Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. március 6. A Fehérgyarmati Áfész Milotán melegkonyhás bisztrót létesített a helyi tsz anyagi támogatásával. Naponta hatvan—hetven előfizetéses ebédet főznek, a legtöbben a tsz dolgozói étkeznek. Török Gézáné és Nagy Béláné ebédfőzés közben. (E. E.) úton" Párizsba Az IBUSZ és a SZÖVOSZ megállapodása eredményeképpen a takarékszövetkezetek is foglalkozhatnak az utazási iroda által szervezett utak értékesítésével. Az ország tizenkét megyéjében ezentúl a falun élők is a saját lakóhelyükön jelentkezhetnek majd az IBUSZ bélés külföldi útjaira. Szabolcs- Szatmár megyében már megkötötték a megállapodásokat, s gyakorlatilag már az első fél évben minden takarékszövetkezetben lehetővé válik az IBÜSZ-utak előfizetése. Hasonlóan nagyot lépett előre e szolgáltatás fejlesztésében a COOPTOURIST. A korábbi megállapodás értelmében már bevont négy takarékszövetkezet — a nagy- ecsedi, rakamazi, tiszavasvá- ri és mándoki — révén ösz- szesen 27 településen oldódott meg ez a probléma. Különösen sokat jelent ez olyan községeknek — mint például Nyírcsaholy, Tímár, Tiszada- da, Aranyosapáti és így tovább — ahonnan a beutazás Nyíregyházára körülményesebb. Ugyanis gyakorlatilag ma már nem szükséges a megyeszékhelyre utazni annak, aki Rakamazról, vagy éppen Tímárról akar Párizsba utazni, s nem kell a záhonyiaknak sem Nyíregyházán jelentkezni a moszkvai útra. A tiszavasváriak például máris szerveztek egy harminctagú csoportot, amely március 27- én utazik Lembergbe. Jövőre újabb két takarék- szövetkezettel köt megállapodást a COOPTOURIST. A soron következő az újfehértói lesz, ahol ezzel együtt Bö- köny, Kálmánháza, Geszte- réd, Érpatak és Kállósemjén is „közelebb” kerül az ügyintézéshez. A takarékszövetkezetekkel történő IBUSZ- és COOPTOURIST-megállapo- dások természetesen arra is módot adnak, hogy a falusi bankok tagjaiknak kölcsönt is nyújthassanak a szocialista országokba történő utazásokhoz. Lakat alatt a falu rémei Pénz, zsarolással Mindhárman benne voltak az 1976-ban elkövetett rablásban: Tóth Józseíné Csikós LeOKá. 41 éves, Tóth József 37 éves alkalmi munkás, és Kalucza Sándor 52 éves alkalmi munkás, méhteleid lakosok. Most pedig így vallott viselt dolgaikról a tárgyaláson az egyik tanú: — Kértem, hívják a rendőrséget . .. Hát ezeknek senki nem parancsolhat? Valóban felháborodott Méhtelek egész lakossága a Viol családjának erőszakoskodásai miatt. (Violnak Kaluczát csúfolták, Tóthné pedig élettársi viszonyban élt Tóthtal, de ő csak azonos nevű az asszony korábbi férjével.) ök hárman — olykor kiegészülve egy máig kiderítetlen negyedikkel, — 1980 telétől Méhteleken idős, vagy egyedül élő beteg embereket kerestek föl, hogy élelmet vásároljanak tőlük, vagy mert náluk akartak valamilyen munkát vállalni. A védekezésre rendszerint alig képes öregeket aztán megfélemlítették, erőszakoskodtak velük, élelmet, pénzt, italt követeltek ki tőlük. Volt olyan, akit a kakasa eladására Kalucza nyitott késsel próbált „rábeszélni”, igaz, végül megelégedtek 30 forinttal, amit kaptak, mástól baltával, bottal követeltek pénzt, rádiót, Ismét mást úgy megriasztottak, hogy ijedtében a szomszédba menekült. (Közben a bundáját vitték el.) Előfordult, hogy megöléssel fenyegettek egy idős embert egyetlen liter borért! Végül ott Is megelégedtek az árával. Any- nyira gátlástalanná váltak, hogy akadit, akinek fazékjából kikövetelték a töltött paprikát, sőt amikor keveseUették, közölték, hogy ennyi nem elég, s mit tehe- ' tett a rémült, Idős asszony. Megtagadni nem merte. Tóthné a fia élettársának a méhteleki tsz-ben megkeresett 989 forint bérét is fölvette, úgy, hogy az egyébként Írástudatlan asszony valakivel meghatalmazást hamisítrtatott. Végül — ez is jellemző a félelemre, — a tsz feljelentésére Indult csak ellenük A tárgyaláson általátíán letagadták, amit le Jöhetett.1A fenyegető, erőszakos fellépésüket, s ha minden kötél szakadt, azzal védekeztek, hogy annyira részegek voltak, nem emlékeznek semmire. A tanúk viszont emlékeztek. — Megragadta Tóthné a mellemen a kabátot — mondta egy 69 éves asszony. — Egyedül voltam, rettenetesen féltem, hallottam, mit művel a faluban a Vlol családja. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a zsarolások, a garázdaság és csalás miatt vonta őket felelősségre — kit-kit érdeme szerint, — és Tóthnét három év négy hónap, Tóthot és Kaluczát egyaránt három év és két hónap börtönre büntette, valamenhyiüket négy évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság mind a három vádlottal szemben elrendelte, hogy alkoholizmusuk miatt kényszergyógyításnak kötelesek alávetni magukat. Az ítélet jogerős. <k) Kenneth Peverley 31 éves walesi a közelmúltban ittasan és magában motyogva betört egy cardiffi biztosító társaság irodájába, ahol az asztalokon matatva véletlenül beindított egy diktafont. Másnap a rendőrség a hangszalagot visszajátszva dünnyögéséről felismerte és elfogta. A tettével okozott 500 fontos kárért felfüggesztett büntetésre Ítélte pénteken egy helyi bíróság. Távhívás az álcáról öt év alatt 134 új nyilvános telefonfülke Aluljáró a csomópontban Az utóbbi Időben többször foglalkoztunk a falugyűléseken, és városkörzeti tanácskozásokon elhangzott javaslatokkal, véleményekkel, s két alkalommal is hangot kapott: minek Nyíregyházának aluljáró? Sokan ismerik okait, hiszen több fórumon volt már lehetőség ennek megismerésére, sokan viszont nem ismerik, és nem is értik meg fontosságát. Ezért adunk most a korábbiaktól részletesebb tájékoztatást: mikor lesz, milyen lesz, hol lesz az aluljáró, de mindenekelőtt, hogy miért is lesz itt aluljáró. NEM BUTIKMÁNIA Szolgálja az alapellátást! Elszaporodnak-e a bódék? Nagy port vert fel és nagy érdeklődést váltott ki az a rendelet, amelyik állami és szövetkezeti boltok bérbe adását tette lehetővé és szabadabbá tárta a kaput a magánvállalkozások előtt. Ahogy telt az idő, egyre jobban emelkedett az újonnan épített magántulajdonban lévő boltok száma, s több helyen nyílt meg az utcára néző fal, hogy a helyére tett ajtó fölött tábla adja tudtunkra: itt is bolttá, vagy műhellyé alakítottak egy, vagy két'-szobát. Butik nyílt például Nyíregyházán többek között a Bocskai és a Síp utcán, az OTP melletti átjáróban, de többen kértek engedélyt tollgyűjtésre, nyersbőr- gyűjtésre, hulladékgyűjtésre, bélyeggyűjtő, barkácsáru, mezőgazdasági faáru bolt működtetésére. Van már Nyíregyházán cserépedény-kereskedő, sport- és sporthorgászati, valamint hobbycikk-kereskedő, díszállatkereskedő, sütőtök- és pattogóárus, virágkereskedő, de adtak már ki engedélyt használt hanglemezek és kazetták árusítására, büfé és falatozó működtetésére, fagylaltárusításra, háztartási cikkek, műszaki cikkek árusítására, pecsenyesütésre, halsütésre, lángossütésre és rétessütésre is, van illatszerkereskedő és mutatványos, dohány-, bazár- és ajándékboltos is. Alapvetően az alapellátás megoldását szolgálta a rendelet megjelenése, hiszen nem elsősorban butikok nyitása miatt hozták, hanem azért, hogy a városoknak és falvaknak azokon a részein is megoldják a lakosság ellátását, ahol nincs állami vagy szövetkezeti bolt, ahol pedig van, ott legyen gazdagabb a választék, legyen minél bőségesebb árukínálat. Vegyeskereskedésre adtak engedélyt például Oroson és Mandabokorban, az alapellátást szolgáló boltok nyíltak Nyírszőlősön, a Ságvári-tele- pen és Felső-Badúron, de adtak engedélyt Nyíregyházán a Szamuely-lakótelepen is zöldségbolt működtetésére, mert ennek a területnek még néhány évig meglehetősen mostoha az ellátása. Ennek a zöldségboltnak többek között az az érdekessége, hogy gazdája ideiglenes engedélyt kapott, s öt év múlva, ha az állami és szövetkezeti kereskedelem már képes lesz ellátni a környék lakóit, akkor megszűnik a magánkereskedő tevékenysége. Bár a belkereskedelmi miniszter kereken másfél éve szabályozta, hogy kik kaphatnak különböző fajtájú boltok, kereskedések működtetésére engedélyt, még ma is sokan fordulnak hozzánk is kérdéseikkel: miért van az, hogy ő nem kap, másvalaki kap kiskereskedésre engedélyt, jóllehet egyiküknek sincs ilyen szakmája. A válasz a rendeletben van, miszerint nemcsak a szakmai végzettséggel, hanem a szakmai gyakorlattal rendelkezők is kaphatnak engedélyt. Nyíregyházán másfél év alatt több mint ötven magán- kereskedői engedélyt adtak ki, s működésüktől joggal várhatjuk, hogy javulni fog az ellátás, s sok termékből gazdagabb lesz a választék. Talán még abban is bízhatunk, hogy több helyen versenyre késztetik az állami, szövetkezeti kereskedelmet. A megélénkült vállalkozási kedv miatt most megjósolható, hogy sokan akarnak még a következő időben is butikot építeni, ugyanakkor város- rendezési okok miatt nem engedhető meg, hogy kívánság szerint szaporodjanak el az ilyen létesítmények. Az ellentmondást egy most készülő szabályozás oldja majd fel, amely meghatározza: hol és mit lehet építeni, s melyik városrészen nem adnak ki engedélyeket. Ettől joggal remélhetjük, hogy kevesebb lesz a járókelőket megbotránkoztató bódék száma, ugyanakkor a lakosság ellátása sem szenved csorbát. B. J. A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet a lakossági szolgáltatás keretében ülő- és fekvőbútorok kárpitozását, javítását vállalja. Kovács András és ifjú Moravszki György heverő betétbuzat átdolgozása közben. (Elek Emil felvétele) A tervidőszak kezdetén mindössze ötvennégy nyilvános telefonfülkét, illetve készüléket üzemeltetett a posta Szabolcs-Szatmár megyében. Ennek javarészét — 44- et — Nyíregyházán, a többi tizet pedig — hármat—hármat Mátészalkán és Kisvárdán, kettőt—kettőt Nyirbál torban és Vásárosnamény- ban — a megye négy városában. Az, hogy ez kevés, különösképpen nem szorul bizonyításra, de az is igaz, hogy egy-egy nyilvános telefonfülke létesítése komoly pénzbe, esetenként 70—100 ezer forintba is belekerül. Ennek ellenére a posta, a jelentkező igények kielégítésére törekedve, a VI. ötéves tervidőszakára — megfelelő éves ütemezésben — összesen 134 új nyilvános telefonfülke üzembehelyezését tervezi a megyében. '• A tervidőszakban olyan településeket is ellátnak nyilvános telefonállomással, ahol azelőtt nem volt. Például Fehérgyarmat a tervidőszak minden évében kap, illetve kapott egy-egy nyilvános telefonfülkét. Az elmúlt évben 9, ebben az évben 17, jövőre 40, 1984-ben 36, s a tervidőszak utolsó esztendejében 32 új nyilvános telefonfülke lép üzembe a megye húsz településén. A szolgáltatásba bevont új településeken — Fehérgyarmaton, Nagykállóban 5—5, Tiszavasváriban, Kemecsén, Csengerben és Záhonyban 4 —4, Rakamazon, Baktaió- rántházán és Demecserben 3 —3, Tiszalökön, Mándokon, Üjfehértón, Nagyhalászban és Dombrádon 2—2, Jánk- majtison pedig 1 — összesen 46 új nyilvános telefonfülkét helyez üzembe a posta, zömmel az elkövetkező években. A legtöbbet természetesen a megyeszékhely kapja, ahol az újabb ötvennel együtt már közel száz nyilvános telefon- állomás áll majd a lakosság rendelkezésére. Mátészalka 13, Kisvárda 7, Nyírbátor 6, Vásárosnamény 5 telefonfülkét kap a tervidőszak végéigA százharmincnégy új nyilvános. állomás e^ |^sza váK lalatok portáján épül majd fel. Ennek kettős oka van. Egyrészt kisebb költséggel megvalósítható, másrészt a készülékek a védettebb helyen kevésbé lesznek kitéve a rongálásoknak. Ami szintén új dolog: megvan a feltétele annak, hogy a megyeszékhelyen kívül még néhány településen távhívásokat is lebonyolíthassanak majd a nyilvános állomásokból. Tóth Árpád Van egy szabályzat — a Városi Utak Tervezési Szabályzata — amely kimondja, hogy azokban a forgalmi csomópontokban, ahol a forgalmi vizsgálatok szerint a járműforgalom csúcsidőben óránként meghaladja a háromezret, a gyalogos forgalom pedig a hétezret, ott gyalogos aluljáró megépítése szükséges. Mi a helyzet Nyíregyházán? Mostani forgalmi adatok szerint már 2220 a jármű- és 6 ezer a gyalogos- forgalom óránként, s Nyíregyháza gyors fejlődését néz- jve nem kíván látnoki képességeket, hogy 10—15 éven belül már jóval meg is haladjuk a szabályzatban előírt értékeket. A megépítés alapját tehát ez a szabályzat jelenti, hiszen mindenki ismeri, aki megfordult már a megyeszékhelyen, hogy csúcsidőben, vagy piaci napokon jó- szerint megbénul a forgalom a Rákóczi út és Kossuth út kereszteződésében. Most a Rákóczi út északi oldalának beépítése, a kiskörút kialakítása miatt nemcsak bontani kellett a város központjában, hanem egy sor közművet meg kellett és kell építeni, s el kell végezni azokat a közműcsatlakozásokat is, amelyek Újvárosba — a Keleti lakótelepre — juttatják el az energiát. A területet tehát most mindenképpen el kell foglalniuk a közműépítőknek, aztán pedig az útépítőknek, s mi sem természetesebb hogy ilyenkor a legcélszerűbb minden előrelátható munkát elvégezni, s nem várni vele még mondjuk öt, tíz évet, amikor elkerülhetetlenné válik az aluljáró építése, de a megvalósításhoz utat kellene bontani, a föld alatt elterelni a vezetékeket, a föld felett pedig elterelni az akkorra kialakuló forgalmat. Az már szinte jelentéktelen apróságnak látszik, hogy ma a csapadékvíz-csatorna, az elektromos kábelek, a távfűtés és a vízvezeték kiváltása a feladat, s ehhez még el sem kell terelni a forgalmat. Az aluljáró építési munkáinak jelentős részét egyébként már ebben az évben elvégzik, és jövőre át is adják a forgalomnak. A legizgalmasabb kérdés végül is az, hogy milyen lesz. Kereszt alakú, minden, a csomópontot keresztező gyalogos irány átvezetésére alkalmas, a folyosó szélessége négy és fél méter lesz. Mivel a két gyalogos folyosó keresztezi egymást, kilenc méterre szélesedik, s hogy a sarkok se maradjanak kihasználatlanul, itt helyezik el az elektromos kapcsolókat, a telefonfülkéket, de lesznek vitrinek, amelyek rendeltetéséről később döntenek majd. A folyosókra természetesen lépcsőkön lehet majd lejutni, mellettük pedig másfél méteres szélességű rámpa épül, ahol a gyerekkocsikat tolhatják le és fel a kismamák, és a rokkantkocsik közlekedését is megoldják. Van még valami, ami az aluljáró minél korábbi felépítése mellett szól, ez pedig a pénzt. Minél későbbre marad ugyanis az építés ideje, annál drágább lenne az anyagköltség, annál többet kérnének az építők. Akik például az aluljáró helyett felüljáró építését sürgették a városkörzeti tanácskozásokon, azoknak csupán annyit, ez az aluljáró 11 millióba kerül, egy felüljáró ára több száz millió, a felüljárót a KPM építheti, tehát nem a tanács döntésétől függ, erre pedig ha nehezen is, de sikerült összehozni a pénzt. A megyeszékhely e jelentős gondja megoldásához a megyei tanács is hathatós támogatást nyújt. «. Balogh József
