Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

1982. április 18. Ketet-Magyarország 3 Körlevél H ivatalos boríték, benne egy ötoldalas stencilezett körle­vél. Ilyenből nagyon so­kat hoz a posta. Ezért gyakran fásultan bontja az ember, a legtöbbjét nem is olvassa végig. Ez 'kivétel volt. Pedig ugyan­olyan formában szerkesz­tették, mint szokásos. A tartalma ragadott meg. Az utóbbi években rengeteget beszélünk, írunk a környezet- és természetvédelemről. Ez is arról szólt, de nem ma­radt meg a gondoknál, meg hogy mit kellene ten­ni, hanem a konkrét teen­dőt — mit kell végezni — írja le. A levél kibocsátó­ja a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, s a címzettekkel azt tudatja: mi a teendő vízszennye­zés észlelése esetén. Megyénk közúti teher­forgalma az utóbbi idő­ben ugrásszerűen meg­nőtt. Egyre több szennye­ző, mérgező anyagot szál­lítanak hatalmas tankok­ban, amelyből balesetek­nél kifolyhat a méreg, és vizeinket, a talajt szeny- nyezheti. Jelentős ve­szélyforrás lehet a me­gyénket átszelő kőolaj- és egyéb vegyi terméke­ket továbbító csőrendszer, valamint az üzemanyag- tároló-ihelyek meghibáso­dása. Az intenzív mezőgazda­ság is egyre több mérge­ző kémiai szereket alkal­maz. Mindezekből a szennyező forrásokból műszaki hiba, gondatlan­ság, baleset vagy termé­szeti katasztrófa követ­keztében előre meg nem határozható helyen és idő­ben történhet vízszennye­zés. Ezért fordult az igazga­tóság körlevéllel üzemek­hez, hivatalokhoz, szövet­kezetekhez; ha ilyen ve­szélyt észlelnek, azonnal értsítsék a vízügyi igaz­gatóságot. Az értesítés formája lehÄ telefon, te­lex, távirat, vagy szemé­lyesen, egy a fontos, a gyorsaság, pontosság. A rendkívüli szennyezést je­lenteni lehet a legközeleb­bi gát- vagy csatorna- őröknek is. A körlevél részletesen leírja az igaz­“Sül ?»/*• gatóság fogadó telefon­számait, sőt még azoknak a felelős vezetőknek a nevét is közli, akik felvi­lágosítást adnak. Ez a pontosság nem bü­rokrácia, hiszen az elmúlt két, három évben is több százezer forintos kárt okoztak a vízszennyezők. Például a három évvel ezelőtti Igrice-csatorna pakurával való szennye­zésének megszüntetése több mint hat napig tar­tott, és közel ötvenezer forintba került. De jelen­tős károkat okoztak ter­melőszövetkezetek sza­badban tárolt műtrágyá­val, más anyagokkal üze­mek és városi szennyvíz- tisztító telepek. körlevél utolsó mondatai idekíván­koznak: „Kérjük rendkívüli szennyezések esetén szíves közreműkö­désüket. Kérjük, a fenti­eket ismertesse a dolgo­zókkal. Segítségüket ez­úton is köszönjük.” Cs. B. □ Sok az üzemi baleset Gyorsmérleg 1981-ről A nagyhalászi zsákgyárban korszerű gépeken készül a polipropilén fóliacsík. (J. L.) Tartalmas szabad idő Merre tart megyénk klubmozgalma? Papírforma szerint szép számot tudunk felmu­tatni: állítólag 280 ifjúsági klub működik megyénk­ben. Ezt persze senki nem hiszi el, s ennyire bizo­nyára nincs is szükség. Valójában mi is történik mostanában az ifjúsági klubok házatáján, merre tart megyénkben a klubmozgalom? — kérdeztük a klu­bok „hivatalból” legavatottabb szakértőjét, Kalydy Zsuzsát, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadóját. Kétségtelen, hogy a mun­kavédelemért felelősek 1981- ben a korábbinál is több, ösz- szesen 300 tanfolyamon vet­tek részt, s az oktatásnak még számos egyéb formáját is felhasználták, a cél: a bal­esetek csökkentése érdeké­ben. De, miként az 1981-ről készített gyorsmérleg is bi­zonyítja, a hatás a sérülések, a halálesetek számának csök­kenésében nem mérhető. Nézzük tehát az adatokat. Közel kétszeresére nőtt a ha­lálos balesetek száma, össze­sen 16-an veszítették életü­ket. Igaz, ebből tíz közúti baleset volt. Figyelmet érde­mel, hogy nőtt a nők és a 20 éven aluli fiatalok száma. Csonkulásos sérülést ugyan­csak 16-an szenvedtek. Nemcsak a legsúlyosabb esetek sokasodtak, általában is növekedett a munka köz­beni sérülések mennyisége. Míg 1980-ban 2248 volt a szá­muk, addig 1981-ben, 3316­ról beszélnek az adatok. Vé­gül: míg 1980-ban 55 ezer 971, addig 1981-ben már 82 ezer 400 táppénzes napba került a sebek, sérülések gyó­gyítása. Ha az okokat vizsgáljuk kiderül: még akkor is jelentős többletet könyvelhetünk el 1981-re, ha figyelembe vesz- szük, hogy az üzemi balesetek kategóriája bővült a korábbi­akkal szemben. Igaz, 1981. Azon morfondírozom, kezd­het-e a tudósító a'F áprilisi télben sörpalackozásról szóló információt a következőképp: „Jó hír a sörkedvelőknek!” Hiszen kapós lehet mostan­ság egy korsó jó hideg vilá­gos, mint kánikulában a köd- mön. Május végére, június ele­jére persze még melegebbre fordulhat az idő. A tervek szerint ugyanis ekkor kezd üzemelni Nyíregyházán az új sörpalackozó üzem, a „Ság- vári” Termelőszövetkezet fel­sősimái üzemegységében. A bocsi sörgyárral kötött szer­ződés értelmében a termelő- szövetkezet által biztosított épületekben, a gyár tulajdoná­ban lévő mosó- és töltőgé­pekkel kezdik a munkát a tsz dolgozói. Két műszakban óránként 5000 palackot töltenek meg a Bőcsről tankautón hozott bor­sodi világossal. A huszonhat tsz-tagot foglalkoztató palac­január 1-től kezdődően az úti balesetek is ide tartoz­nak, de ha csak a „hagyo­mányos” kategóriában gon­dolkozunk, akkor is 441-gyel többször történt feljegyzést kívánó esemény. Leggyakrabban, mint álta­lában, a rakodás, a különfé­le tárgyak zuhanása, a dol­gozók esése okozott bajt. Ezek aránya 25 százalék volt. Nyil­ván nem nehéz az összefüg­gést felfedezni a munkahelyi rend és fegyelem, szervezett­ség, valamint a nagy számú baleset között. Ezt erősíti az is, hogy nagyon sok volt a „játékos” esemény. Ugyancsak nagy tétel — 21 százalék — volt a gépek, szerszámok okozta sérülések mennyisége. Itt a védőberen­dezések kifogásolható állapo­tára, hiányára, és ismét csak a fegyelmezetlenségre kell gondolni. De beszélni kell ar­ról is, hogy a. munkavédelmi ráfordítások a beruházási ősz- szegek csökkenésével arányo­san lettek kisebbek, de ter­mészetesen nem hagyható szó nélkül az oktatások sokszor felületes volta, s az, hogy egyes helyeken korántsem a súlyának megfelelően keze­lik a munkavédelmet. Ez vi­szont, az adott munkahelyi vezetőkre vet rossz fényt. S, Z. kozóból évenként 100 ezer hektoliter sör kerül, előre­láthatólag mintegy 150 keres­kedelmi egységbe. Nyíregy­házán és a környékbeli köz­ségeken kívül Hajdú megye területeire is jut sör a felső­simái palackozóból. A palackozó mellett rak­tárt is épít a tsz, mert a szer­ződés szerint a Borsod me­gyei gyár a minőségi sörei számára a felsősimái telepen szeretne lerakatot létesíteni, s ezek a sörök innen kerül­nének az üzletekbe. örvendetes az is, hogy a „Ságvárisok” gondoltak az üvegmosó gépsoron óránként keletkező 25 ezer liter mosó­szeres szennyvíz elhel^szésé- re is. Az AGROBER nyír­egyházi kirendeltségének szakemberei által tervezett szennyvíztisztító rendszerből a környezetvédelmi előírá­soknak megfelelő minőségű víz kerül majd a talajba. (csendes) — Papíron tényleg szép ez a szám, de a felét nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. Sok helyen nem szűnt még meg hivatalosan a klub, sze­repel a nyilvántartásokban, gyakorlatilag azonban nem működik. Ott, ahol kevés a fiatal, vagy ha eljárnak, má­sutt dolgoznak, tanulnak, máshová kötődnek, ilyesmit kár is erőltetni. Nekünk az a 150 klub a fontos, melyben fiatalok ezrei töltik közösen szabad idejüket. Ezekben a klubokban többnyire jellem­ző a színvonalas, vonzó prog­ram, még azt is ki merem jelenteni, hogy ezek többsége valódi közösség, nem egy­szerűen csak szórakozóhely, ahol a hét végén táncolni le­het, vagy nem csupán a sza­bad idő hasznos eltöltésének színhelyei. Meghitt kis közösség Sokat formálódott, alakult a klubok belső élete a hős­korszakhoz, a körülbelül ti­zenöt évvel ezelőttihez vi­szonyítva. Az akkori klubo- sok, a mozgalom elindítói ma már gyermekeiket kísérhet­nék el a klubba — ha ez di­vat volna. Vajon merre tart ma megyénk klubmozgalma? — A hőskorszakkal együtt természetesen a lelkesedés is elmúlt, utána bizonyos idő­szakonként váltakozva nagy elkeseredések és fellángolá­sok váltogatták egymást, majd az utóbbi pár évben — s szerintem az elkövetkező néhány esztendőben is — az a jellemző a klubok életében, hogy nem a nagy, látványos, ország-világnak miítbiatlY&’Wf programokra törekszenek, ha­nem megteremtik maguknak azt a meghitt kis közösséget, ahol egész évben jól érzik magukat. Azok tehát a jó klubok, melyekben a fiata­lok érzik, hogy egy közösség tagjai, amely közösség pél­dául helytörténeti gyűjtő­munkára, vagy éppen a falu szépítésére, csinosítására is vállalkozik, ha társadalmi munkát szerveznek. — Már a tavalyi pályázati akcióban szép kezdeménye­zéseket vettünk észre, ezeket szeretnénk a jövőben tovább erősíteni. A megyei klubta­nácsnak erre most joga is lesz, mivel saját hatáskörben hirdethetjük meg és értékel­hetjük a korábban országos fórumhoz tartozó pályázatot. Kötődés a környezethez Mi lesz a legjellemzőbb az 1982-es klubpályázaton? Van- e változás, hogyan lehet ser­kenteni az eddig mérsékel­tebb sikerrel működő klubo­kat? — A legjellemzőbbnek azt szeretnénk, s erre ösztönzünk a pályázati kiírásban is, hogy a klubok tagsága erős szálak­kal kötődjék lakóhelyéhez, szűkebb, vagy tágabb érte­lemben a faluhoz, vagy a ha­zához. Két akciót hirdettünk, az egyiket kezdő, a másikat „haladó'' kluboknak ajánljuk. Ezekből érdeklődési kör, lét­szám "§tb. szerint vállas áthat­nak áz író-olvasó találkozó szervezésétől a kondicionáló tornán, vagy a népművésze­ti vetélkedőn át a közös hangversenyprogramig. A megyei ifjúsági klubtanács­nak lehetősége van központi keret felhasználásával támo­gatni az arra érdemes közös­séget. Ez általában nem je­lent túl sok pénzt, de néha egy magnó is jól jön a klub­ba. Új palackozó Felsősimán Sör a Ságváriból R endkívül megmakacsol­ta magát Varjú Mis­ka. Az elnök ugyan­is azt javasolta neki: — Hát akkor, holnap reggeltől, elve­ted azt a kis mákot, Miskánk. Itt az ideje. Negyven hektár, nem sok az egész, negyven hektár, egy nap alatt végzet vele, de ha nem, hát két nap alatt. Rendben? — Nincs rendben. — Mért? Itt van a mák vetésének az ideje. — Én azt jól tudom. Elvet­hettem volna már húsvét előtt is. — Nem voltál ott az érte­kezleten, mért nem javasol­tad? — Hány agronómusunk van nekünk tulajdonképpen? — Négy, jól tudod. — Ök mért nem javasol­ták húsvét előtt? — A nagyobb volumenű vetnivalókkal voltunk elfog­lalva, krumpli, tavaszi árpa, zab. — Ezek éppen hogy ráértek volna. A mák, meg a cukor­répa nem. — Mért nem voltál ott a termelési értekezleten ? Még te beszélsz? Hol voltál? — Mintha nem tudnád. A cserjéket kellett kirángatnom a nagy fasorok alól. Mintha azt meg nem tehettem volna a télen is. Enyhe telünk volt. — Rendben. Veted hát a mákot? — Ha megáll a szél. — Akkor a cukorrépát. Kész a talaj. — A répamag tán még könnyebb, mint a mákszem. Csak ha megáll a szél. Ak­kor. Különben tudod, hol ta­láljuk meg a magvakat? — Megy a mag után a bo­rona is! — Halottnak szenteltvíz. — És ha mindjárt jön rá egy jó kis tavaszi eső? — Rendeld meg, elnököm, s akkor nekiállok a vetésnek azonnal. — Hát veled már végképp nem lehet beszélni? Amióta kitüntetést kaptál, végképp nem lehet veled szót érteni? — Ezt hányod fel? Ti gon­doskodtatok arról, hogy ki­tüntetést kapjak. És én rongy munkával nem fogom bepisz­kítani. Világos, elnököm? — Verjen meg téged az Isten. — Verne az mindannyión- kat, ha én e pillanatban szót fogadnék neked. Vettessétek mással, van még traktoros, de engem nem húztok be; amíg tart a szél, répát és mákot nem vetek. Kivéve, ha esni kezd a tavaszi eső. Két vagy három nap múl­va megérkezett a drága, ta­vaszi eső. — Vetel most már, Miska? — Boldogan elnököm. — De azért a fegyelmit nem kerülöd el, Miskánk, megtagadtad az utasítás tel­jesítését. — Boldogan vállalom, drá­ga elnököm — s fütyürészve ment a gépével tovább. Az elnök hosszan, moso­lyogva nézett utána, és arra gondolt: most a nyakába sóz­zak egy fegyelmit, vagy se? Ha nem, engem fognak gyen­gének nézni. Ha meg igen, hülyének fognak tartani. Á, hagyjuk az egészet. Ahogy én Miskát ismerem, kettőnk között marad úgyis ez az egész. Viszonyítás önmagukhoz — Mivel sokan jelezték az értékelés problémáit, ezért az 1982-es év munkáját három kategóriában értékeljük majd, külön a középiskola, külön a vállalati, üzemi, szö­vetkezeti, tsz-klubokat, s kü­lön a művelődési intézmé­nyekben működő közösségek tevékenységét. Javasoljuk, hogy a jelentő­sebb eseményeket naplóban, vagy egyéb dokumentumban rögzítsék. Az értékelésnél nem viszonyítunk, nem ha­sonlítunk, legfeljebb a klubot önmagához. Jelentős válto­zás: nem kell nevezési lap, elég, ha „csak” működik a klub! a a Galambos Lajos: Igen szeles idő

Next

/
Thumbnails
Contents