Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-07 / 56. szám
1982. március 7. Kelet-Magyarország 3 ÜJ ASZTALIGARNITÜRA PASZABROL Szettek, futók, blúzcsíkok, függönyök százai készülnek naponta a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet paszabi üzemében. Csatlós Já- nosné szövőszékén lenfonalak feszülnek, itt készül az általa tervezett asztaligarnitúra első öt darabja. A közelmúltban hagyta jóvá a Nép- művészeti Tanács ezt a munkát. Egy nagyhalászi idős néninél talált a népi mintákra, amelyből nyolc darabból álló asztali készletet tervezett, köztük a legnagyobb az abrosz, amely 140x170 centiméteres. A fiatal népművész asz- szonynak nem ez az első munkája. De mint elmondta, mindig a legújabbnak örül a legjobban. Tevékenységét három alkalommal nívódíjjal jutalmazták. Legutóbb az országos szőttespályázaton harmadik díjat nyert. A képen balról jobbra: Csatlós János- né szövőnő és Vattai János- né, a részleg vezetője. (Elek Emil felvétele) MÚLT, JELEN, JÖVÖ Egészséges, mint a makk Egy gyár „feltámadása“ Van egy gyár, ahol arra büszkék, hogy termékeikből naponta fogyaszt a lakosság. Tavaly 36 millió palack üdítőitalt gyártottak és ha Szabolcs-Szat- már minden lakosát számba vesszük, úgy egy-egy főre 11,5 liter Coca-Cola, vagy Sztár-ital jut. Ez valóban jelez valamit... A Demecseri Burgonyakeményítő Gyár (így hívták valamikor) számomra mégsem az üdítőitala miatt érdekes. A megye egyik legrégebbi ipartelepét az első világháború hadigazdálkodása hozta létre. Demecser peremén 1915-ben kisajátítottak 22 holdat és hadifoglyok, hadimunkások felépítettek három gyárépületet, egy víztor-, nyot, gyárkéményt. Ezek jó része ma is áll. Áz RT tsődbé iMtítf i, ö 9 **>n 3v • j/i _ No de a feltámadás: 1930- ig, a nagy gazdasági válságig váltakozó sikerrel foglalkoztak az üzemben káposztasa- vanyitással, keményítő- és szörpgyártással. Aztán a részvénytársaság csődbe jutott. ötven évvel ezelőtt, 1932 tavaszán három évi kényszerszünet után újra lendületbe jött minden. Az őszi kampányban már 8500 tonna burgonyából készült keményítő, szörp, dolgozott az olajütő, a dextrin üzem. Nagy idő egy fél évszázad és hogy mi mindent vészeltek át a téglafalak, milyen sorsot éltek át a 12 órás robotban dolgozó telepiek, annak hosszú a sora. De nincs most jubileum, megemlékezés, vagy barmi más jele annak, hogy 1932. március 12- én begyújtották a kazánt, félszázan lépték át a gyártelep kapuját. Letisztult profil A gyár éli megszokott, mindennapi életét. Léteznek még a régi épületek, de nincs bennük transzmisszió, elenyésztek a hajdani úsztatócsatornák, burgonyareszelők, kimosógépek, kavarókádak, centrifugák. Molnár István igazgató mondja: annyira nincs nyoma a régi gépeknek, eszközöknek, hogy lassan az évtizede felszerelt berendezések egy része is lecserélődik. Ma az üzemben letisztult profillal dolgoznak. Megma-t radt fő termékként a keményítő, második nagy vonal az üdítőital gyártása. A keményítő alapanyaga burgonya- és búzaliszt. Tavaly 7000 tonna burgonyából és 12 ezer tonna búzalisztből készült keményítő. Ennek felhasználója a textil-, a papír- és az élelmiszeripar. Demecseren kívül másutt az országban nem készül keményítő. A felhasználók igénye sokszorta nagyobb, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Ugyanez vonatkozik a burgonyacukorra: 200 tonna az éves termelés, a Corvitálra (300 tonnát értékesítettek) és a szőlőcukorra, amiből tavaly 60 tonna készült. iPiac--------a glutinnak Múlt, jelen dióhéjban. De mi lesz a jövő? Az idei évre a keményítőgyártás fejlesztését tervezték. Úgy korszerűsítik a vlzestechnológiai részt, hogy az új NSZK gépekkel a napi négyszáz mázsás búzaliszt-feldolgozás 100—150 mázsával növekszik.- Előnye lesz még a fejlesztésnek, hogy megszűnik az üzem környezetszennyezése, amiért eddig jelentős bírságokat fizettek. Nagy horderejű beruházási elképzelés — a VI. ötéves terv végéig kívánják megvalósítani — egy 50 ezer tonna búza feldolgozására alkalmas üzem megépítése. Ez a mag őrlésétől, a keményítő, a glu- tin és szesz gyártásáig mindent magában foglal. A fél- milliárdos értékű fejlesztés mellett szól a keményítő- gyártáson túl az, hogy a glu- tin kiváló exportcikk, nyugaton jelenleg az értékesítési mennyiség többszörösének is biztos piaca lesz. Hatvanhét éves a demecseri üzem, de 50 éve született újjá. Fél évszázada számít jelentős ipari bázisnak. Most virágkorát éli a gyár. A 300 dolgozó folyamatos termeléssel — éjjel, nappal és vasárnap is — a század eleji termelés több mint tízszeresét produkálja. S. E. Életmentő Magas, szikár ember, közelebb van az ötvenhez, mint a negyvenhez. Olyan egészséges, mint a makk. Még a nátha is elkerüli, a gyógyszer keserűségét csak kevésszer érezte. Hosszú, izmos karját hetvenszer tartotta véradásra. Naponta 20—25 cigarettát szív, bort és pálinkát nem iszik, sört is csak mértékkel. Jellegzetes, „munkás külsejű” ember, neve is mindennapi: Kovács Jánosnak hívják. Egyszerű szavakkal szól életmentésekről, beszéde oly tiszta, mint egy hegyi patak. A Bujtoson nőtt fel, most Nyíregyházán az Etelköz 18. sz. ház nyolcadik emeletén lakik. Címét vöröskeresztesek, egészségügyi szakemberek is ismerik. Hogyisne ismernék, hiszen gyors és önzetlen segítségére esetleg nemcsak szervezett véradáson kerülhet sor. 1956 végén a Vöröshadsereg utcán lakott, s többször éjszaka is mentőautó állt meg az ablaka alatt, kopogtattak, behívták véradásra, mert akkor különösen sok vérveszteséget kellett pótolni. Szó nélkül öltözött, ment, megvárta, míg lecsepeg a négy deci, begombolta inge ujját és gyalog jött haza. Az egészségügyi dolgozók sok-sok munkájuk közepette nem mindig köszönték áldozatkészségét. Eszébe sem jutott, hogy megsértődjön. „Nálam nehezen megy fel a pumpa.” Pedig sokat próbált, nem keveset nélkülözött. Amikor felserdült a bujtosi Agyag utcán, apja elküldte vájártanulónak. Életéből egy évtizedet a föld alatt töltött. Szabadnapos korában nem törekedett a felszínes, könnyű élétre. A miskolci és a debreceni kórházban bányászruhában is megjelent vért adni. Amikor ismét haza került, mint az álrriatároló dolgozója járt el a véradásokra. Most a nyíregyházi dohánygyárban dolgozik, betanított villanyszerelő. E munkához is kell erő, meg egészség, de továbbra is gondol mások egészségére is. Azt mondja, nemsokára hetvenegyedszer is tartja a karját. És miért? Csak úgy, emberségből. Szépen mutat a Véradásért kitüntetés arany fokozata, szépen fogalmazták meg azt a néhány köszönő levelet, amelyeket az ő vérével megmentett emberek írtak. „Csinálom tovább, pedig már nagyapának szólítanak.” Felnevelt közben négy gyermeket. Már nincs gondja velük. De a tétlenséget nem szereti. Beiratkozott a Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet horgászegyesületébe, így szabad idejében felül a Jawa motorra, élvezi a csendet, várja a kapást. Kovács János igazi munkásember. (nábrádi) J obbról jön a puli. Balról a foxi. ösz- szeérnek, feszül a póráz. Megállnak. Szól a kopasz: — Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Megvolt az oltás? — Szegénykém — így a szemüveges langaléta —, majdnem megmarta a dokit. Igaz, kicsikém? Rosszak voltunk, ugye drágaságom! — Na látja. Ezért mondom én mindig: nincs jobb a pulinál. Ennek kérem az oltás meg sem nyikkant. Fegyelmezett, sőt intelligens. — Ki nem állhatom a pulit. Lehet Kutya- komédia akármilyen pedigréje, szerintem mégiscsak a legalacsonyabb kasztokból való. — Ezt maga mondja? A vita hévül. A két kutya előbb szaglássza egymást, aztán morognak. A kopasz már sértődött, a szemüveges langaléta fennhéjázó. Még mondanának egymásnak valamit, de a két jószág hirtelen egymásba mar. — Állat... — hebeg a kopasz. ~r örült — sziszeg a szemüveges. Aztán huzakodás, rángatás. A puli megy balra, a foxi jobbra. Kutyavilág. Örök harag. Különben szép ez a tavasz. Seres Ernő • • Ügyfél szombaton A dócsekket kérnek Nagyhalászon, felháborodott fiatalasszony kopogtat a szomszédja miatt Nyírteleken, tanácsot ad az ügyintéző Rakamazon. Tegnap történt mindez, a tanácsházán. A szabad szombat ellenére ugyanis ügyfélfogadást tartanak a városokban, a nagyközségi tanácsoknál. Nyitottak az ajtók, megesik, hogy 10—15 ügyfél kap választ ügyes-bajos dolgaira Talán még íb- rányban is, ahol a kopogtató újságíró zárt ajtót talált, az ügyintéző sem tudta, hogy tulajdonképpen mi dolga van neki. A szombati ügyintézések természetesen nem valamiféle komoly határozatot igénylő ügyekben történnek. Az állam- igazgatás egyszerűbb dolgaiban, a tájékoztatásban, csekkek, egyszerűbb igazolások kiadásában nyilvánul meg, hogy a tanácsok a lakosok szolgálatában állnak. Elvégre jöhet valaki az ország másik végéből hétvégére haza, s csak a gyermekei számát szükséges igazolni. Más anyakönyvi kivonatot kérhet, s nem kell elpocsékolnia egy nap szabadságot miatta. Sokan talán nem is tudják, hogy szombaton sincs zárva a tanácsháza ajtaja. De ha éppen nem jön ügyfél, akkor sem ölbe tett kézzel ül az ügyintéző, hiszen Gávavencsel- lőn éppen az adóügyek írásbeli dolgait intézte, Rakamazon költségvetéssel foglalkozott. Nyírteleken ebben a hónapban a műszaki előadó dolgozik szombatonként, s a hosszadalmas tárgyalást szolgáló ügyben megkérte a máskor csak este ráérő állampolgárt, hogy szombaton nyugodtan beszéljék meg a teendőket. A hét vége sokszor a családi ünnepek napja. Ezért osztották be Nagyhalászon az anyakönyvvezetőket a délelőtti ügyeletre. Az ibrányi új tanácsházán névadó ünnepséget rendeztek délelőtt, míg a gávavencsellöi ügyintéző — kedves fiatal lány — a nyáron lesz ügyfél az anyakönyvvezető előtt. De ha szomorúbb eseményekről kell igazolás, akkor is készenlétben állnak a tanácsi dolgozók. A tanácsoknál februártól vezették be az ötnapos munkahetet. A szombati ügyelettel viszont a lakosok idejével igyekeznek takarékoskodni. De ha lehet a közvetlen tapasztalatok alapján egy tanácsot adni: nem ártana a fűtéssel sem spórolni. Mert ott, ahol központi fűtés van, az egész épület meleg, holott talán elég lenne az ügyeleti szobában egy gyors meleget adó hősugárzó. *■ - * ” # Lányi Botond Ha piros villan. Nincs sértődés Ha a rendész motozza meg a kijáratnál az áruházi dolgozókat, az joggal adhat okot a sértődésre, a megmo- tozottak személyeskedésnek vehetik a dolgot. Érthető, hiszen a kereskedők kevés kivétellel becsületesek. A cseppet sem könynű gondon egy „okos” készülék segít, amelyet Nyíregyházán készített egy ügyes műszerész. Dobránszki István a MÁV nyíregyházi műszerésze ezermester. A fiatalember technikusvizsgája óta munkahelyén több újítással hívta fel magára a figyelmet. Az általa készített és az Alföldön már ismert áruházi riasztó készüléknek kissé hosszú a neve: Opto elektronikus személykiválasztó. A készüléket hosz- szabb ideje alkalmazzák a nyíregyházi Nyírfa Áruházban. Ez év januárjától a Kelet Áruházban is működik az apró masina. De sikerrel alkalmazzák a debreceni Unió Áruházban és a szegedi nagyáruházban is. (Alkalmazható a készülék ipari üzemek portáján is.) Mi is a lényege? Záróra után a portán a haza induló dolgozó a készüléken megnyom egy gombot, s ha kigyullad a zöld jel, mehet toFőszereplő az elektronika. vább. Ha a piros jel gyullad ki, egy berregő hang is hallatszik és akkor egy rutinellenőrzés következik. Szubjektivitás tehát kizárva. A készülék működése javította az áruházakban a munkahelyi légkört és vagyonvédelmi szempontból is jelentős. N. L. Vonatpótló buszok Ismét megkezdi a MÁV körzeti üzemfőnöksége a pályaépítési és -korszerűsítési munkát a Nyíregyháza és Szerencs közötti vonalszakaszon. A pályaépítés március 9-én kezdődik és 16-ig tart. Ezen időpont között közlekedő vonatok utasforgalmát vonatpótló autóbuszokkal szállítják, amelyekre a váltott menetjegyek érvényesek. Március 9-én megkezdődik a Nyíregyháza és Nyíradony közötti pálya átépítése is. Ezért a Nyíregyházáról 8 óra 41 perckor induló és Nyíradony állomásról 11 óra 50 perckor induló vonatok utas- forgalmát vonatpótló autóbuszokkal szállítja a MÁV.
