Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
1982. április 21. Kelet-Magyarország 3 Fény a tantermekben K evesen gondolnánk, amíg iskolák, tantermek sokaságát építjük megyénkben is — persze még mindig nem eleget — közben megfeledkezünk a fényről. A tantermek világítása országosan is gond, nem különben megyénkben. Korábban a népi ellenőrök is vizsgálták, legutóbb pedig a Hazafias Népfront város- és községpolitikai társadalmi bizottságának szorgalmas aktivistái is megerősítették, a tartermek többségében kevés a fény. A VOR nyíregyházi gyárának egyik legügyesebb dolgozója a szabászból lett varrónő, Lencsés Katalin. A Yamoto japán géppel az exportra készülő nadrágszárak széleit varrja el. (Elek Emil felv.) ai i 'Mcu'rn tem .»ulo .03S i-.axu : ..•'S*. RENDÉSZEK — MUNKÁBAN Ha kigyullad a lámpa A jelzőcsengő kiszámíthatatlan ritmusban jelez zöldet és pirosat a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének portáján. Aki keze alatt a piros lámpa gyullad fel, az kötelességtudó- an félrehúzódik a sorból. Nincs baj — feltéve, hogy nem lapul egy-két elemeit tárgy a dolgozó táskájában. — Hazugságvizsgálónak hívjuk — mutat a csengőre Sza- niszló Lászlóné, aki nyugdíjasként dolgozik a VOR-ban. Motozó. Vagyis ő ellenőrzi, hogy nem lapul-e lopott holmi valamelyik táskában vagy ruha alatt. — Műszakváltáskor mindenki kérés nélkül mutatja a szatyrát. A jelzőcsengőt hetenként 2—3 alkalommal kapcsoljuk be. Ezenkívül motozás csak akkor van, ha szólnak, hogy valaki gyanúsan sündörgött a késztermékek körül. Besurrant a terembe Utoljára vagy tíz éve fordult elő, hogy egy asszony magára húzott egy exportnadrágot, úgy próbálta kicsempészni a gyárból. Többen is észrevették, hogy az illető besurrant a befejező terembe. Szóltak a rendészek- nek. így az enyves kezű horogra akadt a portán. Fegyelmi bizottság elé állították. Ma már olyan a termék útEgyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani ' ''■* <.»1 jUKssóv Jövőre komplex szűrés A ráktól a magas vérnyomásig A szakemberek vizsgálatai szerint a tantermek tíz százaléka felel meg az előírt tényértékeknek, a többiben a meavilásíitás nem éri el azt a lux-értéket, amely a megfelelő diák és tanári munkához az órákon nélkülözhetetlen. S mivel a szabolcsi iskolák többsége kétműszákos, délután is tanítanak a gyér vűlágítású tantermekben, nagyon is helyén valónak tartjuk az S. O. S. jelzésnek is beillő népfront-kezdeményezést, melynek célja tanácsi, társadalmi és egyéni összefogással változtassunk a tűrhetetlen helyzeten. A népfront város- és községpolitikai társadalmi bizottsága felhívást juttatott el minden községi tanácshoz, melyben feltárják a gondokat, kérik a helyi szerveket, költségvetésük kidolgozásánál, a társadalmi összefogás szervezésénél tekintsék egyik fontos tennivalónak a tantermek normális megvilágítását. Több helyen már érezhető is a javulás, hozzáláttak az elavult világítás korszerűsítéséhez.- Jó néhány helyen már a kezdeményezést megelőzően felismerték ezt, így Tar- pán is, ahol a tsz 100 ezer forintot költött az iskola világítására. Legyünk azonban tárgyilagosak, a megye tanácsai, iskolái jelenleg nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy megoldják a tantermek világítását. Anyagok, eszközök megvásárlásáról van szó — nemcsak szakmunkáról, szerelésről, erősebb égők beszerzéséről —, melyek értéke megyeileg több millió forintra rúgna. Márpedig az iskolák éves költségvetése nagyon is véges, olykor a legszükségesebb fenntartási összegeket is nehezen teremtik elő. Mi hát a megoldás? Törődjünk bele, hogy a gyerekek szemrontó, a tanulást és netán az iskolai előmenetelt is zavaró körülmények között töltik idejük nagy részét az iskolában? F igyelmeztető tények jelzik, mind több a gyengén látó, látási zavarokkal küzdő gyermek. Ez is hátrányos helyzet, amiről keveset beszélünk. De a jó szemű, látású gyermekek is veszélybe kerülhetnek a rosszul megvilágított tantermekben. Dicsérendő a népfront kezdeményezése, haladjon is a maga útján, de úgy gondoljuk, csupán társadalmi erőfeszítésekkel nem oldható meg e gond. Szükségesnek látszik helyi vagy megyei költség- vetési átcsoportosításon is törni a fejünket, hogy belátható időn belül jusson pénz a szemünk fényére... Mert a megfelelő lux-érték — nem luxus. P. G. V_____________y Ezrével küldték ki az idén is a tüdőszűrésre hívó lapokat. Ezeken a 20 és 60 közötti nőket rákszűrésre is invitálják. Ez nem kötelező, bár nemigen kérdezik meg a jelentkezőket, hogy akarnak-e rákszűrést vagy sem. Egyszerűen odairányítják őket. A rák ellenszerét még nem ttalálták meg. Ám ha idejében felismerik, akkor megállítható a kóros sejtburjánzás. Tavaly Nyíregyházán — ahol havonta átlag 600-an vettek részt rákszűrésen — a megvizsgált nők negyedét szakrendelésre kellett küldeni. A rákszűrésen ugyanis csak vizsgálnak, s nem gyógyítanak. Március 1-től tovább bővült a szűrővizsgálatok köre a gondozóintézetekben. Az emlőszűrés célja az emlőrákosok felkutatása. Már a meggy, vagy a szilva nagyságú daganat is figyelmet követel. Ha rosszindulatú, idejében kezelni — lehetőleg operálni kell —, míg a sejtburjánzás nem terjed át a test más részeire is. A sebészek szerint egy-egy ilyen műtét évtizedekkel hosszabbítja meg a beteg életét. 1983 januárjától az emlőszűrést a falvakban is bevezetik. A szűrőállomások fő feladata továbbra is a tüdőszűrés. A TBC már nem népbetegség Magyarországon, viszont egyre nő a tüdőrákosok száma. Jelenleg 300-at tartanak nyilván a megyében. Ez önmagában nem tűnik soknak. Ám az emelkedés riasztó: tavaly 60 új tüdőrákost találtak. Az okokat hosszan sorolhatnánk: kezdve a dohányzástól, a káros környezeti hatásokig. Jövő év januárjától a megyei tüdőgondozó — belgyógyászok és körzeti orvosok közreműködésével — komplex szűrés bevezetését tervezi. A falvakban a tüdőszűrésen ott lesz a körzeti orvos is, aki vérnyomást mér, s keresi a gyomorbetegségeket. A teljes vizeletszűrés a vese elváltozásait hivatott megállapítani. A röntgen pedig nemcsak a légzőszervek betegségeit mutatja ki, hanem a szív elváltozásait, sőt a magas vérnyomást és az érelmeszesedést is. (h) ja a szalagon, hogy jóformán nincs lehetőség a lopásra. Minden darab sorszámozott. Ezért ha egy is hiányzik, azt már menet közben észreveszik. — Szerencsére nálunk csak elvétve fordul elő, hogy lába kél valaminek — hallottuk lgnácz Miklós rendészetvezetőtől. — Pedig például az öltöző kedvez a lopásnak. Sajnos nincsenek zárható szekrényeink. így aztán könnyű dolga van annak, aki szemet vet társa divatos kendőjére, pulóverére. Ezt úgy próbálják megelőzni az asszonyok, hogy csak a legszükséges» • b holmikat hozzák magukkal munkahelyükre. Csak engedéllyel A VOR kilenc rendésze közül egyszerre ketten vannak szolgálatban. A rendész tételesen ellenőrzi a beérkező és a szállításra kerülő árukat. Óránként körüljárja az üzem területét, s ismerkedik a termékekkel. A portás pedig, amellett, hogy kezeli a telefonközpontot, meg a hangosbemondót, nyilvántartja a gyári „idegenforgalmat” is. — Külön könyvbe írom a későn jövőket, egy másikba Ä a vendégek nevét — S', feljegyzéseit Balázs Ferenc er portán. — Évente több száz idegen fordul meg nálunk, ök csak engedéllyel léphetnek a gyárba. Köztudott, hogy a VOR nem túl biztonságos környéken, a város szélén áll. Ennek ellenére betörési kísérlet legutóbb négy éve történt. Fényes nappal tucatnyi tizenéves fiú próbált meg bemászni a kerítés alatt — de idejében fülön csípték őket. — Nagyon vigyázunk a biztonságra — folytatja lgnácz Miklós. — A műszakvezető és a rendészek este végigjárják a gyárat, leragasztják az ajtókat. A szolgálati jelentőkönyvbe még az olyan ügyek is bekerülnek, ha valahol nyitva felejtettek egy ablakot. Mi, rendészek éjszaka is tartunk ügyeletet. „Szégyentábla" üresen A nyíregyházi gyáregységben áll egy hirdetőtábla. Ide írták azok nevét, akik így vagy úgy vétettek a belső rend, fegyelem ellen. A ren- dészek úgy mondják, hogy évek óta üresen áll a „szégyentábla”. Házi Zsuzsa Növényvédő művezetők SENKI SEM TAGADHATJA a növényvédelem fontosságát, mert kémiai beavatkozás nélkül egy egész esztendő munkája egyik napról a másikra tönkremehet. Meg különben is, sokkal gusztusosabb a hibátlan, az „egészségtől” kicsattanó gyümölcs, mint egy férges alma. Habár vannak a földön olyan fejlett országok, amelyeknek lakói félvén a gyümölcsben, vagy más mezőgazdasági termékben maradó vegyszer mérgezésétől, illetve a szervezetben való felhalmozódásától, szívesebben vásárolják a férges gyümölcsöt, •mondván azt biztosan nem kezelték semmiféle vegyszerrel. Felfogás kérdése az előbbi eszmefuttatás, de az biztos, hogy a megfelelő dózisokban és időben adagolt növényvédő szer nem káros az egészségre. A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN növényvédő szakmérnökök irányítják a „gyógyító” munkát. Ám egy ember, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, nem képes ellátni a konkrét gyakorlati tevékenységet, szükséges a középfokú segítőtárs. A világon egyedül Magyarországon képeznek szakközépiskolában nö- vényvédősöket. Hét iskola foglalkozik ezzel az országban, köztük a nyíregyházi Szamuely Tibor Mezőgazdasági Szakközépiskola. A harmadik esztendeje folyó oktatás hiányt pótol. Mint a bevezetőből is kitűnik, nem mindegy mikor és milyen adagokban permetezik az egyes kultúrákat. Vigyázni kell a szermaradványra, s még számtalan követelménye van a növényvédelemnek. A szakközépiskolában kiemelten kezelik a kémiát és a biológiát, amely alapja a növényvédelemnek. Emellett persze részletesen megismerkednek a diákok a termesztéssel is, ami elengedhetetlen egy mezőgazdász számára. KIKERÜLVE A GAZDASÁGOKBA több feladat ellátására alkalmasak ezek a fiatalok. Természetesen elsősorban a nagy szakértelmet kívánó növényvédelem a fő munkakörük. Kis hasonlattal növényvédő művezetőknek is lehet nevezni az itt végző fiatalokat. Az első évfolyam jövőre végez Nyíregyházán. S hogy milyen az érdeklődés a középfokú szakemberek iránt a mezőgazdasági nagyüzemekben? Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy amilyen a gazdaság növényvédelmi kulturáltsága. Mert ahol sokat adnak a minőségi termelésre, a növényvédelemre, ott már most érdeklődnek az érettségizendő ifjak iránt. A gazdasági vezetők többsége azonban nem is ismeri az iskolának ezt a szakát. Így — legalábbis egyelőre — nincs is igényük a középfokú növényvédősök iránt. Kár, mert a kemizá- lás a jövőben sem csökken, inkább növekszik. (sípos) Indulás a határba. (GB) ereblye fésüli a M— parkokat, lapát súrolja a téli fűrészportól szürke utakat. Bezárt vasajtón egyszerre négy szemetes dörömböl: vinnék a „kukákat”. Ablakfalú panelházat háziasszony su- vickol, — morgó férj segédkezik —, gyerekek hulladékot gyűjtenek. Takarítunk. Fiatal lakótelep újdonsült lakói alkalmi brigáddá szervezkedve egyengetik a ház körül magasodó sittet. Máshol a termőt öldterítésnél tartanak, a bátrabbak, színes szalagokkal elkerített virágágyásba már palántát duggatnak. Takarítunk. A betonrengeteg sáv- nyi földjét is megkapálták, kigereblyézték. Korán ébredt virágok, meteorológiai jelentésekkel dacolva ujjnyi hajtásaikkal dicsekednek. Nem sokáig. A fagy megkímélte őket, mi nem. A virágágyást ugyanis másnap reggelre ismét elborítja a szemét. A lépcsöházból ezúttal egy másik lakó veszi fel a küzdelmet ellene. A szemétáradatot elhordva délután újból gereblyézi a földcsíkot. Estig a zöld hajtások vannak „nyerésben”. Reggelre: ismét elmerülnek a szélhajtotta mocsoközönben. Délután: újabb vállalkozó kedvű fog gereblyét.e^ jj tig tiszta az ágyás.^Keg- gelre? Támad a szemét. Egy hétig figyeltem a küzdelmet. Végeredmény: kiütéssel győz, a szemét. Aligha lehet többé rávenni valakit a lépcsőháziak közül, hogy takarítson a ház körül. A saját lakásban? Az más. Ott változatlan hévvel tart az ablaktisztítás, az erkélyen a szönyegrázás, a nagytakarítás. Az udvari porolóhoz csak sor- banállás után lehet odakerülni. Jut idő közben eszmét cserélni. Takarításról, szemetelésről. A szemetelésről bővebben szól mindenki, a takarításról rövidebben. Utóbbiról egyes vagy többes szám első (!) személyben. Ilyesféleképp: hiába szedtem (szedtük) össze a szemetet, hiába gereblyéztem (gereblyéztünk), parkosítottam (parkosítottunk). Előbbiről kizárólag többes szám harmadik személyben. így: szemetelnek, szemetelnek __ Kik? Hát ők! Sosem mi. ök, a valakik. 4 kik, valahol egy poroló előtt sorban állva ugyanígy őket kárhoztatják. Őket, az „ismeretlen” szemete- lőket. (csendes) a I c3 I ■ ■
