Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

1982. március 26. Kelet-Magyarország 3 Energia bogáti módra Meglécz János, a nyírbogá- ti Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke 2 évvel ezelőtt a Nép- szabadságból olvasta: a Szilas ■menti Termelőszövetkezet fenyőhulladékból olajat párol. Ügy gondolta, érdemes lesz velük üzletet kötni, hiszen a bogáti téesznek 600 hektár fi­atal fenyvese van, amelyből a tisztítási hulladék évente sok száz tonnára rúg. A Szi­las menti Termelőszövetke­zettel az üzlet az elgondolt módon nem jött létre: töb­be került volna a hulladék­fenyő szállítása, mint a nyer­hető olaj értéke. Ötletet, segítséget mégis kaptak: párolják le a fenyőt Nyírbogáton, az olajat min­den mennyiségben átveszi a Szilas menti téesz. A páro­láshoz gőz kell. Megvettek egy 424-es vasúti mozdonyt százezer forintért, s az elkép­zeléstől számított hat hónap után már működött az olaj­pároló. A termelőszövetkezet szerelői és építő brigádja sa­ját erőből készítette el a kis­üzemet. A kazánt hulladék­fával fűtik, amelyből van bő­ven, hiszen a fűrészüzemben évente közel tízezer köbmé­ter fát dolgoznak fel. A több ezer köbméter gally- és háncs- hulladék eddig értéktelen lom volt. Már az első évben rá­kapcsoltak a kazánra egy dohányszárító pajtát, amely­ben a felesleges gőzzel ipari fát szárítanak. A múlt év ta­vaszán dohánymelegágyat is fűtöttek gőzzel. A következő lépés egy ha­jókazán megvásárlása volt, amelyet szintén a termelő- szövetkezet saját szerelői tet­tek rendbe és építették be a fafeldolgozó üzembe. Ha­sonlóan a mozdonyhoz a ha­jókazánt is hulladék fával fűtik. A gőzzel szárított akác­fából készülnek a bogátvázas mezőgazdasági épületek, is­tállók, szinek, raktárak. Az idén 40 garnitúra bogátvázas épületet készítenek. A téesz fűrészüzemében évente 500 ezer Szabolcs ládát és 200 ezer ládatetőt gyártanak. A szárított fa egy részét — amit nem győznek feldolgoz­ni —, a tiszalöki TISZAFA Vállalatnak szállítják, amely tőkés exportra értékes árut készít belőle. A fenyőolaj-párolás, az Ipari faszárítás, a palántane­velés mind olyan értéktelen hulladékból nyert energiával történik, ami eddig csak gon­dot okozott a termelőszövet­kezetnek. A felgyülemlett nyárfahulladékot ingyen ad­ták volna a lakosságnak, de így sem kellett. Az erdei tisz­tításból származó nagy meny- nyiségű fiatal fenyőt koráb­ban elégették, most fontos kozmetikai olajat nyernek be­lőle. .A Szilas menti téesz az alapanyagot feldolgozza kü­lönböző. kozmetikai szerekké, és jelentős hányadát exportra szállítja. A szárított ipari akácnak meg ötszörös értéke van, mint a natúr rönkakác­nak. A semmi haszna hulla- lékfával dohányt, terményt is szárítanak. Egy Sirokkó típusú dohányszárító fűtéséhez éven­te 12 ezer liter olajra van szük­ség, aminek az értéke mint­egy 120 ezer forint. A két ka­zánnal több tíz ezer liter ola­jat takarítanak meg. Az olaj­megtakarítás egyben import­tal való takarékosság, tehát kevesebb valutát kell olajért kiadni. A termelőszövetkezetben már a további tervek is ké­szülnek, a még mindig nagy mennyiségű hulladék haszno­sítására. Ha sikerül aprító gépet venniük, (talán rövide­sen lesz magyar gyártmányú gép), akkor a hulladékot a vásárosnaményi forgácslap­gyár is megveszi tőlük aprí- tékként. A termelőszövetke­zet a dohányiparral most tárgyal, aprítékkal fűtött szá­rító működtetéséről. A fűrész­üzemben nagy gondot okoz a fűrészpor, annyi van belőle, hogy szinte belefulladnak. Kis mennyiségben a szom­szédos téeszek viszik az állat- tenyésztéshez alomnak, de nagy terjedelme (könnyű faj- súlya) miatt igen drága a szállítása, nem kifizetődő. A szövekezet vezetői most ér­deklődnek egy magyar szaba­dalom, a fűrészporos brikett gyártása iránt. Ha ez is be­jön, akkor a több ezer köb­méter értéktelen faipari hul­ladék az eddiginél is jelentő­sebb jövedelemhez juttatja a termelőszövetkezetet, s nem utolsósorban import olajat, energiát takarítanak meg. Csikós Balázs Csőtelep a Nyírségben Még Szolnokról is ide jár­nak. de Hajdú, és Borsod megyének is állandó ellátója a nyíregyházi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat és a Fer- roglóbusz közös üzlete, a ré­gi Guszevben működő nyír­egyházi csőtelep. 1976-ban alapították, mert azelőtt meg­lehetősen akadozott az ellá­tás. Csövet árulni nem köny- nyű dolog a hosszú idomok, és a nagy súlyok miatt, így nem meglepő, hogy a „bolt” alapterülete másfél hektár. A megyében nincs hiánycikk csőből, választékuk tíz milli­méterestől ötszáz milliméte­Nagy átmérőjű csövet rako­dik az autódaru. (Császár Csaba felvétele) résig terjed ki. Állandó vá­sárlójuk a nádudvari és a kábái termelőszövetkezet, ők elsősorban a nagy átmérőjű árut keresik. Húszmilliós for­galom jut a hét dolgozóra a telepen. Ez tovább bővül, mert most épül egy fedett raktár, ahol nagy átmérőjű csövek vízszerelvényeit áru­sítják majd. Napi egy vagon áru érkezik, és fogy el a te­lepen, ez egy évben tízezer tonna árut jelent. Olaj helyett hnlladék A kállósemjéni Új Élet Termelőszövetkezetben készülnek a melegágyak. Öt fóliasátor alatt háromezer négyzetméteren vetnek dohánymagot. (Jávor) Üveg művesek között Mit hoz a bizalmi Pestről ? A munkahelyi szakszervezeti bizottságnak van-e embert formáló ereje? A nagy múltú vasasszakszervezet helyi alap­szervezete segíthet-e abban, hogy a mai fiatalok a szó tel­jes értelmében munkássá váljanak? Ez a két kérdés az alap­ja annak a beszélgetésnek, amelyet az UNIVERSIL Elektro­akusztikai Gyár nyíregyházi gyáregységében folytatunk. Üvegmüvesek, műszerészek, betanított munkások végeznek itt aprólékos és fontos munkát. Az itteniek szaktudását, pontosságát magas mércével mérik — a bel- és a külföldi piacokon. Harcos Ákos üvegműves látványos üvegcsövek között dolgozik. Az egyik legtapasz­taltabb mestere a szakmának, így hasonlítja össze a közel­múltat és a jelent: Kóla a hűtőben — Jó pár éve még kiszáradt torokkal, negyven fokos me­legben fújtuk az üveget. Ma jobbak a munkafeltételek, kevésbé romlik az egészsé­günk. A szociális ellátásunk is sokkal jobb. A közeli hű­tőben néha alkoholmentes sört meg kólát tárolunk. A körülmények javításával a szakszervezet ahhoz is hozzá­járult, hogy modernebb szak­munkások legyünk. — Csak a külső körülmé­nyek miatt van ez így? — Többen a háztartásból jöttek ide dolgozni. Volt olyan fiatalasszony, aki délelőtt 10 órakor ki akart menni, hogy bevásárol vacsorára, közben pihen egyet. A bizalmiak se­gítségével azt is meg kellett tanítanunk, hogy a munkaidő reggel 6-tól 2-ig tart. Sike­rült kialakítanunk az „enyém” szemlélet helyett a „miénk” szemléletet is. Srankó Jánosné műszerész és főbizalmi. Azt mondja, valóban nagyon fontos a ne­hezen mérhető tudatformá­lás. Aztán így folytatja: Közvetlen segítő — A bizalmi a demokra­tikus fórumok hordozója, egyúttal a dolgozók közvet­„Igazán zavarban va­gyok. Velem még nem be­széltek karrierről, munká­ról, hivatásról. Számomra az utóbbi tíz esztendő so­kat jelentett. Ez idő alatt lettem varrólányból műve­zető. Tudja, valahogy min­dig úgy alakult a sorsom, helyzetem, hogy kételked­tem. Mindig az járt az eszemben: mit akartak ve­lem? Miért nem hagynak nyugton? Miért dobálnak egyik helyről a másikra? Tíz éve, amikor a Népi Iparművészeti Szövetke­zetbe kerültem Nyíregy­házán, pulóvereket varr­tam gyerekeknek. Itt jó­formán alig melegedtem meg, amikor kineveztek szalagvezetőnek. Négy év múlva a szövetkezetben beindult a szakmunkás- képző. Beiratkoztam. Kö­tő és konfekció szakmában szereztem szakmunkás-bi­zonyítványt, ott maradtam továbbra is szalagvezető­nek. Gondoltam nem „bán­tanak”. Könnyítést kér­tem, elsős lett a kislá­nyom. Egy műszakra jár­len segítője is. Szakmai tu­dásának, mozgalmi tapaszta­latának átadásával jól segít­heti a munkások fejlődését. A mozgalmi tapasztalatokat hangsúlyozom. Mert mi, tiszt­ségviselők beleszólunk a vál­lalati terv elkészítésébe, a jó­léti alap elosztásába. A bele­szólásunk tükrözi a dolgozók véleményét is. Az igazi mun­kás megtanult együttgondol­kodni társaival. — Mérhető ennek a hasz­na? — Ügy mondhatnám, hogy lemérhető bizonyos eredmé­nyekkel. A munkaidő-beosz­tást például a kollektív szer­ződés módosításával is sza­bályoztuk. Ezt sok vita előz­te meg, de csaknem minden­kivel sikerült megértetni, hogy a többség érdeke fon­tosabb. Üzemrészünkben cso­portelszámolás van. Minden­kit, főleg a kezdőket és a sor­ból kilógókat meg kell győz­ni, hogy egymásra vagyunk utalva. A 100 százalékos tel­jesítményért mindenki egyen­lő arányban kapja a pénzét, a százon felüli teljesítmé­nyért járó jutalmat differen­ciáltan osztjuk el. Tatár András raktáros sok emberrel találkozik a gyár­ban. — Három éve dolgozom itt, betanított munkásként kezd­tem. A fejlődés, az önműve­lődés egyik támogatója a szakszervezet. Egy' éve ifjú­sági klubot kaptunk a szak- szervezet anyagi segítségével. A klubban brigádrendezvé­nyeket is tartunk. A bizal­miaktól néha egyszerű bé­tám. Időközben elment a szövetkezetből a műveze­tő-helyettes. Engem ne­veztek ki a helyére. Ebben a beosztásban dolgoztam három esztendeig. Ekkor meg a főraktáros mondott fel. Elnöknőnk beszélt velem. Odatettek raktárosnak. Ekkor me­rült fel bennem, miért dobálnak engem egyik helyről a másikra? Talán nincsenek megelégedve a munkámmal? Később jöt­tem rá, hogy célja volt ve­lem Irénkének, az elnök- nőnknek, meg a vezetőség­nek. Valóban bíztak ben­nem. Több mint tízmilliós raktárkészletre ügyeltem, úgy, hogy még akkor nem volt meg hozzá a szaktu­dásom. De elvállaltam, mert éreztem magamban, hogy helyt fogok állni. Igyekeztem is, ha már ilyen bizalmas helyre be­szélgetéseken is tanulunk. Mert a legutóbbi választások óta a bizalmiak feljárnak a pesti tanácskozásokra és egy csomó hasznos információt hoznak nekünk a tanácsko­zásokról. Fehér köpenyben Stefán József üvegműves sötét szemüvegen keresztül végzi munkáját, ámbár derű­látó. — A szakmunkásvizsga után jöttem ide, három évvel ezelőtt. Idős szakiktól, bri­gádvezetőtől, bizalmitól kap­tam biztatást, segítséget. Ja­vította a kollektív szellemet, hogy a társadalmi munkában felújítottuk a sportpályát. Mi fehér köpenyben dolgozunk, de a szakszervezet többünk­nek munkaruhát adott a tár­sadalmi munkához. Kötődöm a gyárhoz azért is, mert es­küvőm után szakszervezeti beutalóval mentem nászúira. Fucsovics Jánosné szb-tit- kár így egészíti ki*ai élfhon- ■dottakat: — A szocialista brigádok­nak feladatként határoztuk meg a kezdők és az arra rá­szorulók segítését. Szorgal­mazzuk az Egy brigád — egy újítás mozgalmat. Szakszer­vezeti oktatásunk gazdaság­gal és politikával egyaránt foglalkozik. Lépést tartunk a technika fejlődésével, amikor a gazdasági vezetőkkel közö­sen minden évben szakmai továbbképző tanfolyamokat szervezünk. Az ötnapos mun­kahét bevezetése óta a köz- művelődési bizottsággal kö­zösen kirándulásokat, vetél­kedőket tervezünk és szerve­zünk. A vetélkedőkre való felkészüléshez a letéti könyv­tárunk. is segítséget ad. Én még a Sportrendezvényt, a’' nőrtapi ünnepséget, a közös névadót is formáló erőnek > tartom. Nábrádi Lajos rültem, ne okozzak csaló­dást. Már a raktárba kerülé­semkor kezdtem tanulni, érettségire készülni. Két gyerek mellett csináltam végig. Nem volt könnyű, de nem panaszkodtam. Si­keres vizsgát tettem. Igaz, én csak hálás lehetek a férjemnek. Ha ő nem se­gít, akkor ez talán nem is sikerül. Ügy képzelje el, hogy a férjem a teljes há­zimunkát levette a vál- lamról. Az mosott, az ta­karított, az főzött, min­dent megcsinált, még a gyerekekre is. Ügy, hogy énnekem csak a tanulás­sal kellett jóformán törőd­nöm. Az egyenjogúság? Ná­lunk ez nem a konyhában kezdődik, és szerintem nem a mosogatásban kell egyenjogúnak lenni. Ha egy nőt vezetőnek kine­Ma matatják be a szakem­bereknek a kékesei Üj Élet Termelőszövetkezetben a me­zőgazdaságban keletkező hul­ladékokkal fűthető merülő­csöves, termoventillátoros ka­zánt. A berendezés ebben az évben a Magyar Találmányi Hivatalnál szabadalmi szá­mot is kapott. * Már-már frázisként hang­zik : takarékoskodjunk az energiával. Különösen vonat­kozik ez a nagyfogyasztókra, így a mezőgazdasági nagyüze­mekre. Mert energiát hasz­nálnak a gépek, a szárítóbe­rendezések, fűteni kell a fó­liasátrakat is. Ez pedig nagy pénzbe kerül, ami óriási mér­tékben megdrágítja a terme­lést, nemegyszer ráfizetést eredményez. Legkézenfek­vőbb az energiával való ta­karékoskodás, s mindemellett a hulladékanyagok felhaszná­lása, amelyekkel pótolni le­het a folyékony és szilárd fű­tőanyagokat. Sokain próbálkoznak mosta­nában energiatakarékos rend­szerek kidolgozásával, több­kevesebb sikerrel. A cél min­denütt azonos, csak az útke­resés más. Van olyan szövet­kezet a megyében, amely már társulást hozott létre a hul­ladékok hasznosítására, ám az ő berendezésük — mégha kifizetődő is — nyugati im­portból származik. Sokkal ol­csóbb, s egyben célraveze­tőbb az egyszerűbb anyagok­ból megvalósítható szerke­zet, mint amit a kékesei ter­melőszövetkezetben állítottak üzembe. Ezt a kazánt Fazekas István, kisvárdai tanár, Ma­gyar Zoltán, debreceni mér­nök és dr. Szalmás Sándor, a Nyírtassi Állami Gazdaság mérnöke fejlesztette" ki. A találmány lényege, hogy gyü­mölcsfanyesedékkel, fafor­gáccsal, fűrészporral, vagy éppen szalmával fűtik a ka­zánt. Egy gazdaságban szinte korlátlan a felhasználási te­rülete, mert fóliasátor, mű­helycsarnok fűtésétől kezdve a meleg víz előállításáig min­denre használható. S ami a legmeglepőbb, egyben a leg- örvendetesebb: a készülék előállítása mindössze hétezer forintba kerül. íme, található egyszerű és olcsó módszer a drága olaj helyettesítésére. Arról nem beszélve, hogy a gazdaságok eddig csak „úgy” elégették a gyümölcsfamyesedéket, a töb­bi hulladékot,, Most itt a ked­vező alkalom, hadat üzenhe­tünk a szénhidrogéneknek. Még nem késő. (sípos) " 'N veznek, bármelyik férfi­vel azonos értékű munkát képes végezni. Szerintem ez a lényeg. Én most mű­vezető vagyok, a kötő­konfekció üzemben. Ér­zem, megbecsülnek a ve­zetők is, munkatársa­im is. Igazán boldog va­gyok. Nem csak azért, mert idáig vittem, hanem azért is, mert szövetkeze­tünkben megbecsülik a vezetőposztokon dolgozó nőket. És olyan igényes tűllel, csipkékkel készített nagyestélyiket, menyasz- szonyi ruhákat készítünk exportra, amelyeket szíve­sen viselnek még a belga nők is.‘ Mindez az én társa­imnak, a munkáslá­nyoknak, asszonyoknak a kezét dicséri. Jól érzem itt magam. Számomra ez na­gyon fontos, mert úgy vé­lem, ez a jó munka egyik feltétele. Ha ezt mondják Bendzsák Károlyné, rád most másutt van szükség, vállalom, mert eddig még mindig csak jót tettek ve­lem.” Farkas Kálmán Bendzsákné érettségizik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents