Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

1982. március 2. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETLAPOK am Üzemgazdászok lapjaink mezőgazdasá­gában látványos fej­lődésnek vagyunk ta­núi. Büszkén kóstolgatjuk a szót: világszínvonal. Ered­ményeink alapján joggal használhatjuk ezt a kifeje­zést, élvonalbeli technológi­ákkal, modern gépekkel való­ban sok gabonát, húst, cuk­rot, olajat termelünk. Ahogy megközelítjük a magas ter­mések felső határát, úgy üt­köznek ki az apró gondok, amelyekkel eddig megvol­tunk valahogy. Ilyen hátra­mozdító a számviteli munka alacsony színvonala a mező- gazdasági nagyüzemekben. A megye százhuszonhat termelőszövetkezetében mind­össze negyvenhárom felsőfo­kú végzettségű főkönyvelő dolgozik, és tizenegynek még érettségije sincs. Hasonló ké­pesítéssel kellene rendelkez­nie az üzemgazdászoknak, belső ellenőröknek, és a szer­vezőknek. Belőlük meg olyan kevés van, hogy huszonhat állást még képzetlenekkel sem tudnak betölteni. Sze­rencsés az a tsz, ahol a fia­tal gyakornok felesége is szakember, s legtöbbjük üzemgazdászként illeszkedik be. Más kérdés, hogy az ag­ráregyetemen nem ezt tanul­ta, de legalább fogalma van a mezőgazdaságról, és kiegé­szítő szakot végezhet. A hiányos számviteli gar­nitúra egy kis túlzással na­gyobb csapás, mint akár a kedvezőtlen adottság. 'Ren­detlen a készletnyilvántartás, hiányzik a gazdálkodást elemző munka, megbízhatat­lan a tervezés, egyáltalán, sö­tétben tapogatózik a vezető. A rossz példa aztán ragadós, hasonlóvá válik a konkrét termelőmunka is. Fejleszteni kell tehát a közgazdasági vo­nalat. • Mit tud a laikus az üzem- gazdasági munkáról? Azt, hogy naphosszat verik a szá­mológépet, készítik a lepedő- nyi kimutatásokat, bizonyta­lan céllal, annál nagyobb munkával. Sajnos, van alap­ja a képnek, de jó lenne er­ről múlt időben beszélni. Ma már megvan az igény az al­kotó elemzésre, és kibontako- zik a lehetősége az olyan üzemgazdasági munkának, amely ugyanúgy „terem”, mint a zöldellő vetés, és az aratáshoz hasonló megelége­dettségre adhat alkalmat. Az igényes számviteli szakember nem a gazdász mumusa kell, hogy legyen, hanem partnere, a siker egyenrangú tényezője. A lemaradásban hibáztat­hattuk a képzés szervezetlen­ségét. Nyíregyházán is volt üzemgazdasági szak a mező- gazdasági főiskolán, aztán el­tették Gyöngyösre, igazi ha­zát végül is Zalaegerszegen talált. Messze van bár, még­is figyelmükbe ajánlható a pályakezdő-kereső fiatalok­nak. Diplomájukat megbe­csüli majd szűkebb pátriánk, Szabolcs-Szatmár. A követ­kező években százhetvenegy munkahely várja őket a me­zőgazdasági nagyüzemekben. Ésik Sándor Hértékfartóan tikus hangnemben minde­nütt, amikor ágazatonként vizsgálták a tényleges szá­mokat és a lehetőségeket. Ki­tűnt: a fejlődés nem volt minden területen egyértel­mű. Növénytermesztés, állat- tenyésztés, kertészet és a többi ágazat nem egyformán növelte a közösség hasznát. Még a legnagyobb nyeresé­get elérő termelőszövetkeze­tekben is voltak és vannak veszteséges területek. Ez a tartalék, ezen kell és lehet változtatni. Az ez évi terniélési felada­tok teljesítése már megkez­dődött. Néhány hét és a fi­gyelem teljes egészében erre összpontosul. Gondunk le­gyen rá, ha az elmúlt év si­kereinek méltatása mérték­tartó is volt, cselekvőkészsé­günk ne legyen az. Seres Ernő Koszlümik külföldre Ezek a mutatós há­romrészes kosztümök, amelyeket Kéninger Ba­lázs raktáros árcédulával lát el, NSZK-megrende- lésre készülnek a Nyír­egyházi Duvat Ruházati Vállalatnál* (Elek E. fetv.) ÖTNAPOS ÜGYEINK Pulton innen, pulton Ml Hogy lehet öt napot hat nap alatt le­dolgozni? — ezt a rejtvényt többek kö­zött a kereskedelemnek is meg kell ol­dani január 1-től, s nem is mindegy hogyan, hiszen boltba valamennyien járunk, s alapvető élelmiszerekre — friss tejre és kenyérre — mindennap szükségünk van. Ha csak azoknak a számát tekintjük, akik a boltban na­ponta kapcsolatban vannak velünk, te­hát a kereskedőkét, akkor is közel 20 ezer emberről van szó, ha azonban azo­kat a nagykereskedelmi vállalatokat, vagy a kereskedelmet közvetlenül ki­szolgáló üzemeket — a húsipart, a tej­ipart, a sütőipart — is ideszámítjuk, akkor már jóval több embernek kellett úgy megoldani ötnapos munkáját, hogy mint vásárló a hatodik napon is áruhoz jusson. Nem egyeztették Ami a dolog vásárlói ol­dalát illeti, az áttérés az első hét kisebb-nagyobb hibáit leszámítva jól sikerült, akkor is többnyire az okozott gon­dot, hogy nem egyeztették kellőképpen a leltározás ide­jét, meg az, hogy ahol. válla­lati és szövetkezeti kezelés­ben lévő bolt is működik, nem hangolták össze megfe­lelően a zárvatartás idejét. ■ Természetesen nem volt könnyű az összhangot meg­találni, hiszen a kereskede­lemben dolgozók is egymás utáni napokon szerették volr na megkapni a szabadnapot és a pihenőnapot, azt viszont sehol nem engedélyezték a kereskedelem irányítói, hogy szombaton zárva tartsanak. Ha kevés is, azért van rá példa, hogy a kereskede­lemben dolgozók is szabad szombatot tartanak. A na­gyobb áruházak, a több mű­szakban nyitva tartó boltok szombaton korábban zárnak: így vált lehetővé, hogy a dol­gozók egy része megkaphat­ta a szabadnapot. Nehezebb volt megoldani — különösen a dolgozók igé­nyeinek megfelelően megol­dani — a kis boltokban a szabadnap kiadását. Egy friss felmérés szerint a bolti kis­kereskedelemben a dolgozók 97 százaléka rendszeresen hetente megkapja a szabad­napot, de csak a dolgozók fele maradhat otthon szom­bati, vagy hétfői napon. Még kedvezőtlenebb a helyzet a vendéglátásban, ahol a pihe­nőnaphoz kapcsoltan a dol­gozóknak csak 47 százaléka kapja meg szabadnapját, a többiek a hét valamelyik más napján maradhatnak otthon. Feltöltés pénteken Nem kell indokolni, milyen gondot okoz ez minden csa­ládban, hiszen mindenki szeretne akkor szabadnapos lenni, amikor a család min­den tagja otthon van, de kü­lönösén nagy gond, a .kis­gyermekes, még nagyobb a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében. További gond, hogy a kereskedők többsége a munkanapokon is többnyire este 6 óra után szabadul, s nem ritka ami­kor a bölcsődében nyitott ablak mellett, felügyelet nél­kül találja meg a gyermekét. Gond, de ezt már mi vá­sárlók is érezhetjük, hogy miután a boltok szombaton nyitva tartanak, a nagyke­reskedelmi vállalatok és a boltokat kiszolgáló üzemek szabadnaposak, ezért a szombati szállítások kiesése miatt pénteken kell feltölte­ni a raktárakat, s ez bizony olykor azt jelenti, hogy nem friss a kenyér, vagy akár zárás előtt el is fogyhat va­lami a pultokról. Bár nem az ötnapos mun­kahét vívmánya, de a nyitva­tartási idővel összefügg a csütörtöki bevásárlónap, amelyet megszokott és meg­szeretett a lakosság, azon azonban érdemes lenne gon­dolkodni : célszerű-e este nyolcig nyitva tartani. A tapasztalat ugyanis az, hogy 7 óra után, de legké­sőbb fél nyolckor már elvét­ve akad vásárló; Januárban még kilenckor nyitottak és fél hétkor zártak Nyíregyhá­za nagy áruházai, a boltok­ban dolgozó bejárók és a vá­sárlói igények miatt azonban februárban egy fél órával előbbre hozták a nyitás és zárás időpontját. Hogy praktikus megoldás volt-e, arra talán még korai a válasz, mert ha azt a vá­sárlót vesszük figyelembe, aki délután ötig dolgozik és fél hatra ér az áruházba, ak­kor korai, ha az áruházi dol­gozó érdekeit nézzük, akár késeinek is tekinthető a zá­rás ideje. Lássuk a munkaidőt Csak a tisztánlátás kedvé­ért érdemes betekinteni a nyíregyházi nagy áruházak­ban dolgozó munkaidejébe. Aki szombaton kapja meg szabadnapját, az a hét első három napján fél kilenctől, este negyed hétig, tehát napi 9 óra 15 percet dolgozik, csütörtökön fél 9-től fél 5-ig, pénteken fél 9-től háromne­gyed 4-ig áll a vásárlók ren­delkezésére. Aki szerdán szabadnapos, hétfőn és kedden szintén 9 óra 15 percet dolgozik, csü­törtökön fél 11-től este 8-ig, pénteken fél 9-től este ne­gyed hétig, szombaton pedig reggel 8-tól negyed 2-ig dol­gozik. Eltér ettől a bejárók munkaideje, őket úgy tud­ták beosztani, hogy egyik héten negyven, a másik hé­ten negyvennégy órát dol­gozzanak, de az ő munkaide­jük így is megemelkedik, a buszra a vonatra várás és az utazás idejével. A vásárló is... A megalapozottabb és át­fogóbb értékelés ideje ter­mészetesen még nem jött el, hiszen másfél-két hónap nem elegendő erre. Annyi azon­ban már elmondható, hogy nemcsak a kereskedőknek kell alkalmazkodni a meg­változott körülményekhez, hanem mi vásárlók is alakít­hatunk, formálhatunk szoká­sainkon. Mert igaz, hogy nem vásárolhatjuk meg csü­törtökön a vasárnapi kenye­ret, de az is igaz, hogy sok­szor fölöslegesen hagyjuk szombatra — mondjuk a zoknivásárlást. Balogh József r Árukiválasztás Szabolcsban Szövetkezeti delegáció ér­kezik Szatmárnémetiből már­cius 4-én megyénkbe. A ro­mán kereskedelmi szakem­berek a Kelet-Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatot ke­resik fel, árukiválasztás cél­jából. A megrendelt termé­kek — melyek értéke mint­egy 250—300 ezer devizaru­bel lesz — a határmenti áru­csere keretében kerülnek pultra Romániában. Elnök, könyvvel 5 étálok a kisvárdai vasipari szövetkezet folyosóján. Benézek az ablakokon a tanácsterembe. A falak mentén körbe-körbe üvegezett könyvespolcok. Mindben könyv. Később, egy beszélgetés közben, csak úgy mellesleg megkérdem az elnököt: — Működik a könyvtár? — Hogyne működne — hangzik az öntudatos válasz. — Háromezer kötetünk van, s igen sokan olvasnak. — És könyvtáros is van? — Az nincs. — Akkor hogyan lehet itt kölcsönözni? — Nálam — felel az elnök, s büszkén kihúz­za magát. — A feleségem, aki otthon van, társadalmi mun­kában rendel, adminisztrál. Én pedig, ha valakinek kell könyv, adok. — Van nyitvatartás? — Elvben kedden. De ez csak a rend miatt. Akinek könyv kell, pz szól, s én adok. Belefér a munkaidőmbe, a bérembe is. — Hobby? — Nem, több. Jó alkalom, hogy az emberek kötetlenül beszélgessenek, hogy szót váltsak ve­lük, hogy meggyőzzem őket: olvasni nagyon jó! — Hatása? — Nagy. Már ott tartunk, hogy évente 3—400 könyvet vesznek is itt a szövetkezetben. — Nem terheli a könyv­tári munka? — Miért? Nem megy ez egészen szabályos könyvtári módon, nem tökéletesen szakszerű, nem szabá­lyozzuk agyon. — Holnap kedd lesz. — Biztosan jönnek so­kan. Ha kell estig maradok. A könyvek lapja jobban össze­hoz minket, mint a legjobb ultiparti lapjárása ... (bürget) Oj termék a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetnél az heverő. (E. E. felv.) egyszemélyes ágyneműtartós M ezőgazdasági üzemeink általában túlteljesítet­ték az 1981. évi terme­lési tervüket. A termelőszö­vetkezetek alaptevékenysé­gükben mintegy húsz száza­lékkal növelték az áruterme­lést, nőtt a nyereség, csök­kent a veszteség mértéke, a veszteséges gazdaságok szá­ma. Figyelmen kívül hagyva a kedvező időjárást, az ered­ményekért valamennyi üzem­ben keményen meg kellett küzdeni. Most, amikor a tsz-ek egy- re-másra tartják zárszámadá­saikat, a^rpgrlggadatok alap­ján kitűnik: a.iiygreség nagy­sága széles skálán mozog, egymilliótól harmincmillióig terjed. Ami egységes, szinte valamennyi tsz-ben, hogy bármekkora is az eredmény, a gazdálkodás értékelése sze­rény és mértéktartó. A legsi­keresebben dolgozó üzemben sem tapasztalható elbizako­dottság, önelégültség. A mértéktartó hang indo­kolt. Részben azért, mert a termelőszövetkezetek többsé­ge még nem jutott el arra a szintre, hogy egy viszonylag kedvelő év után önfinanszí­rozó képessége, pénzügyi helyzete a kívántaknak meg­felelő legyen. Nincs ma még olyan biztonság;, vagy tarta­lékalap, amelyekkel egy, a tavalyitól rosszabb év, ked­vezőtlen hatásai megnyugta­tóan ellensúlyozhatok. Érző­dött és érződik a mérlegelé­seknél az is, hogy a terme­lés feltételei csak kis mér­őkben javultak ahhoz, hogy íz elért eredményt tovább­fejlesszék. Ilyen alapon váló­ján nem lenne időszerű se- íol a melldöngető kijelentés, cinyilatkoztatás. Az eredményeknek, a si- cereknek természetesen örül- íi kell. örülni úgy, ahogyan ízt egy bevégzett feladat tel- esítésekor teheti az ember. Következik viszont a holnap, öbb munkával, keményebb eladatokkal. Erre is gondol­ák, ezért is fogalmaztak kri-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents