Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. április 15. KITEKINTÉS Megyei lapokból Márciusi számaikban a megyei lapok: sok érdekes hírt közölnek. Témáik között helyet kapnak a városfejlesztés, az ipari termelés, az új vállalkozások kérdései éppúgy mint az ipartörténeti érdekességek. Ezekből az írásokból egy csokrot válogattunk össze. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az idén immár két évszázados mecseki szénbányászat többszáz „leg-et” teremtett. A ma is működő aknák közül a legrégibb az 1856-ban üzembe helyezett And- rás-akna, legmélyebb a zobáki szállítóakna: 784 méter mély. A mecseki szénmedencében a legtöbb szenet 4 336 000 tonnát 1965-ben szállították a felszínre, a legnagyobb gázkitörés viszont 1981-ben volt, 1807 tonna szenet és kőzetet zúdított a vágatokba. A legnagyobb tűz Kossuth-bányán volt 1973-ban. A legdrágább fejtési gép ára 42,6 millió forint. A legnagyobb éves jövedelem 264 470 forint Glósz István vasasi vájár nevéhez fűződik. KISALFÖLD Az idén száznyolcvanezer judoruhát készítenek a Győri Kö- töttkesztyűgyíir celldömölki gyárában. A judögik — cselgáncsruhák — kéí'Változatbaiv' kerülnek le a gépsorokról, a tiszta pamut alapanyagú gyakorló és versenyruhák között az a különbség, hogy az utóbbi erősített varrással készül. Gyártanak karate-öltözéket is, ezt díszesebb, nem ráncolódó anyagból varrt kabáttal. Cselgáncs-válogatottunknak előjogai vannak a gyárban: tagjainak egyedi igények szerint méretre szabják és varrják a judo- gitBÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG A Békéscsabai 2. számú Általános Iskola udvarán épül a város legnagyobb méretű tornaterme. A csarnok három térelválasztó függönnyel — melyet elektromos motor emel fel a födémig — 4 önálló teremmé alakítható. Ezekben egyszerre négy csoport tud önállóan dolgozni. A nagyméretű pálya megfelel az NB I-es kézilabda méretnek. A tornateremhez 6 öltöző, orvosi szoba, szertár és nevelői szoba kapcsolódik. PETŐFI NÉPE ~ igen* hasziíós1' * réhdefcvény vol• nemrégiben a kecskeméti Technika Házának műszaki klubjában. A városi pártbizottság és a MTESZ szervezésében különböző ipari vállalatok képviselői jelentek meg, hogy felajánlják egymásnak elfekvő alapanyagkészletüket, illetve megtalálják azokat az anyagokat, amelyek beszerzése nekik okoz gondot. A szakemberek mintegy 150 millió forint értékű különböző alapanyagot ajánlottak fel egymásnak, s a börze folyamán számos üzletet kötöttek. A népgazdasági szempontból is fontos találkozót szeptemberben megismétlik. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Üjabb vállalkozással növeli gazdálkodásának hatékonyságát a jászberényi városgazdálkodási vállalat. Lényege: egy olyan csoport megalakítása, amelynek tagjai otaton,V& házikertjükben termesztett növényekkel járulnak hozzá a vállalat kertészeti részlegének termeléséhez. A vállalat — csökkentve más vállalatoktól a felvásárlást — átveszi a csoport tagjaitól mindazt a terméket, amely megfelel az előírt követelményeknek. Az ilyen felvásárlással csökkenti a szállítási költségeket és a tényleges szükséglethez igazodva irányíthatja a kertészet termelését, (ősz) Kiváló brigádok A Gávaven csellói Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme a napokban tartotta tanácskozását az 1981-es gazdálkodásról. A dolgozó kollektíva előtt jó eredményekről számolhatott be Valter Béla üzemvezető. Többek között Bújon tűzoltószertárat építettek, felújították a művelődési házat, Rakamazon a cipőipari szövetkezet szennyvíztelepét készítették el, emellett hat községben 8 millió forint értékű kisebb- nagyobb építő- és felújító tevékenységet, valamint szolgáltatást végeztek. Az ünnepségen tizenkét dolgozót kiváló dolgozói címmel tüntettek ki, hat szocialista brigád a kitüntetés különböző fokozatait kapta meg. Ikermedence Sóstón. JJ** fürdői idén jelentősen bővülnek, illetve gazdagodnak. A strandok a hagyományokhoz híven május 1-én nyitják meg kapuikat. A sóstói strand területe az elmúlt ősztől 18 ezer négyzetméterrel bővült. Májustól lesz teniszpálya és minigolf. A nyitásra várhatóan elkészül az új ikermedence is, amelyet a nyírbátori ikgrmedence mintájára terveztek. Természetes, hogy a bővült, kikapcsolódásra, pihenésre „meghódított” földterületet füvesítik, parkosítják. A sóstói hideg strand szintén május 1-én nyit. A volt kazánházat csónakházzá alakítják át. Ez azonban a szezon kezdetére nem lesz kész. A nyíregyházi Malom utcán a vállalat 25 x 11 méteres úszómedencét épít, ezt a létesítményt is valamivel a szezonkezdet után, júniusban adják át "rendeltetésének. A JUHÁSZ-KERTTŐL A CSEREPES-HEGYIG A ZÁRT KERTRŐL Sokan vannak Szabolcs- Szatmár megyében, akik nem vártak az ötnapos munkahét bevezetésére, hanem már korábban kisebb-nagyobb méretű telket vásároltak maguknak vagy szüleik, hozzátartozóik falvakban lévő zárt kertjeit kezdték el művelni. A zárt kert nem üdülő, ezért nem hétvégi házat lehet építeni, hanem csupán olyan létesítmények alakít- hafók'‘ki, ‘amélyék"a termelést segítik vagy a megtermelt értékek megóvását szolgálják. A rendelet a zárt kerteket három kategóriába sorolta. Az első kategóriába azok a területek kerültek, amelyeket a már meglévő rendezési terv vagy a településfejlesztési koncepció szerint a jövőben a település belterületévé nyílvánítanak. Ilyen terület Nyíregyháza környékén az orosi Juhász-kert vagy Mátészalkán a Cserepes-hegy és a Csabolyi út, Nyírbátorban a Makrai tag, a Vöröshegy, a Rózsakért és a Csűrös-kert, de van egyes kategóriába sorolt zárt kert Kis- várda, Nagykálló, Kántorjá- nosi, Nyírcsaholy és Vaja környékén is. A második kategóriába azokat a területeket sorolták, ahol a mezőgazdasági művelés elsődlegessége mellett a pihenés Is szóba jöhet. Tulajdonképpen ez is a városok környékén alakult ki túlnyomó többségben, s olyan helyen várható újabb kertek kialakítása, ahol a közelben lévő települések lakói több időt szeretnének a szabadban tölteni. Ilyen terület Császárszállás, ilyen Mátészalkán a Nagyszőlő, a Blau-tag és a már névvé vált Üjkiosztás, Nyírbátorban a Bóni- tag és a Dinnyés, de Kótaj, Nagykálló Nyírpazony és Nyírmeggyes környékén is van második kategóriába tartozó zárt kert. A harmadik kategóriába kimondottan a mezőgazdasági művelésű célt szolgáló területek tartoznak. Természetesen ebből van a legtöbb a megyében, 120 település környékén összesen 7200 hektár zárt kertet tartanak nyílván. Ebbe a kategóriába tartozik Nyíregyháza környékén a Kemecsed út, a Sátor utca, a Gerhát-bokor, a Borbánya és a Nagykálló felé vezető út bal oldalán kialakított telkek is: Az első kategóriába sorolt területen 12 négyzetméter hasznos alapterületű gazdasági épület, pince és állattartás céljára szolgáló építmény helyezhető el, de csak ideiglenesen, s ha le kell bontani, a tulajdonos kártérítésre nem számíthat. A második kategóriában már 30 négyzetméter hasznos alapterületű gazdasági épület, pince és állattartásra szolgáló épület létesíthető, természetesen valamennyi csak engedéllyel és ezt is a rendezési tervnek megfelelően kell elhelyezni. A hármas kategóriában ugyancsak 30 négyzetméteres gazdasági épület, pince és állattartásra szolgáló épület és árnyékszék építhető. Ahhoz, hogy építeni lehessen, a zárt kertnek legalább 800 négyzetméter (222 négyszögöli nagyságúnak kell lenni, de az 1978 előtt kialakított zárt kertek területe ettől kisebb, 200 négyszögöles is lehet. A nyereség kulcsa Minden eddiginél nagyobb eredményről adhattak számot az Ibrány és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyűlésén a napokban. A tervezett 180 millió forintos bevételt túlszárnyalták és 181,8 millió forintot könyvelhettek el. A múlt évi eredménytől 8,2 százalékkal teljesítettek többet. Ez többek közt azt is takarja, hogy 14 százalékkal növelték tej- és tejtermék-forgalmazásukat, közel ötven százalékkal nőtt a péksütemények eladása. Az ÁFÉSZ másik jelentős bevételi forrása a felvásárlás. Mint a múlt évi adatokból kitűnik: 140 tonna zöldség-gyümölcsöt terveztek felvásárolni tagjaiktól, ezzel szemben 200 tonnát vettek át a termelőktől és értékesítették boltjaikban. A további dinamikus növekedés egyik tényezője lehet a gyógynövénytermesztés. Elsősorban menta, de más vadontermő gyógynövények alkalomszerű begyűjtésével 703 ezer forintot nyert a szövetkezet. II csárda két betyárja Pénzt raboltak A. Bertalan csak az eset után négy nappal tett bejelentést, mert az eltört üveg úgy összevagdosta, hogy a kórházban kellett összevarrni. Ekkor azonban már annyira meggyógyult, hogy elmondhatta: szeptember 25-én a Pince csárdából hazafelé menet megtámadták és elvették a pénzét. Két férfi ütötte, fogalma sincs, kik lehettek, ám mintha egy nő is tartozott volna hozzájuk, s őt mintha Olgának szólították volna. Innen egyszerű volt a rendőrség dolga: Lakatos János 20 éves szatmárcsekei alkalmi munkást még aznap őrizetbe vették, ö került tavaly ősszel közelebbi kapcsolatba M. Olgával, és kedvenc helyüket, a helyi Pince csárdát rendszeresen látogatták. E napon Is 'így történt, a Pince csárdában iszogattak hármasban M. Olga kislányával, amikor csatlakozott asztalukhoz Mursa Gyula 55 éves helybeli segédmunkás igen ittas állapotban. Lakatos sörrel vendégelte meg Mursát, mintha még pont az hiányzott volna neki. Betért a csárdába A. Bertalan is italt vásárolni. Lakatos észrevette, hogy A.-nál nagyobb címletű bankjegyek vannak, s elhatározta, hogy megpróbália megszerezni a pénzt. Amikor A. Bertalan kiment. Lakatos utánaeredt, s halkan közölte Mursá- val, hogy jó lenne a pénzt elvenni. Mursa erre azonnal hajlandónak mutatkozott (nem új gyerek a pénzelvételben: volt ő már emiatt börtönben), csak annyit kért Lakatostól, nehogy eljárjon majd a szája. Ezt Lakatos megígérte. A. Bertalan időközben kiért a csárda előkertjéből az utcára. Lakatosék mentek utána, s úgy igyekeztek, hogy egy sötétebb helyen érjék utol. így történt és Lakatos egyből az A. Bertalan zsebébe nyúlt, pénz után kutatva : cigarettával együtt kivette. A. Bertalan ekkor kiáltozni kezdett, mire Mursa hátulról megrúgta, Lakatos pedig az arcába vágott. A. Bertalan ekkor az ütéstől elesett,, s a farzsebébe csúsztatott üveg eltört, összevissza vagdalva a tomporát. Lakatosék ekkor gyorsan el- iszkoltak a helyszínről, és Lakatos az elvett 470 forintból 170- et átadott Mursának. Lakatos után Mursa is előkerült és a csárda két betyárja együtt ülhetett a vádlottak padján. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Lakatost rablás és becsületsértés (megpofozott egy férfit, mert közeledni merészelt M. Olgához), három és fél év börtönre, Mursát a rablás miatt — mint különös visszaesőt — három év és négy hónap börtönre büntette, s mindkettőjüket eltiltotta négy évre a közügyektől. A bíróság elrendelte — az alkoholizmus miatt — Lakatos kényszergyógyítását. s kötelezte őket, hogy A. Bertalan kárát térítsék meg. Az ítélet jogerős. " KÉPERNYŐÍWl Döbbenetes dokumentum- filmet készített Borenich Péter szerkesztő-riporter és stábja, melyet kedden láthattunk Helybenjárás címmel. Egy rossz háziasságból öngyilkosságba „menekült” anya és a kisfia további sorsának, elhelyezésének oknyomozó története önmagában talán kevés lett volna megrendülésünkhöz. Hanem az — mint Borenich írta a műsorújságban —, hogy ne csak azt mutassák be, „ ... ami történet, hanem azt is, amiről csakugyan szó van.” Ez pedig az a (sajnos, még ma is fellelhető) erkölcsi, kulturális elmaradottság, a kifejezetten önérdekű gyűlölködés ábrázolása — amelynek csak vesztesei vannak, nyertesei sose. Egy másik, merőben más jellegű dokumentumfilmről, az Alfonzé mondja ... portréműsorról jobb kedvvel emlékezhetünk meg. A rendkívül színes életpályájú nagy parodista, az artista, parkettáncos és a szórakoztató műfajokban számtalan mást sikerrel kipróbált Markos József (a libás Markstein bécsi apja szakmáját ma sem lebecsülő fia) ezúttal nem színészkedett. A legtermészetesebben, hamisítatlan pesti szlengben beszélt az életéről és művészi útjáról. Olyan egyszerűnek és természetesnek tűnt az egész... csak éppen az a tehetség, életismeret és emberszeretet kellett hozzá, ami Alfonzó sajátja. Ma is, hálistennek. A riporter (Simon V. László) ebben a műsorban teljesen elszürkült. Azért erényéül ezt mégsem tudom felfogni. S ha már a dokumentáris műsorokról van szó, hadd említsek meg még egyet, a Pannonhalma, 1944. címűt, némi terjengőssége ellenére is elismeréssel. (Riporterrendező Gábor Pál volt.) Hát ilyen is volt, a fasiszta őrjöngés tetőfokán: vöröskeresztes menhely, biztos menedék a gyermekeknek és az üldözötteknek? A magas rendű humanizmussal párosult szervezőerő, a minden körülmények közötti emberi helytállás — igaz, hogy kissé megkésett — elismerése volt ez a dokumentumfilm, méltó emléket állítva a fasizmussal való emberiességi szembefordulás sok ideig méltatlanul elhallgatott képviselőinek. Végül a húsvéti szórakoztató főműsorról, a kétrészes Amiről a pesti Broadway mesél-ről. Ez a nosztalgia- kabaréműsor (a forgató- könyvét Kállai István irta, szerkesztette Ágoston György, rendezte Bánki Iván) is ott volt igazán élvezhető, ahol a megidézett kor jellegzetes figuráit a hírhedt Vass József népjór léti minisztert, Krausz Sí*, mon bankárt, korrupt államtitkárokat és más konjunktúralovagokat) karikí- rozott, s a legendává terebélyesedett Rozsnyai-csa- ládtörténetet és az egykori Arizona mulatót mutatta be. És a revű és kabaré betétszámok? Hát istenem, a sok tisztes színészi erőfeszítés, invenciózus művészi produkciók sokasága elle+ nére, bizony jócskán avíttnak hatottak. Ám ha úgy fogjuk fel őket, mint századunk első fele szórakoztató iparának dokumentumait, még figyelhettünk is. Mi iránt lehet azonban a fiatal és középnemzedéknek nosztalgiája? Ismereteink viszont kétségkívül hasznosak. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Hogy a humor mennyire nélkülözhetetlen a jó közérzethez, sőt talán még az élethez is, ezt nem igen szükséges bizonygatni. Hogy az egészséges társadalmi közérzet sem lehet meg nélküle, azt is tapasztaljuk. Ezt csak erősíti bennünk az a tény, hogy a Rádió Kabarészínháza adásaiban elhangzott tréfákon, csipkelődéseken, olykor vitriolos megjegyzéseken egy egész ország nevet. A most zajló harmadik humorfes^tivál pedig, (amelynek második fordulója a múlt héten kezdődött) azt mutatja, hogy sem utánpótlásban, sem ötletekben nem szűkölködik a magyar humor. A második fordulóba bekerült szerzők tudtak újat, érdekeset, ne- vettetőt írni, mondani. Az ünnep alatti gyermekműsorokat hallgatva az a vélemény alakult ki bennem, hogy kevés volt a ki- aebbeknek és nagyobbaknak szóló adás. Mintha az ünnep előtti héten már minden jót, ami gyereknek szünidőre való, műsorba tettek volna. Igaz, hogy a húsvéti locsolkodás napján inkább a várakozó leánykák hallgatják a rádiót, mert a fiúk többsége (?) úton van, mégis jobb lett volna, ha nemcsak egyetlen gyermekeknek való műsort — A csodafurulyás juhász című zenés mesét — sugároznak hétfőn délelőtt. Bizonyára sok gyerek maradt otthon is, akik szívesen hallgattak volna több nekik szóló adást. Kis ország népe vagyunk, de szeretünk, szeretnénk sokat tudni a világról. A rádió műsorai is segítségünkre vannak ebben. A Föld — amelyen élünk címmel sorozat kezdődött. Ennek első műsora — a Zöld színek a földgömbön — hangzott el a múlt héten. Érdemes lenne rövid időn belül megismételni Bán Bélának ezt az igen érdekes műsorát, amelynek végső következtetése egyrészt az lehetne, hogy ekevasat kell minden kardból kovácsolni, másrészt pedig az, hogy a termőföld-tartalékokat éppúgy ki kell használni, mint a tudományok új eredményeit, s végül pedig, hogy a fölös készleteket politikai és gazdasági megegyezés alapján igazságosan kellene elosztani a föld éhező lakói között, ,s nenoiJennB) ssabad stratégiai (fegyverként, eszközként felhasználni. i > ú Meglehetősen komorra sikerült a nyugdíjasok legutóbbi1 műsora, a Hogy tetszik lenni? Miskolcon jártak az adás készítői, s ott — sajnos — a szokásos gondokkal is találkoztak azon kívül, hogy tapasztalták: a város igyekszik minél jobban gondoskodni az öregekről. Ennek azonban anyagi korlátái is vannak a szubjektív, az emberi tényezőkön kívül. Ez utóbbiak közé tartozik az egyéni szabadság helytelen értelmezése is, mert például vannak olyanok is, akik azért nem járnak el az öregek napközi otthonába, vagy nem kérik felvételüket szociális otthonba, mert úgy vélik: mozgási és cselekvési szabadságukban lesznek túlontúl korlátozva. Igen nagy körültekintés és tapintat szükséges ahhoz, hogy az öregekben feloldódjon az ezzel kapcsolatos szorongás, illetve hogy megfelelő megoldást lehessen találni. Ebben segítenek azok, akik hivatásszerűen vállalkoznak arra, hogy a saját lakásuk ban élő, — de akár min dennapos gondozásra szoruló — öregekkel törődnek. Ez az intézmény más városokban is működik már, több-kevesebb sikerrel. Seregi István Tejtermék és gyógynövény
