Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. március 27. Maszk és múzsa N em tudom, hányszor jártam a színházban az önálló társulat megalakulása óta. Ismerem az épületet kívül-be- lül, láttam romjaiban, tanúja voltam újjászületésének, mint kapott bársony- kárpitot a fal, hogyan csillantak fel az első fények, beleszédültem a zsinórpadlás félelmetes látványába, botorkáltam a pincében a tűzveszélyes kellékek között, álltam lesben az ügyelőpultnál, ahonnan — miként karmester a zenekart — vezénylik az előadás közreműködőit, ültem ' a színészklubban jókedvű emberek társaságában, figyeltem az erkélyről az idegtépő próbákat, s tapsoltam a nézőtéren eddig öt előadás bemutatóján. S mégis, valahányszor belépek a házba, újra és újra érzem azt a varázst, amit a szó jelez: színház. Maszk az arcon, s a múzsa ihlető csókja. És Csongor úrfi útnak indul, hogy boldogságát megkeresse. Megyünk vele mi is, akik estéről estére társául szegődünk. Aztán Szakhmáry Zoltántól tanuljuk, hogy a pusztában paradicsomot lehet (érdemes, kell, muszáj?) teremteni, szemben akár az egész világgal. Majd Búbos vitézzel keressük az egyszerű emberek igazságát, később találkozunk Jüannal, akivel egészen hétköznapi dolgok történnek, mint velünk, s egyszer csak istenek ereszkednek lez az égből, s az ember felteszi magának a kérdést: ki !vágyok én? És szőhetjük tovább a mesefonalat, VÖ- rösmartytól Moliére-ig, bemutatóról bemutatóra. Ifjú társulatunk életképességét, erőteljességét ma már a legkényesebb ízlésű szaksajtó sem vizsgálja. Tudomásul vették, elfogadták, hogy a színházi életben új közösség foglalt helyet: a Móricz Zsig- mond Színház. Amikor ma, a színházi világnap alkalmából felolvassák az ünnepi levelet, mi alig egyesztendős társulatunkat köszöntjük, s az általuk a két és félezer éves színházat. Baraksó Erzsébet Nyíregyháza: körúti képeslap. (Császár Csaba (elvétele) A BAKTÉRIUMMAL BEOLTOTT SZEMÉT... | Rossi-eljárás a „Százköblösben“ ? Bár még 1980-ban is volt olyan elképzelés, hogy a város új szeméttelepét a mostani, az ököritói telep bővítésével oldják meg, ezt a lehetőséget elvetették. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a valamikor tiszta, még fürdésre is használt víz mostanra olyan szennyezetté vált, hogy ha bejut a Csárda utcai kutak vízébe, fertőzést okozhat, de nem engedhető meg az sem, hogy a mérgezett víz különböző csatornákon át eljusson a Lónyaiba, majd a Tiszába. Hol legyen Nyíregyháza új hulladéklerakó telepe, ha Borbánya nem fogadja tovább a szemetet? Szóba került: megfelelne erre a célra Kabalás, de az annyira közkedveltté vált „szánkóparadicsom” már nevének kiejtésekor olyan ellenállásba ütközött, hogy le kellett ,^§n- ni a napirendről: Elvetették a Simái út környékét, végül Őröstől délre, az úgynevezett „Százköblös” nevű területre esett a választás, amely minÉs elkezdődött a tervezés. Az AGROBER dolgozói kiszámolták: ahhoz, hogy a 80 hektárt kivonják a mezőgazdasági művelés alól, 17 millió forintot kell fizetni, mert a Amikor a várostervező intézet 1977-ben elkészítette Nyíregyháza általános rendezési tervét, a programban utalt arra, hogy a város szemétgyűjtő telepe az V. ötéves terv végére betelik. Részben ez, részben a borbányai telepnek a környezetére gyakorolt hatása egyre elviselhetetlenebbé tette a helyzetet, hisz a szemét közel van a lakásokhoz, az ingadozó talajvízszint szennyezi a kutakat, károsodást okoz a környező gyümölcsösökben, a szemétégetés pedig légúti megbetegedések forrása. * i Károkozók a vasúton Szerződéses szalonok, felvevőhelyek Akcióban a Patyolat Az utóbbi években kétségtelen fejlődésen ment keresztül a Nyírségi Patyolat Vállalat. Ezt a megrendelők többsége is igazolhatja. Ez azonban még mindig nem változtatott a tényen: az ország 20 úgynevezett értékelési körzete közül a nyírségben az egy főre jutó mosás meny- nyisége alig haladja meg a fél kilogrammot. A gondokhoz hozzájárul, hogy egyes intézmények, melyek korábban mintegy évi 100 tonna mosnivalót adtak a cégnek, önellátóak lettek, s ide tartozik az is, hogy számos más helyen pedig inkább házilag oldják meg a mosást, mintsem a vállalatot vegyék erre igénybe. Elég ha ezek közül, csak a kollégiumokat emeljük ki. Így aztán, hiába a viszonylag jó felszereltség, a lehetőségeknek még a felét sem tudja kihasználni a Nyírségi Patyolat Vállalat. Ami meggondolkoz- tató: a vállalat vezetői szerint az említett kollégiumok és más lehetséges ügyfelek számára is kifizetődő lenne a bérmosatás. A következő hónapokban, években kétségtelen változás várható. A nyíregyházi Petőfi utcában lévő, eddig is jól működő szalon feltehetőleg az év második felétől kezdődően szerződéses bolttá alakul át. A szerződéstervezet már elkészült. Év végéig pedig megvizsgálják további öt szalon és 12 felvevőhely szerződésessé tételének a feltételeit is. Ami pedig a most folyó ötéves tervet illeti: 21 százalékkal kívánják növelni termelési értéküket, s ezen belül a lakossági szolgáltatást mintegy 20 százalékkal emelik. Három beruházási feladat is említést érdemel. Jósaváros- ban lévő boltjukat komplex szalonná alakítják, Fehér- gyarmaton pedig egy ilyet hoznak tető alá, míg Nyírbátorban üzembe helyezik az előző tervciklusból áthúzódva készült szalont. s. z. kertbe ért, teljesen leitta magát. Menekülésre sem maradt ereje. Lakásában többek közt 60 üveg pezsgőt, valamint írószereket, gyermekruházati cikkekét, vetőmagvakat találtak. Nyíregyházán még emlegetik azt az esetet, mikor egy raktári munkás gyufával nézte meg: mi van .a szeszipari vállalat tartálykocsijában? A szesz felrobbant, szétvetette a tartályt. A raktáros életét vesztette. Hogyan lehet biztonságosabbá tenni a vasúti szállítást? A megoldást megtalálták: konténerrel. Nyíregyházán egy konténer rakodópályaudvart is kialakítottak. <h) rendelet szerint első osztályú szántónál a kataszteri tiszta jövedelem harmincötezerszerese az ára a föld más célra való hasznosításának. Ha a tsz tíz forintért adja a földet négyszögölenként, újabb 8 milliót kell hozzátenni, így csupán a terület megszerzése 25—26 millióba kerül. Építeni kell hozzá egy kerítést, egy bekötő utat, meg kell mozgatni kilencvenezer köbméter földet, vízzáró réteget kell képezni, és egy 30 centis védőréteggel járhatóvá tenni. És kellenek olyan alaplétesítmények, amelyek nélkül nem működhet a szeméttelep: szociális létesítmény, gépszín, mérlegház, ét- kézőhely, s ha csak ezek költségeit összeadjuk, akkor is több mint 104 millióba kerül Nyíregyházának az új szeméttelep. A tervezők egy drágább, összesen 360 millióba kerülő variációt is kidolgoztak, ez azonban mégis olcsóbb megoldást jelentene hosszú távon. Ha ugyanis csupán a telep készül el, Nyíregyháza évente 34 millió forint értéket temet el. Ám, ha a drágább változatot választja és valósítja meg, vagyis egy szemétfeldolgozót épít, akkor ez 12 év alatt képes önmagát újratermelni, és olyan nyereséget adni, amiből újból felépíthető a hulladékfeldolgozó. Az olasz eljárás ötletét maga a természet adta azzal, hogy az őskorban eltemetett élő anyag kőolajjá változott a föhj mélyén. A Rossi-eljárás ezt a folyamatot gyorsítja fel, baktériumokkal oltja be a szemetet, s szerves anyagokra bontja. Az összes szemét súlyának 20 százalékából olaj, 20 százalékából gáz, 50—55 százalékából pedig körülbelül 2300 kalóriájú szén lesz. A 104 millió sem kis pénz, a 360 még kevésbé, ezért a mostani gazdasági helyzetben könnyen elképzelhető, hogy a kisebb összeg felhasználása mellett dönt majd az arra illetékes testület. Balogh József Népszínház, HBB, polkabaró Városaink programjából Miért ölték meg Oláh Pétert? Á2 elemeit műszerfal — Pezsgőzés a temetőben — Sérülés rossz fékezés miatt Rongálókat adtak rendész- kézre március 8-án az egyik Debrecenből érkezett személyvonat utasai a nyíregyházi állomáson. Két ittas újfehértói építőmunkás közel 5 ezer forint kárt okozott azzal, hogy függönyöket tépett le, üléseket szakított fel, ablakot, képkereteket tört össze a szerelvényen. Lefülelték őket, s eljárást indítottak ellenük. Tavaly a MÁV nyíregyházi körzeti üzemfőnökségének közel 124 ezer forint kárt okoztak a vandál pusztításo- sokat végző utasok a személyszállító vasúti kocsikban. Többségük „szórakozásból” tört-zúzott. Ök azok, akik felhasítják az üléseket, elszaggatják a függönyöket. Sajnos szép számmal vannak tolvajok is. Elemelik a képkereteket, kicsavarják a villanyégőket. Volt, aki a biztosítékszekrény műszerfalát lopta el. Nem kímélik a rongálok a MÁV új, lengyel gyártmányú kocsijait sem. Miattuk kellett kiszedni a vagonokból a szőnyeget, mivel egy út során 8—10 szőnyegnek is lába kelt. Nem szólva arról, hogy a gyakori rongálások miatt a sérült kocsikat egykét hónapra is ki kell vonni a forgalomból. A károkozóknak sajnos csak kis százalékát sikerül kézrekeríteni. A szerelvényeken — létszámgondok miatt — egy-két jegy vizsgáló teljesít szolgálatot, akik magukban nem tudják elejét venni a pusztításnak. Sajnos sok a közömbös utas. Sokan nem akarnak, vagy nem mernek ujjat húzni a vandálokkal. Pedig a rongálások jórészt hétvégén történnek, amikor sokan utaznak a vasúton. Ez azonban a károkozásnak csak egyik formája, előfordul, hogy maguk a vasutasok okoznak kárt. Tavaly az utasítások meg nem tartása miatt 35 kocsi sérült meg. A gondatlanság több, mint 374 ezer forint kárt okozott a vasútnak. A törési és a lopásból eredő veszteség 375 ezer forintra rúgott. Hat vagonfosztogató vasutas bukott le a múlt év őszén a nyíregyházi állomáson. Pohárkészleteket, edényeket, cipőket, pamutárukat emeltek el. Nem volt nehéz dolguk, hiszen a kocsik oldalán feltüntetik, hogy mi van benne. A hat szarkát példásan megbüntették. Sorozatos lopások „áldozatai” a külföldre menő, áruval megrakott vagonok. Ezek a kocsik sokszor napokig várakoznak minden felügyelet nélkül a sóstóhegyi, kemecsei, demecseri állomáson. 1981 őszén Demecserben a pezsgőn bukott le egy fosztogató. Az állomásfőnök észrevette, hogy megdézsmálták a vagonokat. Riasztotta a rendőrséget. A helyszínen friss lábnyomokat találtak, melyek egyenest a temetőbe vezettek. A tolvaj útközben felbontotta a zsákmányolt italt, s mire a sírA kékiek felháborodva értesültek a múlt év szeptember 26- án Oláh Péter helyi lakos haláláról, aki köztudottan erős ember hírében állt, aki nem ijedt meg a saját árnyékától. Azt, hogy kik tették, hamarosan kiderült a rendőrség gyors és hatékony intézkedése következtében, de hogy miért tették, csak egy hosszadalmas vizsgálattal és a bíróság körültekintő értékelésével volt megállapítható. A szálak évekre nyúlnak visz- sza, amikor Oláh Péter a helyi körzeti megbízott oldalára állt egy garázda verekedés után, aminek a tettese többek között a jelenleg 37 éves Béri Károly volt. Emellett úgy 6—7 évvel ezelőtt volt egy kis nézeteltérése Oláh Péternek Béri Károly és féltestvére, a 22 éves Béri László édesapjával is. Ezeket a Béri testvérek „nem felejtették el” Oláh Péternek. Ilyen előzmények után szeptember 26-án az esti órákban a két testvér rokonaik társaságában a kéki italboltban szórakozott. Béri Károly már közepes fokú ittas állapotban volt, amikor az italboltba érkezett, s ilyen állapotban kötekedő kedvében még a falra is sört öntött, amiért őt és társaságának tagjait az italbolt vezetője kiutasította és zárórát rendelt el. Oláh Péter — aki nem tartozott a Beriék társaságához — éppen akkor indult hazafelé, amikor a Béri család tagjai indultak lakásuk felé. Talán ez adta az ötletet Béri Ká- rolynak, hogy Oláh Pétert meg kellene verni. Nyomban szólt öccsének. Béri Lászlónak, aki bátyja javaslatán előbb habozott, aztán beleegyezett. Azért, hogy a sértett gyanúját elkerüljék, a cukrászdából kihozott pálinkával is kínálták, majd folytatták útjukat. Béri László és Béri Károly 20—30 méter távolságban követte az egyik rokonukkal előttük haladó Oláh Pétert, és várták azt a kedvező helyet és időt, ahol őt megtámadhatják. Amikor a falu végére értek, ahol a vádlottaknak el kellett térniük, még el is köszöntek Oláh Pétertől és társától. Ez azonban szintén a sértett félrevezetését szolgálta, mert a terv már készen állt a „megverésére”. Miután elváltak, Béri Károly szólt az öccsének, hogy menjen be a szőlőbe, hozzon két karót. Be§ ri László a felhívásnak eleget tett és két vastag karóval tért vissza, amelyek közül az egyiket a testvérének átadta, hogy kerüljön Oláh Péter és társa elé. Béri László Oláh Péterék elé került, s kezében a vastag karóval a békésen hazafelé tartók elé lépett Oláh Péter útitársa az ijedtségtől nyomban elrohant, de Oláh Péternek erre nem volt ideje, mert Béri László rögtön rátámadt és a karóval fejbe vágta. Oláh Péternek csak annyi ideje maradt, hogy kerékpárját az alattomosan támadó Béri László felé dobja, majd a támadás elől menekülve, visszafelé szaladni kezdett. A menekülésben a vele szemben karóval várakozó Béri Károly akadályozta meg. Közben Béri László utolérte és a karóval leütötte. Amikor Oláh Péter ösz- szeesett, még többször megütötte, s közben kiabálta, hogy „meghalsz, megöllek!". Béri Károly 5—6 méterre állt tőlük és biztatta öccsét, hogy üsse. Béri László ütései következtében olyan súlyos sérülések keletkeztek, amelyek közül három egymagában véve is halálos eredményhez vezetett volna, így halála szintén nyomban bekövetkezett. Életét az idejében alkalmazott szakszerű és gyors orvosi segítségnyújtás sem menthette volna meg. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Béri Lászlót emberölés bűntettéért, mint tettest 13 évi szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, míg Béri Károlyt, mint felbújtót 8 évi szabadság- vesztésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Dr. B. L. 100 kilométer javítás Utak tél után Majdnem hatezer tonna só, 12 és fél ezer tonna homok került ki a szabolcsi utakra az 1981—1982-es kemény télen. Közel 500 kilométernyi utat próbáltak ily módon használhatóvá tenni a KPM Közúti Igazgatóság emberei. Igaz, az időnek erős fo- *a volt, de szerencsére — íz ország más területeivel illentétben — nálunk a lófúvás különösebb gangokat nem okozott. A hó helyett a hideg okozott és okoz jókora gondokat. A becslések szerint hozzávetőleg 100 ki- ométernyi út lett kisebb- íagyobb mértékben hibás, és számos helyen keletkeztek kátyúik. Egyes he- yeken jókora útfelületek mentek teljesen tönkre. A javítások miatt huszonöt kilométeres hosszú- iágban kellett sebesség- korlátozást érvénybe lép- etni, de súlykorlátozásra í or sehol sem került. Ez , innak köszönhető, hogy ! zámottevő csapadék mos- lanában nem hullott, s a artós napsütés hatására az altalaj olyannyira ki- i zikkadt, hogy az utak képesek a terhek elviselésére. Vásárosnaményban az ünnepi klubhét rendezvényeit elsősorban az ifjabb korosztálynak ajánlják. Ennek keretében a nyíregyházi Városi Stúdiószínpad a Gyere haza Mikkamakka című mesejátékot mutatja be, március 28- án este hatkor, 29-én a Hobo Blues Band ad koncertet, majd a sorozat a Rhe-show együttes március 30-i hangversenyével zárul. Szombaton délelőtt kilenctől játékokkal és sportolási lehetőséggel várják az érdeklődőket, délután pedig kettőtől vetítik Az utolsó valcer című amerikai filmet a művelődési házban. Vasárnap a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gyermekszínháza előadásában A farkas kincsét láthatják a gyerekek. Fehérgyarmaton a Hódi- köt-ben Szilágyi Sándor képeiből nyílik kiállítás a hét végén. A művelődési központban a Népszínház vendégeskedik. Szombaton délután gyerekeknek játsszák a Hókirálynőt, este pedig az Ármány és szerelem című Schiller-dráma kerül színre. Vasárnap délelőtt ismét várják azokat a gyerekeket, akik szívesen játszanak együtt a művelődési házban.
