Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
1982. április 16. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Körzetben R itka eset, amikor egy körzeti pártszervezet vezetősége arra vállalkozik, hogy felmérést végezzen azt tudakolván: vajon hogyan élnek, miként gondolkoznak közös dolgainkról az emberek? Nagyfő Gábor, a Nyíregyháza városi Il-es körzet párttitkára elmondta: egyik alkalommal azon elmélkedett a pártvezetőség, kevés az a személyes kapcsolat, amely az embereket egymáshoz fűzi. Erre a Il-es körzetben különösen nagy szükség van, hiszen a 130 tagot számláló pártszervezetben alig 8—10 az aktív, dolgozó párttag, a többi nyugdíjas, sok köztük az egyedül élő, beteges, akik éppen úgy igénylik — ha nem jobban! —, hogy szót váltsanak velük, mint a fiatalabb generáció tagjai. „Havonta csak egyszer találkozunk, ez kevés. Nem tudunk egymás gondjáról-bajáról” — mondta a párttitkár. Annak ellenére így van ez, hogy a 7 tagú pártvezetőség, a 14 pártbizalmi és a látogatócsoport tagjai igyekeznek kapcsolatot tartani a körzetben élő kommunistákkal és a párton kívüli idős emberekkel is. így került sor egy felmérésre. Ennek során 80 párttaggal beszélgettek. Kiderült: még mindig több a szólam, mint a törődés az öregekkel. Sok idős munkáspárttag, egykori vezető, tsz-nyugdíjas, értelmiségi elmondta: egykori munkahelyük elfeledkezett róluk. Közülük 31 idős elvtársnak semmilyen kapcsolata nincs volt üzemével, ahol évtizedekig dolgozott. A párttitkár ezek ismeretében fogalmazott így: „Olyan párttagokkal pedig nehezebb dolgozni itt is, akikben tüske maradt.” Időszerű lenne egy olyan találkozót szervezni, amelyen részt vennének a körzetben működő gyárak, üzemek, intézmények pártgazdasági és szakszervezeti vezetői. Le kellene ülni a körzeti pártszervezetben is egy-egy alkalommal asztal mellé. Meghallgatni az öregeket és kérni is segítségüket, tanácsaikat. Mert van mondanivalójuk! Ne csak hangoztassuk megbecsülésüket, cselekedjünk is ennek szellemében. Gyár és tsz helyére kerültek a gépek, s megtanulták az asszonyok az üvegipari munkát, megkezdték a Ságvári Tsz-ben létesített üzemben a különböző, üvegből készülő mérőedények, mérőlombikok, üvegdugók gyártását. Korai lenne messzemenő következtetést levonni ebből. Kölcsönösen hasznos, s a népgazdaság is jól jár. Ez az együttműködés csupán egy a sok, még feltárásra és kamatoztatásra váró lehetőségek közül. Egy újfajta kapcsolat a munkásosztály és a tsz-parasztság között. Most olyan termékeket gyártanak a tsz melléküzemében, amelyet a gyár exportál a szocialista országokba és a tőkés piacokra. Szerencsés találkozás volt. „Exportbeszélgetés”. Ha ez nem történik, talán még most is ott állnak a gyárban a gépek kihasználatlanul, és nem jut munkához sok nő, és szegényebbek maradunk. Farkas Kálmán Anya csak egy van ? 4 mióta a világ világ, azóta ez a mondás egyértelmű, és senki nem vitatta jogosultságát. Feli kell azonban figyelnünk arra, ha nem akarjuk homokba dugni a fejünket, hogy egyre-másra hallunk, látunk, tapasztalunk „anyáktól” olyan viselkedést, ami nem méltó az anyasághoz. Sokan közülük egyenesen tehernek érzik a gyereket, akit ők hoztak a napvilágra, egyszerűen csak azt látják, hogy amióta a gyerek megvan, nem élhetik tovább a maguk felelőtlen, léha életét, napokra bezárják gyerekeiket, miközben ők maguk presszóról presszóra járva, különböző „férfiakkal” ismerkedve keresik a maguk „boldogságát”. Ezalatt a gyerekek étlen-szomjan, egyedül, félelemtől gyötörve rettegnek, s kicsi, gyermeki szívük nem érzi, hogy miért is kerülnek ilyen helyzetbe! Csak a retteA nyírbélteki szociális otthonban ötvenfős bedolgozó részleg működik. A Fővárosi Kézműipari Vállalat megrendelésére különböző méretű futballabdákat készítenek. (Elek Emil Közel a város Orosialc nagy- és kisvállalkozásai Elverte már az út porát az eső. Felfrissült a határ. Űj erőre kapott és haragoszöldre váltott a tegnap még tikkadni látszó búzavetés. Járjuk a határt. A főagronómus, Nagy György mutat egy 70 hektáros részt. Asztalsimaságú. — Pár éve itt még zsom- békos, nádas totyogó volt. Olyan, mint ott. Ott a csatorna partja mellett. A meliorációval ezt a hetven hektárt nyertük. Itt idén négytonnás hektáronkénti búzatermésre számítunk. A csatorna partján valóban maradt mutatóban egy jó darab rész. Sárga sás, tavalyi nád ritka szára és száraz szamárkóró közt sarjad újra sűrűn ezernyi gyomnövény. Ahogyan megyünk, párban reppennek fel a vadkacsák. — Ezek még ide járnak. Itt költenek, pedig már alig van helyük. Van elég gép Sajnálatra méltók a vadkacsák, a bíbicek. Dehát kell a föld, a termőterület. A 70 hektár szerény számítások szerint is 210 tonna búzát terem és jóval többet ér, mint néhány fészekalja vadkacsa. És ha már a búzánál tartunk, az orosi Váci Mihály Termelőszövetkezet vezetői komolyan vették az országosan meghirdetett gabonaprogramot. Az 1900 hektár szántó közel felén búzát és árpát termesztenek. — Ehhez van elég gép — mondja Kócság Zoltán — elnökhelyettes, párttitkár, de az igazsághoz az is hozzátartozik, a gabonától várjuk a nagyobb jövedelmet. Sajnos a hosszú tél már okozott károkat. Viszonylag nagy volt a felfagyás, de a kipusztult területeket árpává' ■’' tettük. leültetik szamócával. De minek? Közlöm az aggályaim a főagronómussal, hogy ha a termelőszövetkezetnek csak 143 aktív tagja van, ki szedi le a köszmétét, a szamócát és majdan az áfonyát? — A szamócával nem lesz gond. Alkalmazzuk majd a sasadi módszert.- Lényege, akinek kell, jön és majd szed magának. Ez lesz a mi szántóföldi önkiszolgáló gyümölcsösboltunk. Közel vagyunk Nyíregyházához, így bízunk abban, hogy nem marad nyakunkon egyetlen szem földieper szem. A köszmétét, az áfonyát viszont kiadjuk a tagoknak sorra. Közel a város — mondta a főagronómus — és ez annyira nagy igazság, hogy ma már Oros is Nyíregyháza. Tehát nem kell a várost elhagyni azért, ha valaki földiepret akar majd szedni. Dehát miért csak most, 1982- ben születnek ilyen életre va- való ötletek Oroson? Rend van a határban — Nincs még nagy múltja a termelőszövetkezetünknek. A Váci Mihály Tsz 1978-ban alakult. Addig szakszövetkezetek működtek a községben — mondja Gyurcsán Tiborné személyzeti vezető, akivel a közös gazdaság ügyét a tervek, a teljesítmények és a szakemberek oldaláról tár - gyaltuk. — Két év vesztesége több mint 5 millió forint volt, és az 1981. évi 180 ezer forint nyereség már nagy eredménynek számított. Nem azért, mert sok 180 ezer forint, inkább, mert ez volt a fordulópont. Ma már rend van a határban, sőt a szakmai vezetés sorában is, mert időközben ott is kellett korrigálni. Egyszóval az idei évre már viszonylag nagy biztonsággal tervezhettünk és bízunk is benne, hogy teljesítjük a 700 ezer forintos eredményt. Miből és hogyan lesz nyereség, annak hosszú a sorsa. A már említett kezdeményezéseken kivül számottevő értéket ad a bika-, a lóhizlalás és intenzív a háztáji termelés támogatása, ahol a zöldségtermesztés és kisállattenyésztés mellett főként dohánnyal foglalkoznak. * Járjuk a határt és az mu- tatja^kora tavaszi fenségesen >vará2sos megújulását'.; Emberi akarattal tfeFéfntétt rend van mindenütt. Ék akkor ki kívánkozik még egy, egy nagyon lényeges kérdés. Miért Váci Mihály a termelőszövetkezet neve? — Mert Váci Mihály olyan szép és találóan emberi verseket írt és mert a költő szabolcsi, a földink. Seres Ernő K rúdy Gyulával álmod- ta;n az éí°7"’ A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet telephe. ,Iyén új iparvágányt építtetett, így léhetővé vált, hogy a késztermékek a műhelyből — jelentős rakodásl 'és szállítási költséget megtakarítva — a vagonokba kerülhpc,‘-''",'«,t * új iparvágánv előtti nar mánv1'' Többségben az építők Új kisiparesek Szabolcsban A Szabolcs-Szatmár megyei városokban és községekben működő 117 iparhatóság ez év első két hónapjában ösz- szesen 189 új kisipari jogosí, ványt adott ki. Ezzel megyénkben, különösen az ellátatlan településeken tovább javult a lakossági szolgáltatás. A 189 új kisiparos közül 112 főállásban végzi tevékenységét, 64 munkaviszony mellett, s 13 nyugdíjas van, akik iparigazolványt váltottak. Nyíregyházán az elmúlt két hónapban 42 új kisiparos kezdte meg működését. A nyíregyházi járás községeiben és falvaiban most 36-tal többen végeznek fontos kisipari szolgáltatást mint korábban. Az említettek mellett a legtöbb kisipari engedélyt Mátészalka városban és a járásban adtak ki: szám szerint 24-et. Ezt követi Vásárosna- mény és a járás hússzal, 14— 14 új kisiparos kezdte meg munkáját Kisvárdán és Nyírbátorban, illetve e járásokban. Legkevesebben, 11-en Fehérgyarmaton váltottak ipart két hónap alatt. Érdekes, hogy a legtöbb jogosítványt az építőipari szakmákban adták ki a hatóságok. A kiadott, összes kisipari engedély 40 százaléka kőműves, szobafestő, villanyszerelő víz- és központifűtés szerelő. A növekvő lakásépítkezések miatt most ezek a slágerszakmák. Műhelyből a vagonba E gy baráti beszélgetés során derült fény a gyár és a tsz egymásrautaltságára. Ebből lett az üzlet. Kői László, a BE- AG nyíregyházi Universil gyárának igazgatója gyerekkori barátja Leitner Istvánnak, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnökének. Egyik alkalommal összefutottak, beszélgettek. A gyárigazgató elpanaszolta, gondja van. Legalább 15 gép áll az üzemben kihasználatlanul. Nincs elegendő munkaerő üzemeltetésükhöz. Leitner István, a tsz elnöke meg azt mondta el, szívesen létrehoznának egy olyan melléküzemet, amely munkalehetőséget adna nőknek. Az egymásrautaltságból megegyezés lett. Az Universil szakemberei elmentek a tsz-be, megtervezték azt a műhelyt, ahol a gépeket fogadták. Eközben megkezdték a gyárban a tsz-asszonyok megtanítását az üvegcsiszolásra. Amikor készen lett a műhely,
