Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
2 Kelet-Magyarorezág 1982. április 28. Fásítunk SZOMSZÉDOLÓ ÚJSÁGÍRÓK MEGYÉNKBEN Bemutatkoztunk — megismertek! Vendégeink a tájékoztatót hallgatják. (M. K. (elvétele) A felfedezők izgalmával, a szomszédolók jó szándékával érkeztek újságírók Fehér- gyarmatra és a járás több községébe. Az egri Népújság, a Hajdú-Bihari Napló, a szolnoki Néplap, a miskolci Déli Hírlap, a borsodi Eszakma- gyarország, a budapesti, a szolnoki rádió vezető munkatársai beszélgettek itteni vezetőkkel: Csepelyi Tamással, a városi-járási pártbizottság első titkárával, Széles Lajossal, a járási hivatal elnökével, Szabó JBndiekel» a .városi tanács elnökével , és Szakács Józseffel, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnökével. Tanulni egymástól A hírlapírók bevallott szándéka volt: tanulni egymástól, s tapasztalatot meríteni a látottakból. Mi tagadás, mi is tanultunk a beszélgetésekből, melyek folytak hivatali asztalnál, autóbuszban, utcán sétálva, műemléket, falut szemlélve, fgy aztán nem véletlen, valami szabálytalan kerekedett^ yége.fed9lén®- kéntáfctacUSsító keze alól. Együtt keseregtünk a vendégekkel azon, hogy milyen kár: országszerte hiányzik a tervezői lelemény, s így lassan, de nagyon biztosan vész el egy-egy szép tájunk építészeti karaktere. Pedig ha több lenne a jó terv, s ezeknél mondjuk azt is figyelembe vennék, ami a szatmári házakban évszázadok óta érték, szépség, akkor nem csupán egy-egy régi épület árulkodna arról, hol is jár az ember. Pedig — erősítgettek a vendégek is — a most készülő, kétségtelenül kényelmesebb új, gazdagabb lenne attól, ha a külsőből Szatmár köszöntene ránk. És máris benne voltunk a ma, az új, a megújulás kellős közepében. Meggyőző volt látni Fehérgyarmat épülő szép belvárosát, ahol az emberi léptékek megmentik a város hangulatát. A színek és formák változatossága, a sok szép park elismerést aratott. Hogyan lehet szebben? A város vezetői hozzátették a látottakhoz: mindebben a szépségben ott rejlik egy település lakóinak szorgalma, társadalmi munkája. Nem véletlenül kaptak félmilliót a múlt évi munka jutalmául. Hogy mi lesz belőle? Ezernyi helye van. Mert kellenek utak, járdák, kell a fürdő, épülnie kell a közműnek... De hosszú lenne mindent sorolni. Szebben csak úgy lehet — hangzott a válasz —, ha a lakosság újra hozzáteszi erejét és tehetségét a pénzhez. A téma mindig az ember fjöfül, forgofe''A£ itt |lplcók é? a várostól sokat várók tízezreiről. És hamar kiderült: a város és a járás érdekeit jókor és okosan hozták egy nevezőre. Közösen tervezett és kivitelezett beruházások — mint amilyen a buszállomás — azt mutatják: Fehérgyarmat nagyon komolyan veszi azt a szerepkört, melyet az élet ró rá. Itt nincs vetélkedés, féltékenykedés, csak az lehet jó az egyiknek, ami nem rossz a másiknak sem. A várossal és a járással ismerkedők többször mondták: alig tudtak eddig valamit erről a tájról. S milyen kár, hogy az országban is mily’ tevéssé tudják, milyen értéket rejt a szatmári vidék, a Tiszahát. Joggal érte bírálat propagandánkat, mely biztosan ; kicsit álszerény, s ami még rosszabb, nem mozgósító. Pedig szállodák, turista- szállások, az ellátást biztosító éttermek sora épült az utóhbi években. Vállalkozni .kellene! A hangosan gondolkodás közben került szóba: sajnos sok az üres ház a járás kisebb falvaiban. De vajon nem lehetne ezekkel vállalkozni? Európában egyre nagyobb az igény arra, hogy falusi környezetben, az úgynevezett romantikus üdülési formát honosítsák meg. Ez viszonylag kis beruházást jelent, gyorsan megtérül, s ugyanakkor foglalkoztatási lehetőséget is biztosít. Itt azán forróvá vált a hangulat. Foglalkoztatottság Szatmár ezen vidékén — kulcskérdés. Kétezer embert lehetne munkába állítani. Épül-alakul most egy üzem Fehérgyarmaton, de ez csak kétszáz ember munkáját teszi lehetővé. Mik a megoldások? Melléküzemek? Intenzívebb háztáji gazdálkodás? Bővíthető szolgáltatások? Gondokat fogalmaztak a város és járás vezetői, s mellékelték azokat az erőfeszítéseket, melyektől a sikert remélik. Sok szó esett a körzetesítésekről is. Mint kiderült: más megyékben is olyan gondokkal küzdenek, mint nálunk. Elsietett dolgok zavarták meg az emberek nyugalmát, kis falvak maradtak értelmiség nélkül, csorbát szenved a demokratizmus gyakorlata, sértésként fogadják az olyan jelzőket, mint szerepkör nélküli falu, zökkenők vannak az egészségügyi ellátásban is. De mitsem ért volna tudott tények ismételgetése, ha nem 'kérül frféllé ihiftdáz; ámll Fehérgyarmaton megszüntetésükre terveznek. Mert — ahogy megfogalmazódott — ahol ember él, ott van szerepkör! Ezt kifejezni, demonstrálni, a demokratizmus működését biztosítani pedig kötelesség. Okos várospolitika Tapintható volt: a megyék hírlapjainak munkatársai, a rádiósok, sok tapasztalatot gyűjtöttek. Meggyőződtek arról: okos várospolitika szolgálja az itt élőket, s okos, a járási érdekekkel is összhangot teremtő helyi politika alakult ki. Helyi, de nem provinciális, sajátos, de nem különcködő. — Az itt élő ember szereti városát, községét — fogalmazták a vezetők —, de mindez nem pótolhatja azokat a lépéseket, melyeket úgy neveznek, hogy népességmegtartó körülmények. Ezeket kell megteremteni, munkahelyekkel, emberi körülményekkel, szép környezettel, az érdekeltségi rendszerek figyelembe vételével. Üj és szerényebb körülmények között dolgozik, gazdálkodik Fehérgyarmat is. Ami fő tanulság volt a látogatóknak: ez nem lehet mentség. Az élet minőségének folyamatos javítása megvalósítható. Ügy mint eddig: együtt az itt élőkkel. A vendégek elutazásuk előtt' mondták: vissza szeretnének térni ide, s másokat is biztatnak: látogassanak erre a tájra. A máshonnan jöttek elfogulatlan szemével találtak bennünket szépnek, életünket gazdagodénak. Nem árt hát, ha kihúzzuk magunkat: van mire büszkének lenni. Bürget Lajos Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Változtatók D ényeges, mi több, természetes dolog, ha egy terület vezetői gondot feltáró, jövőt munkáló módon beszélnek és cselekszenek. Hogy mindebből legyen is valami, ahhoz azonban több kell. Emberek, embercsoportok felelősség felvállaló részvétele. Mert politikát lehet asztal mellett kigondolni, de megvalósítani nem. Kerestem, kutattam véletlen beszélgetések során, vajon tetten lehet-e érni azt, hogy emberek miként érzik a jóra s újra törekvés rájuk háruló kötelességét. Lázba hozott a gyarmati termelőszövetkezetben, amikor arról beszéltek: a sikeres múlt év után nagy felfedezésük: a tagság alkotókészségének végtelensége. Túri Zoltán mondta, hogy beruházással ér. fel, ha ezt sikerül maradéktalanul felszínre hozni. S bár másutt mondták, de valahol rímel erre az, amit Sallagvárdi József, a MEZŐGÉP újítási előadója összegzett.- —Tapasztalható, hogy a dolgozók sokkal jobban takarékoskodnak, mint eddig, gondolkodnak, mert látják, a bér, a jobb kereset szervesen összefügg a hatékonyabb teljesítménnyel. És vajon nem a felelősség szól Héder Józsefné női szabóból a RISZ-ben, aki azon meditál, hogy az elmúlt évek hatalmas műszaki' fejlődésével nem tart lépést sok fiatalban annak megbecsülése? Pedig — fejtegeti — itt az export, a belső szállítások mind igényesebb kötelezettsége. A gép nem elég, az ember magatartása a termelő erők sorába lépett. A rend és a fegyelem kimondatlanul is témája annak a mondatnak, amit Varga László KISZ-titkártól hallottam: a ZÖLDÉRT-nél bevezetik a blokkolást. Minden percre szükség van. De sorolhatnám a hódi- kötös asszonyok és lányok törekvését, akik tanulnak, a fogyasztási szövetkezet szervezési erőfeszítését, hogy könnyítsék és javítsák az ellátást, az egészségügyiek küzdelmét, amellyel képesek legyőzni az integráció, a hét végi ellátások adódó problémáit. A lényeget talán abban lehetne összefoglalni: nem központi, nem sugallt lépésekről van szó, hanem a kis csoportok, brigádok, üzemrészek saját elhatározásairól. Az emberi tényező jelentősége ugyanis megsokszorozódik a mostani, mindenkitől alkotó magatartást, követelő időszakban. t □ cselekvés demokratizmusa ugyanis a legnagyszerűbb hajtóerő. így egyesülnek érdekek, fejeződnek ki közösségnek és egyénnek hasznos lehetőségek. Ha valami, hát akkor ez politika a javából. Ezt csak az vállalja, aki nem kibic manapság, hanem minden idegszálával, érzésével itt él, s itt akar tenni. Jól tudom, mindez nem vált meg világokat. De egyszer kimondhatjuk azt is: nem is messiásokra van ma szükség. De van emberekre, akik ha világot meg nem is váltanak, de megváltoztatni képesek. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, g a debreceni erdőfelügyelőség ZO—20 ezer forintos támogatása jő helyre érkezett Fehérgyarmatra. 100 darab lucfenyő, 100 darab tája, 4 db nyírfa, 500 darab hegyi juhar és 80 darab gömbjuhar kerül ezekben a napokban kiültetésre. Az 1. az. általános iskola (képünkön) diákjaival egy időben a Táncsics, a Dobi, a Bem és a Veres Péter utcában pótlásra kerül sor; az Esze Tamás utcában teljesen új fásításba kezdenek. Kórustalálkozó Múlt év május utolsó vasárnapján találkoztak nyolcadik- alkalommal megyénk ének-zene tagozatos általános iskoláinak kórusai Fehér- gyarmaton. S most május 23- án megint fogadhatják a helyiek az ibrányi, kisvárdai, mátészalkai, nagyecsedi, nyíregyházi és tiszavasvári dalosokat. A .gyülekezés a Május 14-e téri iskolában lesz, ahonnan az Ifjú Gárda-zenekar muzsikájára a város központjában végigvonulnak a kórusok, akik között első alkalommal köszönthetik a tanárképző főiskola gyakorló iskolája kórusát. A délelőtti és délutáni hangversenyeket egyaránt az iskola tornatermében tartják. A műsor végép .Schmjpt Sándor vásárosnaményi fafara-jl gó készítette ajándékokkal köszönik meg a gyarmatiak a fellépő kórusok teljesítményét. Költözés előtt. Hamarosan 14 család költözhet új otthonba Fehérgyarmaton. A járási építőipari szövetkezet az összesen mintegy 220 millió forintba kerülő 40 OTP-s lakásból 14-et adott át április második felében. A hagyományos eljárással, téglából épült, padlószőnyeggel borított, színesre meszelt falú lakásokban olajkályhák szolgáltatják a meleget. A napokban megkezdődik a szerződéskötés. A tulajdonosok kijelölése már a múlt évben megtörtént, s hasonló módon ismert a többi 26 — még átadásra váró — lakás bérlője is. A Damjanich utca 16., illetve 18. alatti lakások már készek, a Kellette lévőket még építik.
