Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

ÁRA: 1,40 FORINT 1982. április 15., csütörtök XXXIX. évfolyam, 87. szám Milota példája V ajon . mellőzöttek-e a társközségek? Sorva­dásra vannak-e ítélve ezek a települések? A kér­dőjelekre élniakarásuk cá­fol rá sok helyen. A fehér- gyarmati járásban 36 társ­község van. Gazdasági, po­litikai és kulturális kérdés, hogy ezek a közösségek ne sorvadjanak el, lakói olyan életet éljenek, amely fejlő­désünk követelményeinek megfelel. Ha van kezdeményező, cse- lekvőképes pártszervezet I egy-egy ilyen faluban, akkor | a fejlődés nem állhat meg. ' | Itt van a kis Milota példá- I ja. A dió szatmári faluja | Tiszabecs társközsége. Nem ; I elnyomja, inkább segíti elő- • | relépésében, az emberibb | | életmód teremtésben. Az ötödik ötéves tervben * a fehérgyarmati járásban 4 i százalékkal csökkent a la- t kosság száma, s 1983>ben , • még további hatszázzal! | > Meg lehet-e állítani az el- | ; vándorlást? Egyik példa rá ; | Milota. Az elsők között van, { Í ahol nem fordítottak hátat a falunak az emberek. S I minthogy sok összetevője, | oka van a távozásnak, úgy í annak is, ha maradnak az I emberek a szülőföldön, s ott raknak fészket a fiatal há­zasok is. Csak lássák is, I hogy érdemes. Ennek képviselői a falun élő-dolgozó kommunisták, így született kezdeménye­zésükre gyümölcsöző kap­csolat a fővárosi MEKO- FÉM ipari szövetkezettel, és segítségük révén alakult vi­rágzó melléküzem a kis Milotán. Nyolcvan lány és asszony tanulta meg a bú­torpántok, -zárak stb. ké­szítését, s megoldották a napközis ellátást, s a meleg- ételes közétkeztetést is, az áfész segítségével. Mert akarták! De nem rekedt meg Milotán a kulturális élet fejlődése sem. Neves férfiénekkaruk van, s ci­gányegyüttesével nemrégi­ben készített felvételt a te­levízió. Szamossályi Jánkmajtis társközsége. Az alig 1400 lelkesnek olyan pártszerve­zete van, amely szívén vi­seli az itt élők sorsát. Különben hogyan is létesült volna a híres Debreceni Ru­hagyár segítségével a falu­ban ruhaüzem? S éppen ak­kor, amikor úgy gondolták, oda a falu önállósága. S vi­rágzik a népi tánckultúra, mind nevesebb lesz kama­rakórusuk is. Az Ikladi Mű­szergyár a nagyszekeresi tsz-ben létesített mellék­üzemet. Kölcsönösen gon­dot enyhítenek vele. Botpa­ládon a BHG Híradástech­nikai Vállalat 2. számú deb­receni gyára nyitott kisüze­met. Szatmári parasztlányok és -asszonyok sajátították el a telefongyártás bizonyos titkait. N em az dönti el egy te­lepülés sorsát, hogy társközség-e vagy sem. Ahol a kezdeményezé­seket felkarolják, s igyekez­nek belőlük anyagi és szel­lemi tőkét kovácsolni, ott nem állhat meg az idő. Farkas Kálmán Púja Frigyes tárgyalásai Algírban Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki hivatalos látogatá­son tartózkodik az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaságban, szerdán délután látogatást tett Rabah Bitat- nál, az FLN Párt Politikai Bizottsága tagjánál, az algé­riai népi nemzetgyűlés elnö­kénél, majd a -külügyminisz­térium épületében folytatta kedden megkezdett hivatalos tárgyalásait vendéglátójával, Mohamed Benjahia külügy­miniszterrel. A magyar diplomácia veze­tője a nap folyamán érkezett vissza vidéki útjáról a fővá­rosba: Púja Frigyes az Algír­tól körülbelül 600 kilométer­re délre fekvő ősi sivatagi városban, Ghardaiában tett látogatást. A magyar külügyminiszter csütörtökön befejezi hivata­los algériai látogatását és a délutáni órákban érkezik ha­za Budapestre. Gáspár Sándor Prágában Gáspár Sándor, a SZOT fő- után megérkezett Prágába. A titkára és az általa vezetett pályaudvaron a küldöttséget magyar szakszervezeti kül- Ladislav Abraham, a Cseh- döttség, amely részt vesz a szlovák Szakszervezetek Köz­csehszlovák szakszervezetek ponti Tanácsának alelnöke és csütörtökön kezdődő országos más személyiségek üdvözöl- kongresszusán, szerda dél- ték. Kollégiumi kulturális seregszemle ’82 Ebben a tanévben április 18-án hetedik alkalommal rendezik meg Szabolcs-Szat- már középiskolai kollégiu­mainak kulturális sereg­szemléjét. Az otthoniban lakó diákok az immár hagyomá­nyossá vált rendezvény ke­retében mutatják be sza­badidős tevékenységük egy részének színe-javát. A kol­légista fiataloknak itt nyílik lehetőségük ének és zenei vetélkedőre, az általuk ké­szített népművészeti tárgyak bemutatására. Az idei kul­turális seregszemlére har­minckét fiú- és lánykollégi­um meg diákotthon jelentet­te be részvételét. Nyíregyházán a seregszem­lének három szomszédos kollégium — a Münnich Fe­renc Középiskolai Fiúkollé­gium, a 110-es számú ipari szakmunkásképző valamint az élelmiszeripari szakmun­kásképző intézetek kollégiu­ma ad otthont. A központi — Münnich — kollégiumban kapott helyet a mintegy há­romszáz kézimunkát, fafara­gást, domborítást, rajzot, festményt, plasztikát és fo­tót bemutató kiállítás. A legsikerültebbet ezek közül a megyei és városi művelő­dési központban az április 16-án nyíló tárgyművészeti tárlaton is bemutatják. A Münnich kollégiumban bo­nyolítják le az énekkarok, kis énekegyüttesek program­ját. A szólóénekesek, szólótán­cosok és néptánccsoportok a 110-es számú szakmunkás- képző intézet kollégiumában lépnek dobogóra. A szóló­hangszeresek valamint a ze­nekarok produkcióját . az ÉLIP-ben láthatja a közön­ség. Az ének-, zenei számok betanulásában és a népmű­vészeti tárgyak készítésében mintegy ezer kollégista lány és fiú vett részt. (sigér) Mérleg­export Naponta hárommillió Növekszik a megye takarék­betétje A tavalyi rekord betétál­lomány-növekedés után — amelynek során a takarék- betét összege meghaladta a hat és egynegyed milliárd forintot — az új esztendő el­ső hónapjaiban is folytató­dott a különböző betétekben elhelyezett megtakarítások befizetése Szabolcs-Szatmár megyében. Az év első két hónapjában, újabb 182 mil­lió forinttal gyarapodva, a megye takarékbetét-állomá­nya már eléri a 6 milliárd 447 millió forintot. Az érté­kelt időpontig a megye taka­rékbetét-állománya naponta 3 millió forinttal gyarapo­dott. Ez időben különösen a falusi lakosság megtakarítá­sa mutat fokozottabb fejlő­dést. Jelenleg a falun élők betétállománya mintegy 4,8 milliárd, amely az összes, betétben elhelyezett megta­karításnak körülbelül há­romnegyed része. A Metripond fehér­gyarmati gyárában cseh­szlovák megrendelésre állatmérlegeket gyárta­nak. Az ezer kilogram­mos mérlegekből 600 da­rabot rendeltek az első fél évre északi szomszé­daink. (Elek Emil felvé­telei) Az üzemcsarnokban fo­lyamatosan szerelik az állatmérlegeket. Fehér Ferenc és Török Bálint a tolósúlyt cinezi. Kukorica, árpa, burgonya Jó ellátás vetőmagbál A hűvös idő elmúltával megyénkben is megkezdődik a kukoricavetés. Hajdúban rftár az ünnepek előtt meg­indultak a vetőgépek. A me­gyében több mint kétezer tonna vetőmagot rendeltek az idén hibridkukoricából a gaz­daságok, ezt négyszáz tonna híján már meg is kapták. A napokban a többit is kiszál­lítja a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi területi központja. Kedvező­ek az érésicsoport-arányok, túlnyomórészt a rövidebb te­nyészidejű hibridekből ren­deltek. A tavaszi árpa értékesítése gyakorlatilag befejeződött, de még mindig rendelnek ki­sebb tételeket amire megfe­lelő tartalék áll rendelkezés­re. A maradékkal sem lesz gond, mert azt exportálják. Zab vetőmagból 242 tonna fo­gyott, ami valamivel több, mint más években. Április húszadika a kiszál­lítási határideje a vetőbur­gonyának, a megye mintegy kétezer tonnás igényének négyötödét elégítették ki ed­dig. Nehezíti a feladat telje­sítését, hogy majdnem eny- nyit kell más megyék ellátá­sára elküldeni, sőt hatszáz­ötven tonna román exportot szombatig fel kell adni vasúti szállításra. A magyar rózsá fajtából kap a szomszédos ország. A későbbi igények ki­elégítésére ugyancsak meg­felelő tartalékokkal rendel­kezik a vállalat. Nem volt minden gond nélküli a lucernamag-ellátás. A hatvantonnás keretet a megyei tanács segítségével osztották el, előnyben része­sültek a rendszeresen magot fogó gazdaságok. Volt elég viszont vörösheréből, takar­mánymagvakból, étkezési és ipari növények magjából, és a kedvelt olajretekből. Meg­kapta amit rendelt a kon­zerv-, és a rostipar is. A lakosság igényeinek ki­elégítésére közel kétmillió tasak vetőmagot szállítottak a boltokba bőséges vláaszték- kal, egyedül petrezselyemből volt kevés, (és) A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben Soltész József hatvanhektáros táblát készít elő napraforgóvetéshez. (Jávor László felv.) Közművelődési ankétok megyénkben A legutóbbi országgyűlés egyik fő napirendi pontként tárgyalta a közművelődési törvény végrehajtásának ta­pasztalatait. Ezen a fórumon is felszínre került a kultu­rális élet számos olyan aktu­ális problémája, melynek megoldása a közművelődési intézmények szakembereire vár. De melyek is ezek a te­endők, s miképp veheti ki részét megyénk az országos feladatok megvalósításából? Erről tanácskoztak április 14-én a megyei és városi művelődési központban. A közművelődési ankéton Kormos Sándor, a Művelő­dési Minisztérium főosztály- vezetője tartott vitaindító előadást, a közművelődési intézmények igazgatóinak, népművelőknek, könyvtáro­soknak, közművelődési szak- felügyelőknek, a megyénk művészeti életét képviselő meghívottaknak. A vitaindí­tót követően az ankénton aktuális közművelődéspoliti- kai feladatokról tartottak megbeszélést. Az esti órák­ban Kormos Sándor a vásá- rosnaményi művelődési köz­pont tevékenységével ismer­kedett. Közművelődési ta­nácskozást rendeznek csü­törtök délelőtt Vaján is, ahol többek között a műve­lődési intézmények integrá­ciójával kapcsolatos tapasz­talatokat és feladatokat ösz- szegzik.

Next

/
Thumbnails
Contents