Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
1982. március 24. Kelet-Magyarország 3 „Vizsgázik” az osztályzat VOLT EGYSZER EGY VERSENY Mérkőzés a kiválóért Solymosi Katalin: ...mi vagyunk a vevőkért, s nem fordítva. (Elek Emil felvételei) A reformok sorozatát élő iskolai élet egyik vitatémája az osztályzás gyakorlata. A szélsőséges nézeteket vallók megkérdőjelezik az osztályzás szükségességét, mások fenntartva az iskolai értékelés létjogosultságát, azt kutatják: milyen hibákkal terhes a mai osztályzási rend? Egy elemző íráá megállapítása szerint a jelenlegi módszerek megbízhatatlanok, a tanulókra nézve következményeik ésszerűtlenek. A korszerűtlen, számjegyekben kifejezett értékelés egyik jellemzője, hogy az egyes tantárgyakon belül is csak a részismeretek visszakérdezése történik meg. Nem a lényeglátást, a szélesebb összefüggések felismerését kérik számon, hanem a tanulók memorizálási képességét és technikáját. A tananyag elsajátítását a nevelési-oktatási folyamattól elszakítva, a tanórán belül is mereven elhatárolva végzik. A tanulók értékelése nem folyamatos, a tanévben szétszóródik. Az osztályzatok megszületésénél taktikázik a tanuló és a tanár. Az értelmesebb gyerekek rájönnek, feleléskor mivel lehet „levenni a lábáról” a pedagógust, azaz mit szeretne az adott tananyagból viszonthallani a tanár. Ez a hozzáállás azért veszélyes, mert a tanuló nem érdekelt a tanultak továbbgondolásában, a tanórán hallottakat kiegészítő, esetleg attól eltérő vélemények kimondásában. De taktikázik a tanár is, főleg a gyengébb előme4 hentes karba fonta a kezét, összevonta a tekintetét. Lujza néni lépett a boltba. A kisaranyos, az eladók réme, a nyájasság netovábbja ismét meghökkentő támadásba lépett: — Hentes úr, van sertéshús? Combot vagy karajt szeretnék. \ — Egy kilót, két kiI lót? — kérdezte az eladó I tüsténkedő készséggel. t — Előbb mutassa. A hentes két tenyerére I fektetve a csontozott l combot, Lujza néni elé ) tárta a fenséges rántaniI valót, ö közelebb vitte a l hatdioptriával felerősí) tett tekintetét. Szent áhíI tattal mustrálta az izomI köt eg alkotórészeit, a szö\ vetet, az izomrostokat. I Aztán elhúzta a száját: — Ez bizony kedves- \ kém PSE. I — He... — mondta a hentes — mit tetszik? \ — Azt mondom araI nyom, hogy ez PSE. TudI ja kedveském, a tudol mány mai állása szerint I a fellazult izomrostú puI ha, petyhüdt, rugalmatl lan hús, az a PSE. Úgy I mint, P egyenlő pale = I halvány, S egyenlő soft I = puha, E egyenlő exu) datív = vizenyős. Ez anI goi kedveském. Na márI most, ha az angol erede\ ti kezdő betűit összeolI vassuk... — De nem itt, néni \ kedves — szakította félI be a csevegést a hentes. I — Ez nem felolvasótet rém, és nem is tudomá) nyos akadémia. Kell a I hús, vagy nem kell? I — Kellene kedveském 1 már, hogyne kellene. De I a tudomány mai állása I szerint, ugyebár a nor\ mái húsnál a sütési vesznetelű gyerekek esetében. A többletmunkát elkerülheti, ha egyszerűen megemeli az érdemjegyeket. Egy ilyen országos méretű „manőverre” az 1972-es közoktatásipolitikai határozat után került sor. A túlterhelésről, maximaliz- musról vitázva hangzott el: nem természetes az, hogy az általános iskolát a gyerekek egyötöde nem végzi el nyolc év alatt. A megoldást a túlterhelés megszünetésében, az oktató-nevelő munka feltételeinek javításában jelölték meg. Ezzel szemben az történt, hogy hamarosan — a feltételek lényeges változása nélkül — felére csökkent, a tanévvesztő gyerekek aránya. A tanulmányi eredmények mögött nem volt intenzívebb pedagógiai tevékenység, sem pedig jobb tanulói felkészültség. A liberalizmus szomorú következményei a továbbtanulók esetében szembetűnőek. Még a legjobb tanulók is a középiskola első osztályában átlagosan két egész jegyet rontottak, esetleg megbuktak! E zek a tények is figyelmeztetnek: az iskola tantervi korszerűsítésével párhuzamosan csiszolni, javítani kell az ellenőrzés és mérés módszereit. A megbízhatóbb eljárások megtalálásában megyénk néhány iskolája is részt vesz. A korszerű metódusokat kipróbáló pedagógusoktól nagyban függ, hogy az új értékelési rend a bevezetésekor hanyasra „vizsgázik” majd. Remélhető, hogy megkapja a jelest. R. G. teség csak 27 százalék, a ( PSE-húsnál 35 százalék. \ Ha egybesütöm. Nem is J tudom, hogy egybe süs- [ sem-e. Magának mi a vé- \ leménye, hentes úr...? — Az, hogy ennek a f húsnak semmi baja. Ne V tartsuk fel egymást. I Mennyit mérjek? I — Semennyit. Kérem V a vásárlók könyvét! — I közölte sértődötten Luj- I za néni. Megkapta. Ap- l ró gyöngybetűkkel írni ] kezdte: „A hentes úr go- j romba! De a hús valóban I PSE. Zsófi néni”... 1 Eltelt egy hét, a hen- J tes karba fonta a kezét és összehúzta a tekinte- \ tét. A néni, mintha mi J sem történt volna leg- f utóbb, kért egy kilo- 1 gramm karajt és meg- I vette a húsvéti füstölt I sonkát. A hentes azon- l ban provokált. Elővette 1 és Lujza néni olvasta a I vásárlók könyvében a választ: „A boltvezetőt \ figyelmeztettük. örü- ] lünk, hogy a hús minő- I ségével elégedett.” Alá- \ írás, illetékes. — Ez már nem érdekes hentes úr. Momentán a \ tejhigiénia érdekel. Tud- I ja milyen tejet iszunk I mi? Milliliterenként le- V galább négymillió a esi- ] raszám. Ezt megmondtam I a tejboltosnak is ... a tu- \ domány mai állása sze- ) rint... J — Miért nem olvas in- \ kább szerelmes verseket a néni? Elvégre még csak nyolcvan éves. Lujza néni erre már felcsattant. — Hentes úr! Nem akartam nagydobra verni, de szerelmes verseket nem olvasok. Én írok. S. E. Fölséges illatok tartják fogva az idegent a Hotel Szabolcs éttermében. A lengőajtón túl ifjú szakácsjelöltek kevernek-kavarnak, szeletelnek. „Egyszerű” a menü. Burgonyakrémleves, mexikói borjútokány, túrógombóc. Bizottság állította össze az étlapot, s a többi feladatot a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulók országos versenyére. A döntőt március derekán Nyíregyházán rendezték meg. Nagy volt a tét: a Szakma kiváló tanulója cím elnyerése. A szakma becsülete — Nem könnyű elkészíteni ezeket az ételeket — tiltakozik Molnár József, aki megyénk színeiben állt a fazék mellé. — A hidegkonyhát különben is jobban szeretem. Szavait tettekkel igazolta a nagyhalászi fiú. Szabadon- választott munkája olyan vegyes ízelítő tál volt, ami után az ínyencek is megnyalhatják a tíz ujjúkat. A többi díszmunkával együtt a megyei és városi művelődési központban nézhették meg a hidegtálat a kíváncsiak. A konyhai és cukrászati remekek láttán felvetődik a kérdés: miért egyhangú a választék az éttermekben, ahol pedig nem tanulók sütnek- főznek? Vass Éva ebédhez térit — Így csorbul a szakma becsülete — bólogat Molnár József, aki maga is tudja, nem túl népszerű mesterséget választott. Sokan kényszerből jelentkeznek szakácsnak .Osztályuk egyharmada lemorzsolódott. Aki maradt, az is inkább pincérnek készül. — Pedig a főzés valahol művészet. Fantázia és ügyesség kell hozzá. Aki nem szívből van a pályán, az nem kísérletezik. Enélkül viszont elszürkül a konyha... Díszasztal nőnapra A szomszédos különteremben jérceszeletelésből és tálalásból vizsgáznak a felszolgáló tanulók. Aki elkészült mosolyogva, vagy könnyes szemmel, de mindenképp megkönnyebbülve jön el a zsűritől. Vass Éva szipogva panaszolja: — Nem tudtam eredeti formájára összerakni a csirkét. Oj szociális létesítményekkel, irodai helyiségekkel gyarapodik a TITÁSZ Nyíregyházán. A Bethlen Gábor utcán, a nyíregyházi üzemigazgatóság épülete mellett évek óta láthatták az arra járók a tekintélyes méretű épület alapjait — a munka pénz hiányában hosszabb Mi tagadás, ezt a műveletet a kállósemjéni lánynak még gyakorolnia kell. Ám a díszmunkája, a nőnapi terített asztal gyönyörűen sikerült. — Kék abroszt terítettem fel, fehér madeira betéttel. Ezüst evőeszközökkel, virágos tányérokkal, kristálypoharakkal tálaltam. Középre gerbe- ra virágtál került. Díszterítés közben olyan pillanatok tanúi voltak a szemlélők, mint ritkán a hétköznapokon. Valamennyi tárgyat áttöröltek, fényesre sikáltak a pincérek. Joggal Molnár József: Aki nein szívből van a pályán, nem is kísérletezik. igyekeztek! A bíráló bizottság majd’ minden terítéket külön ellenőrzött: nincs-e rajta porszem, ujjlenyomat. — A valóságban nem sok gondot fordítanak erre a kollégák — jegyzi meg Éva. Közben kerek betűivel menükártyát ír. Készül az új feladatra, mikor azt kell bizonyítania, hogy az igazi vendégek előtt is megállja a helyét. Csúlódott-e Solyka? Néhány házzal arrébb, a Nyírfa Áruházban kereskedő tanulók versenyeztek a Kiváló címért. A sorukra várakozó fiatalok közt Solyka, azaz Solymosi Katalin volt a szóvivő. — Nem szeretem az önki- szolgáló üzleteket. Tudom, sok előnyük van — először- is, megkönnyítik az eladók munkáját. De a hagyományos kiszolgálás: mikor műidéig szünetelt. Tavaly folytatták az építkezést, melynek eredményeként a nyíregyházi TITÁSZ-dolgozók számára jobb körülményeket teremtenek. Egy százszemélyes fekete-fehér öltöző lesz az új épületben, emellett itt kapnak helyet az ügyfélszolgálat helyiségei is. tatni, ajánlani kell az árut, jobban tetszik. így emberibb a kapcsolat boltos és vevő köá!öftíHj'í;C0 Solyka Kecskeméten jár szakmunkásképzőbe. Ruházati eladónak készül. — Sok jogos panasz éri a kereskedelmet. Vannak eladók akik elfelejtették, hogy mi vagyunk a vevőkért, s nem fordítva. A legtöbb ember igényli a segítségünket. Ezt meg is kell adnunk nekik. Végül is ezért kapjuk a fizetésünket. Kati nemcsak kedveli, de érti is leendő mesterségét. A gyakorlati versenyen a vevő óhajára angyali türelemmel szedi le a polcról a tizedik pulóvert is. Közben kérés nélkül sorolja melyik darab miből készült, s hogyan kell kezelni. Udvariasságot tanulhatnak tőle az idősebb munkatársak is. — Eszembe sem jutott eljönni erre a versenyre. Küldtek. A középdöntőn aztán elkapott a játékszenvedély. Rosszul esne, ha nem érnék el helyezést. Solyka végül nem lett helyezett, de jó munkájáért megkapta a szakmunkás-bizonyítványt. Ez a jutalom pedig csak a legügyesebbeket illette meg az országos versenyen. Köztük volt Molnár József és Vass Éva is. Most már nincs más dolguk mint elhelyezkedni, s olyan lelki- ismeretesen dolgozni, mint az országos döntőn. Példát mutatva valamennyi kollégájuknak. Házi Zsuzsa Építi: a TITÁSZ Lakótelepek villamosítása Rekonstrukció több községben Javul az áramellátás Bal- kány, Kemecse, Nyíradony, Tuzsér, Nyírtelek, Anarcs, Rakamaz, Üjfehértó, Nagy- kálló, Besenyőd, Magy, Napkor térségében. A TITÁSZ szakemberei . többnyire nagyobb keresztmetszetűre cserélik a vezetékeket, hogy azok mind több villamos energiát továbbíthassanak. Ahol indokolt, illetve futja az anyagiakból, a faoszlopokat betonanyagúakkal váltják fel, valamint új transz-' formátorállomást létesítenek. A közeljövőben megkezdik az új, illetve a leendő lakótelepek villamosenergia-el- látó berendezéseinek telepítését. Nyíregyházán az Orosi úti, valamint a Szamuely téri, Kisvárdán pedig a Lenin úti lakókörzetben fognak szerelni. A TITÁSZ értesülései szerint hamarosan eldől, hogy melyik mezőgazdasági beruházásnál milyen, s mekkora értékű elektromos hálózatot és egyebeket kell építeniük. 1982-ben e tárcától mintegy 1,7 millió forintért megvalósítható terveket, megbízatásokat várnak. (cselényi) MVMK: Szovjet diplomások klobja Megyénkben nyolcvan olyan felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, aki az utóbbi harminc évben a Szovjetunióban szerzett diplomát. Kétharmad részük műszaki végzettségű. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei munkacsoportjának kezdeményezésére a Szovjetunióban végzett szakemberek Nyíregyházán a megyei városi művelődési házban klubot alakítottak. A munkát és a foglalkozásokat öttagú vezetőség irányítja. A Hazafias Népfront megyei bizottsága vállalta, hogy patronálja az új klubot. A klubnak hamarosan részletes programja is lesz. Az orosz nyelv tanulása, illetve továbbtanulása elsők közt szerepel majd a programban. ‘ 7 * - VT): Hasznosítsuk! 1496. Csupán egy szám, amely azt jelzi, hogy Szabolcs- Szatmár ipari nagyüzemeiben 1981-ben ennyi újítást vezettek be, alkalmaznak a termelésben. Ezernyi ötlet, anyag- és energiamegtakarítás, exporttervek hatékonyabb teljesítése, sok száz milliós érték rejlik ez egyetlen szám mögött. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Nem, ha tudjuk azt is, hogy az elmúlt esztendőben 4801 dolgozó fáradozott ötleteken, új elképzeléseken. S ez már a fejlődést is jelzi, ha az 1980-as statisztikával összehasonlítjuk, ugyanis akkor 4481-en adtak be újítást a szabolcsi üzemek dolgozói közül. Két évvel ezelőtt 289 nő, fizikai munkásnő, technikus, mérnök stb. szerepelt az újítók között, 1981-ben számuk már meghaladta a 320-at. A legtöbb újítást Szabolcsban a kereskedelmi dolgozók és a vegyipariak nyújtották be. Előzőek 77-et, az utóbbiak 74-et. Ügy tűnik: a szocialista brigádok vállalásai nem voltak hiábavalóak. Ugyanis a beadott újításoknak 70 százaléka ezektől a kollektíváktól származik. Tavaly összesen 3461 újítást nyújtottak be, százzal többet, mint 1980-ban. Ebből elfogadtak 1720-at. Ahogy a megvalósítás felé közelítünk, ez a szám csökken. Ez már gond. Ugyanis az írás elején szereplő szám, az 1496 azt jelzi, hogy aránylag még mindig nagyon kevés a megvalósításra kerülő újítások száma ipari üzemeinkben. E gyik megyei tanácskozáson újra szóba került: nincs megoldva az üzemek között a bevezetett, alkalmazott újítások átadása, cseréje sem. Nem megfelelő az üzemek közötti információ. S ezek a tényezők mindenképpen rontják az újítások hatékonyságát. (farkas) PSE Új szociális létesítmények Nyíregyházái