Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. április 17. GYORS FEJLESZTÉS NYÍRTELEKTŐL TISZADADÁIG Jó ivóvíz több lakásba Forró zápor - a plafonból ságosabb lesz az ivóvízellá­tás. Körülbelül 400 ezer fo­rintot költ a SZAVICSAV a kútfej kialakítására, a csat­lakozó vezeték megépítésére. Kára lenne nélkülünk — hirdeti az Állami Biztosító. A kár biztosítással, vagy anél­kül sajnos sokszor bekövet­kezik. Romhalmaz az udvaron Félig összedőlt ház Nyír­egyháza szélén. Egy szeles déielőttig kamra és nyári- konyha volt benne. A káro­sultak —^ az ^általuk 20, ezer | forintra' " becsült “ vészteseg megtérítéséért — a biztosí­tóhoz fordultak. Salamon István és Hircsu Mihály kárszakértők szem- ügyre veszik a maradványo­kat. Fejcsóválva jegyzik meg: — Ez az az eset, mikor saj­nos nem fizethetünk. Régen pusztulásra volt kárhoztatva ez az épület. Elöl már betonoszloppal tá­masztották meg, mégis elsö­pörte az első tavaszi szélro­ham. A biztosítási szerződés szerint ha a kár szakszerűt­len építés, vagy a karbantar­tás hiánya miatt következett be, akkor nem jár térítés. A gazdasszony jajveszékel, kérlel és könyörög, eredmény nélkül. Egy fillért sem kap­hat. Beáztak Jósavárosban Szőke fiatalasszony nyit ajtót a jósavárosi lakásban. Három hete, hogy beköltöz­tek, s máris beáztak a falak. Mintha felhőszakadás lett volna, úgy ömlött a melegvíz a plafonból. A kárszakértők táskájából előkerül a mérő­szalag, s a zsebszámológép. A hivatalos kisipari egységár gyűjtemények alapján álla­pítják meg, mennyi kártérí­tés illeti a családot. — A foltos tapéta cseréjé­ért, s a mennyezet újrafesté­séért összesen kétezer tizen­két forintot tudunk fizetni — összegzi a számokat Salamon ■István. a ........ — Csak a konyhában ettől jóval nagyobb a veszteségem! — jegyzi meg a fiatalasszony. A ház asszonya — jobb hí­ján — végül aláírja a jegy­zőkönyvet. Közben morfon­dírozhat, hogy ugyan kitől kérje számon a veszteségét? Perelje az építőket...? Á kidöntött kerítés — Szombaton múlt egy he­te, hogy autóval nekihajtot­tak a kerítésünknek. Megsé­rült az alap, több betonosz­lop, kiszakadt a vaskeríté.s. Egy iparos ötezerért vállalta a helyreállítást. Az idős házaspárnál már másodszor járnak a kerítés ügyében a biztosító dolgozói. A kárfelmérő nem egészen 2300 forintra becsülte a kárt, de ezt az összeget kevesel- te a házaspár. — Mi nem a helyreállítás költségeit, hanem a kárt fi­zetjük meg — magyarázza Hircsu Mihály. A szakértők még egyszer szemügyre veszik a romokat. Egy-két aprósággal több, mint 3700. forintra kerekedik a számla, amit a károkozó gépjármű-felelősségi biztosí­tása alapján rendeznek. A háziak láthatóan elégedettek az új határozattal. ★ — Mi a hivatalos kisipari egységár gyűjtemények alap­ján számolunk — tudtuk meg Salamon Istvántól. — Áraink úgyahogy követik az emelke­dést de tény, hogy az iparo­sok jóval drágábban dolgoz­nak. Emellett kalkulált ára­ink vannak. Hiszen ha hasz­nált tárgy rongálódik meg, azt avult áron számolhatjuk el. Nyíregyházán mintegy 26 ezer lakásra kötöttek — ja­varészt új konstrukciójú, kor­szerű — biztosítást. Ezek kapcsán évenként csak a me­gyeszékhelyen milliókat fizet ki a biztosító a károsultak­nak. Házi Zsuzsa A második száz köbméte­res tárolót és a csatlakozó vezetékeket építik megNyír- lugoson 300 ezer forintért. A fokozódó vízigény miatt ugyanis a kutak hozama erő­sen lecsökken. Fúrnak egy újabb kutat is, de állandó üzemeltetésre is áttérnek. Tiszadadán és Tiszanagy- faluban a községi kutat víz­elosztó hálózatra kapcsolják. Mindkét településen komp- resszorozzák a kutat, kiépí­tik a kútfejet; Tiszadadán 400 ezer, Tiszanagyfaluban 200 ezer forintot igényel a bővítés. Tiszavasváriban a vízter­melőtelep kapacitását évek óta meghaladja a vízigény. A SZAVICSAV ezekben a he­tekben újabb kutat fúr, és ezt csatlakoztatják a közsé­gi hálózatra. 1,1 millió fo­rintba kerül ez a munka, és várhatóan június közepén már ez a kút is segíti a víz­ideiü Faluszépítés Nyírteleken Nyírteleken húsvét hetében ásót, lapátot fogtak a Petőfi utcán, a 6-os tanácstagi választókerületben. A lakók a ta­nácsi vezetőkkel együtt ásták a gödröket, ültették a fákat, cserjéket. Mintegy ötszáz csavartfűzt és jázminbokrot ül­tettek el. Egy délután együtt dolgozott az egész Petőfi ut­ca. Jó volt ez felüdülésnek, kis mozgásnak, kikapcsolódás­nak, de legfőképpen faluszépítésnek. ellátást. Vízelosztó hálózatra kapcsolják a Szabolcsban lé­vő kutat is, kútszivattyút szerelnek be. Erre 100 ezer forintot költenek. A megyében az ivóvízigé­nyek kielégítésére 1982. jú­nius 1-én naponkénti 48,5 ezer köbméter víztermelő kapa­citás áll rendelkezésre. A vállalat tározóiban 20 ezer köbméter vizet tartalékol­nak. Az esetleges üzemzava­rok gyors elhárítása érdeké­ben a vállalat 18 vízművel tart éjjel-nappali hírössze­köttetést. 1982. június 1-ig 5450 lakást kapcsolnak a víz­hálózatra a vízművekkel el­látott településekre. A vízművek fenntartására várhatóan 22 millió forintot költenek 1981 szeptembere és 1982 júniusa között. Ebből a pénzből többek közt 25 kilo­méter hálózat műszaki ellen­őrzését, 600 kilométernyi vízhálózat mosatását, 10 ezer köbméter tároló térfogat tisztítását, javítását, a na­ponkénti 25 ezer köbméter teljesítményű víztermelő ka­pacitáshoz tartozó kút javí­tását és 150 szivattyú fenn­tartását végzik el. T. K. Üj nyolc tantermes általános iskolát épít a KEMÉV Rakamazon a Bocskai utcában. (GB) A tiszta, egészséges ivóvíz iránti igény különösen ta­vasztól őszig jelenti a legna­gyobb gondot. Már a csúcs- fogyasztásra is számítva a Szabolcs megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat az idén a gyorsfejlesztési program ke­retében Nyírteleken az 1969- ben fúrt percenként 1000 li­ter vízhozamú kútra kap­csolja a nagyközség vízháló­zatát. Eddig ugyanis a víz­mű II. távvezetékéről Be- legrádról kapták a vezetékes vizet, s ezentúl Nyírteleken nem ezt a vizet használja a lakosság, hanem a helyit. Így Nyíregyházán 1500 lakás­sal többe jut víz, és bizton­Vésziéi a „kotlásiéi“ Automata keltetőgép — barkácsmunkában Azt már régen megfigyel­ték az emberek, hogy a tojá­son 21 napig ül a kotlós, s ha minden sikerül, ezt követő­en a tojásból kikel a kiscsir­ke. Ez a tapasztalat, no meg a szakirodalom tanulmányozá­sa jelentette az alapot Gu­lyás Miklósnak, a Mátészal­kai Sütőipari Vállalat fehér- gyarmati boltja eladójának a keltetőgép elkészítéséhez. 1974-ben kezdődött, akkor egy olyan géppel, melybe 1500 darab tyúktojást lehe­tett elhelyezni. A módszer azóta is tökéletesedett. December 27-én helyezte el (1981-ben) az első 3 ezer darabot a teljesen automa­tizált, házilag készített kel­tetőgépben. A fűtőtestek ösz- szesen 1200 wattot adhatnak le, egy 550 wattos villany- motor forgatja a keverőven­Szolgdlat, szoknyában Március 26-án félezernyi ön­kéntes rendőr munkáját érté­kelték Fehérgyarmaton. A já­rási hivatal nagytermében rendezett ünnepségen a legna­gyobb tapsot a szatmárcsekei női önkéntes rendőrök kap­ták. Az alakulásról szóló beszél* getésünkkor Varga Erzsébet védőnő; „Amikor 5 évvel ezelőtt La­katos József tanár úr haza­jött az önkéntes rendőrök I. országos tanácskozásáról, el­mondta: Benkei András bel­ügyminiszter említette, hogy a nőket is várják az önkén­tes rendőrök közé. Fecske Jó­zsef körzeti megbízottban jó segítőre találtunk, s a szer­vezés^ sikerét követően meg­kezdődhetett az érdemi mun­ka.” — Nekünk pedagógusoknak — fogalmaz Sarkadi Béláné, Komár Endréné nevében is — szinte jól jött ez a lehe­tőség. Igaz, az Önkéntes rend­őri csoport vezetője, Lakatos kolléga társadalmi munkás­ként is olyan következetes, mint igazgatóhelyettesként; azaz nekünk is kapcsolód­nunk kellett a 21 férfi ön­kéntes rendőrhöz. Megtalál­tuk helyünket. Különösen az alkoholizmus ellen sikerült fellépnünk. Alig 5 éves mű­ködésünk óta félszáznyi ita­lozót próbáltunk jobb belátás­ra bírni. Igaz, Nagyfára nem jutott egyikőjük sem, mert rendkívül sok kibújás! lehető­ség van, meg nem is egysze­rű oda bejuttatni valakit. — Mi ugyanúgy szolgálunk, mint a férfiak — veszi át a szót Kelemen Károlyné egész­ségügyi dolgozó — a nehe­zebb területeken azonban ve­lük közösen. Fontos felada­tok vártak ránk a közelmúlt­ban az ifjúságvédelmi mun­kában is. Mindkét községben ismernek, s azt tapasztaljuk, tisztelnek is bennünket. La­katos József — aki már több mint két évtizede önkéntes rendőr — minden hónap első hetében értékeli a csoport munkáját. Szervezett ellenőr­zéseink során, de mindennapi munkánk végzése közben is segítünk, ahol tudunk; meg- gyöződésből, jószívből. M. K. KÖRÚTON Á KÁRSZAKÉRTŐKKEL Védnökségi szerződés Záhonyban Fiatalok a számítástechnikai programért A tárgyalóteremből Bosszúállás késsel este megverjék, s említette a ne­Az országos számítástech­nikai program megvalósítása felett védnökséget vállalt az ifjúsági szervezet. Záhony­ban, a Magyar Államvasutak­nál 1978-ban kezdték meg az automatizált irányítási rend­szer kialakításának előké­születeit: a beruházási prog­ram alapján már beszerelés­re vár az R 32-es típusú len­gyel számítógép, valamint az egyes állomásokon mini­számítógépeket, az informá­ciós bázis kialakítását szol­gáló berendezéseket helyez­nek üzembe. Elfogadták az átrakókörzet fejlesztésének V. beruházási programját is, amely szerint 1983-ban feje­zik be teljesen a számítás- technikai fejlesztést. Ennek batáridőre történő megvaló­sítása érdekében csütörtökön Záhonyban megújították a KISZ-védnökséget. A fiatalok vállalták, hogy segítik a betanulást, társa­dalmi munkával is támogat­ják a határidőre történő üzembe helyezést. Ifjúsági brigádok alakulnak, amelyek a maguk területén serkente­nek az eredményesebb mun­kára, a KISZ-radar révén feltárják a kivitelezést gátló akadályokat, s részt vesznek azok leküzdésében. Az üzemi KISZ-bizottság, az üzemigaz­gatóság, a MÁV Számítás- technikai Üzem és a beruhá­zási felügyelőség által aláírt védnökségi szerződés lehető­vé teszi, hogy még ez év nyarán működjön a nagy számítógép, s fokozatosan bevezessék a rakodás és a forgalom automatikus irányí­tását. Szeptember 22-én délután há­rom órakor a nyíregyházi kór­ház baleseti sebészetére szállítot­ták Nótin László penészleki la­kost szúrt hasi sebbel, életveszé­lyes állapotban, s az orvosok azonnal műtéthez készülődtek. Nótin altatása előtt csak arra a kérdésre adott választ, hogy Gáli Ferenc szúrta meg. Később ki­derültek az előzmények is. Gáli Ferenc 21 éves penészleki húsboltvezető édesapját az ese­tet megelőző napon, szeptember 21-én néhány fiatalember úgy bántalmazta, hogy kórházba kel­lett szállítani. Az apa nem tud­ta megmondani, ki ütötte le, föl­ismerte viszont az őt követők között Nótin Lászlót, Papp Györ­gyöt és még kettőt. Másnap, szeptember 22-én Gáli Ferenc délelőtt az ABC-áruház­ba ment vásárolni, s látta, hogy Nótin és Pajpp — többek társa­ságában — az áruház előtt italo­zik .Odament hozzájuk: — Ezt jól megcsináltátok teg­nap este, fiúk — mondta, s hoz­zátette, hogy az apját „elintéz­ték”. Délután a presszóban Gáli nem­csak kávét ivott, hanem három fél cseresznyét is, s közben in­dulatosan panaszolta asztaltár­sainak, hogy az apját az előző veket is, hogy kik. Egy óra tájt kiment a W. C.-be. Míg Gáli kinn volt, betért a presszóba Nótin és Papp egy harmadik társaságában, s leül­tek a zenegép mellé. Odament hozzájuk Madai János és java­solta nekik, menjenek haza, mert ha Gáli visszatér, „összeaprítja őket”. Nótin — aki egyébként akkor szabadult hathónapos börtönbün­tetéséből: garázdaság miatt szab­ták ki rá, — így válaszolt: — Van itt szék, megvédj ük ma­gunkat. öt perc múlva lépett be Gáli. Ahogy észrevette Nótinékat, fel­kapott egy széket és Nótin feje irányába csapott. Olyan hirtelen történt az egész, hogy Nótin csak ezután ugrott fel, és kapott 'maga elé védekezésül egy szé­ket. Papp is széket ragadott, s azzal kiütötte a Gáli kezében lé­vőt. Ekkor Gáli előkapta a kését és Nótint közepes erővel hasiba szúr­ta. Nótin kirohant a presszóból és egy rokonához szaladt be a közeliben. Papp is megijedt, mikor látta Nótin menekülését és ő is sza­ladni kezdett. Gáli a késsel a ke­zében követte. Papp a lépcsőnél elesett, Gáli pedig keresztülzu­hant rajta. Mindketten felugrot­tak, Gáli kaszáló mozdulattal csapott a Papp hasa felé, de a kés csak felületesen érte. Papp tovább menekült, besza­ladt Gáli Károlyék udvarába, de a hátsó kertkapu közelében meg­botlott, s Gáli utolérte. Papp kö- nyörgőre fogta: — Ne bántsál, testvér, én nem voltam ott. Gáli azonban rúgdosni kezdte, közben mondva, hogy „az este megöltétek apámat”. Gáli Károlyné kiabált végül rá és Gáli elnézést kért az asszony­tól, s eltávozott. Nótint kereste ismét a presszóban, de a vezető nem akarta beengedni. Nótin László a gyors orvosi be­avatkozásnak és a szakszerűen elvégzett műtétnek köszönheti, bogy túlélte az esetet. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Gáli Ferencet emberölés kísérlete és súlyos testi sértés kísérlete mi­att vonta felelősségre. A tárgya­láson Gáli tagadta a bűnösségét, azt állítva, hogy őt nem érdekli az apja megverése. A bíróság Gálit négy év bör­tönre büntette és négy évre el­tiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, (k) tillátort. A tojásnak ugyanis a 3. naptól friss levegőre (oxigénre) van szüksége. Au­tomata hőfokszabályozó biz­tosítja az állandó 37,8 Celsi- us-fokos hőmérsékletet, s ha­sonlóan (plusz-mínusz 1%- os eltéréssel) szabályozható a páratartalom is. Gulyás Miklós szerkesztet­te automata vezérlő (amely­ben tranzisztorok, integrált áramkörök, jelfogók) ezen­túl emberi beavatkozás nél­kül megforgatja a tojásokat, s ha feszültségcsökkenés, vagy áramkimaradás van, úgy akkumulátorról vészjel­zéseket ad a „gazdinak”. Van persze olyan érzékelő, mely az esetleges túlfűtést akadá­lyozza meg. Gulyás Miklós csak olyan termelőtől vesz tojást, aki­nek orvosilag ellenőrzött ál­lománya van. A szezon jú­niusig tart, s az eddigi hasz­nosulás 88,7 százalékos. E kiváló eredmény nemcsak a technika, de a tojás dicsére­te is. Gulyás Miklós gépét sokan megcsodálták, Szat- már-Beregben többen alkal­mazzák tapasztalatait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents