Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

2 Kelet-Magyarország Nyíregyházi képeslap. (JL.) gépesített ötletek? „Súgás“ az adatbankból Megmozgatják a gép „agyát" A vezetékneve DARO, a keresztnevét 1720 jelenti. Ko­ra 3 év, de közeledik a nyug­díjazása, mert születése óta olyan étvágya volt, hogy évente megette Nyíregyháza fejlesztési alapját és költség- vetését, a lakosság adóját, sőt azokat a több oldalas la­pokat is, amelyeken lakás­igényeiket juttatták el éven­te több ezren a tanácshoz. Nyilván sokan kitalálták már: arról a számítógépről van szó, amelyiket 1979-ben vásárolt a Nyíregyházi Váro­si Tanács, hogy gyorsítsa, egyszerűsítse a munkát, hogy pontosak, naprakészek legye­nek a nyilvántartások és megfelelő adatokat szolgáltas­sanak a döntések előkészíté­séhez. A gép dolgozott, be­töltötte hivatását,7'ám'1 koz- "Uériná -gép működtétSthék, a' Fazekas Árpád vezette cso­portnak is megjött az étvá­gya és úgy gondolták: nem­csak adatrögzítésre lehet egy jó masinát használni, hanem ennél többre is képes. Az is eszükbe jutott, hogy néhány éve volt Nyíregyhá­zán egy városi párttitkár, Folkmayer Tibor, aki — tár­saival — ENSZ-pályázatot nyert azzal a tanulmánnyal, amelyben a várostervezést és a városfejlesztést is a számí­tógépre bízta. i A program kidolgozása megkezdődött, ám ekkor ki­derült, hogy a DARO 1720 már nem felel meg a na­gyobb követelményeknek. Mi­vel egyébként is elhasználó­dott a gép, a számítógépes csoport egy TPA—11 440 nevű számítógép beállítására tett javaslatot, s olyan programot készített, amely a nagyobb, a korszerűbb gép „agyát” is megmozgatja. Ez pedig a tanácsi integ­rált irányítási rendszer kiala­kítása, amely három tájékoz­tatási feladatot hivatott el­látni. Tájékoztatást nyújt a lakosságnak, illetve megköny- nyíti az ügyfélfogadási iroda feladatainak ellátását olyan módon, hogy a helyszínen lé­vő eszközök segítségével be­tekintést enged az adatbank bizonyos részeibe. Segíti a tanács osztályai közötti kom­munikációt, s könnyíti az ügyintézést is. A harmadik funkció talán a legfontosabb: az adatbank­ból olyan információk szer­zése válik lehetővé, amely a tanács döntéseit segíti, s a tervszerűbb városfejlesztés érvényre juttatását teszi le­hetővé. Milyen feladatokat lehet a gépre bízni? Kimunkálja például a településnövekedés új, szabályozott rendjét, fel­oldja az ágazati és regioná­lis ellentmondásokat, segít a város optimális működésének kialakításában, de alkalmas a fejlesztési elképzelések kö­zött dönteni, vagy rangsorol­ni a hasznosság alapján. Rá­bízható a városfejlesztési döntések rövid-, közép- és hosszú távú céljainak harmo­nikus megvalósítása, az igé­nyek és lehetőségek összeve­tése, a fejlesztést befolyásoló külső és belső tényezők fel­tárása, rangsorolása. Megter­vezhet komplex fejlesztési sorozatokat, amelyek több év alatt úgy valósulhatnak majd meg, ahogy a pénzügyi, mű­szaki, kivitelezési lehetőségek együttesen megengedik. Eze­ket a célszerűség elve alap­ján össze is hangolja. A TPA—11 440 étvágyát — ha munkába áll — nem lesz könnyű kielégíteni, de műkö­dése a megyeszékhely min­den lakójának hasznos lesz, ifármllyén ugye van, vagy lesz a tanácson. Akkor válik ugyanis elérhetővé, hogy egy ember egy ügy le­gyen, s ne szerepeljen külön­böző nyilvántartásokban, mert adója van, mert építeni akar, vagy lakást igényel. Ekkor tehet majd maradéktalanul eleget a tanács a múlt évben alkotott új eljárási törvény­nek, amely egyebek között azt is előírja, hogy nem sza­bad az emberektől olyan ada­tokat kérni a tanácsnak, amely valamelyik osztályon már megvan. B. J. Víztorony a kisiparból Szaktudás és szervezőkészség Karcsún, ezüstösen nyújtó­zik az ég felé Üjfehértó va­donatúj büszkesége: a vízto­rony. Míg készült, csodájára jártak az emberek. Ha nem a maguk szemével látják, ta­lán el sem hiszik, hogy egy helybeli kisiparos: Papp Jó­zsef munkája. — A két segédemmel tíz hónapig dolgoztunk a fehér­tói víztornyon. Naponta 14— 15 órát. Nincs az az ember, aki magában elbírná a to­rony egy elemét. A nagyobb- bak 4—5, a kisebbek félton­násak. Darut béreltünk a pá­szításhoz. Aztán szépen ösz- szehegesztettük a szerkezetet. Igyekezni kellett, mert a var­rat mínusz négy fokos hideg­ben már törik. Tavaly de­cember helyett augusztus 20- ra be is fejeztük az építést. Papp József méltán büsz­ke művére. Emberpróbáló, szép, komoly munkát válasz­tott. Becsületére válna vál­lalatnak, szövetkezetnek is. A hidroglóbusz mégis fölke­rült a hiánycikkek hosszú lis­tájára. Nem azért, mert nincs hoz­zá alkatrész, vagy alapanyag, hanem mert kivitelezőt nem találnak rá. így aztán nem ritka a mezőkeresztesihez ha­sonló eset, ahol három évig verte az eső a hidroglóbusz elemeit, míg végre felépült. Az újfehértói kisiparos segít­ségével. — Négy éve eszembe sem jutott, hogy ipart váltsak. Igaz, a víztoronyépítés már ekkor foglalkoztatott. Az Üj- fehértói Építő- és Faipari Szövetkezet — ahol'részleg­vezető voltam — szigeteli kezdettől az új típusú, gom­bafejes hidroglóbuszokat. Ja­vasoltam, hogy építsük fel mi az egészet. Elutasították az ötletemet mondván, hogy nincsenek gépeink a szere­léshez. Szerintem főleg a ri­zikótól tartottak. Most, túl a harmadik víztorony építésén már látom: ehhez a munká­hoz elsősorban szaktudás és jó szervezőkészség szükséges. Papp Józsefet — aki gép­lakatos, első osztályú hegesz­tő és technikus — nem hagy­ta nyugton a gondolat. Fél­éves töprengés után megvált a szövetkezettől. Ipart vál­tott, majd a Kisipari Termel­tető Vállalat közvetítésével a hazai iparosok között első­ként vállalkozott víztorony építésére. — Az első munkán, a 356 köbméteres szentistváni hid- roglóbuszon a két segédem­mel hat hónapig dolgoztunk. Mezőkeresztesen négy hónap alatt adtunk át egy ugyan­ilyen Az 1238 köbméteres új­fehértói már tíz hónapig ké­szült. Ongán építjük a követ­kezőt. Vagyis újra vállalják az in­gázást, a szervezés minden fáradtságát. Igaz, nem járnak rosszul anyagilag — ez a munka mégis több, mint egy jól sikerült vállalkozás. Hi­szen emberek ezrei köszönhe­tik a vállalkozó hármasnak, hogy nem kell többé fúrott kutakból, messziről hordani nap mint nap az ivóvizet. Házi Zsuzsa EGY ENGEDÉLY NÉLKÜLI ÉPÍTKEZÉS TÖRTÉNETE Hiába flgyelneztették... ha egy Állampolgárnak nem adnak 30 napon be­lül EpitEsi engedélyt, mert például rendezetlen a TELEK TULAJDONJOGA, AZ EGESZ KÖRNYÉK A TANÁCSOT, A TANÁCS ÜGYINTÉZŐIT SZIDJA TEHETETLENSÉGÜKÉRT. VA­JON KIT KELL SZIDNI AKKOR, HA AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYT NEM TELEKVITA MIATT NEM ADJÁK KI, HANEM AZÉRT, MERT MINDEN JOGSZABÁLLYAL ELLENKEZNE. NÉZZÜK VÉ­GIG EGY FRISS NYÍREGYHÁZI EPITKEZES TÖRTÉNETÉT. 1981. július 20-i dátummal dr. Sipeki István Nyíregyháza, Mik­száth Kálmán u. 21. szám alatti lakos építési engedélyt kért a Nyíregyházi Városi Tanács mű­szaki osztályától, hogy két gyer­meke számára a Nyíregyházához tartozó Világos-tanyán házat épít­hessen. Augusztus 4-én a műszaki osztály elutasította az elvi építési engedély iránti kérelmet olyan indokkal, hogy Világos-tanya, külterület, minden rendelkezéssel ellentétes lenne, ha családi há­zat építenének. Augusztus 11-én Sipeki megfel­lebbezte a városi tanács elutasító határozatát és leírta, hogy abban az utcában, ahol építeni szeretne és a környéken sok lakás van, az utca közművesített, villany, járda és víz is van. Szeptember 24-én a megyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályától is megkapta az elutasítást, mert az ÉVM egyik rendelete alapján tar­tósan fennmaradó tanyás terüle­ten — ilyen Világos-tanya is — a mezőgazdasági műveléssel élethi­vatásszerűen foglalkozó tulajdo­nos, vagy ilyen foglalkozású gyermeke építhet lakóépületet. Természetesen ehhez az is kell, hogy a külterületi ingatlan nagy­sága legalább 1500 négyzetméter és szőlő, vagy gyümölcsös legyen. Az eddigiekből az olvasó arra következtethetne, hogy az emlí­tett kérelmező tartotta magát a játékszabályokhoz és míg a kére­lem elbírálása, majd a fellebbe­zés elbírálása tartott, addig várt. Sajnos, a világos-tanyai ház ro­hamos ütemben épült. Az első fi­gyelmeztetést már augusztusban megkapta, amikor a városi ta­nács műszaki osztályának veze­tője az alapozás azonnali felfüg­gesztésére tett intézkedést. Sipeki akkor elküldte munkásait, de a „pihenő” csak a tanácsi dolgozók látogatásának idejéig tartott, mert november 16-ra a kétszintes épületnek már a tetőszerkezete Is elkészült. 1981. november 16-án újabb ha­tározat született, melyben a vá­rosi tanács műszaki osztálya el­rendelte, hogy az illető a bontást kezdje meg és harminc napon be­lül fejezze be. A határozatban arra is felhívták a figyelmét, hogy ha nem tesz eleget a felhí­vásnak, ötezer forintig terjedő és ismételhető végrehajtást kikény­szerítő bírságot szabnak ki. Bontás helyett újabb feUebbe- zés. az indokok most is ugyan­azok voltak, tehát Sipeki nem ér­tett meg semmit azokból a hatá­rozatokból, amelyeket előbb a városi, majd a megyei tanács Il­letékes osztályai írtak, legfeljebb azzal egészítette ki újabb felleb­bezését, hogy környezetében mások is építettek engedély nél­kül. Fellebbezését ismét megvizsgál­ták s újból elutasították, mert a korábban meghozott első és má­sodfokú határozat is szabályos volt. Tekintettel arra, hogy ala­nyunk semmilyen hajlandóságot nem mutatott az épület elbontá­sára, a városi tanács műszaki osztálya 1982. március 31-én újabb határozatot hozott, ebben a bon­tás idejéül 1982. április 26-át, a bontási munkák elvégzésére pe­dig a nyíregyházi ingatlankezelő és Szolgáltató vállalatot Jelölte ki. Ezt a határozatot megkapta a városi-járási rendőrkapitányság azért, hogy ebben az időpontban karhatalom kirendeléséről gon­doskodjék. Sipeki a bontási határozatot nem vette tudomásul, felülvizs­gálat kérelmet nyújtott be ápri­lis 5-i dátummal, amit a napok­ban a megyei tanács vb-titkára elutasított. Felvetődhet azonban sokakban az a kérdés, vajon mindenkivel szemben ilyen szigorúan és kö­vetkeztésen járnak-e el a taná­csok szakigazgatási szervei? A válasz: valóban nem mindig ilyen következetes az eljárás, de érthető, ha különbséget tesznek egy kis melléképület és egy két­szintes, több szobás ház építése között. Az pedig még természete­sebb, hogy nagy különbséget tesznek egy félig tudatlanságból, félig hanyagságból elkövetett szabályszegés és egy szándékos szembeszegülés között. Sipeki István közismert szakember, ne­ki különösen tudnia kellene: mi az, amit szabad, mi az, amit nem. Kétségtelenül igaz, hogy felleb­bezésének vannak elgondolkod­tató pontjai. Az például, hogy Világos-tanyán villany is van, víz is van, járda is van, sok belte­rületen pedig nincs, s talán táv­latokban érdemes lenne családi lakóházas területként is számolni Világos-tanyával. Am ez sem ad­hat felmentést az érvényes jog­szabályok, a tanácsok határoza­tainak semmibe vevésére. Balogh József 1982. április 24. Két kilométerre a Testvériségtől Vezetékes gáz Tisza­vasváriban? Annak idején — a Testvériség földgázveze­ték építésénél — még szinte kézzel foghatóan, elérhető közelségbe ke­rült Tiszavasváriban is a vezetékes földgáz be­vezetése a településre. Nem csoda, hiszen a nagy átmérőjű, szovjet földgázt szállító vezeték alig két kilométerre ha­ladva el a községtől, hagyja el Szabolcs-Szat- márt. Azonban a terv akkor — beruházási ke­ret hiányában — meg­hiúsult, s az évek múltá­val szinte feledésbe is ment. Olyannyira, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyár egy már befejezés előtt álló nagy beruhá­zásánál, a gőzenergia-ellá- tás korszerűsítésénél sem a földgázt, hanem a pa­kurát vette alapul ener­giahordozóként. Az energiatakarékos­sággal kapcsolatos új szemlélet itt is újraélesz­tette a régi terveket. Ma már minden reális alap­ja meg van annak, hogy néhány éven belül eljut a vezetékes földgáz Ti- szavasváriba is. A terv már csak azért is kivi­telezésre érett, mert a je­lenleg gázolajjal működő terményszárító üzemet és a SERKÖV-öt is kötelez­ték az átállásra, illetve a drága kőolajtermék ki­váltására. Az Alkaloida sem zárta le véglegesen a témát — csak az égő­fejeket kell majd a ka­zánokon átcserélni — így újra olyan helyzetbe ke­rült Tiszavasvári, hogy lehetőség nyílik a köz­ség lakóházainak, intéz­ményeinek vezetékes gázellátására is. A gyár a vezeték megépítéséhez máris megígérte a segít­séget, a lakossági és kö­zületi szolgáltatás felté­teleinek megvalósításá­hoz pedig a megyei ta­nács Is hozzájárul. A terv csak annyiban vál­tozott, hogy az eredeti­leg 90 milliméteres át­mérőjű csövek helyett most már 250 milliméter átmérőjű vezetéket fek­tetnek le. Ugyanis az egységes hálózatról már nemcsak az említett üze­mek, hanem több okta­tási, művelődési és egyéb intézmény is kapna majd szovjet földgázt Tisza­vasváriban. Tóth Árpád * Juhászbottal püfölte •Nem most ismerkedett meg a-bírósággal a 17 éves kis- várdai Cs. Csaba, két éve előbb egy lopás miatt próbá­ra bocsátották, tavaly pedig újabb lopás és verekedés mi­att szabott ki rá a fiatalko­rúak bírósága hat hónap sza­badságvesztést, s már éppen ezt a büntetését töltötte, mi­kor ismét verekedés miatt kellett felelnie a vádlottak padján. Tavaly május 14-én dél­után N. S. kisvárdai lakos egy juhász juhait hajtotta a legelőre a Rigó János utca köze.lf jjen. Itt labdázott tár­saival Cs. Csaba. A labda NV-r S. fele gurult, es amikor Cs. Csaba ment érté, N, S.-t há­tulról meglógta. N. S. megfordult és a nála lévő juhászbottal Cs. Csaba arcára ütött, s az ütéstől a fiú szája kicsattant. Mérgé­ben elkapta N. S.-től a juhász­botot, s nagy erővel püfölte. Később odaérkezett Cs. Csa­ba anyja, és eltávoztak a helyszínről. N. S. karja a bántalmazás következtében a könyök tá­jékán eltörött (három bordá­jával egyetemben), s a kö­nyök mozgathatósága a ké­sőbbi gyógyulás ellenére csök­kent, tovább javítani nem le­het. A Nyíregyházi Magyei Bí- íróáágjj^^sabát alraaradan- dó testi fogyatékosságot oko­zó testi sértés miatt nyolc hónap fiatalkorúak fogházára büntette. Az ítélet jogerős. <k) Hogy jár a postás órája? Ezt ellenőrzi Dobos Béláné a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet szol­gáltatóházában. A hagyományos szerkezetű órákat egy új géppel állítják be, néhány másodperc alatt megszün­tetik a késést és a sietést is. (M. K.)

Next

/
Thumbnails
Contents