. Az alkoholizmusuk miatt a bíróság elrendelte Mező, Béri, Rózsa és Tóth kén yszergyógy ítását. A fiatalkorú B. Győző büntetése már a járásbíróság előtt jogerős lett: két év fiatalkorúak börtöne, s ugyancsak jogerős lett a betörések egyikében-másiká- ban részt vevő 28 éves Tóth Ferenc kemecsei lakos büntetése is: őt, mint visszaesőt — egy év és négy hónap börtönre büntette a bíróság, és B. Győzővel együtt eltiltotta két évre a köz- ügyektől, amellett elrendelte Tóth kényszergyógyítását az alkoholizmusa miatt. További két vádlott enyhébb büntetést kapott, hármat pedig felmentett a bíróság. A büntetések mellett kötelezte a bíróság a vádlottakat az okozott károk megtérítésére is. Az ítélet a megyei bíróság döntésével minden részében jogerős. <k> éjszaka
