Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
2 Kelet-Magyarorazág 1982. március 11 Á psychiátríáról 1982. február 25-én a Kelet-Majgyarországban Hétvégi interjú dr. Bánki M. Csaba elmegyógyásszal a psychiátriáról megjelent interjúval kapcsolatosan az alábbi észrevételeim vannak: Az interjú bevezető része általánosságban szól az egészségügy vezetéséről, irányításáról. A reális tájékoztatás érdekében szükségesnek tartom elmondani, hogy a megye egészségügye olyan dinamikusan és sokrétűen fejlődött az elmúlt ötéves tervek alatt, hogy megyén belül képes lehetővé tenni a lakosság számára a kor színvonalán álló magasszintű ellátást. A megye egészségügyének fejlődésében meghatározó volt — és ma is az — a feltételek megteremtésén kívül a vezető szakembereknek szakmai felkészültsége. Ez a szakmai felkészültség, az új iránti fogékonyság, a korszerű diagnosztikai gyógyító eljárások bevezetése és al- kalHíázása a betegségek megelőzésében és gyógyításában kiemelkedő eredményekkel járt a lakosság egészségi állapotának alakulásában. , A korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárásokat (röntgendiagnosztika, labor, művese, mikrochirur- gia stb.) úgy gondolom olyan emberekkel „akik nem tudtak, vagy nem akartak csinálni semmit*’ a megye egészségügyének fejlesztésében nem lehetett volna végrehajtani. A szakmai programok megvalósítói igen tehetséges fiatal főorvosok; (9 kart- kandidátus megyei kórház? ban), akik egyrészt megyén belül sajátították el a gyógyításhoz szükséges szakismereteket „nem mentek el, mert újat akartak”, másrészt más megyéből jöttek, elsősorban a Debreceni Orvostudományi Egyetemről. A korszerűnek, az újnak megteremtése soha sem volt problémáktól mentes. Meg kellett küzdeni az eredményekért, a szakmán belül, de a lakosság körében is. Számításba kell venni azonban azt is, hogy korlátlan lehetőségek a szakmai feladatok megoldására nem állnak rendelkezésünkre. A megye lakosságának egészségügyi ellátásában a legnagyobb gondot kétségen kívül a psyhiatriai ellátás jelenti. A mennyiségi fejlesztés e téren nem párosult a .minőséggel. Ez viszont nemcsak szabolcsi jelenség, a szakellátás területén országosan is komoly gondot jelent. A feltételek megteremtésén kívül a kádergondok a legfeszítőbbek. A megye egészségügyének vezetői a szakfeladatok megoldásában mindig támaszkodtak és támaszkodnak a tehetséges, az új iránt fogékony fiatal főorvosokra. Ezt igazolta az a tény, hogy osztályvezető főorvosnak , a szakvizsga pi eg szer zése után 10 éves gyakorlattal rendelkező orvost lehet csak kinevezni. Dr. Bánki M. Csaba esetében az egészségügyi osztály közreműködésével az egészségügyi miniszter eltekintett -a 10 éves gyakorlattól és két évvel a szakvizsga letétele után engedélyezte az osztályvezető főorvosi kinevezését. Mi nagyra értékeljük azokat a szakmai kezdeményezéseket, amelyek az utóbbi időben a nagykál- lói intézetben kibontakozóban vannak. A lehetőségekhez mérten igyekszünk a . feltételeket is biztosítani ehhez (több tízmilliót fordítunk a felújításra). A tartós eredmények eléréséhez azonban a szakmai felkészültségen kívül kitartó, szívós munkára van szükség. Dr. Magyar János megyei főorvos Női ruhák Levelekről A Leveleki Dózsa Tsz varrodájában szovjet megrendelésre divatos női ruhákat varrnak a tsz asszonyai, lányai. Tóth Julianna a nyári ruhák minőségét ellenőrzi. (Elek Emil felv.) Ritmus a nyíregyházi Korányi Frigyes utcán. (GB) BESZERZÉSI GONDOK MIATT Hiánycikkek az írószerekben Sok vásárló távozik csalódottan az írószerboítokból. A január közepén megtartott megyei diákparlamenten szóvá is tették a fiatalok:,,rgpge- teg a hiánycikk: nincs csőtoll, pauszpapír, rosttoll, hiába keresik a fejesvonalzót. Megyénk legnagyobb lakossági forgalmat lebonyolító papír-írószer szaküzletében: a nyíregyházi, Bethlen Gábor utcaiban néztük meg, milyen az ellátás. — Sajnos valóban sok a hiánycikk — tudtuk meg Verdes Zoltánná boltvezetőtől. — Az NDK csőtoli készletekből például az idén 300 jött — elkapkodták. NSZK Rotring-kihúzónk most is van, csak éppen 2 ezer forintba kerül. Ez az ár túl borsos a diákzsebhez. Pauszpapírt — úgy hazait, mint külföldit — legalább egy éve nem kaptunk. Több éve nincs állítható fejesvonalzónk. Baj van a filc- és rosttollakkal is. Hiába érkezik a betétekből 1500, a készletekből 2—3 ezer havonta: pillanatok alatt elfogy. Ahogy körülnéztünk az üzletben, sok üresen ásítozó polcot láttunk. .....::r~zi . — Ennek az az oka, hogy szűkös a választék — vette át a szót Lekli Erzsébet boltvezető-helyettes. — Például nemrég megrendeltünk ötféle radírt, de csak egyfajta érkezett. Kicsi a választék színes ceruzákból. Pontosabban az olcsóbbakból nincs elég. Levélpapír ritkán, akvarell- rajzlap jó ideje egyáltalán nem kapható. Nincs cellux ragasztószalag, időszakosan hiánycikk a papírzsebkendő. Folytassam ... ? Megyénkben az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat és az ÁFÉSZ-ék árusítanak írószeOLCSÓBB NINCS? reket. Legnagyobb beszerzési forrásuk a PIÉRT nyíregyházi raktára, ntaely tavaly 154 millió forint értékű árut forgalmazott. Ennek nagyobb felét — mintegy 85 millió forintért — az ÁFÉSZ-ek adták el. A többi az iparcikk- kisker két papír-írószer szakboltjában, két vegyes iparcikk üzletében illetve a Nyírfa Áruházban került pultra. — Az írószerek kilencven százalékát a nyíregyházi PIÉRT-raktárból szerezzük be — tájékoztatott Bácskái Belőné, az iparcikk-kisker áruforgalmi előadója. — A többit a PIÉRT fóti, illetve miskolci raktárából. Nem könnyű a beszerzés a hiánycikkek miatt. Ugyanis az áruk túlnyomó többsége — nemcsak a külföldiek, hanem a hazaiak is — elosztásos alapon kerülnek a raktárakba, aztán a boltokba. Anyagiak híján ma nem tudunk annyit behozni illetve itthon gyártani a keresett cikkekből, mint amennyire szükség lenne. Tudomásul kell venni, hogy azok a települések, ahol műszaki egyetem illetve -főiskola működik, az elosztásnál előnyben részesülnek velünk szemben. Az érdeklődés — az ellátás gondjai ellenére — nem csökken a korszerű, jó minőségű írószerek iránt. (Ma már az óvodákban sem érik be vízfestékkel : temperával dolgoznak a kicsik.) Az oktatás nem szenvedhet csorbát a hiánycikkek miatt. Ezért vagy az igényeket szükséges csökkenteni, vagy javítani kell az ellátást. Ha a két lehetőség közül választhatunk, inkább az utóbbit... (h) Halom helyén sütőüzem Tortalap Mondókról Egy esztendeje alakították át a mándoki malmot sütőipari üzemmé. Kapacitása naponta 4 tonna kiváló minőségű kenyér, amiből Mán- dokon kívül ellátják Eperjes- ke, Tiszamogyorós és Benk lakosságát is. A legutóbbi falugyűléseken többen elismerően szóltak a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat dolgozóinak munkájáról. Most a mándoki sütőüzemet a vállárat tovább fejlesztette. 650 ezer forintért új, intenzív dagasztó- és habkészítőgépet szerelt be, melyeket február közepén helyeztek üzembe. Lehetővé vált ebb'-n az üzemben is a különféle pékipari termékek készítése. A napokban kezdődött el linzerkoszorú, túrós-, mákos-, almáslepény, piskótalap, kakaós tortalap és képviselőfánk készítése. Mándokr^l kap újabban finom péksüteményeket Kisvárda és Záhony is. (ab) Rablás a halastónál Július 13-án reggel bejelentést tett a rendőröknek Iványi Elemér kiscsécsei lakos, hogy a tiszadadai halastónál lévő legelőn két-két cigánynő és férfi megverte, és elvette a nála lévő körülbelül négyszáz forintot. Mentő szállította kórházba, a sérüléseit ellátták, s ezután ment a rendőrségre. A rendőrök kimentek vele a helyszínre. Két méter sugarú körben a fű igen véres volt, dulakodás! nyomok mutatták, hogy itt nem békés játszadozás folyt. A rendőrök aztán kérték a helyszíni szemlebizottság kiküldését, mert rablás gyanúját látják, erőszakkal vették el a pénzt, annyira erőszakkal, hogy — kisebb sérülései mellett — Iványinak az orrcsontja is eltört. A bizottság hamarosan kiszállt, dolgozni kezdett, kutatták az események nyomait, fényképezték, rögzítették. De közben a bejelentést felvevő rendőrök sem tétlenkedtek. Körülnéztek a helybeli cigánytelepen, és megállapították, hogy az Iványi adta személyleírás pontosan illik a fiatalkorú T. Tibor és L. László helybeli lakosokra, K. Mária 15 éves tiszadobi lakosra és Lakatos Gyuláné Tóth Éva 24 éves ugyancsak helybeli lakosra. Közülük hármat gyorsan be is „gyűjtöttek” a tanácsra, L. László azonban szökésben volt. Ellene elfogató parancsot bocsátott ki a kapitányság és tíz nap múlva Budapesten őrizetbe vették. Közben kialakult a történtek pontos rajza. Iványi enyhén ittasan érkezett Tiszada- dára, hiszen másnap reggel a Tüzépen akart vásárolni, s úgy gondolta, a legelőn tölti az éjszakát. A lovait kifogta és megkötötte, ő maga a szekér mellé feküdt és elaludt. T. Tibor vette észre hazafelé haladtában. Visszament Lakatosnéékhoz a fuvaros egyik lovának a hátán, s ott társaival elhatározták, hogy megszerzik az Iványi pénzét. Kimentek a rétre mind a négyen, Iványi zsebeiben kutattak, de ő felébredt és felugrott. A két nő megijedt és odébb futott, T. Tiborék pedig közölték a fuvarossal, hogy elszabadult a lova és azt hozták vissza. Iványi nem hitte. A két fiatalember ököllel ütlegelni kézdte, Lakatosné lefogta a lábait, s mondta az enyhén elmegyenge K. Máriának, hogy vegye ki a pénztárcáját. Ó kivette, Lakatosné kiszedte belőle a meglelt 163 forintot, s azon később megosztoztak. (így is meglett, s visszakerült Iványi hoz.) A rablást kezdeményező T. Tiborról külön érdemes megnézni a környezettanulmányt. Apja börtönben van, testvérei közül többen büntetettek, ő maga korán agresszív hajlamot mutatott, két lopás miatt folyt is ellene eljárás, aminek végén próbára bocsátották, vándorló életet él... L. László családja valamivel rendezettebb körülmények között él, de szülei és két testvére büntetettek, a család tagjai rendszeresen követnek el lopásokat. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a társaságot rablás, súlyos testi sértés és lopás miatt vonta felelősségre, s T. Tibort két év és hat hónap, L. Lászlót két év és két hónap fiatalkorúak börtönére, Lakatosnét három év és tíz hónap fegyházra büntette, ez utóbbit három, az előbbi kettőt pedig két évre tiltva el a közügyektől. K. Máriának a bíróság elrendelte javítóintézeti nevelését. Az ítélet jogerős. <k) Kitekintés Üzemi lapokból Üj kiadványt köszönthetünk a Szabolcs-Szatmár megyei sajtótermékek sorában: februártól a Felső-Tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetősége is FELSŐ-TISZAI FAGAZDASÁGI HÍRADÓ címmel üzemi lapot jelentet meg havonta. Már az első számuk jól tükrözi törekvésüket; képet akarnak adni életükről, tájékoztatni a dolgozókat a soron következő tennivalókról. Bárkányi Tamás az újítómozgalom helyzetével foglalkozik, abból idézzük az alábbiakat : „... minden lehetséges eszközt fel kell használnunk arra, hogy a dolgozó kollektíváinkban lévő szellemi tartalékokat feltárjuk és hasznosítsuk.” A TANGAZDASÁG februári számát lapozgatva nem volt könnyű dolga a tallózónak. Végül is egy figyelemreméltó kis terjedelmű írás A társadalmi tulajdon címűt választottuk. Kommentár nélkül idézzük Guthy István üzemrendész szavait. „... a gyulatanyai kerület faiskolai bejáratához egy kapura lenne szükség ahhoz, hogy az ellenőrzés, a védelem biztonságosabb legyen, ehhez már az anyag is megvan, azonban az elkészülés határideje hiányzik... az Acél utcán a már nem üzemelő lebontott épületnél a vízvezetéket nem kötötték ki, folyik a sérült csapokból a víz állandóan ...” A közművelődési terv teljesítéséről tájékoztatja a dolgozókat A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ. A Mivel töltjük a szabad időt? című írásból a következőkét tudjuk meg: 1981^ ben a vállalatnál 300-nál is többen részesültek különböző iskolarendszerű és politikai képzésben. Sikeres volt könyvhónapjuk, szép eredményeket értek el a szakmai, politikai és harcászati TIT- előadásokkal. Vállalati képzőművészeti szakkörük kiállítási meghívást kapott a KEMÉV és a Szatmár Bútorgyár közművelődési bizottságától. Először gyermekrajz- pályázatra 225 gyermek 250 rajzot küldött be. Az értékelemzés tanfolyamszerű oktatásán 40 embert képeztek ki e' munka alapvető ismereteire — olvastuk a MEZŐGÉP legújabb számában. Ebben az évben konkrét gyakorlati céllal folytatódik e tevékenység. A szakemberek egy nagyobb csoportja a fő profil a pótkocsigyártás, folyamatait elemzi aprólékosan. A kilenc hónapra tervezett munkától azt várják, hogy jó minőségű, megfelelő választékú pótkocsikat gyártsanak minél kevesebb ráfordítással. Évről évre igen pozitív a tűzkárstatisztika mérlege az üzemigazgatóság területén közli a SZABOLCSI ÉPÍTŐK ötletként hangzott többek között egy olyan hegesztőfogó alkalmazása, amely gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a munka' végzését. Egy másik ötlet a faszerkezetek helyszíni glettelésének megoldását javasolta, amely sok időt és fáradtságot takarít meg. Egy harmadik ötlet azt javasolta, hogy a’nagy lakatosszerkezetek szállítására alakítsanak ki speciális gépjárművet, így gyorsabb és biztonságosabb lehet a szállítás. Az elhangzott jó és megvalósítható * ötletekért 16 400 forintot fizettek ki a helyszínen. — ősz — M-UVhangI
