Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. április 3. KAPUNYITÁS HAJNALBAN Piaccsarnok gazdag választékkal ben is sokan aggódtak: mi lesz a nyitott piacon árusító őstermelőkkel, hol kapnak ők helyet az új csarnokban. Aki tegnap kint járt, azt is lát­hatta, hogy a csarnoknak jelentős része jutott az ős­termelőknek, s ha valaki eset­leg kicsinek tartaná a he­lyet, megnyugtató lehet, hogy szabadtéri piac is lesz rövid idő múlva a csarnok Szamu- ely-ház felőli oldalán. S mi lesz a régi piac he­lyének sorsa? Péntek óta nemcsak a szabad területen, hanem mögötte, a pavilonok­ban is megszűnt az árusítás, mert lebontják az épületet, s parkolóhelyet alakítanak ki a gépkocsik számára, ahol sokkal több járműnek lesz majd helye, mint a Rákóczi út két oldalán volt. Képeinken megpróbáltuk a csarnokban tartott piac első napjának hangulatát vissza­adni, de aligha sikerült. Ezt látni kell, itt vásárolni kell. Ezért építette a város csak­nem 57 millióért, ezért kí­nálnak benne a virágtól a konyhafelszerelési cikkig, a nyers baromfitól a sült kol­bászig sok mindent. korra készült el a Búza téren az impozáns vásárcsarnok és április másodikén hajnalban kinyílt a kapu, hogy fogadja a vevőket és eladókat. A friss zöldséggel, gyümölccsel, hússal, baromfival, hallal, primőrökkel megpakolt pul­tok nemcsak a szemet von­zották, kinyíltak a pénztár­cák is, s ezen a napon még az is piacra indult, aki más­kor nemigen jár piacra. És látnivaló bőven volt. A 4300 négyzetméter alapterü­letű csarnok földszintjén kaptak helyet a Zöldért, a Nyíregyházi ÁFÉSZ, a tej­ipari vállalat, a napkori tsz, az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat, az iparcikk-kis- ker, a konzervgyár, a hús­ipari vállalat, a gabonafor­galmi és] a közterület-fenn­tartó váltadat Standjai, há­rom kisiparos és 23 magán- kereskedő, de nem maradt kihasználatlanul a hely az emeleten sem. A Nyíregyhá­zi ÁFÉSZ 1300 adagos étter­me fogadja itt a vendégeket, és itt kapott helyet a piac működését irányító vásár­gazdálkodási iroda is. Már a nyitás előtti hetek­Nagy keletje van a vető magvaknak Tele a szatyor ... (Gaál Béla felvételei) Nyíregyháza kereskedel­mében emlékezetes nap ma­rad 1982. április elseje, ek­„Ha ad tízezret...“ A kapzsi becsüs Történt, hogy Zálhonyban, a Krúdy Gyula út 17. számú ház eladóvá vált. Szabó Zoltán, a tu­lajdonosa elment a tanácselnök­höz és elmondta: ha valairfilyen közület számára szükség lenne a lakásra, ő szívesen eladja. Már­cius elején hivatták Szabót, hogy szükség lenne a házra, de az árat csak hivatalos szakértő állapíthatja meg. A ház gazdá­ja rövid idő múlva értesítést ka­pott, hogy március 10-én érkezik a becsüs. — Furcsa dolgokat kezdett mű­velni — mondta a tárgyaláson Szabó. — Mivel én sem vagyok mai gyerek, megfigyeltem: úgy mérte a falak szélességét és ma­gasságát, hogy a szoba közepén állt, csak hozzávetőleg állapítot­ta meg a méreteket. Én még éle­temben nem láttam olyat, hogy- a falat két—három méterről mé­rik le. Mikor végzett, megkér­dezte: én mennyit gondolok ér­te? Azt mondtam: 1 millió 200 ezret. Nagyot nevetett és legyintett. Én is megkérdeztem: szerinte mit ér? Azt mondta, 700 ezret. Erre meg én nevettem. Mond­tam neki, hogy korábban 960 ezret is kínáltak a házért, de annyiért sem adtam, azóta pe­dig már költöttem is rá. — Másnap bent voltam Nyír­egyházán. Jártam a boltokat, s véletlenül éppen abba az utcába mentem be, ahol a becsüs mun­kahelye volt. Épp a kocsija cso­magtartójában pakolt valamit. Megkérdeztem, megadja a 960 ez­ret? Azt mondta, menjek az Om- niába, kérjék egy kávét és jön utánam. Nemsokára megérkezett és azt mondta, ha adok 10 ezer forintot, akkor felértékeli a há­zat 960 ezerre. — Nincs nekem ennyi pénzem, — mondtam — de ha a ház árát megkapom, adok 5 ezret. Annyit nekem is megér. Erre azt vála­szolta, hogy utólag szóba sem jöhet a pénz. Meg aztán, ha fél­millión felüli a ház értéke. a közvetlen főnökének kell jóvá­hagyni. s neki is kell a pénzből. Megpróbálom — mondtam —, er­re megadta a telefonszámát, hogy ha megvan a pénz, hív­jam. De minél előbb. Két nap múlva telefonáltam és mondtam, hogy nincs meg a pénz, de 99 százalék esély van rá, hogy elő tudom teremteni. Amikor ké­sőbb bent jártam Nyíregyházán, azt mondta, ha nincs pénz, elfo­gadja az ékszereimet is. — Március 22-én ismét telefo­náltam neki, de amikor újból be­jöttem, egyenest a rendőrségre mentem és elmondtam, hogy mit akar tőlem a becsüs. Felírták a nálam lévő pénzek számát, borí­tékba raktam, kimentem az állo­másra, ő meg kijött elém. Be­ültem a kocsijába, megkérdezte, megvan-e a pénz? Természetesen — mondtam. — Itt van, számol­juk meg. Isten őrizz, még meg­látják — válaszolta — erre én odaadtam, ő zsebre tette és el­köszöntünk. Kovács György 52 éves kótaji lakos, az Ingatlankezelő és Szol­gáltató Vállalat ingatlanbecsüse alig tett meg kocsijával néhány métert, rendőrök vették körbe, bekísérték a kapitányságra, s természetesen megtalálták azt a 10 ezer forintot, amit Szabó Zol­tántól kapott. Kovács másképp adta elő a dolgot. — Amikor azt mondta Szabó, hogy 1 millió 200-at szeretne kapni, azt mondtam, ez nem fog menni, de nem tudtam pontos árat mondani, mert előbb el kellett készíteni a felmérési jegy­zőkönyvet, ezután pedig az ér­téktáblázat mutatja meg, mi mennyit ér. A felmérés után két nappal a kocsimban pakolász­tam, amikor odajött hozzám egy idegen. Nem ismer meg? — kér­di tőlem. — Nem — válaszoltam. Annyi emberrel van dolgom, hogy képtelen vagyok minden arcot megjegyezni. Ő a záhonyi ember — mondta — és akkor valóban megismertem. Hívott az Omniába, hogy fontos beszélni­valója van velem, és én, sajnos, elmentem. — Két nap múlva telefonon hí­vott, hogy beszélni akar velem. Sajnos, ekkor is kimentem az állomásra. Kérdezte, mennyire értékelem a házát, de mondtam, még mindig nem tudom. Két nap múlva újból bejött, és saj­nos, én megint kimentem elé az állomásra. Beszállt a kocsiba, én meg mondtam, hogy 960 ezret ér a háza. Erre ő egy borítékot akart ideadni. Azt mondtam: szó sem lehet róla, hagyjon engem békén. Kinyitottam a kocsi ajta­ját és mondtam, hogy távozzék! ö meg a borítékot a két ülés közé dobta. Ezért találták meg a kocsiban a rendőrök. Az egyik hatósági tanú: lát­tam, amikor a borítékot kivette a zsebéből és az ülés alá akarta csúsztatni. • Kovács Györgyöt kötelességsze­géssel elkövetett vesztegetés mi­att a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Tóth Sándor tanácsa 1 év és 8 hónap börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől, 10 ezer forint pénzmellékbüntetést szabott ki, 10 ezer forintot pe­dig elkobzott Kovácstól. • Közismert, hogy a közélet tisz­taságához milyen fontos társa­dalmi érdek fűződik. Bármilyen, a közélet tisztaságát sértő tevé­kenység alkalmas arra, hogy a közintézmények, hivatalok, vál­lalatok eljárása iránti bizalmat gyengítse, megingassa. Alkalmas az olyan Látszathelyzet kialakítá­sára is, mintha pénzzel, e^véb jogtalan előnyök juttatásával vagy kérésével, illetve jó kap­csolatokkal mindent el lehet ér­ni. Különösen bizalomgyengítő hatása van annak, amikor éppen az állami alkalmazott a kezde­ményező a jogtalan előnyök megszerzésében. Ezért olyan pél­dás Kovács büntetése. Balogh József „Tiltott területek“ a megyeszékhelyen Hol épülhet lakás ? A legnagyobb olyan egybe­függő terület, amelyen építé­si tilalom van érvényben Nyíregyházán, a város déli részén található: az ipari ne­gyedben. Itt a távlati elkép­zelések szerint a megyeszék­hely iparfejlesztése során az új üzemek, telepek kapnak helyet. Mint Vincze István városi főépítész elmondta, az elkövetkező ötéves tervidőszakok során a nyíregyházi ipartelepítést -bővítést minél összefo- gottabban igyekeznek megvalósítani — ellentétben a régebbi gya­korlattal, amikor — különfé­le okokból — a város több részén szétszórtan helyeztek el üzemeket, gyártelepeket. Itt tehát a magánépítésre nem adnak ki engedélyt — hiszen a későbbiekben ko­moly gondokat jelentene a szanálás, kisajátítás. A többi nyíregyházi „til­tott terület” főleg a város belső területein található. Már jó ideje elkezdődött az állomástól dél felé húzódó Szamuely-lakótelep építése, ez immár a Makarenkó ut­cánál tart. Tovább folytató­dik a jövőben a Kert utca, a Bocskai utca felé — ez a te­rület tehát „foglalt”. Két éve elkezdték a Kossuth utca— Vasvári Pál utca—Erdősor háromszögben az úgyneve­zett XII. lakókörzet építését. Ez tovább folytatódik, a következő ütem a Vas­vári Pál utca jobb oldala, ahol házgyári épületeket emelnek. Az erdősori házak bizony nem válnak a városkép dí­szére, de csak idő kérdése, és eltűnnek. Hasonló a helyzet a Kossuth utcán, a Kun Bé­la utcáig. Aki mégis a belvárosban szeretne új lakást építeni, annak a Bethlen Gábor utca és az Arany János utca kö­zötti negyedeket ajánlják. Készül a részletes rendezési terv, s lényegében itt a vá­rosrekonstrukciót maguk a lakók fogják megvalósítani — itt ugyanis a régi házak helyén engedélyezik újak építését. Elsősorban társasházakat terveznek itt, de mód nyí­lik csoportos családi há­zak felépítésére is. Emellett a Himes, a Ságvári- telep, Borbánya kínálkozik még a magánépítőknek. Borbányát érdemes külön megemlíteni, hiszen most ké­szült el az új rendezési ter­ve. Az előző koncepció ott hibázott, hogy jó néhány új utca nyitását tervezte, s ez sok fölösleges anyagi áldo­zattal járt volna. Most lé­nyegében csak az Alma utca már megnyitott szakaszának folytatása szerepel a tervek­ben, e mentén helyezkedik el a két „alközpont”. Az egyik a településrész jelenlegi közepén találha­tó, a másik pedig attól13 nyugatra — az előbbiben főleg kultu­rális intézmények kapnak helyet, míg a másik a keres­kedelmi centrum lesz. Ter­veznek Borbánya déli részé­re egy szabadidős központot is — kisebb tó, parkok, pihe­nést szolgáló létesítmények nyújtanak kényelmet, szóra­kozást. (tgy) Közműtérkép készül Feltárás „varázspálcával“ Nyíregyházán a geodé­ziai és térképészeti vál­lalat szakemberei köz­műtérkép-kiegészítést végeznek. Ugyan, 1975 és 1980 között elkészítették a város részletes közmű­térképét, de azóta a di­namikus fejlődés folytán ismét rengeteg olyan közmű épült, melyek azon nem szerepelnek. Pillanatnyilag az Ady Endre utca közművei­nek feltérképezésén dol­goznak. Csak a változások gyors, pontos nyomon követésével, rögzítésével könnyíthetők meg a majdani tervezési mun­kák, s előzhetők meg a közművek elhelyezkedé­sének nem ismeréséből származó károk, az épí­tések során a vezetékek elszaladásának kelle­metlen, sőt balesetveszé­lyes következményei. Munkájukat korszerű eszközök segítik. Példá­ul rendelkeznek olyan műszerrel, mellyel fel­tárás (földmunka) nél­kül, mintegy varázspál­cával, megállapíthatók hol, s milyen mélyen húzódik fémes vezeték a talajban, (cs. gy.) ÖREG AUTÖ NEM VÉN AUTÓ. Kezdetben volt a kerék. Aztán bütyköltek hozzá szekeret. Ám a szekér rázott, lassúnak találta­tott . . . Ekkortól írják a gépkocsik történetét. . A lóerőket- igaz, gőz-, Diesel- vagy benzinmotorba;■■.yéjti&r a te^y;^0k,r; ám ra kocsi többi részé^ftíintha még-a Szekérre hasonlítana^ Legalábbis azok esetében, melyek még a Kocsik „őskorában” készültek. A képen látható DKW típus bár már „középkori”, azért favázából csekély módosítással saroglya vagy lőcs is készülhetne. Godzsák Zoltán tanál* Bodrogkeresztúrról hozta át egy barátjá­hoz Nyíregyházára ezt az 1942-ben készült DKW-t, hogy felújítsák. Az új diófaváz már frissen pácolva várja, hogy lemezborítás ke­rüljön rá . . . Jövőre talán már a negyvenévés ritkaság is részt ve­het a veterán autók budapesti felvonulásán. (cs) Hernádi Gyula „Szép magyar tragédia” című mű­vét Jancsó Miklós rendezésében viszi színre a Mó­ricz Zsigmond Színház. A főszerepre a Jancsó-filmek kiváló „törzsszereplőjét” Madaras Józsefet szerződtették. A képen balról jobbra: Madaras József, Kovács Gyula, Horineczky Erika, Hernádi Gyula és Jancsó Miklós. (Elek Emil felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents