Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. április 16. X7UTÍTmdáSS OQQOQQ A televízióban láttuk: Csarodai táncosok Csaroda nevét szinte a £él világ ismeri, műemlék temploma jóvoltából. A kis szabolcs-szatmári település neve tavaly ismertté vált népitáncos körökben is, ugyanis Kovács Józsefné irányításával az úttörő táncosok a megye legjobbjai lettek. Kovács Norbert, Baráth Rita, Kulcsár Levente és Czapári Beáta ugyan 5—6. osztályosok, de már fél évtizede táncolnak. A hívó szóra kicsik és nagyok egyaránt jelentkeztek. Szinte válogatni kellett, ki maradjon benne a csapatban. Vezetőjüket dicséri, hogy sikerült aktivizálni a szülőket, s ha kellett, inget, mellényt vagy éppen bőgatyát készítettek a gyerekeknek. Ö maga állandó résztvevője a különböző megyei képzéseknek, a tapasztaltakat eredményesen hasznosította a csoport munkájában. A csoport most a nagy- kónyi verbunk bemutatására készül. Várják a szokásos nyári népművészeti táborban való szereplést; s fellépnek a falusi vasárnapokon, amit a vásárosnaményi művelődési központ szervez. Éneklő ifjúság Díszhangversenyek megyénkben Vidám énekszó csendül a hét végén a vásárosnaményi, illetve a nyíregyházi művelődési központokban. Gyerekek és fiatal dalosok — az Éneklő ifjúság kórusverseny legjobbjai — találkoznak és mutatkoznak be a közönségnek két megyei díszhangversenyen. Április 17-én, szombaton 10 órakor kezdődik a beregi városban a középiskolai együttesek seregszemléje. Délelőtt a záhonyi, a nyíregyházi Kölcsey, a kisvárdai Császy és a Bessenyei kórusai lépnek fel, a sort a nyíregyházi 110-es szakmunkás- képző énekkara zárja, délután pedig az újfehértói kórus után három nyíregyházi csoport ad műsort: a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola, valamint a Krúdy és a Vasvári gimnázium együttesei. Vasárnap 10-től a megye- székhelyen tizenkét általános iskolai kórus lép a közönség elé: a lónyai, a tunyogmatolcsi, a nyírmeggyese 'a nyírbélteki, a nyírbátori 1-es és 2-es, a nagykállói 1-es, a fehérgyarmati énekzene tagozatos, a mátészalkai II. Rákóczi Ferenc nevét viselő, valamint a nyíregyházi 4-es és 6-os iskolákból. Népi hangszerek reneszánsza Citerások klubja alakult Madárkiállífás, távcsöves bemutató, lelki tanácsok Hét végi programajánlat Bőséges, színes és változatos a megyei és városi művelődési központ hét végi programja, péntektől hétfőig ki-ki kedve szerint választhat a gazdag kínálatból. Április 16-án két gyermekműsor várja a legkisebbeket, hat klub illetve szakkör tartja szokásos foglalkozásait. Délután négykor nyílik meg Bállá Demeter fotóművész kiállítása, a természettudományok barátait pedig délután háromtól kilencig várják az űrhajózás napjára, melynek programjában egyebek között távcsöves bemutató is sze. repel. ^ f., Szombaton délelőtt* gadja áá érdeklődőket a nevelőéi tanácsadó szolgáiét, 12-íg. R>J»áz egész napos -programjából még további kettőt femelünk ki. Az egyik a madártani egyesület bemutatója a Lenin téren és a Sza- badsá^Öri épületben, délután kettőtől;hatig, a másik háromtól ötig: játékos foglalkozás gyermekeknek. Vasárnap délelőtt 9-kor kezdődig a megyei bábjátékos szemle, 10-től az Éneklő ifjúság kórus- hangverseny. Délután kettőtől záróráig tart a megyeszékhely amatőr művészeti együtteseinek szemléje népzene, néptánc és népdalkor kategóriában. Újabb premierje lesz a Városi Stúdiószínpadnak. Wedekind: A tavasz ébredése című művét Tímár Zoltán rendezésében az amatőregyüttes tagjai mutatják be a Móricz Zsigmond Színház művészeinek * közreműködésével este hatkor. A gyerekeket vasárnap délután is várják játékos foglalkozásra háromtól ötig. A megyeszékhelyen is bemutatják a tavaly nyáron nagy port felvert monodrámát, A vérbírót, melyet Szendrő Iván gyűjtött, írt, rendezett és ad elő vasárnap este fél nyolckor a kamarateremben. Több hete kísérletezik már az MyMK vezetősége azzal, hogy a hétfői, úgynevezett tévémentes napokra a szokásosnál is gazdagabb választékot kínálnak kulturális programokból. Április 19-én tizenkét klub, kör, tanfolyam stb. tartja foglalkozásait, köztük például a karate klub, az angol nyelvtanfolyam, a gombászok köre. Nagy érdeklődésre számítanak a délután öttől hétig tartó pszichológiai tanácsadáson, melyen ezúttal dr. Bánky M. Csaba pszichiáter válaszol a lelki problémákat feltáró kérdésekre. Egyre többet találkozunk népi hangszereinkkel a köny- nyuzenei kpn^ert^k^n is, "egyes' zteriekarök Áedig mirit’1' például' a Camerata Hungarica, a Sebő-, a debreceni Délibáb, vagy a Kaláka, — kifejezetten feladatuknak tekintik az ősrégi, sokszor elfeledett hangszerek megismertetését. Az utóbbi években a népi hangszerek közül a tekerőlant, a köcsögduda, s a citera volt a legnépszerűbb. Sorra alakultak a cite- raegyüttesek megyénkben is. Szakmai képzésük, továbbképzésük, találkozóik szervezése azonban esetleges és megöldatlan volt. A jövőben ezen a gondon kíván enyhíteni a citerások klubja, melyet a Műgyűjtők és Műbarátok Egyesületének Isej^Cjgégpy*1 a népzenei osztály vezetője, Pribojszky Mátyás ‘ éiteraművész alapított meg. A megyénkben is jól ismert előadóművész a közelmúltban kifejtette: nagyra értékeli a szabolcs-szatmári népzenei mozgalmat, s szívesen segítene a megalakult, vagy már működő együttesek tagjainak művészi-technikai tudásuk fejlesztésében. A citerások klubja nemes gesztusként — s ez egyben az egyik első ténykedése is — a tiszadobi gyermekvárosnak ajándékozott egy tízezer forint értékű felszerelést, ezzel segítve a leendő citerazenekar megalakítását. A klub működése nyomán a jövőben élénkebb pezsgés várható megyénk népzenei együttesei körében is. Kívánságukra közöljük a citerások klubjának címét: Budapest, VII., Szófia út 22. A klubban kéthetenként szerdán délután neves szakemberek, népzenekutatók, előadóművészek tartanak előadásokat, vezetnek foglalkozáso- Ht,.‘ .melyeken. - szívesen, .látják megyénk zenészeit is. A további lépés pedig — a nagy távolság miatt — az lenne, ha sikerülne a klub szabolcs- szatmári tagozatát is megalakítani. Cseh Tamás koncertjei Frontátvonulás — hirdette a Cseh Tamás előadói estjére csalogató meghívó, az elmúlt napokban Nyírbátorban éppúgy, mint Nyírteleken, Nagyhalászban, Kisvárdán, Mátészalkán vagy Fehérgyarmaton. A megyei művelődési központ jóvoltából nyílott mód arra, hogy a megye művelődési házaiban fogadhassák a művészt. „Elutazott a VALÓSÁG . . .” hangzik el a műsorban az 1981-ben nagylemezen is (MŰCSARNOK) megjelent dal. A hallgatóság az egyórás színvonalas műsort követően szinte mindenhol igényelte a találkozást az előadóval. Dicsérendő kezdeményezés, hogy Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc után megyénkbe is eljutott a művész önálló estjével. Bizonyára örömmel fogadják Cseh Tamás művészetének értői, kedvelői, hogy új műsorával májusban ismét megyénkbe látogat. Színháznaptár Bemutatóra készül a Móricz Zsigmond Színház társulata: Jancsó Miklós rendező irányításával ezekben a napokban szinte reggeltől-estig tartanak a próbák. Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia című művének premierje — betegség miatt — az eredetileg hirdetett időponthoz képest egy hét múlva, azaz április 24-én lesz. A főbb szerepekben: Madaras József, mint vendég, továbbá Albert Éva, Hori- neczky Erika, Bárány Frigyes és Kovács Gyula. A jövő hét elején a kiadott műsortól eltérően két Amphitryon előadást tartanak: hétfőn este a Krúdy ifjúsági, kedden este pedig a Blaha—Moliere összevont bérletben. Falusi esték Két Ratkó-költemény míves foglaltába szerkesztette Kopácsi János a Falusi esték szerda esti műsorát. Sza- bolcs-Szatmárba látogatott ez alkalommal a televízió, azzal a tetten érhető jó szándékkal, hogy törlesszen. Felvállalta, hogy jobban megismerteti az országot a megyével, az itt élő emberekkel, a múlttal és a jelennel. Kiindulásul az I970-es árvizes napok drámai pillanatát választotta, azt az időt, amikor oly sok szó esett rólunk. Mi változott azóta a Számos-közben, mi lett más ezen a tájon, hogyan merít múlt emlékéből az itt élő a mához, milyen gazdagságok között él Szabolcs, Szatmár és Bereg népe — sorolhatnék a feltett kérdések summázatát. Olyan volt a műsor, mint a legszebb régi tanyázások korszerű változata. Bejuthattunk lakásokba, műhelyekbe, tsz-ekbe, hallhattunk verset, bolyonghattunk múzeumban. Igaz magot tartalmazó legendák éledtek fel, keveredtek az irodalomkutató szép szavával, vallott szekeréről tsz- paraszt, lápról 90 éves agg, növényvédő repülőről főpilóta, szellemi életről tanácsi vezető és főiskolai tanár. Láttunk régi mesterségeket és új almáskerteket, korszerű mezőgazdasági és élelmiszer- ipari létesítményt, semmivel össze nem vethető tájat. S mindezt úgy, mintha csak ültünk volna valakinél, egy igazi falusi estén, hol a beszélők egymástól veszik át a szót, dalkísérte hangulatbarv an Pálfy.Astván ■ szerényen,: jó: házigazda módján vezette a műsort. Jó lenne máskor is ilyen szerepkörben találkozni vele. Minden mondatán és gesztusán érezni lehetett: Jelenet a filmből, Z. Kiss Károly gyékényfonó nem a riporter kötelességszerű korrektsége, hanem a témát szerető jó újságíró felelőssége szabta meg munkáját. Neumann László operatőr földön és levegőben egyaránt jót alkotott, légfelvételei és közelképei egyaránt a komponáló művészt mutatták be. Mindezt azésf itt és most kellett leírnom, mert hiszem: o televíziós újságírás igen szép példájával.találkozhattunk, ahol ^mindW'szándék szolgálta a célt: egy táj, az ott élő ember bemutatását, igaz képének megalkotását. Persze kötekedhetnénk, hogy ez is, az is kimaradt. Ki ne tudna sorolni még ezernyi embert, értéket, tájat, ami bízvást megérdemelte volna a bemutatást! De ne kötekedjünk ez alkalommal, értsük meg: egy óra alatt többet bemutatni aligha lehetett volna. És amikor ezen gondolkodunk, talán saját magunk elé is állíthatunk tükröt: vajon ismerünk mi itthon mindent? Televíziós tanyázásunk :atán;: hiszem, jó érzéssel álltunk fel a készülék mellől. Egy értelemre és érzelemre ható jó műsor élményével. (bürget) Ámatőrfilmeselc sikere fPre^HANG Cipőjavítás Mátészalkán Szövetkezetünk dolgozói hűséges olvasói a Kelet-Ma- gyarországnak és örömmel olvassuk a Mátészalka iparosodásával, a szolgáltatások fejlődésével kapcsolatos cikkeket. Sajnálattal olvassuk azonban — ez évben már másodízben, legutóbb 1982. április 7-i számukban — amikor a cipőjavítási vállalási határidőt kifogásolják. A korábbi években valóban baj volt a vállalási határidőkkel, 2—6 hétig terjedő határidők voltak. Most azonban nem így van, mert szinte a lakosság igényei szerint, 2—3 nap alatt készülnek el a javítások. Tóth Miklós, a Kallux Cipőipari Szövetkezet mátészalkai részlegének vezetője Megjegyzésünk: örömmel adunk helyt a rövid vállalási határidőről szóló levélnek, s reméljük, hogy a szövetkezet dolgozói meg is tudják tartani ezt a kedvező helyzetet. Legutóbbi írásunkban (amelyben a szolgáltatások ötéves eredményeit értékeltük), még nem általánosíthattuk az utóbbi hetek kedvező eredményeit — a régi, rossz tapasztalatokat csak tartósan jó munkával lehet megváltoztatni, s úgy tűnik: ennek alapjait rakják most le a javítórészlegnél. Az elmúlt napokban tartották Miskolcon az országos amatőrfilm-fesztivált, melyen a bemutatott filmeken kívül az amatőrfilmes klubok elmúlt évi munkáját is értékelték. Figyelembe vették a tavaly készített filmek számát és színvonalát, a bemutatókat, a közösségi munkát és a klubok közművelődési szerepét. Az összesített pontszámok alapján az ország legjobb klubja lett a Nyíri AFK, melyet a megyei és városi művelődési központ működtet. Különösen jelentősnek ítélte a zsűri a video-programok készítésében végzett úttörő-tevékenységet. Országos fesztiválon most először szerepelt video- program: a Nyíri AFK mutatta be Diófás utca címmel a tuzséri cigánytelepen felvett műsort. Erős felindulásban ölt Kisbaltával közeledett... Tokár Imre 22 éves urai segédmunkás két éve kötött házasságot Sztojka Margittal, s odaköltözött apósa, Sztojka Endre szoba- konyhás lakásába. Az após kéthetente járt haza budapesti munkahelyéről, így jól megvoltak. 1980 októberében azonban az öreg Sztojka nyugdíjba ment, s állandóan otthon tartózkodott. Kötekedő természete lévén, (az élettársát sokszor megverte, egyszer úgy megütötte a szemét, hogy jelenleg sem lát vele), állandóan kifogásolta az élettársa és lánya magatartását, ám Tokárral is vitatkozott. Végül a fiatalok megunták az öreg kötölődzködését és Tokár szüleinek a lakására költöztek tavaly ősszel. Ott azonban az volt a baj, hogy a fiatal feleség és Tokár anyja veszekedtek. Tokárék ezt fölismerve Mátészalkára akartak költözni albérletbe. Mikor ezt Sztojkáék meghallották, hívták őket, költözzenek vissza Urába. A kötözködés ismét elkezdődött, minden baj volt, különösen az, hogy Tokár egy kutyát vitt a házhoz. Sztojka kijelentette, hogy agyon fogja ütni a kutyát. Január 24-én Sztojka és élettársa veszekedtek, de annyira, hogy az asszony kérte élettársát, adják el a Sztojka házát és földjét, s költözzenek el. Ezen Sztojka felháborodott, fenyegetőzött, megöli az egész családot. A lánya — Tokámé — is az anyja pártjára állt, Sztojka azonban tudatta velük, a házban ő parancsol, onnan „mindenkinek pusztulnia kell.” Tokár nem szólt a vitába, türtőztette magát, de nagyon ideges volt. Ebéd után a fiatalok bementek a szobába, Sztojkáék pedig kettesben folytatták a veszekedést. Sztojka hangoztatta, hogy mindenkit — a kutyát is beleértve, — „ki fog nyírni”. A két asz- szony kérlelte Tokárt, nézzen az apósa után az udvaron, mert valóban félni lehetett az öreg mérgétől. Tokár az előszoba ablakán át látta, hogy az apósa egy kisbaltával jön befelé az ólból. Megijedt és elhatározta, hogy az előszoba ajtaja mögül az öreg után lép, kirántja a kezéből a kisbal- tát és leüti. így is történt, Tokár kikapta az öreg kezéből a kisbaltát és nyomban fejbe sújtotta vele. Sztojka összeesett, de megpróbál* felállni. Tokár még jobban mi ijedt, s ijedtségében meg irr' tában még további kiler mért az apósa fejére. Az ütések általában erősek, kivéve hárrr hány percen belül lát okozták. Tr torra ült, elmer bejelentette a * tett. A Nyíreg dr. Rajka erős felír berölés bűntett,
