Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
1982. március 11. ' Kelet-Magyarország 3 Borítékon kívül két, még akkor is növekedésről beszélhetünk. Az igazgatóság ezenkívül évente átlagosan egymillió forintot fizet ki az arra rászorulóknak, rendkívüli szociális segély cimén. Többen vannak azok, akik egy jogszabály szerint már nem jogosultak családi pótlékra. Egy másik liberális jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy méltányossági alapon az is családi pótlékot kapjon, akinek nem járna. Az igazgatóság évente szintén egymillió forintot fizet ki méltányossági családi pótlék címén. A kedvezőtlen körülmények között élők a gyógyászati segédeszközökért (például hallókészülékért) adott esetben nem fizetnek semmit. Évente az igazgatóság 500 ezer forintot fizet a betegek helyett gyógyászati segédeszközökre. Megyénk legnagyobb vállalatánál, a SZÁÉV-nél a meleg ebéd már valameny- nyi munkahelyre eljut. És persze jóval drágábban, mint azért a dolgozók fizetnek. Tavaly a vállalat 7 millió 739 ezer forintot fizetett ki úgynevezett ebédtérítés címén. Egy dolgozóra átlagosan 2 ezer forint „ebédpénz” jutott — borítékon kívül. A TITÁSZ-nak a Sóstó partján tágas, kellemes üdülője van. A vállalat a múlt évben 1 millió 605 ezer forintot fizetett az üdülő fenntartására. A munkás- szállítás, a munkaruha és még sok egyéb más szintén béren kívüli juttatásnak számít. Z Hamunk szociálpoliti- kája nemzetközileg is elismert. A nehéz gazdasági helyzetbem is a szintentartás, vagy a kisebb javulás a cél. Persze ezt a célt is csak jó munkával lehet elérni. Nábrádi Lajos Ablakkeret acélból A különböző méretű ablakokból az idén összesen 55 ezer négyzetmétert gyártanak a Fémmunkás Vállalat balkányi gyáregységében. Képünkön: az acéllemezből készült ablakkereteket Orosz Istvánné festéshez készíti elő. (Gaál Béla felvétele) S panyolországi turista- útunkon magyarázta az idegenvezető: „Egy idősebb spanyol dolgozó néhány hetes kórházi kezelésre ráfizeti az egész életében megtakarított pénzét”. Hazánkban 1975 óta minden magyar állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátást kap. Még az is, akinek nincs munkaviszonya. Államunk milliárdokat költ az orvosi, kórházi kezelések fedezésére. A gyógyszert szinte ingyen kapjuk. De szűkebb hazánkban is, gyakran felhangzik a sóhaj: „Csak háromezer-ötszáz forint a jövedelmem.” A panaszkodó talán nem is tudja, vagy nem gondol rá: harmincöt százalékkal több. Hazánkban (és itt nincs lemaradás, megyénkben is) egy-egy család 35 százalék béren kivüli juttatást kap. Ezeket a juttatásokat az emberek általában kevésbé értékelik. Természetesnek veszik, hogy megkapják, de ha bevételről, jövedelemről van szó, csak azt említik, amit fizetéskor a borítékban hazavisznek. A „fizetéskor” szót hangsúlyozzuk, hiszen jutalomosztásnál, nyereségrészesedés juttatásnál is kapunk borítékot. De miből is tevődik össze az a bizonyos 35 százalék? Sok mindenből. Az óvodákban, az iskolák napközijében többe kerül gyermekeink ellátása, mint amennyit a csekken befizetünk. A gyes, a maga három évével a világon nálunk a leghosz- szabb. A szakszervezeti üdülők, illetve üdülőjegyek szinte ajándéknak számítanak. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Sza- bolcs-Szatmár megyei Igazgatóságán kaptuk a következő adatokat: 1970-ben egy dolgozóra 6 ezer 600 forint társadalmi juttatás jutott, tavaly már kereken 12 ezer forint. Ha figyelembe vesszük az áremelkedéseVentillátormotorok A Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezet motortekercselő üzemében a ventillátormotorokhoz készíti a huzalt Kosa Sándorné és Toldi Sarolta. Mindketten a szövetkezeti KlSZ-szer- vezet tagjai, munkájukat jó minőségben látják el. (Elek Emil felvétele) FELFRISSÜLT TUDÁSSAL Talpon maradni Újdonsült technikusok között Véget ért a vizsga, befejeződött a KPM-hez tartozó, az ipari szakközépiskolában szervezett autóvillamossági technikusminősítő tanfolyam Nyíregyházán. Több mint negyven, korábban szakérettségizett fiatal kapott középszintű vezetői beosztásra is jogosító szaktechnikusi oklevelet. A vizsgák izgalmait éppen „túlélő” három, immár szak- technikussá érett fiatallal már a tanultak gyakorlati hasznosításáról beszélgettünk. Lábas István, Orosz József és Hován Sándor — valamennyien eredeti munkahelyükre térnek vissza. Nehéz lépést tartani — Tíz éve dolgozom már az ÉRDÉRT Vállalat 17-es számú, vásárosnaményi gyáregységében, autóvillamossági szakmában. Azért jöttem, hogy tanuljak. Ugyanis az utóbbi években annyi változáson, fejlődésen ment át a gépjárműipar, hogy szinte lépést is alig lehet vele tartani. Ma már olyan berendezéseket is beépítenek a járművekbe, amelyekről annak idején nem is hallottunk. Például a félvezetők, a tiriszto- ros gyújtás és egyebek. Meg ami még ezután jön ... — Az ÉPSZER-nél dolgozom, ugyancsak ebben a szakmában. Egy héttagú brigád vezetője vagyok. Az igazság az, hogy én még a régi Kossuthban végeztem, 1966-ban. S akkor még? Volt egy kezdetleges műhely, próbapadot például csak a vizsga előtti napon láttam ... Bizony megkaptuk a leckét a munkahelyen, amikor a Moszkvics 434-es furgonnál megjelentek a tíz csatlakozású elektronikus villogó au- tomatikák. Egyszóval aki a szakmájában próféta akar lenni, de legalábbis talpon szeretne maradni, annak tovább kell tanulni... Ki ért hozzá? — Én nagyon nehéz körülmények között tanultam, mert vidékről — Gávaven- csellőről — járok be dolgozni a Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalathoz. Mégis vállaltam, mert nem volt más választás. Hozzátehetem, hogy az új mindig is ' érdekelt. Igaz, a vállalat is segített. Sokba került ez az oklevél. Ki, mit visz haza a „tarisznyában”? — Az a helyzet, hogy ha nem végzem el ezt a tanfolyamot, akkor két három év múlva már „zsebre” tettek volna azok a fiatalok, akik ebből az iskolából kikerülnek. Most már? Ügy érzem jól elláttak bennünket útrá- valóval. Persze ezt csak az tudja igazán felmérni, aki komolyan veszi a technikát. — Az oxcilloszkópon kívül a mi vállalatunknál minden műszer megtalálható, tehát alapjában véve jól el vagyunk látva. Azonban ezek a műszerek is csak akkor segítik a munkát, ha van, aki ért hozzá. — Most értem csak igazán azt, amit Házi Miklós tanár úr az elején mondott: „Ha végeznek, akkor érzik majd igazán, hogy mennyivel többet tudnak”. Hát így igaz. Most már használni tudjuk azokat a műszereket is, amelyek eddig a raktárban porosodtak. Vezetői posztra A végzett hallgatók a szakma magasabb szintű elméleti és gyakorlati tudnivalóin kívül a szükséges társadalom- politikai, gazdasági és jogi ismeretekkel is rendelkeznek, s így alkalmasak műszak-, csoport- és művezetői posztok betöltésére is. Olyan gyakorlati és elméleti szakemberek, akikre bátran alapozhatnak a munkahelyeken. Tóth Árpád ß dr óvtak tőle, kipróbáltam. Szépen, óvatosan a közepére álltam. Ekkor még egy helyben volt. Fél lábamat kissé felemelve hátra hajlítottam. Aztán egy kicsit leengedtem, s megpöccintettem a földet. A deszka elindult. A másodpercek tört része alatt utam véget is ért. Ezúttal szerencsésen. Csak leléptem. Űjra próbáltam. Mondták, ha jobb szélére nehézkedek, jobbra, ha a bal szélére, akkor balra kanyarodik. A történelmi tapasztalatok ismeretében igyekeztem középen maradni. Jobb láb a deszkán, alattam a gör, bal láb emelése, pöccintés. Elindultam! Aztán az egész szerkentyű kirohant alólam. A hegye az égnek állt. Én az égnek feküdtem. Lábbal. Hallottam: jobb bukósisakban. Ez így szokás, ha csúszós a talaj, vagy csúszós a közlekedési eszköz. Feltettem. Állam alatt a szíj. Közben azon gondolkodtam: mi ebben a logika? Az előbb fenékkel értem földet. Persze, jobb, ha az ember a fejét félti. Köztudottan sérülékeny. Betörhet. Vagy betörhetik. Gördeszka Üjra a deszkán. A moz dulatok már jól gyakorlottak. Rollerhajtó mozdulat, kezek mint a balerináé. A fejemet húzza a sisak. A gördeszka most hárafelé hagy el. Ott állok, pontosabban térdepelek a betonon. Két kezem előrebukik. Mégis örvendek, a fejem ép. Ezt részben a sisaknak köszönhetem. Meg magamnak. Hallottam: jobb térdvédővel. Beszereztem. Olyat, amilyen a futballkapusnak van. Puha, de jól fogja a térdkalácsaimat. Felhúztam. Kettőt-hármat rugózok. így szokás. A látszat mindenesetre stílusomat igazolja. Védett hát a fej, a térd. A legszívesebben egy kispárnát illesztenék az ülepemre. Így aztán teljesen védett lennék. Ezt szégyellem. Túl sok a si- heder, aki így is röhög. Űjra a deszkán, öntudat feszíti a keblem, szíj az állam. Jobb láb a deszkán, ballal mozdulatok, és indulok. Már egy métert mentem, és még semmi. Próbálok balra hajlani, fordulok. Aztán jobbra. Zuhanok. Ott fekszem, könyökömre támaszkodva. Elmélkedek: mi van még rajtam kiálló pont? Gördüljek vagy ne gördüljek — hallom saját kérdésemet. Nem megy se balra, se jobbra, se egyenesen. Hiába minden védelem, valamit mindig bever az ember. Pedig nem az öltözékben van a hiba. Nem is bennem, hiszen akarok. A beton is sima. Más nem marad: a gördeszka a hibás! mm ónom alá veszem, ff Lépdelek, biztonságosan. Mégis: szégyellem magam. Mint minden becsületes megalkuvó. Fogadkozom: holnap újra kezdem, Hisz’ a gyaloglás is csak megszokás. Biztosan a gördülés is. Lehet, hogy túlvédtem magam. A srácoktól azt hallottam: a gördüléshez nem biztonsági berendezés, hanem bátorság kell. Mindig tanul az ember. Hogy bukni is lehet? Felállni is! (bürget) Vegyszer és környezet A korszerű agrotecnikai eljárások és a környezetvédelem kapcsolata címmel ötnapos továbképzés kezdődött március 8-án a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán. Az országban elsőként rendeznek ilyen kurzust, melyen a szabolcs-szatmári mezőgazdasági nagyüzemek vezető növénytermesztői, állattenyésztői vesznek részt. ★ Az országos szervek véleménye alapján Szabolcs- Szatmárt évek óta a környezetvédelmi nevelés élenjárói között emlegetik. Jórészt ennek köszönhető, hogy hazánkban ezen a tájon legtisztább a levegő, a folyókat is sikerült eddig megóyni, a túlzott ^ehtiyezé^től.| A helyzet azonban megyénkben is — ha nem is olyan mértékben, mint az ország más, iparosodottabb területein — romlik. A köztudatban eddig az volt, hogy csak áz ipar szennyezi a környezetet, pedig szó sincs erről. Gondoljunk csak az állattenyésztő telepek szennyére, a növényvédő szerek helytelen használata, tárolása során keletkező károkra. Természetesen a korszerű agrotechnikai eljárásokat, nö- vényvérő szereket nem nélkülözheti a mezőgazdaság. A negatív jelenségeket azonban igen! Éppen ezekre hívja fel a figyelmet ez a most kezdődő tanfolyam. Mert miről is szólnak a neves szakértők előadásai? Többek között a veszélyes hulladékokról; a melioráció és a földvédelem kapcsolatáról; a racionális föld- használatról; a környezetvédelem jogi szabályzásáról. A jövőben még inkább számítani keli a nagy hatóerejű vegyszerek elterjedésére. S jobb megelőzni a bajt. Ezért is van nagy jelentősége ennek az országosan is egyedülálló szabolcsi kezdeményezésnek. ___________ B. G. Több forgácslap Vásárosnaménybúl Az ÉRDÉRT vásárosnaményi forgácslapgyárában sikeresen befejezték a termék minőségét, és mennyiségét növelő rekonstrukciót. Ez a faiparban a hatodik ötéves terv egyik legnagyobb beruházása volt, és határidőn, valamint költségelőirányzaton belül készült el. A régi technika tavaly szeptember 15-ig termelt, ezt követően álltak le a gépek, hogy átadják a helyüket az újaknak. Február 28-án kezdődött a garanciális próba, a végleges átadásra március nyolcadikén került sor. A tervben garantált 250 köbméterrel szemben 280 köbméteres termelést értek el a gyárban.
